A cafeteria rendszer rugalmas lehetőséget kínál a munkáltatóknak, hogy a munkavállalók számára adókedvezménnyel járó juttatásokat biztosítsanak. Azonban felmerül a kérdés, hogy mi történik ezekkel a juttatásokkal, ha a munkavállaló táppénzen van, különösen terhesség vagy szülési szabadság miatt. Ez a cikk részletesen bemutatja a kapcsolódó jogszabályokat és lehetőségeket.
Cafeteria táppénz alatt: jogszerű-e a felfüggesztés?
Sajnos számos munkáltatónál előfordul, hogy hosszabb keresőképtelenség esetén felfüggesztik a cafeteria juttatások folyósítását. Ez a magyar munkajogi gyakorlat szerint jogszerű intézkedés, ahogy azt az adózással, könyveléssel kapcsolatos szakértő a PwC Magyarországtól is megerősíti a Hrportál.hu-n. Egy levélíró esetében például 2018 március óta táppénzen van, és 1 hónap táppénz után a munkáltató megszüntette a cafeteriát, így megszűnt a fizetett egészségügyi biztosítása is. Emiatt nem tud eljutni az orvosokhoz, holott a cafeteria ebben az esetben éppen a munkába állást segítené.
Lehetőségek a munkavállaló és a munkáltató részéről
Ezen a helyzeten azonban a munkavállaló és a munkáltató is segíthet.
- Szerződés áttekintése: Érdemes áttekintni a szerződést, mert lehetséges, hogy maga a munkavállaló is fizetheti az egészségügyi biztosítását a táppénz ideje alatt, így biztosítható a folyamatos magán egészségügyi ellátás.
- Méltányossági kérelem: Egy másik lehetőség, hogy a munkavállaló méltányossági alapon kérje munkáltatójától az egészségügyi biztosítás díjának további fizetését, többek között arra hivatkozva, hogy így plusz egészségügyi ellátást kap, amivel hamarabb visszatérhet az aktív állományba.
Cafeteria szülési szabadság alatt
A szülési szabadság esetén a helyzet némileg eltérő. Bizonyos béren kívüli juttatások a szülési szabadság idején is igénybe vehetők. Fontos előre utánajárni, hogy a munkáltató szabályoz-e külön erre vonatkozóan bármit.
Munkában töltött időnek minősülő időszakok
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Új Mt.) 127. § (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. Ezzel a törvénnyel az egyenlő bánásmód elvének egy speciális érvényesülési esete áll fenn, amely szerint nem lehet megkülönböztetni az szülési szabadságon lévő munkavállalót más, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalótól, kivéve a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságok tekintetében.
A munkáltatói szabályozás szerepe
Fontos azonban, hogy az Mt. a béren kívüli juttatási formákról nem tartalmaz rendelkezéseket, ezért a szülési szabadság esetén járó juttatás jogalkotó hatáskörébe tartozó döntés lehet, illetve Kollektív Szerződésben, munkáltatói belső utasításban is lehet erről rendelkezni - tájékoztatták a hirado.hu-t. Az Mt. 12. §-a értelmében a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ebből a szempontból munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát a cafeteria körébe tartozó béren kívüli juttatások is. Az egyenlő bánásmódot nem sérti, ha a béren kívüli juttatásokra való jogosultságnál az egyes munkavállalók közötti különbségtételre a munkavégzésre visszavezethető ok szolgál.
Terhességi és gyermekágyi segély (GYED)
2016. január 1-jétől - az édesanya vagy az apuka - a gyermek fél éves korától keresőtevékenységet folytathat anélkül, hogy a GYED-et lemondaná. Ezen felül szoptatási munkaidő-kedvezmény igénybevételére a szoptatás első kilenc hónapjában van lehetőség, amennyiben a kismama a szülést követően visszamegy a munkahelyére dolgozni. Fizetés nélküli szabadságot is ki lehet venni a gyermek harmadik életéve betöltéséig, annak gondozása céljából, valamint a gyermek tízedik életéve betöltéséig a személyes gondozás érdekében a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
GYED extra
Keresőképtelenség és táppénz
Szintén a keresőképtelensége első napjától táppénz jár annak a biztosítottnak, aki terhessége miatt keresőképtelen (veszélyeztetett terhes), vagy terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.
A cafeteriajuttatás szempontjából fontos a távollét időtartama. A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül.
A 30 napos szabály
Hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? Ez a kérdés is felmerült a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. november 8-án (207. szám). A keresőképtelenség esetei közé tartozik többek között a gyermek ápolása miatti keresőképtelenség, az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt fennálló keresőképtelenség, valamint a közegészségügyi okból való eltiltás, állat-egészségügyi zárlat miatti keresőképtelenség.
Az egyenlő bánásmód elve
Az Mt. szerint a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az elvégzett munka mennyiségével van összefüggésben az, ha - még jogszerű okból is, például más jogosultság igénybevétele miatt - nem kerül sor munkavégzésre.
tags: #cafeteria #terhessegi #tappenz #alatt