A terhesség során számos rövidítés jelenik meg a kismama leletein, melyek fontos információkat hordoznak a magzat és a méhlepény fejlődéséről. Az egyik ilyen kulcsfontosságú szerv a méhlepény, amely a terhesség alatt létrejön és elengedhetetlen a magzat táplálásához és oxigénellátásához.
A méhlepény a petesejt beágyazódási helyén jön létre, trophoblast sejtek szaporodásával. Ezek a sejtek oszlopokat alakítanak ki, amelyekbe erek növekednek, így jön létre a chorion, amelyből a magzat genetikai vizsgálat alkalmával mintát is vehetnek (chorionboholy-mintavétel). A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben.
A kifejlett méhlepény lapos, korong alakú képződmény, átmérője általában 22 cm, súlya pedig átlagosan 500 gramm körül mozog. Különíthető el anyai és magzati felszíne.
Az anyai és magzati felszín
Anyai felszín: Itt találhatók a cotyledonok, a tagolt húsos részek, amelyekkel a lepény az anyaméhhez rögzül. A placenta tapadási felületének helyéből származik a gyermekágyas vérzés, amelynek megszűnése 4-6 hétig tart.
Magzati felszín: Ez a rész közelebb esik a magzathoz, és két lemezből áll: az amnion lemezből (melyen belül a magzatvíz található) és a chorion lemezből (amely a magzattól távolabb esik).
A méhlepény funkciói
A méhlepény számos létfontosságú funkciót lát el a terhesség alatt:
- Kapcsolat biztosítása: Közvetlen kapcsolatot biztosít az anya és a magzat között.
- Gázcsere: Lehetővé teszi az oxigén és szén-dioxid cseréjét.
- Endokrin funkció: Hormonokat termel, amelyek segítik a terhesség fenntartását és felkészítenek a szülésre.
- Táplálás: Diffúzió útján juttatja a tápanyagokat (glükóz, víz, elektrolitok) a magzathoz, és vitaminokat is átvisz aktív transzporttal.
- Szűrés: Bizonyos anyagokat nem enged át, így szűri a kóros anyagcsere termékeket. Nem engedi át az IgA, IgD, IgE, IgM immunglobulinokat, de az IgG-t igen.
A méhlepényben közvetlenül sosem keveredik az anyai és magzati vér. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérellátás akár 500-600 ml/percet is elérhet.
A méhlepény elhelyezkedése és rendellenességei
A méhlepény beágyazódása és elhelyezkedése eltérő lehet a méhben:
- Hátsó falon: A méh hátsó területén helyezkedik el. Ez egy gyakori és problémamentes elhelyezkedés.
- Elülső falon: A méh elülső területén helyezkedik el. Szintén gyakori és általában nem okoz problémát, bár NST vizsgálatoknál nehezebb lehet a magzati szívhangot befogni.
- Fundusban (Méhfenékben): Az anya gyomrához közel eső területen található. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
- Előlfekvő lepény (Placenta praevia): A méhszájhoz közel helyezkedik el, részben vagy teljesen fedve azt. Ilyenkor hüvelyi szülés nem lehetséges a fizikai akadály és a vérzés veszélye miatt. A placenta praevia ultrahanggal jól követhető, és a várandósság alatt vándorolhat, feljebb kerülhet.
A méhlepény elválása idő előtt rendkívül súlyos terhességi szövődmény lehet, amely magzati és anyai halálhoz is vezethet. Jellemző tünetei a barnás vérzés, fokozott méhtónus, korlátozott fájdalom, rossz közérzet, hirtelen csökkenő magzati szívhang, és esetleg toxaemiára utaló tünetek. Gyakran belső vérzés lép fel, így nem mindig látható. Diagnózisa UH vizsgálattal történik, és azonnali, életmentő császármetszést igényel. Okai lehetnek többek között a hasat ért ütés, rövid köldökzsinór húzódása, praeeclampsia, magas vérnyomás, túlhordás, fertőzés, idő előtti burokrepedés, sok magzatvíz vagy ikerterhesség.
Amennyiben a méhlepény vagy annak egy kis része bent marad a méhben a szülés után (retentio placentae), az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez (sepsis) vezethet, ami lázat és méhgyulladást okozhat. Ennek elkerülése érdekében a méhlepény körültekintő vizsgálata elengedhetetlen. Ha töredezett a lepény vagy hiányos a burok, méhűri betapintást végeznek szülést követően.
A köldökzsinór
A köldökzsinór biztosítja a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között. Átlagosan 50-70 cm hosszú, és 2 artériát és 1 vénát tartalmaz. A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük, amely védi a zsinórt a fizikai ártalmaktól.
Köldökzsinór rendellenességei:
- Rövid köldökzsinór (30 cm-nél rövidebb): Fizikai akadályt képezhet, elhúzódó kitolási szakaszhoz vezethet, extrém esetben megakadályozza az újszülött mellkasra vagy hasra helyezését.
- Hosszú köldökzsinór (80 cm-nél hosszabb): Csomó képződhet rajta, vagy rátekeredhet a magzat nyakára, végtagjaira, bár ez nem feltétlenül jelent veszélyt.
A köldökzsinór hosszúsága jelentős eltéréseket mutathat, a legrövidebb mért 24 cm, a leghosszabb pedig 124 cm volt. A késleltetett köldökzsinórelkötés (a pulzálás megszűnése után vagy 1-3 perccel később) növelheti a vasraktárakat és a hemoglobinszintet, de növelheti a sárgaság kockázatát is. Fontos tudni, hogy őssejtgyűjtés esetén nem lehet késleltetni az elszorítást.
Magzati kromoszóma-vizsgálatok
A magzatok genetikai egészségének diagnosztizálására többféle vizsgálat létezik, melyek mintavétellel járnak:
- Chorionboholy-mintavétel (CVS): A terhesség 10-12. hetétől végezhető, mintát vesznek a méhlepényből a hasfalon keresztül. Gyors eredményt ad, és már korán elvégezhető.
- Magzatvízvizsgálat (Amniocentesis): A terhesség 16-20. hetében végzik, a magzatvízből vesznek mintát ultrahang segítségével.
Mindkét invazív vizsgálat 0,5-1%-kal megemeli a vetélés kockázatát, ezért csak megfelelő indikációval végezhetők el. A genetikus határozza meg a beavatkozás szükségességét.
A nem-invazív vizsgálatok, mint a NIFTY-teszt és a kombinált teszt, az anyai vért elemzik, és magas megbízhatóságot nyújtanak a genetikai rendellenességek szűrésében, anélkül, hogy veszélyeztetnék a magzatot.
Genetikai tesztelés terhesség alatt
A méhlepény fejlődésével és funkcióival kapcsolatos információk kulcsfontosságúak a terhesség egészséges lefolyásának megértéséhez. Bármilyen aggály vagy kérdés esetén mindig javasolt orvoshoz fordulni.