A méhösszehúzódások szerepe és típusai a szülés folyamán

Minden anya, különösen az elsőszülött, aggódik, amikor közeledik a szülés időpontja. A szervezet rendszeres összehúzódásokon keresztül jelzi, hogy hamarosan megérkezik a szülés. A terhesség végén/szülés kezdetekor a méhszáj körülbelül 1 cm átmérőjű, és a vajúdás során nyílik ki, míg eléri a 10 cm-es teljes tágulást. Nehéz elképzelni, hogy mit várhatunk a szülési fájdalomtól és a méhösszehúzódásoktól, különösen, ha az első terhességről van szó. A kismamák gyakran aggódnak amiatt, hogy vajon fel fogják-e ismerni a szülési fájdalmat, illetve hogy amit éreznek, az vajon nem a koraszülést jelző összehúzódás-e.

A méhnyak tágulása szülés közben

A méhösszehúzódások általános jellemzői

Az összehúzódások a méhizmok megfeszülését és elengedését jelentik, ami segíti a babát, hogy kimozduljon a méhből, miközben az anya szülés közben. A méhnyak, amely a méh nyílása, meglágyul és kitágul. Az összehúzódások olyan nyomást éreznek a hason, amely néhány másodperctől percig tart. A nők különböző intenzitású összehúzódásokat tapasztalnak. Szinte minden terhes nő összehúzódásokat tapasztal a terhesség különböző szakaszaiban, és azt hiszi, hogy szülés közben van, de ez téves riasztás is lehet. Annak ellenére, hogy az anyák hamis összehúzódásokat tapasztalnak terhességük bármely szakaszában, úgy tűnik, gyakrabban fordulnak elő az utolsó trimeszterben, ami zavartsághoz vezethet.

A méhnyak a hüvelyt és a méhtestet köti össze. A hüvely felől a külső, a méhtest felől a belső méhszáj zárja le. A terhesség során a méhnyak változik, ezt érésnek nevezzük és azt jelenti, hogy a szülés közeledtével a méhnyak elvékonyodik, rövidül, kinyílik. Optimális esetben ez a folyamat nem következik be a terhesség 37. hete előtt.

Várandósság Előtt, Várandósság Alatt és Szülés Után

Jósló- és valódi fájások megkülönböztetése

Nagyon fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés.

Braxton Hicks összehúzódások (jóslófájások)

A gyakran csak jóslófájásokként emlegetett szabálytalan méhösszehúzódások nem a szülés megindulását jelzik. A Braxton Hicks-összehúzódások legfontosabb jellemzői:

  • Olyan méhösszehúzódások, melyek intenzitása és gyakorisága nem nő.
  • Rendszertelen méhösszehúzódás.
  • Inkább kellemetlen, mint fájdalmas.
  • Az összehúzódások a lágyéki területen, a test elülső részén jelentkeznek, nem hátul.
  • Sétálás vagy lefekvés hatására az összehúzódások csillapodnak, alábbhagynak.
  • Már akár a 6. héten is jelentkezhetnek, de leginkább a második vagy harmadik trimeszterben jellemzőek. Sok nő a harmadik trimeszterig nem is tapasztalja ezeket az összehúzódásokat.

Egyéb jellegzetességek:

  • A Braxton Hicks-összehúzódásnak nincs konkrét mintája, és továbbra is kiszámíthatatlan.
  • Egy másik megfigyelendő jel a hamis összehúzódások változatlan erőssége.
  • A Braxton Hicks összehúzódások jellemzően az anya hasának egy részét érintik.
  • Eltűnhetnek, ha felállnak, mozognak, pozíciót változtatnak, vagy lefekszenek és ellazulnak.
  • Bizonyított tény, hogy a spermában lévő anyagok (a prosztaglandinok) és az orgazmus Braxton Hicks összehúzódások okozói lehetnek.
  • Fontos, hogy a Braxton Hicks kontrakciók idővel elmúlnak, a vajúdásnál tapasztalható fájások azonban nem.

Prodromális összehúzódások

A prodromális összehúzódások a szülés tényleges megindulását megelőző hetekben, napokban, órákban jelentkeznek. Ezek az összehúzódások gyakran erősebbek, szabályosabbak és hosszabbak, mint a Braxton Hicks-összehúzódások, de nem a szülés tényleges kezdetét jelzik. Szakértők szerint ezeknek az összehúzódásoknak a célja, hogy a baba a megfelelő helyzetbe kerüljön a szüléshez. A prodromális összehúzódások tünetei a következők:

  • 24-36 óra múlva sincs változás a méhnyaknál.
  • A lefekvés nem segít abban, hogy az összehúzódások megszűnjenek.
  • Erős összehúzódások, melyek azonban az idő múlásával sem válnak gyakoribbá, s tágulást sem okoznak.

Valódi összehúzódások (vajúdás)

A valódi összehúzódások rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő múlásával egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. Kezdetben tíz percenként előfordulhat összehúzódás, majd az intervallum 5 percre csökken, és így tovább. Katie Hilton szerint a valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek.

A szülés beindulásának egyéb jelei:

  • Katie Hilton szerint a szülés beindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött.
  • Van olyan kismama, aki megtapasztalja a „könnyebbedés” érzését is. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében.
  • Elfolyhat a magzatvíz, ami összehúzódások nélkül is megtörténhet, kísérheti derékfájás, gyakori vizelési inger és laza széklet.
  • A legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással.

A szülés szakaszai és a méhösszehúzódások

A szülés hosszúsága és a szülési fájdalom mértéke egyénenként és terhességenként is jelentősen változó. Azonban, ha tudja, hogy mit várhat a különböző típusú összehúzódásoktól, felkészültebben várhatja a szülést.

A szülés korai szakasza (látencia szak)

A szülés korai szakaszában a cervix (méhnyak) 0-6 cm közötti tágulása történik. A teljes tágulás körülbelül 10 cm, ami általában elegendő a baba áthaladásához. A szülés korai szakaszára jellemző összehúzódások az alábbiakkal jellemezhetők:

  • Tompa hátfájás.
  • Enyhe légzési nehézség az összehúzódások alatt.
  • Medencenyomás és a medence teltségének érzése.
  • A fájdalom hátból sugárzik előre.
  • Nagyon erős összehúzódások, melyek legalább 45-60 másodpercig tartanak és körülbelül 5 perces időközönként jelentkeznek.

A látencia szakban az anya teste is keresi még a ritmusát, a kontrakciók szintén rendszertelenül jelentkeznek vagy lehetnek akár rendszeresek is, de a kontrakciók hossza nem tart 40-50 másodpercnél tovább. Az anya a legtöbb hétköznapi tevékenységét tudja folytatni, akár méhösszehúzódások közben is. Szívesen beszélget másokkal, többnyire még kifelé figyel, befelé kevésbé. A méhszáj tágulása általában még kisebb, mint 4 cm.

A méhnyak tágulása a különböző szülési szakaszokban

Aktív szülési fázis

Az aktív szülési fázisban az összehúzódások sokkal erősebbek és fájdalmasabbak, annak érdekében, hogy a baba mielőbb világra jöjjön. Ebben a szakaszban a cervix már legalább 6 cm-re tágult. Erre a szülési szakaszra az alábbiak jellemzőek:

  • Az összehúzódások 5 percenként vagy annál gyakrabban jelentkeznek.
  • Az összehúzódások legalább egy percig tartanak.
  • A kismama nem érzi úgy, hogy két összehúzódás között a méh ellazulna.
  • Jelentős fájdalom és nyomás a hátban, amit az okoz, hogy a baba lefelé mozog a szülőcsatornában.
  • A kismama erős székelési ingert érezhet, valamint erős a nyomási inger is.
A szülési fájdalom intenzitása a különböző szakaszokban

Az átmeneti szakasz

A tágulási szak vége, a 8 és 10 cm közötti időszak. A méhösszehúzódások egymást követik 1-3 percenként, 60-90 másodpercig tartanak és nagyon erőteljesek. Gyakran a vajúdó nyomási késztetést érez, ahogy a baba feje egyre lejjebb kerül a medencében. Ez a rendkívül intenzív időszak mind az anyát, mind a segítőket próbára teszi. Testi szinten a lúdbőrözés, hidegrázás, fázás, hőhullám, izzadás, hányinger, hányás, böfögés, csuklás, légszomj jelentkezhetnek. Orvosi könyvekben nem olvashatunk erről a szakaszról, azonban azok, akik a természetes szülés-születés hívei és gyakorlói, sokszor találkoznak ezzel a jelenséggel.

Pihenő szakasz

Amikor a méhszáj elérte a teljes tágulást, a méhösszehúzódások gyakorisága átmenetileg lecsökken, s erejük is alább hagy. Az intenzív munka után anyának és babának is pihenésre van szüksége a következő, nagy erőt igénylő kitolási szakhoz. Még nincs vagy csak nagyon gyenge a nyomási késztetés.

Kitolási szakasz

A kitolási szakasz a méhszáj teljes kitágulásakor („eltűnésétől”) s egyben a baba fejének a legnagyobb kerületével a csontos medencegyűrűn való átjutásakor kezdődik. Ebben a szakaszban a magzat feje lefelé indul a szülőcsatornában. A méhizom összehúzódások ismét 1-3 percenként követik egymást, s minden egyes kontrakció a babát lefelé tolja a hüvelybemenet irányába. A nő egyre erőteljesebb székelési ingert érez, s ez legtöbbször ellenállhatatlan nyomási kényszert vált ki. Első szülésnél ez 1-3 órát is eltarthat, míg többedszer szülőknél 10-20 percre is rövidülhet ez a szakasz.

A baba mozgása a szülőcsatornában

A méhlepény megszületése

Amikor kisbabád a hasadon pihen, s az eufória, öröm s fáradtság érzései kavarognak benned, még egy fontos feladat hátra van: a méhlepény megszülése. Ez a szakasz 10-60 perc között lehetséges, átlagban fél órán belül megtörténik. Egyes helyeken szintetikus Oxytocin injekcióval aktívan kezelik a lepényi szakot, ilyenkor gyorsabb. Amikor a szakemberek a lepényleválás jeleit észlelik, megkérnek, hogy nyomj még egyet. Általában egyetlen, nem túl erőteljes préselés hatására már meg is születik a placenta. A méhlepényt megszületése után az orvos és a szülésznő gondosan ellenőrzi, hogy ép-e. Ez azért fontos, mert amennyiben láthatóan hiányzik belőle, akkor azt ki kell üríteni a méh üregéből.

A vajúdás hossza és a türelem szerepe

A szüléshez közeledve érdemes beszélni a szülés valódi hosszáról, hogy reális várakozásod legyen, és hogy ne irigyeld (indokolatlanul) a gyorsan szülő nőket: nem a szülés hosszától függ, hogy könnyű vagy nehéz-e a szülés!

Tény, hogy vannak olyan vajúdások, amik nemhogy 12 óráig, de akár több napig is eltartanak. Ezt ne úgy képzeld el, hogy ilyenkor napokon keresztül elviselhetetlen fájdalommal kell szembenézni, hanem inkább úgy, hogy nagyon hosszú a bemelegítési szakasz a tényleges vajúdásra. Legtöbbször jósló fájásokkal kezdődik a szülés, és ezek a jósló fájások hol felerősödnek, hol elhalkulnak, hol teljesen kikapcsolnak - akár több napon át, mire a folyamat tényleg rendszeres és lassan erősödő, valódi vajúdási összehúzódásokba menne át.

A folyamat hosszúsága miatt ez valóban fárasztó lehet, nehéz lehet közben aludni, de az ilyen lassan fejlődő folyamat teszi lehetővé azt, hogy testileg és lelkileg szépen, lassan ráhangolódj a vajúdásra, hogy belerázódj és intuitív módon megtanulj az összehúzódásokkal együtt dolgozni. Az ilyen hosszabb ráhangolódás abban is segít, hogy majd mire tényleg átcsap a vajúdás a komoly munkába, addigra lesz egy működő stratégiád, ami átsegít minden egyes összehúzódáson.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feketén fehéren kijelenti, hogy nem javasolják az 1955-ben felállított Friedman-görbe figyelembevételét, hanem az egyetlen útmutató az anya és a kisbaba hogyléte: vagyis amíg a baba és az édesanya funkciói megfelelnek, addig nem jelenthető ki, hogy a vajúdás túlságosan elhúzódna, ezért az idő eltelte önmagában nem indokolja a szülészeti beavatkozásokat. Ehhez képest a szülészeti gyakorlat nemcsak Magyarországon, de a fejlettebb világ legtöbb kórházában sem tükrözi ezt az irányelvet, az óra ott van a falon minden szülőszobában és nagyon sokszor beavatkoznak a folyamatokba, csak azért, mert telik az idő.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a szülési időtartamra vonatkozóan

Fájdalomcsillapítási technikák

A nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikák, mint például a forró zuhany, a forró vízzel töltött fürdőkádban ülve vagy a mozgással enyhíthetik a fájdalmat. Gyakorló gyengéd jóga, masszázs, ellennyomás vagy meditáció is segíthet.

A szülési fájdalommal való megbirkózást segíti:

  • Testmozgás: Hacsak az orvos nem írja elő a fizikai aktivitás korlátozását, a terhesség alatti testmozgás segíti az állóképesség, a rugalmasság és az izomtónus kialakulását még a szülés előtt. A nagy intenzitású testmozgások helyett válassza a jógát vagy az úszást.
  • Szülésfelkészítő tanfolyam: Sok kórház kínál szülésfelkészítő programot, ahol arra is megtanítják a leendő szülőket, hogyan relaxáljanak és enyhítsék a szülési fájdalmat. A legtöbb módszer a légzési technikára, figyelemelterelésre és a masszázsra összpontosít.
  • Meditáció: A meditáció, a jóga és a relaxáció más formái mind segítik a kismamát a helyes légzésben és megfelelő koncentrációban az összehúzódások alatt.
  • Figyelemelterelés: A nyugtató zene hallgatása, a számolás vagy más elterelő technikák is hasznosak lehetnek abban, hogy eltereljék a figyelmet a szülési fájdalomról.
  • Aromaterápia: A nyugtató illatok (pl. levendula) belégzése elősegítheti a relaxációt és ösztönzi a mély légzést.

Mindemellett még a szülés előtt beszéljen orvosával arról, milyen gyógyszeres fájdalomkezelési módszereket ajánl (pl. orális gyógyszerek vagy epidurális érzéstelenítés), mi azoknak az előnye és esetleges kockázata.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha úgy érzi, hogy a méhösszehúzódásai a szülés megkezdését jelzik, az alábbiakat érdemes megfontolni:

  • Több órán át jegyezze fel az összehúzódások időtartamát, intenzitását és gyakoriságát.
  • Próbáljon meg sétálni vagy lefeküdni, hogy megfigyelje, az összehúzódások csökkennek-e.
  • Figyelje meg, hogy a hüvelyváladék tiszta, rózsaszín vagy véres-e.
  • Hívja fel orvosát, ha elfolyt a magzatvíz, különösen, ha az zöldes vagy barnás színű.
  • Amennyiben az összehúzódások különösen fájdalmasak, és aggódik a maga vagy a baba egészségéért, forduljon orvoshoz.

tags: #csak #a #mehosszehuzodas #segiti #a #szulest