Bár a baba és a mama egészsége a legfontosabb, mégis sajnos sokan kudarcként élik meg a műtétet, s császározás ide vagy oda, ők továbbra sem adják fel álmukat: következő babájukat szeretnék természetes úton megszülni, annak minden fájdalmával és nehézségével.
A császármetszés a világon legtöbbet végzett hasi műtét, tehát rutinbeavatkozásról van szó, viszont a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy jelentős hasfali metszéssel hatolunk be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágjuk át, majd varrjuk össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét.
A modern műtéti eljárásnak köszönhetően a császármetszéses szülés ma már jóval rövidebb, mint néhány évtizede, kb. 20-30 perc. A 15-20 éve alkalmazott módszer szerint az alhasat keresztbe vágják, az izmokat csak széthúzzák, és csak azokat a szöveteket vágják át, amelyeket mindenképpen szükséges, és szövetkímélő varratokat használnak. Így a gyógyulási idő is csökkent.
Az újszülött ellátására, táplálására sincs számottevő negatív hatással, ha császármetszéssel szül az anya, és a felépülési idő sem sokkal hosszabb, mint a hüvelyi szülésnél: 7-10 nap, az első egy hónapban érdemes elkerülni a megerőltető fizikai megterhelést.
Fontos azonban kiemelni, hogy császármetszés után nagyobb esély van szövődményekre, például vérzésre, lázra. Ezek többnyire a beavatkozás utáni héten jelentkeznek.
Ritka, de súlyos késői szövődmény lehet a hegterhesség, főleg olyan anyáknál, akik már két műtéten vannak túl, vagy nagyon hamar vállalkoznak újabb gyermekre. Ilyenkor az előző császármetszéskor keletkezett hegbe tapadhat bele a következő terhesség, ami már kisterhes korban is gondot okozhat, de ha csak később derül ki, a magzat kiemelése után a császármetszésnél a méh akár eltávolításra is kerülhet.
A szakember arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kis műtét fogalmát ne keverjük össze a rutineljárással.
A császármetszés okai és típusai
A császármetszés kb. egyharmada előre tervezett, ennek oka lehet egyebek mellett, hogy szűk az anya medencéje, volt már korábban császármetszése, túl nagy a baba, valamilyen anyai betegség áll fenn, ikerterhességről vagy koraszülésről van szó. Számos egyéb úgynevezett társindikáció is megjelenhet, például az anya túlsúlya vagy magasabb életkora.
A köldökzsinór előesés, az elöl tapadó méhlepény, a placenta leválás, a haránt vagy medencevégű fekvés is gyakran vezet műtéthez.
A császármetszésnek két fő kivitelezési formája van, attól függően, hogy a vágást (metszést) hol végzik a méhen. A későbbi terhességek során fontos tudni, hogy milyen típusú vágást alkalmazott a szülészorvos.
Alacsony szegmensű metszés
Ez egy vízszintes (keresztirányú) vágás a hason és egy vízszintes vágás a méh alsó részén, amelyet „bikini vonal” metszésnek is neveznek. Ez a típusú vágás jobban gyógyul, kevésbé látható és kevésbé valószínű, hogy problémát okoz a következő terhességeknél.
Klasszikus (hosszanti vagy longitudinális) metszés
A méh hosszanti vágását jelenti, ilyenkor a hasi vágás lehet vízszintes vagy függőleges. Ezt a típusú metszést általában csak vészhelyzetekben vagy speciális helyzetekben használják, például ha a méhlepény nagyon alacsonyan fekszik vagy extrém koraszülés esetén, amikor a kis súlyú magzatot (koraszülöttet) a lehető legkisebb trauma által kell világra segíteni. Gyógyulása lassabb, gyakoribb a szövődmény és a következő terhesség is csak császármetszéssel fejezhető be ebben az esetben.
Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC)
A hivatalos neve egyébként VBAC (kiejtve: víbek, azaz vaginal birth after caesarean section). Akad, akinek szerencséje van, és rögtön megtalálja a kiutat: a valóban támogató orvost és csapatot. Mások folyton falakba ütköznek, és ha végül mégis sikerül, az csak a vakszerencsén és a saját lelkierejükön múlik. És van olyan is, aki az utolsó pillanatig reménykedik, hogy kijut, de csak egyik zsákutcától a másikig rohan, végül pedig nem tehet mást, mint beletörődik a sorsába.
Az elmúlt években a szülő nők részéről is megnőtt a császármetszések iránti igény. Van, aki a vajúdással járó fájdalmakat akarja ily módon megúszni, más a hüvely és közvetve a szexuális élet megóvása miatt szeretne inkább császármetszést. (Ez utóbbi félelem viszont a szakemberek szerint alaptalan, a természetesen szülő nők 90 százaléka a szülést követően hat hónappal már teljes értékű szexuális életet élhet.) Sokan előnynek tartják azt is, hogy császármetszéssel a szülés jól időzíthető, ráadásul félóra alatt lezajlik.
Vannak azonban kismamák, akik azt vallják, hogy a szülés természetesen az igazi, és bár az első gyermeknél szükség volt a császármetszésre, másodszorra végre hüvelyi úton szülnének.
Tíz éve a szakma még úgy állt hozzá, hogy császármetszést csak császármetszés követ, mára azonban megváltozott a szakmai ajánlás. Ma már nem ritka, hogy az első terhességnél toxémia lépett fel, vagy a magzat medencevégű fekvéses volt, és ezért császármetszést alkalmaztunk, ám a második terhességnél a normál méretű magzat fejvégű fekvéses, ezért nem látjuk akadályát a hüvelyi úton történő szülésnek. De egy császármetszéses ikerszülést is követhet akár három hüvelyi szülés is. Persze a szülészorvos ilyenkor kiemelten követi a szülés haladását, hogy be tudjon avatkozni, ha az utolsó pillanatban mégiscsak át kell váltani császármetszésre.
A császármetszés utáni hüvelyi szülés fő veszélye a méh vágásából eredő heg esetleges repedése a hosszas vajúdás következtében. A mai varróanyagok azonban annyira modernek, hogy a hegrepedés kockázata minimális. Fontos viszont, hogy a császármetszést követő egy éven belül nem ajánlott a hüvelyi szülés, ekkor még ugyanis a heg sérülékenyebb.
A szakemberek ezzel együtt megjegyezték, hogy még így is alacsony marad mindkét komplikáció kockázata. Bebizonyosodott, hogy akik császármetszéssel szültek, azoknál 14 százalékkal magasabb volt a halvaszülés kockázata a következő terhességnél azokhoz képest, akik hüvelyi úton hozták világra a magzatukat. Ezzel 0,03 százalékra emelkedett a halvaszülés kockázata, ami azt jelenti, hogy minden 3 ezer császármetszés plusz egy halvaszüléssel jár a jövőben. Az is világossá vált, hogy az első gyermeküket császármetszéssel megszülő nőknél 9 százalékkal növekszik a későbbi méhen kívüli terhesség veszélye, mellyel 0,01 százalékra emelkedik a teljes kockázat.
A hivatalos neve egyébként VBAC (kiejtve: víbek, azaz vaginal birth after caesarean section). Akad, akinek szerencséje van, és rögtön megtalálja a kiutat: a valóban támogató orvost és csapatot. Mások folyton falakba ütköznek, és ha végül mégis sikerül, az csak a vakszerencsén és a saját lelkierejükön múlik. És van olyan is, aki az utolsó pillanatig reménykedik, hogy kijut, de csak egyik zsákutcától a másikig rohan, végül pedig nem tehet mást, mint beletörődik a sorsába.
Most mégis inkább pozitív példákat szeretnénk mutatni, elsősorban azért, hogy reményt adjon azoknak az érintett nőknek, akik épp szülés előtt állnak. Bár laikusként azt gondolnánk, ha egy császármetszés után ritka a hüvelyi szülés, akkor három után egyenesen lehetetlen.
Dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross Utcai Részlegének részlegvezető-helyettese viszont, aki rendszeresen kísér hüvelyi szülést császármetszés után, és a korábban említett VBA3C is a nevéhez köthető, ezt cáfolja: „Ritkán van szakmai indoka annak, hogy egy nő nem szülhet hüvelyi úton császármetszés után. Sokkal inkább okozza ezt az, hogy jelenleg nincs erre Magyarországon egységes szakmai protokoll, sorvezető, ami a szakembereknek biztonságot ad.
Az első gyermek császármetszéses világra hozatala viszont nem növelte a későbbi vetélés kockázatát. A vetélés általában a várandósság 20. hete előtti spontán magzatelvesztést jelenti.
A császármetszések kb. egyharmada előre tervezett, ennek oka lehet egyebek mellett, hogy szűk az anya medencéje, volt már korábban császármetszése, túl nagy a baba, valamilyen anyai betegség áll fenn, ikerterhességről vagy koraszülésről van szó. Számos egyéb úgynevezett társindikáció is megjelenhet, például az anya túlsúlya vagy magasabb életkora.
A köldökzsinór előesés, az elöl tapadó méhlepény, a placenta leválás, a haránt vagy medencevégű fekvés is gyakran vezet műtéthez.
Magyarországon tulajdonképp - mint mindenben - két trend alakult ki. Vannak olyan várandósok akik azt képviselik, hogy „ha volt már egy császárom, akkor […] semmiképp nem szülök hüvelyi úton”.
A császármetszés utáni újabb műtét leginkább akkor indokolt, amikor műtétes előzmény nélkül is császármetszés mellett döntenénk, mert úgy biztonságosabb az anyára/babára nézve. Ilyen a lepényleválás, a súlyos magzati szívhangeltérés, a köldökzsinór-előreesés, a lepénytapadási rendellenességek vagy anyai oldalról a genitális herpesz vagy szívrendellenesség. S bár nem kizárólagos ok, de medencevégű fekvés vagy ikerszülés esetén legtöbbször császáros előzmény nélkül is császár mellett döntenek a szakemberek.
A császármetszés menete és érzéstelenítés
A műtéti beavatkozás általában 30-60 percig tart. Megfelelő érzéstelenítés után a szülészorvos bemetszést végez a hason és a méhen (mindkettő körülbelül 10-12 cm hosszúságú). A metszésen keresztül kiemelik a magzatot, akit ilyenkor újszülöttgyógyász (neonatológus) vizsgál meg. A szülészorvos átvágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt eltávolítja a méhűrből. A beavatkozás során oxytocin (méhösszehúzó szer) injekciót alkalmaznak a vérzés minimalizálásáért. Az esetleges fertőzés kockázatának csökkentése érdekében intravénás antibiotikumot is használhatnak. A császármetszést követően az izom-, a zsír- és a bőrréteget összevarrják és fedőkötést helyeznek a sebre.
A császármetszés során háromféle érzéstelenítő típust alkalmazhatnak:
- Gerincvelői (spinális) érzéstelenítés: A leggyakrabban alkalmazott módszer. A gerinc csontjai közé tűt szúrnak, és azon keresztül helyi érzéstelenítőt fecskendeznek be a központi idegrendszer spinális terébe, ami blokkolja a fájdalmat a mellkastól lefelé. A páciens ébren van, és képes az önálló, normál légzésre.
- Epidurális fájdalomcsillapítás: Helyi érzéstelenítőt fecskendeznek be a központi idegrendszer epidurális terébe. Ezt a módszert gyakran használják a vajúdás fájdalmának csökkentésére is. Amennyiben az anya a vajúdás során már kapott epidurális kezelést, akkor az bizonyos esetekben érzéstelenítésként is elmélyíthető, például ha császármetszés válik indokolttá. Hatására deréktól lefelé megszűnik a fájdalomérzet, és a hasizomzat is elernyed. A páciens ébren marad és képes az önálló, normál légzésre.
- Általános érzéstelenítés (altatás): Akkor kerül sor rá, ha a magzatnak nagyon gyorsan meg kell születnie anyai vagy magzati veszélyhelyzet miatt, és nincs idő a spinális érzéstelenítés kivitelezésére. Ilyenkor a beteget vénás gyógyszerekkel mesterségesen altatják, és géppel lélegeztetik.
Lehetséges szövődmények és kockázatok
A császármetszés gyakori és viszonylag biztonságos műtéti eljárás, de mint minden sebészeti beavatkozásnak, vannak kockázatai mind az anyára, mind a magzatra nézve.
A leggyakoribb szövődmények császármetszés során:
- átlag feletti vérveszteség;
- trombózis kialakulása (pl. vérrögök a láb ereiben);
- fertőzés a méhűrben;
- sebfájdalom;
- ismételt császármetszés szükségessége a következő terhesség kapcsán;
- az érzéstelenítés lehetséges szövődményei.
Rosszabb esetben a heg szétválásával együtt nem csak a szülés áll le, hanem erős vérzés kezdődik, amely származhat a megrepedt méh izomzatából, vagy a leváló lepénytől. Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség.
Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít.
Az is előfordulhat, hogy a heg környékén tapad meg a placenta, ebben az esetben az egyetlen járható út az újabb császármetszés. Ennek egyik fajtája a placenta accreta, amikor a méhlepény túl mélyen tapad meg a méhfalban, a másik a placenta previa, amikor a méhlepény a méhszájat részlegesen, vagy teljesen elfedve tapad meg. Mindkét állapot nagyfokú vérzést okozhat a várandósság és a szülés során is, akár a műtét során méheltávolításra is szükség lehet.
A szakértők ezzel együtt megjegyezték, hogy még így is alacsony marad mindkét komplikáció kockázata. Bebizonyosodott, hogy akik császármetszéssel szültek, azoknál 14 százalékkal magasabb volt a halvaszülés kockázata a következő terhességnél azokhoz képest, akik hüvelyi úton hozták világra a magzatukat. Ezzel 0,03 százalékra emelkedett a halvaszülés kockázata, ami azt jelenti, hogy minden 3 ezer császármetszés plusz egy halvaszüléssel jár a jövőben. Az is világossá vált, hogy az első gyermeküket császármetszéssel megszülő nőknél 9 százalékkal növekszik a későbbi méhen kívüli terhesség veszélye, mellyel 0,01 százalékra emelkedik a teljes kockázat.
A császármetszés utáni, a méhen lévő heg szétválása, szétrepedése egy következő szülésnél egy százalék alatti kockázatot jelent.
A hegszétválásnak vannak fokozatai, de ha a vajúdás során teljesen szétválik, akkor a méh tartalma a hasüregbe ürül, ami a kisbaba számára nem tud életképes környezetet teremteni. Emiatt szükséges a folyamatos CTG (a baba szívhang-monitorozására alkalmas eszköz) a rendszeres, hárompercenként ismétlődő, minimum egy perc hosszúságú, legalább két órán át fennálló fájásoktól kezdve.
A császármetszés után ismételten forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalja: fájdalom a hasban vagy a seb területén, ami egyre súlyosbodik és nem múlik el; vizeletürítéskor fájdalom vagy égő érzés, esetleg vizeletürítési képtelenség; székrekedés; fokozott hüvelyi vérveszteség, vagy rossz szagú váladék a hüvelyből; köhögés vagy légszomj; duzzanat vagy fájdalom az alsó lábszáron; a seb területén észlelt duzzanat, vérzés vagy váladékozás.
Magyarországi trendek és jövőbeli kilátások
Magyarországon tulajdonképp - mint mindenben - két trend alakult ki. Vannak olyan várandósok akik azt képviselik, hogy „ha volt már egy császárom, akkor semmiképp nem szülök hüvelyi úton”.
Az elmúlt két évtizedben világszerte emelkedett a császármetszések száma, Magyarországon is jellemző ez a tendencia, a babák 39 százaléka így jön a világra. Egyebek mellett azért, mert később vállalnak gyermeket a nők, nagyobbak az újszülöttek, túlsúlyosabbak az anyák, és sok párnak csak orvosi segítséggel születhet babája.
A szülők felfogása is változik: míg tíz éve még egyértelműen azt vallották, hogy császármetszést csak császármetszés követhet, ma már - hacsak nincsen a magzat vagy az anya részéről nyomós oka az újabb császármetszésnek - nincs akadálya a második terhességnél a természetes szülésnek.
A vidéki kórházak közül korábban a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája adott ki közleményt arról, hogy két császármetszés után is támogatja a hüvelyi szülést. Sok esetben azonban az anyukák teljesen bizonytalanok abban, hogy végül mennyi esélyt adnak nekik a nagy napon.
Hollandiában, Magyarországgal ellentétben, van egységes nemzeti protokoll a szülészet szabályozására, ami biztonságot ad a szakembereknek, és ami a VBAC lehetőségét ugyanolyan eséllyel teszi lehetővé minden nő számára. A kórházak két-három havonta frissítik a saját, nyilvánosan elérhető protokolljukat a legfrissebb kutatásokkal, de minden evidenciaalapon működik.
A holland adatok szerint a nők kb. 75-78 százaléka tud szülni hüvelyi úton császármetszés után. Két császármetszés után ugyan már nem ajánlják a hüvelyi szülést, de ettől el lehet térni, és az édesanyának, aki a 36. hétig bábai gondozás alatt áll, döntési joga van ebben.
Az orvosok legnagyobb része, még ha a tudása nem a legnaprakészebb is, nem azért csinálja azt, amit csinál, mert rosszat akar. Egyszerűen csak nem lát túl a falon. De ne felejtsük el, hogy egyéni szinten sokat tehetünk a változásért: ha 100-ból 99 anya feláll és máshova megy, mert indokolatlanul akarnak rajta császármetszést végrehajtani, vagy 100-ból 99 anya utasítja vissza rendre ugyanazt a bizonyítottan elavult beavatkozást, vizsgálatot, akkor ezzel neveljük a környezetünket.
A császármetszés egy sebészeti eljárás - nőgyógyászati műtét -, mely során a magzat az anyai hasfalon és méhen végzett metszésen keresztül születik meg. A beavatkozás lehet tervezett (elektív) vagy sürgős (akut). A császármetszést az anyai és/vagy magzati egészséget veszélyeztető szövődmények, vagy egyéb kockázati tényezők tehetik indokolttá.
Sikeres VBAC | Tippek a császármetszés utáni hüvelyi szüléshez
tags: #csaszarmeces #lekotes #lehetseges #terhesseg