Nagyon sokan vannak az ön helyzetében. Ennek az az oka, hogy ha megfelelő összetételű és ízű az anyatej, akkor a babák nagyon nehezen mondanak le róla. Fontos, hogy ne adja fel a kínálgatást, de az is, hogy ne folyamatos legyen a nyomás.
Egy édesanya tapasztalatai szerint: "8 hónapos kisbabám még szoptatom, de elkezdtem már a hozzátáplálás is 6 hónapos kora után. Sajnos a pici csak a gyümölcsöt és esetleg tejpépet eszik. Semmilyen főzeléket nem hajlandó megenni, a gyümölcsökből is csak minimális mennyiséget. Igazából csak szopizni szeretne. Próbáltam vegyíteni almával, anyatejjel, de így sem hajlandó megenni."
Ha a babád jól fejlődik, a súlya gyarapodik, általában véve aktív és jókedvű, akkor nem kell azon aggódnod, hogy nem fogyaszt mérhető mennyiségeket a pürékből, akármennyi idős is. Ha a babád igény szerint szopik, lehet, hogy még nem igényli a többi táplálékot, hiszen mindent megkap az anyatejből, amire szüksége van! Tápszeres babáknál általában könnyebb az áttérés a szilárd ételekre, de náluk is előfordulhat, hogy egyes ételeket nem esznek szívesen.
A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban. Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. A szilárd ételek kóstoltatásának megkezdéséhez a legoptimálisabb időpont a születést követő (4-)6. hónap. A kicsi jelzi, hogy szívesen megkóstolná ő is, amit Te eszel: az étel felé nyúl, vagy éppenséggel, amikor eszel valamit, ő is nyitja a száját.
A 8 hónapos baba napirendje és az étkezések
Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon/egyen szilárd ételt. A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik.
Reggeli és tízórai
Reggelente továbbra is az anyatej vagy ennek hiányában a tápszer a legjobb táplálék. Szoptassa meg gyermekét vagy készítse el neki a HiPP 2 BIO Combiotik tápszert. 8 hónapos kortól megtaníthatja a babát, hogy a tápszert pohárból igya. Ez elősegíti a fejlődését és védi a fogakat. Tízórai: A délelőtt folyamán továbbra is adhat a babának anyatejet vagy tápszert.
Ebéd
Ebédre már kínálhatja a 8 hónapos kortól ajánlott húsos menüket, amelyek nem teljesen pépesítettek, hanem apró darabos állagúak, így rágásra ösztönzik a babát. A rágás megtanulása fontos a beszédtanulás fejlődéséhez. A 6. hónap végétől, 7. főtt vagy párolt hússal, hallal, keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs-, vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt. Tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat (pl. napraforgó-, kukoricaolaj), az elkészült ételhez.
Uzsonna és vacsora
7 hónapos kortól bevezetheti a baba étrendjébe a HiPP gyümölcs duetteket, amelyek gyümölcspépet tartalmaznak joghurttal vagy túrókrémmel. Első rágcsálnivalóként 8 hónapos kortól kínálhatja a HiPP Babakekszet vagy a HiPP rizskorongokat főétkezések között. A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik.
A változatosság bevezetése: hogyan szoktassuk rá a zöldségekre és egyéb ételekre?
Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel (pl. ½ teáskanál) próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Egy-egy új íz/alapanyag bevezetéséhez 2-3 napra van szükség. Ilyenkor érdemes megfigyelned, hogy van-e a kicsinek bármiféle reakciója. Tipp: Kínálj egyszerű, egy összetevőből álló püréket/puhára főtt gyümölcs-vagy zöldségdarabokat a picinek, különösen azokat, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek.
A darabos ételek és a rágás fontossága
Ha gyermeked még nem szereti a darabos ételt, továbbra is adjon neki pépes állagú menüket és fokozatosan keverjen hozzá (mindig egy kicsivel többet) a 8 hónapos kortól adható menükből. Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a folyamat elősegíti a beszédhez szükséges izmok fejlődését. Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj. Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni.
Kisgyermek beszédfejlődése: Receptív vs. Expresszív nyelv
Gabonafélék és egyéb táplálékok
Gabonaőrlemények, rizs, kukoricapehely: ezek az alapanyagok azért értékesek, mert magas keményítőtartalmuk miatt lassabban szívódnak fel, így tovább tudnak energiát biztosítani a csecsemő számára. Keverheted őket a lefejt anyatejbe, vagy tápszerbe, de adhatod gyümölcspürével is.
A zöldségek megszerettetése játékosan és az expozíció ereje
A gyerekeknek a zöldségek és gyümölcsök nem mindig tűnnek a legizgalmasabb falatoknak, pedig nagyon fontosak az egészségükhöz. A trükk az, hogy hogyan mutatod be őket: ha játékosan, kreatívan tálalod, sokkal szívesebben kóstolják meg. A zöldségek-gyümölcsök elfogadtatásának alapja: az expozíció. Az expozíció, azaz a zöldségek és gyümölcsök rendszeres bemutatása és kínálása kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a gyerekek megszeressék ezeket az ételeket.
Mert a gyerekek ízlése nem statikus, hanem folyamatosan változik. Ahhoz, hogy egy új ízt elfogadjanak és megszeressenek akár 10-15 próbálkozásra is szükség lehet. Az ismételt felkínálással az ismeretlen ízek megszokottá válnak, és idővel kedveltté válhatnak. Ha egy zöldség vagy gyümölcs folyamatosan jelen van az étkezések során, a gyerek természetesnek veszi, hogy ezek az étrend részei. Az ismerősség segít csökkenteni az ellenállást.
Az ételek felkínálása történhet úgy is, hogy közösen vásároltok, főztök, kertészkedtek vagy szeditek a gyümölcsöt, így élmények is társulnak az ételek mellé és közben kóstolási lehetőség is adódik. Pl. a paradicsommal könnyebben megbarátkozhat úgy, hogy ha tavasztól együtt nevelgetitek a palántát, érzi a paradicsom illatát, látja felnőni és frissen kóstolhatja meg. Sokat segít az is, ha nyers, sült, párolt vagy turmixolt verzióban is kínálsz egy-egy ételt, hogy megtaláld, melyik formát szereti.
Példamutatás: Anya, Apa, te is egyél gyümit, zöldséget! Hagyd, hogy gyermeked megismerje ezeket (paradicsompalánta pl.), járjatok piacra, hagyd megmosni, a konyhában segíteni. Alapvető, hogy a gyermekek játék útján bátrabbak, motiváltabbak. Az ételek megismerés szintjén a játék alapvető. Nem gond, ha a gyerek játszik az étellel? Nem, mert a játékok célja, hogy többféle módon ismerje meg az új ételeket az érzékszerveivel és elkezdjen pozitív élményeket társítani hozzájuk, végül pedig szívesebben elfogadja őket.
Játékos ötletek a zöldségek és gyümölcsök megszerettetésére
Ebben a cikkben olyan egyszerű és szórakoztató ötleteket találsz, amelyekkel a kicsik örömmel barátkoznak meg az egészséges ételekkel:
Szivárvány tányér: Kérd meg a gyermekedet, hogy minden színből válasszon ki egy hozzávalót (pl. piros paprika, narancs, sárga dinnye, zöld uborka, kék áfonya, lila szőlő). Rakjátok ki egy tányéron a szivárványt. A cél, hogy minden színből kóstoljatok egy keveset.
Vakteszt: Kösd be a gyerek szemét, és adj neki különböző gyümölcs- vagy zöldségdarabokat, hogy kóstolja meg. Találja ki, mit evett! Ha sikerül, kap egy pontot.
Ételművészet: Adj különböző zöldségeket (pl. répa, uborka, paprika) és gyümölcsöket (pl. alma, banán, szőlő), és hagyd, hogy a gyerek vicces arcokat vagy állatokat készítsen belőlük a tányérján. A végén közösen megehetitek a műalkotásokat.
Gyümölcs- és zöldségvadászat: Rejts el a lakásban vagy a kertben különféle gyümölcsöket és zöldségeket. A gyerek feladata megtalálni őket, majd közösen kipróbálni, hogyan lehet őket elkészíteni.
Smoothie bár: Adj többféle gyümölcsöt és egy kis zöldséget (pl. spenótot vagy uborkát) és hagyd, hogy a gyerek maga válassza ki, mit tegyen bele.
"Mi ez a gyümölcs/zöldség?": Mutass egy gyümölcsöt vagy zöldséget a gyereknek, és adj róla vicces leírásokat (pl. „Ez a piros, kerek gyümölcs, ami néha kicsit savanyú, és fán terem, mi az?”). A gyerek feladata kitalálni, melyik gyümölcsről vagy zöldségről van szó.
Gyümölcs- vagy zöldségstampolás: Pl. egy alma szeletével készítsetek mintákat festékkel a papírra.
Mini pizzák készítése: Készítsetek közösen mini pizzákat, és engedd, hogy a gyerek kreatívan díszítse őket zöldségekkel (pl. paprika, paradicsom, gomba). A végén együtt megsütitek és megeszitek.
Miért fontos a zöldség- és gyümölcsfogyasztás?
A mindennapi gyümölcs- és zöldségevés elősegítheti, hogy gyermeked aktív és erős maradjon.
Rostok: Javítják az emésztést és támogatják az egészséges bélműködést.
Immunerősítés: A színes zöldségek és gyümölcsökben található fitonutriensek és vitaminok segítik az immunrendszer működését, és csökkentik a betegségek kockázatát. A gyermekkortól kezdve a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás segít csökkenteni a későbbi életkorban kialakuló krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a cukorbetegség és a túlsúly kockázatát is.
Növekedés és fejlődés: A megfelelő tápanyagbevitel hozzájárul az agy, a csontok, az izmok és az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ez különösen fontos a gyors növekedési szakaszokban.
Hidratáltság és energia: A gyümölcsök, például a görögdinnye, az uborka vagy a narancs, magas víztartalmuk miatt hozzájárulnak a hidratáltság fenntartásához, miközben természetes cukrot biztosítanak, ami energiát ad a gyermekeknek.
Jobb kognitív funkciók: A zöldségekben és gyümölcsökben található tápanyagok, például az omega-3 zsírsavakat tartalmazó zöld leveles növények, hozzájárulnak az agy fejlődéséhez és a koncentráció javításához.
A túlzott gyümölcsfogyasztás lehetséges hátrányai és kezelésük
A gyümölcsök, bár egészségesek, túlzott fogyasztásuk esetén hátrányokkal járhatnak.
Puffadás vagy hasfájás: A gyümölcsökben magas a természetes cukor, a fruktóz, amelyet néhány ember nehezen emészt meg.
Cukorvágy: A nagymennyiségű gyümölcsevés cukorvágyat okozhat: a fruktóz megemeli a vércukorszintet, de gyorsan visszatér a normális szintre, így a gyerekek újabb gyors energialöketre vágynak. Ezért kínáld mellé a legtöbb esetben olyat, ami ezt lelassíthatja (vagy összetett szénhidrátot, pl. graham keksz, kölesgolyó, tönkölyropi, vagy fehérjét pl. sajt, túró).
Túl sok rost: A gyümölcsök nagyszerű rostforrások, amelyek a gyerekek étrendjének fontos részét képezik - ésszerű mennyiségben. Pánikra semmi ok! Csak csomagolj mellé ezt-azt, és porciózz!
Milyen ételeket kerüljünk?
Ne kínáld a babát gyümölcslevekkel 1 éves koráig sem étkezésekhez kötötten, sem azok között. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz. Ne kínáld gyermeked színtiszta tehéntejjel, valamint mézzel 1 éves kora előtt. Ezenkívül ne adj gyermekednek olyan ételeket, amelyek fulladást okozhatnak. Ilyenek például a különféle olajos magvak és a kerek(re vágott) ételek, mint a virslikarikák, vagy a koktélparadicsom. A DGKJ nemrég állásfoglalást tett közzé: nem ajánlott az etetőtasakok használata csecsemő-, és kisgyermekkorban rendszeresen.
Ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiség életkoronként
A gyerekeknek ajánlott mennyiség életkoronként változik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és egyes országos egészségügyi szervezetek (pl. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) ajánlásai általában napi 400 gramm zöldség-gyümölcs fogyasztását javasolják, amit az legideálisabb öt adagra elosztani (tehát minden étkezésben legyen egy kis gyümölcs vagy zöldség). Ez függ a gyermek korától, nemétől, életvitelétől, egyéni jellegzetességekről (pl. anyagcsere).
| Életkor | Ajánlott gyümölcsmennyiség (napi) | Ajánlott zöldségmennyiség (napi) |
|---|---|---|
| 1 éves kor alatt | 1 adag (kb. 1 teáskanál / 1 evőkanál) | 1 adag (kb. 1 teáskanál / 1 evőkanál) |
| 1-2 éves kor | Napi 2-3 kínálás (1 adag kb. 1/4 csészényi, összesen kb. 120-180 g) | Napi 2-3 kínálás (1 adag kb. 1/4 csészényi, összesen kb. 120-180 g) |
| 2-3 éves kor | Napi 3-4 kínálás (1 adag kb. 1/2 csészényi, összesen kb. 200-300 g) | Napi 3-4 kínálás (1 adag kb. 1/2 csészényi, összesen kb. 200-300 g) |
| 4-8 éves kor | Napi 4-5 kínálás (1 adag kb. 1 közepes alma/kis fürt szőlő/1 paradicsom, összesen kb. 300-400 g) | Napi 4-5 kínálás (1 adag kb. 1 közepes alma/kis fürt szőlő/1 paradicsom, összesen kb. 300-400 g) |
Érdekesség, hogy az amerikai ajánlások zöme napi 1-3 kínálást javasol egyszeri nagyobb mennyiséggel, az európaiak pedig 5 kínálást (felnőttkorban is), 1 adag 80 gramm mennyiséggel.
Fontos tippek és mikor forduljunk szakemberhez?
A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe! Térj vissza a próbálkozásokhoz pár nap elteltével, de semmiféleképpen ne erőltesd tovább a hozzátáplálást, nehogy negatív élménnyel párosuljon a kicsi számára. Maradj egyensúlyban! Ne erőltess semmit, légy türelmes! Rengeteg ideje lesz még rá, hogy ehesse a szilárd ételeket.
Ültesd a babát az asztal mellé miközben eszel: hagyd, hogy megszagolja az ennivalókat. Tedd magad mellé főzés közben. Ültesd őt az etetőszékbe, vagy kösd magadra hordozóban. Így természetes folyamat lesz számára a főzés. Ha a kicsi türelmetlen, kínáld meg az első kanál előtt némi anyatejjel vagy tápszerrel, így nagyobb kedve lesz kivárni a lassabb, kanalazós módszert. Olyan időpontra célszerű időzíteni a kanalas ételeket, amikor a picik jókedvűek, kipihentek és érdeklődnek az evés iránt.
Ha azt látod, nem megy, kevesebb gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt rendszeresen gyermeked, kérd szakember segítségét a tápanyagok pótlása miatt (pl. C-vitamin).
Táplálékallergiák
Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra - IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést.
A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak. Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre- és probiotikumok adása segíthet az allergiák megelőzésében. Ha esetleg az adott alapanyag bármilyen reakciót vált ki, fel tudod keresni a gyermekorvost, vagy a védőnődet. Az is megfigyelhető, hogy a babák ösztönösen tartózkodnak egyes élelmiszerektől, amire esetleg allergiásak.