A császármetszés utáni szoptatással kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban. Az egyik leggyakoribb, hogy később indul be a tejelválasztás, a kismama szervezete nem fog elég táplálékot termelni babájának. Mostani cikkünkben ehhez nyújtunk segítséget Rózsa Ibolya, IBCLC szoptatási szaktanácsadó jóvoltából.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) augusztus első hetét a szoptatás világhetévé, augusztus 1-jét az anyatej világnapjává nyilvánította. Önmagában a császármetszés ténye nem csökkenti annak az esélyét, hogy jól menjen a szoptatás. Teljesen mindegy, hogy kisbabád természetes úton, tervezett vagy sürgősségi császármetszéssel érkezett a világra, önmagában a születés módja általában nem befolyásolja azt, hogy mennyire lesz sikeres a szoptatás.
Meglepődtél? De hát a császáros anyukáknak később lesz teje, és sokan nem is tudnak szoptatni sem a császár miatt! - mondhatod most joggal, mert elképzelhető, hogy neked is ezeket a régi, berögzült mondatokat sulykolták a fejedbe. Vajon mitől tartja magát ennyire szilárdan ez a mítosz?
Ezt a tévhitet két - egymással összefüggő - dolog táplálja. Az egyik, hogy a szoptatást - függetlenül a szülés módjától - a mai napig sokan a szerencse dolgának tartják, nem tudják, hogy lehet érte tenni, és az első nehézségek alapján el is engedik. Császárnál pedig lehet nehézség bőven. A másik pedig abból a régi, elavult gyakorlatból fakadt, amikor a műtétet követően az anya akár egy-két napig nem szoptathatta, akár nem is láthatta a gyermekét. Ha később indul a szoptatás, és ráadásul a baba tápszert kap az első szopás előtt, később indul be a tej is, ez pedig erőteljes nyomot hagy szoptatáson. Így rögzülhetett az a tévhit, hogy a császáros szülés után nem fog menni a szoptatás.
A tejbelövellés és a kolosztrum
A tej belövellésének ugyanis nem a hüvelyi szülés, hanem a lepény megszületése a feltétele, ez pedig műtét során is megtörténik. A kolosztrum (előtej) már a várandósság alatt termelődik, így megszületés után azonnal hozzájuthat kisbabád. A tejbelövellés, vagyis a nagyobb mennyiségű tej csak napokkal a szülés után jelenik meg a születés módjától függetlenül. A tejbelövellés hormonális okok miatt a szülést követő 24-102 órán belül megtörténik akkor is, ha nem szopik az újszülött, azonban ezt követően, ha nem ürül rendszeresen az emlő, apadni kezd a tej.
Az előtej avagy kolosztrum már a várandósság 16. hetétől termelődik és azonnal készen áll az újszülött táplálására. Téves hozzáállás, amikor azt mondják az újdonsült mamának, hogy neki még nincs teje. Ahogy az is, ha azt kapja, hogy az előtej nem elég tápláló. A tejbelövellés - tehát a nagyobb mennyiségű tej megjelenése - a szülést követő napokban történik meg. Ennek egyetlen feltétele van, és pedig hogy megszülessen a méhlepény. Beláthatjuk, hogy mivel császármetszésnél is kiveszik a méhlepényt, nincs akadálya a tejbelövellésnek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy császármetszés után később jön meg a tej.
A császármetszés utáni fizikai és lelki tényezők
Az esetleges szoptatási nehézségek azért alakulhatnak ki császármetszés után, mert nincs megfelelő támogatás a baba születése utáni mihamarabbi mellre tételére. Kevesebb tej termelődhet, ha késleltetett a mellre helyezés, az első szoptatás. Mivel az anya műtét után órákig mozgásképtelen, ehhez szakszerű segítségre van szüksége.
A tej termeléséhez fontos, hogy egy császárral szült édesanya is annyit lehessen együtt a babájával a kezdetektől foga, mint természetes úton szült társa és igény szerint szoptathasson. A sikeresség szempontjából fontos lenne, ha a baba császármetszés után is igény szerint szopizhatna, de ez a legtöbb helyen nem valósul meg, mert az anya mobilizálásáig szeparálják a kisbabát, nincs kellő számú személyzet arra, hogy ebben a még mozgásképtelen, fejét nem emelhető frissen szült császáros anyáknak segítsenek - mutatott rá a szakértő.
A császármetszés egy nagy hasi műtét, ami után az anya mintegy fél napig nem mozoghat, utána pedig egy-két napig igen erőteljesen korlátozva lesz a mozgásában. Már egy olyan egyszerűnek tűnő mozgássor is, hogy felkeljen az ágyból, kivegye a babáját a kiskocsiból és mellre tegye, vagy akár egy kényelmetlennek tűnő szoptatási pozíciót megváltoztasson, megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a frissen műtött édesanyát. Még nehezebb a helyzet akkor, ha semmiféle segítsége nincs.
Tovább nehezíti a császárral szült nők helyzetét, hogy nemcsak a mozgásuk korlátozott, hanem a műtétet követően a mellük is ödémás lehet. Emiatt sokkal sérülékenyebb lesz a mellbimbó, és a kisbaba is nehezebben tudja bekapni. Néha a babán is nyomot hagy a hirtelen megszületés, nehezebben alkalmazkodik, irritált vagy éppen aluszékony. Ám ez mind áthidalható lenne megfelelő segítségnyújtással.
Ha az édesanya fájdalmat él meg, feszülést érez, lehet, hogy idő előtt befejezi a szoptatást. Ilyenkor hamarabb visszakerül a csecsemőosztályra is a baba, és nagy valószínűséggel előtérbe kerülnek olyan technikák (pl. cumisüveg használata, tápszerezés, a baba elkülönítése), amelyek mind-mind hátráltatni fogják a szoptatást.
A császár után sajnos egészen más tényezők lassítják vagy rontják a folyamatot: az elkülönítés, a ritka vagy egyáltalán meg nem valósuló szoptatások, az aluszékony, nem hatékonyan szopó csecsemő. A kisbaba szopási készségét a műtét alatt megkapott anyai gyógyszerek befolyásolják. Előfordul, hogy a baba álmos, aluszékony, nem kellően aktív, izomtónusa átmenetileg hipotón is lehet.
Császármetszés után az első nehézséget általában az jelenti, hogy nem tud megvalósulni a szülőszobai minimum egy órás bőrkontaktus, az „aranyórának” is nevezett rendkívül fontos időszak. A császáros mamák gyakran órákig meg sem kapják kisbabájukat. Sok helyen megitatják a mamájától külön elhelyezett újszülöttet cukros vízzel cumisüvegből. Ez azt is jelenti, hogy nem az anyamellre alakul ki a babában az úgynevezett imprintig, hanem a cumira. Ez a fajta bevésődés a későbbiekben fennakadásokat okozhat a szopásban.
Császármetszés után nehezebben megy a mozgás, a helyváltoztatás, mint hüvelyi szülést követően. Segítség nélkül nehéz ellátni a kisbabát. Sokan előnyben részesítik a fekvő helyzetben történő szoptatást, mert a műtét után jobban esik a fekvés, de közben azt tapasztalják, hogy nyomódik a seb. Ülve sem könnyű megtalálni a kényelmes pozíciót.
Az aranyóra és a bőrkontaktus fontossága
Abban az esetben, ha nem valósulhat meg a műtét utáni bőrkontaktus, az aranyóra, akkor nagyon fontos kézzel fejni, lehetőleg az első hat órán belül. Amikor megkapod és a baba nem szopizik elég hatékonyan, a tejtermelődés elősegítése érdekében érdemes folytatni a fejést, s a kis adagokat fecskendőből, kanállal vagy pohárból odaadni a babának, megelőzendő az ún.
A baba és az anya szorosan összetartozik. Mindig az adott intézmény protokollja, szokási határozzák meg, és nyilván a szakszemélyzet elérhetősége, hogy mikor van lehetőség arra, hogy baba az anyával legyen. Legjobb lenne a zéró szeparáció, csak hab a tortán az, hogy ha az apa is bent maradhatna végig, mert az apa nem látogató! Az anya kérheti természetesen. Sőt előre egyeztetéssel, hiszen akár a császáros műtőben is, gyengéd császármetszéssel van lehetőség világra hozni a babát, így akár a műtét közben is mellre kerülhet.
Nagyon szeretem a bőrkontaktust ajánlani, mert kizárólag pozitív hatása van. Gyakran lehet alkalmazni, nem feltétlen csak az első napokban. Bizonyíték van arra, hogy a születés utáni bőr-bőr kontaktus a babát és az édesanyát is támogatja. Az újszülöttnek gyorsabban stabilizálódik a légzése, pulzusa egyenletesebb, keringése stabilabb lesz, és a testkontaktus segíti abban is, hogy jobban alkalmazkodjon az élethez az anyaméhen kívül. A testkontaktus hatásása még, hogy szabályozza a csecsemő hőmérsékletét, ez pedig segít megelőzni az újszülött lehűlését. A bőrkontaktus csökkenti a stresszhormonok szintjét, így az újszülött nyugodtabb lesz.
A műtét után minél hamarabb sort kellene keríteni a minimum egy óra zavartalan bőrkontaktusra. Hangsúlyozom, hogy zavartalan legyen és valóban érjen össze a baba és a mama bőre, minél nagyobb testfelületen. Ez a bababarát kórházakban általában meg tud valósulni és szerencsére egyre több helyről halljuk, hogy addig is, amíg a mamát ellátják, a papa kapja meg a pici babát a mellkasára. Ezt viccesen szőrkontaktusnak szoktuk nevezni. A bőrkontaktus során a kisbaba fel tud kúszni az anya melléhez és ha készen áll rá, akkor szopizik egy kicsit. Ezt a folyamatot nem kell erőltetni, csak hagyni kell, hogy megtörténhessen. Az sem baj, ha az újszülött nem szopik, csak odabújik, szagolgatja, nyalogatja a mellbimbót. Ezután általában elalszik a kisbaba. Amikor felébred, lehetőséget kellene biztosítani neki a szopásra.
A szoptatás megkezdése szempontjából is a természetes, háborítatlan szülés az ideális. Ha megindult a vajúdás, de végül mégis műtétre került a sor, az kedvezőbb hatással volt a szoptatás megkezdésére, mint a tervezett császármetszés, valamint a korábbi császármetszést követő hüvelyi szülés esetén is pozitívabb volt az indulás.
Az orvosok végzik az első bőrkontaktust a császármetszés után
A szoptatási pozíciók és a cumi, mellbimbóvédő kérdése
A császár után maga a szoptatáshoz használt pozíció megtalálása sem olyan egyszerű. Kezdetben sem fekve, sem oldalt fekve nem kényelmes, ülve pedig pláne fájdalmas. Ennek javulása érdekében korábban írt cikkünkben a gyakori mozgásra hívtuk fel a figyelmet, hiszen annál hamarabb múlik el a fájdalom, így a szoptatás is könnyebb lesz. Az, hogy kezdetben melyik pozíció a legkényelmesebb, egyedi, tapasztalat útján tudod megtalálni. A hónaljtartás és a kereszttartás szokott leginkább beválni - mondja Ibolya. Arra figyelj, hogy a babát emeld fel mellmagasságig, ne pedig te görnyedj össze hozzá.
Próbálkozni kell, hogy a lehető legkényelmesebb legyen a pozíció. Például, míg az anya hanyatt fekszik az első órákban, addig a babát pocakkal befelé fordulva, az anya mellére lehet helyezni, a császáros sebet nem terheljük semmiképp természetesen. Nem maradhat egyedül az anya-baba páros, fontos, hogy az édesapa, és egy egészségügyi szakember is legyen ott segíteni, észlelni a folyamatot.
A cumi és a mellbimbóvédő használata megzavarhatják a csecsemőt abban, hogy hatékonyan megtanuljon szopizni. A kitartás itt is kulcskérdés. Sokszor mondják, hogy adott típusú mellbimbóval nem lehet szoptatni, használjon az anya bimbóvédőt. Ez azonban csak nagyon ritka esetben valós aggály. Leginkább kitartással, s a mozgásban korlátozott édesanyának való segítéssel lehet szoptatni - mutatott rá a szakértő.
Kézi és gépi fejés, tejtárolás
Az első 2 napban érdemes a sűrű, normálisan még kis mennyiségű kolosztrumot kézzel fejni pici tartályba vagy fecskendőbe.
A kézi fejés lépései:
- Alapos kézmosás és megfelelő kézfertőtlenítés után.
- Helyezze a hüvelykujját és a két ujját kb. 3-4 cm távolságra a mellbimbótól a mellbimbóudvar szélén.
- Helyezze a hüvelykujját és a két ujját a mellbimbóudvar szélére, a bimbóhoz képest ellentétes oldalon.
- A hüvelykujját és az ujjait nyomja befelé és a mellkas felé, majd finoman görgesse előre az ujjakat, hogy a tejcsatornákat összenyomja.
- Járja körbe a hüvelykujj és az ujjak helyzetének változtatásával.
- Ne préselje a mellet!
- Ne húzza kifelé a mellbimbót és a mellet!
- Ne csúsztassa a kezeit a mellen!
Gépi fejés:
Alapos kézmosás és megfelelő kézfertőtlenítés után, steril, vagy már fertőtlenített, száraz eszközökkel kezdje meg a gépi fejést steril tárolóedénybe. Győződjön meg róla, hogy a tölcsér mérete nem túl nagy, vagy nem túl kicsi a mellbimbóhoz képest. Olyan tölcsért érdemes választani, ami kb. 2-3 cm-rel nagyobb, mint a mellbimbó átmérője. Helyezze fel a tölcsért, majd kapcsolja be a készüléket. Állítsa olyan fokozatra, amely kellemes erősségű. A túl erős vákuum sérüléseket, sebesedét okozhat a mellbimbón és a tejtermelés csökkenéséhez, nem hatékony fejéshez vezethet. Fejjen min. 8 (-12) alkalommal naponta, 2-3 óránként. Fejés után törölje szárazra a melleit! Fertőtlenítő szert ne kenjen rá, napi tisztálkodás elegendő szappannal.
Tudnivalók a lefőtt tej tárolásáról:
A tárolóedényt le kell fedni és a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten tartani (pl. hűtőszekrényben). Tároljuk a tejet a fagyasztó tátsó részén, ahol a legstabilabb a hőmérséklet.
Segítség és támogatás a császármetszés után
A fizikai korlátok miatt az lenne a legideálisabb, ha a császáros anyuka mellé folyamatos támogatást, szakszerű segítséget tudnának biztosítani az intézmények. A szoptatással kapcsolatos problémákat természetesen az intézményből hazakerülve is van még mód orvosolni. Ez azonban sokszor hosszú és türelmet igénylő személyre szabott feladat, amelyhez érdemes laktációs tanácsadók (IBCLC) segítségét igénybe venni.
Ma már számtalan intézményben adott a lehetőség, hogy a babát a születését követően azonnal az édesanyja mellkasára tegyék - akár a műtőben, így rögtön tud is szopizni. Ha erre nincs mód, akkor az a cél, hogy az újszülött minél hamarabb az édesanya mellkasára kerülhessen. Hogy ez miért olyan fontos? Mert a baba első két órája (az aranyóra) egy jellemzően nagyon aktív időszak, amikor az újszülött önállóan képes a mellhez kúszni és szopizni. Ezeket az órákat pedig könnyen el lehet szalasztani rossz kórházi gyakorlattal vagy nem optimális támogatással. Sajnos vannak még olyan hazai intézmények, ahol hiányzik ez a támogató környezet, és az elavult kórházi protokoll miatt akár 6-12 óra is eltelhet anélkül, hogy a baba mellre kerülhetne. A hosszúra nyúlt szeparáció pedig hátráltatja az anyatej belövellését.
Fontos, hogy a műtétből lábadozó édesanya mellett legyen valaki, aki segít neki a mellre tételben akkor is, amikor a spinális érzéstelenítés miatt még nem emelheti a fejét. Biztatni kéne a mamát, hogy már az úgynevezett korai éhségjelekre (cuppogatás, nyalogatás, a fej forgatása, a kézfej szopogatása) tegye mellre bátran a kisbabáját, ne várja meg a sírást! Ha újszülöttje valamilyen oknál fogva nem lehet vele, vagy nem tud hatékonyan szopni, akkor a szülést követő 6 órán belül meg kell kezdeni a fejést, a lefejt kolosztrumot pedig meg kell itatni a babával. Nem cumisüvegből, hanem kiskanál, fecskendő vagy kispohár segítségével, hogy ne befolyásolják negatívan a szopáskészségét. Ha a mama fájdalmat érez szoptatás közben vagy a kisbaba nem tud szopizni, akkor minél gyorsabban kérjen segítséget a szoptatáshoz! A legtöbbször nincs veszve semmi, csak egy hozzáértő, empatikus segítőre van szükség.
Ha egy édesanyának nem úgy sikerült a szoptatás, mint szerette volna, mit tehet, hogyan készülhet a következő kisbabáját várva? Mindenképpen érdemes már a várandósság alatt felkészülni a szoptatásra. Nem feltétlenül a kórházi szülésfelkészítő tanfolyamokon való részvételre gondolok, hanem egy személyre szabott beszélgetésre IBCLC laktációs szaktanácsadóval, valamint a La Leche Liga baba-mama csoportjainak is érdemes ellátogatni. A személyes beszélgetés során fel lehet tárni a korábbi szoptatási probléma lehetséges okait és tervet kidolgozni a jövőbeni problémák megelőzésére. Sokszor már az is segít, ha az édesanya kiöntheti a lelkét valakinek és megértést, biztatást, támogatást kap.
A Császárvonal ingyenes mobilalkalmazásával (Android/iOS) teljeskörűen fel tud készülni bármely kismama arra az esetre, ha császármetszéssel végződne szülése. A 100 oldalnyi, közérthető tájékoztató a műtét előtti, a kórházi és a gyermekágyi időszakkal kapcsolatban is bőséges, részletes információkkal szolgál. Az appon belül letölthető, egyszeri előfizetés után elérhető videós tartalmak pedig a sebkímélő mozdulatoktól, a műtét utáni mobilizáláson át, a szétnyílt hasizom regenerálásáig és az alap hegkezelésig minden fontos segédletet tartalmaznak a minél szövődménymentesebb felépüléshez.
A szoptatás női művészete - Kézikönyv édesanyáknak
Jan Riordan, Karen Wambach: Szoptatás és humán laktáció, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2019.
W. Ungváry Renáta: A szoptatás kézikönyve, Central könyvek, 2015.
www.lll.hu