A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. évtizedek óta a magyar kereskedelem egyik legfontosabb logisztikai csomópontja. A Duna-parton kialakult kikötő komplex szolgáltatásokat nyújt, melyek a hajózás, vasúti és közúti forgalom igényeit egyaránt kielégítik.
A Budapesti Kikötő története és fejlődése
A dunai hajózás mindig is kulcsfontosságú volt a magyar kereskedelem szempontjából. Már a XIX. század első harmadában megjelentek a gőzhajók, hatalmas forgalmat bonyolítva le. A század végére azonban világossá vált, hogy a kialakult helyzet hosszú távon nem tartható, és Budapestnek új, modern, nagy befogadóképességű kikötőre van szüksége.
Sok helyszín felmerült a város déli részén, Budán Lágymányos, a pesti oldalon Ferencvárosnak a Csepel és a Kvassay-zsilip feletti része, valamint a Csepel-sziget. 1892-ben a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara javaslatára Csepel északi részét választották. A kamara javaslatában olyan kikötő kialakítását javasolta, amely modern és igény szerint a jövőben bővíthető. A tervezésre a megbízást 1896-ban adták ki. Az eredeti tervező, Gonda Béla mind a két Duna-ágat szerette volna használni, míg az őt követő tervező, Hoszpotzky Alajos csak a soroksári ágat. Végül Sajó Elemér miniszteri tanácsos vezetésével dolgozták ki a végleges tervet 1919-ben, elvetve a soroksári ág használatát a hosszú zsilipelési idő miatt, és a főágból nyíló kikötő terveit készítették el.
1920-ban, Fiume és a tengeri kikötő elvesztésével kiemelten fontossá vált, hogy minél előbb elkészüljön az új kikötő. Az 1920-as években a magyar államnak nem volt elegendő pénze a teljes beruházásra, ezért külföldi tőkére volt szükség. A Petróleummedence még állami pénzből épült, de a folytatást már egy 15 millió frankos kölcsön és a párizsi Schneider cégnek adott opciók tették lehetővé. Ez volt az első kölcsön, amelyet a háború után Magyarország kapott.
A munkálatok nyomán 1925-ben a Petróleumkikötő - ahová az olaj és az egyéb éghető szállítmányok állhattak csak be - és a Gabonatárház nyílt meg. 1928. október 20-án Bethlen István miniszterelnök és Horthy Miklós jelenlétében felavatták a Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt.
Budapest 1936-ban lett tengeri kikötő, és az 1970-es évekig rendszeresen megfordultak tengerjáró hajók a csepeli kikötőben. Mivel Magyarországot a trianoni békediktátum elvágta a tengerektől, új megoldásra volt szükség a hazai áruk külföldre, s a tengerentúli portékák hazánkba juttatására. A budapesti kikötőnek részben pótolnia kellett az elveszett tengeri kijáratot. A dunai hajózás egészen az 1970-es évekig működött, a hajók addig jártak fel a Fekete-tengerről Budapestig. Az első Duna-tengerjáró hajó a "Budapest" motoros volt, amelyet 1934-ben bocsátottak vízre, és képes volt a Dunán és a tengeren egyaránt árut szállítani, kiküszöbölve az átrakási költségeket. Erről, hogy mekkorák és milyenek voltak e hajók, bárki képet kaphat, aki kisétál a budai Duna partra, ugyanis ott horgonyoz immár rendezvényhelyszínként az 1939-ben, harmadikként vízre bocsátott, 77 méter hosszú Debrecen (ex Kassa) Duna Tengerjáró.
Kikötői szolgáltatások és infrastruktúra
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. rakodási és tárolási tevékenységét saját eszközökkel és elsődlegesen saját személyzettel végzi. A tárolási díjakat a meghirdetett díjszabás tartalmazza, míg a rakodási díj a Szabadkikötő és üzleti partnerei közötti megállapodás tárgyát képezi.
A kikötői szolgáltatások köre széles, magában foglalja a hajóállítást és hajókiszolgálást, vasútüzemi szolgáltatásokat, árukezeléshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket (vámkezelés, mérlegelés, válogatás), eszköz bérbeadást, valamint közműszolgáltatásokat. A kikötői szabályozás szerint hajóállítást meghajtás nélküli egységre csak a Szabadkikötő végezhet, ehhez egy rendezőhajót üzemeltet.
A Szabadkikötő által végzett vasúti szolgáltatás (vagon beállítás, szerelvény rendezés) csak a telephely területén történik. A telephely területén kívüli műveleteket, beleértve a Soroksári rendezőpályaudvarról történő bevontatást/kiállítást csak a MÁV Zrt. végezheti.
A kikötői szolgáltatások árait a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. által meghirdetett kikötői díjszabás tartalmazza, amely a weboldalukról is letölthető.
Speciális terminálok és tevékenységek
Gabonatárház
A MAHART Gabonatárház Kft. alaptevékenysége a gabonaáruk tárolása a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt.-től bérelt, mintegy 30 ezer tonna gabona tárolását lehetővé tevő Gabonatárház épületben. A Gabonaáruk rakodására szakosodott MAHART Gabonatárház Kft. (átvette a megszünt MAHART Agroterminál Kft. tevékenységét) az I. kereskedelmi medence északi oldalán levő egy hajóálláshoz kapcsolódó fedett rakodó, illetve rakodó berendezések működtetésével foglalkozik. A Gabonatárház Kft. forgalmát elsősorban teherautó és hajó közötti átrakás révén bonyolítja, bár a vasútról hajóba történő átrakást lehetővé tevő technológia is rendelkezésére áll. A tároló technológiai rendszere révén képes a különböző szerződéses minőségi kritériumok szerint szabályozható áruminőség kiadására. A cég operatív tevékenységét saját személyzettel és alvállalkozók bevonásával végzi.
Konténerterminál
A Kikötő konténer termináljának üzemeltetését jelenleg a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. leányvállalata, a MAHART Container Center Kft. (MCC) végzi. A konténer terminál az elmúlt öt évben történetének legdinamikusabb fejlődését mutatva meghatározó jelentőségre tett szert a hazai konténerforgalomban. Az MCC forgalmának meghatározó hányadát a vasút-közúti átrakás adja. Budapesten az MCC fogadja és indítja az ERS koperi irányvonatait, amelyek jelenleg heti 2-2 alkalommal közlekednek. A vízoldali forgalom eddig mintegy 5% körüli részarányt képviselt, és inkább az üres konténerek mozgatásában volt komolyabb jelentősége. A konstancai konténer terminál megnyitásával a vízi szállítás szerepe várhatóan lényegesen fel fog értékelődni, lehetővé téve a konténerek gyakorlatilag teljes távon történő vízi szállítását a Konstancai kikötőt is érintő távol-keleti járatok megindulásával. Az MCC a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt.-től függetlenül, saját rendszerén keresztül végzi értékesítését.
Ferroport Kft.
A Ferroport Kft. a Ro-Ro és konténerforgalom kivételével teljeskörű kikötői forgalom lebonyolítására képes. A Ferroport önálló, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt-től elkülönült értékesítési rendszerrel és ügyfélkörrel rendelkezik. Saját tulajdonú telephelyén egy korszerű 12 000 m2-es, két hajóálláshoz fedett rakodón keresztül kapcsolódó csarnokkal rendelkezik. A csarnok egyik része klimatizált, pormentesített, így minőségi csomagolatlan acéláruk tárolására is alkalmas. A Ferroport árukezelési tevékenységét saját eszközökkel és személyzettel látja el. Saját területére vonatkozóan önálló kikötő üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.
Átadták a Bonduelle új logisztikai telephelyét Nagykőrösön
Kiegészítő szolgáltatások és területi kihasználtság
A Szabadkikötő árukezeléshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységei a vámkezelést, mérlegelést, válogatást, big-bag-elést foglalják magukba. A mérlegelés, válogatás és big-bag-elés volumenének alakulása szorosan kapcsolódik a kezelt árumennyiséghez. Áruforgalmához kapcsolódóan a Szabadkikötő, a Ferroport és az MCC is végez szállítmányozási, illetve fuvarszervezési tevékenységet. A Kikötő teherautó forgalmával kapcsolatosan a Szabadkikötő parkolás és közúti mérlegelés formájában nyújt további szolgáltatásokat. A betelepült cégek részére a Szabadkikötő közvetítő jelleggel közüzemi szolgáltatásokat nyújt.
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. a kezelésében lévő mintegy 914 000 m2 szabadterületből 240 000 m2-t bérbeadás útján hasznosít. A legnagyobb szabadterület bérlők kikötői és ipari-kereskedelmi tevékenység céljára bérelnek területeket. A Szabadkikötő rendelkezésére álló 115 000 m2 fedett raktár területből jelenleg 76 000 m2 a bérbeadott terület részaránya. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. minden szolgáltatását az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelően kiépített, és a DNV Magyarország Kft. tanúsítja.
Infrastruktúra fenntartása és fejlesztése
A Szabadkikötő tevékenységi körébe tartozik a Kikötő infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése, a kikötői rend fenntartása, és a Kikötő általános működésének biztosítása. A Szabadkikötő tartja karban és fejleszti a medencéket, a parfalakat, a kapcsolódó vízi utakat, az út- és vasúthálózatot, valamint a közműveket. A Kikötő tartja fenn a hajózást segítő 24-órás ügyeleti, illetve a kikötő rendjét biztosító őrzés-védelmi szolgálatot. A Kikötőben tartózkodó hajók kikötőhasználati, a rakodó hajók parthasználati díjat fizetnek. A parthasználati díjat a rakodást végző szervezet szedi be, de az minden esetben a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt -t illeti meg. A vasúti és teherautó forgalom esetében csak az igénybevett szolgáltatás után kell a járművek igénybevevőinek díjat fizetniük, forgalom arányos díj beszedésére nem kerül sor.