Az orvostudomány fejlődése nagymértékben támaszkodik az embereken végzett kutatásokra, csak így szerezhető megbízható tudás a diagnosztikai módszerekről, a hatékony kezelésekről és a prevenciós eljárásokról. Az orvostudomány rohamosan fejlődik, bővül az ismeretanyag, ezzel a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is lépést kell tartaniuk. Azonban ez a fejlődés nemcsak pozitív hatásokkal jár, hanem komoly kockázatokat is hordoz magában, és visszaélésekre is lehetőséget adhat, ha nem szabályozzák megfelelően.
A jogalkotó abból indul ki, hogy az emberi élet és méltóság tisztelete elsődleges, és a tudományos kutatás nem járhat aránytalan veszéllyel. Már az Alaptörvény is tiltja, hogy orvosi kísérletet egy személy beleegyezése nélkül végezzenek, és a vonatkozó törvények szigorú jogi feltételekhez kötik az emberkísérletek lefolytatását.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) XVI. fejezete az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményeket szabályozza. Az emberi test egyes elemeivel - génekkel, sejtekkel, ivarsejtekkel, embrióval, szervekkel, szövetekkel, halott testtel, annak részeivel, illetve halott magzattal - szemben a törvény szigorú büntetőjogi garanciákat állít fel. Ugyanebben a fejezetben szerepelnek:
- Beavatkozás az emberi génállományba (Btk. 165. §)
- Az emberi ivarsejt tiltott felhasználása (Btk. 169. §)
- A születendő gyermek nemének megválasztása (Btk. 170. §)
- Az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (Btk. 171. §)
- Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése (Btk. 172-173. §)
- A genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása (Btk. 174. §)
Ebben a cikkben az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegését, vagyis a Btk. 172. §-át vizsgáljuk meg részletesebben.
A Btk. 172. §-ának jogi háttere és célja
A Btk. 172. §-a az embrión, ivarsejten - csak úgy, mint az emberen végezhető kutatásnál - az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő kutatást, valamint az embrió létrehozatalát kutatási célból tiltja. Az Emberi test tiltott felhasználása komplex bűncselekménytípus, amelynek minősített esetei akár 2-8 éves szabadságvesztéssel is járhatnak. Az elkövetési tárgyak emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, halott test vagy annak része, illetve halott magzat lehetnek.
A hazai szabályozás az embriókkal és ivarsejtekkel végezhető kutatásokat a Humán Reprodukciós Bizottság engedélyéhez, valamint jóváhagyott kutatási tervhez köti, amely csak a törvényben rögzített kutatási célok érdekében történhet. A törvény megtiltja az embriók kutatási célból történő létrehozását, a kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embrió felhasználását engedélyezi az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén.
Miért szükséges a szigorú szabályozás?
A jogalkotó az alábbi alapelvekből indul ki:
- Az emberi élet és méltóság tisztelete elsődleges: A kutatás során a beteg vagy önkéntes alany beleegyezésének és jogainak tiszteletben tartása nélkülözhetetlen.
- A tudományos kutatás nem járhat aránytalan veszéllyel: Az Alaptörvény III. cikk kimondja, hogy emberen tudományos kísérletet a személy beleegyezése nélkül nem lehet végezni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) is külön fejezetet szentel az emberi kutatásnak, meghatározva az etikai és szakmai feltételeket.
A Btk. 172. §-a ezért bünteti azokat a cselekményeket, amelyek ezeket az alapelveket megszegik. Fontos kiegészítés, hogy a halott magzat mint elkövetési tárgy elsőként ebben a Btk.-ban jelent meg - az előző 1978. évi IV. törvény nem szabályozta külön.
Tiltott cselekmények a Btk. 172. § alapján
A Btk. 172. § (1) bekezdése tiltja az embrión, ivarsejten végzett engedély nélküli vagy engedélytől eltérő kutatást, valamint az embrió létrehozatalát kutatási célból. Ezen túlmenően:
A törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba, és a 2026-ban hatályos szöveg az eredeti tényállást változatlanul fenntartja.
Az Eütv. 180. § (5) szerint reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy - a 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivétellel - a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátossággal rendelkező egyed léthozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyező egyedek nem hozhatók létre. A hazai szabályozás célja az egymással genetikailag egyező emberi egyedek létrehozásának tilalma, közismerten a klónozás tilalma.
Az őssejtkutatás és az embriók sorsa
Az őssejtek potenciális alapul szolgálnak a klónozásnak és az orvostudományi kutatásnak. Az őssejtek a mesterséges megtermékenyítési programok ún. "maradék" embrióiból nyerhetők ki. Világszerte számtalan embriót hoznak létre a "lombikbébi programokban", amelyek egy része végül nem kerül beültetésre. Ezek a "maradék embriók" mélyhűtve évekig tárolhatók, ám sorsukról végül dönteni kell. A három lehetőség: elpusztításuk, eladományozásuk, illetve felajánlásuk tudományos kutatási célokra. Őssejteket 4-5 napos embriókból lehet kinyerni: ekkor kb. 50-100 sejtből állnak. Az embriócsomókból ún. embrionális őssejtvonalak hozhatók létre, amelyek a többi őssejttel ellentétben korlátlanul szaporíthatók laboratóriumi körülmények között. Itt újra felvetődik a kérdés az embriók jogi státuszáról.
A reprodukciós eljárások során legfeljebb három, illetve négy embrió ültethető be egyidejűleg. A nemző szülők a „többletembriókról” írásbeli nyilatkozattal rendelkezhetnek, hogy kérik-e az embriók megsemmisítését, vagy hozzájárulnak az embrióadományozáshoz, illetve az embriók tudományos kísérlet céljából történő felhasználáshoz.
Büntetések és felelősségre vonás
A Btk. 172. §-a szerint:
Az alapeset bűntett, amelyért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A 172. § (2) bekezdése szerint, ha a bűncselekményt egészségügyi dolgozóként, foglalkozása körében követik el, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
E § alkalmazásában emberi ivarsejt alatt a magzati ivarsejtet is érteni kell.A szankciók között lehet emellett pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás vagy egyéb intézkedés is, attól függően, hogy milyen súlyosak a cselekmény körülményei és következményei. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy tevékenysége az orvostudomány kutatási rendjébe ütközik, valamint, hogy ez engedélyköteles.
Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást! Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést? Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel.
| Btk. § | Bűncselekmény | Büntetési tétel (alapeset) | Minősített eset |
|---|---|---|---|
| 165. § | Beavatkozás az emberi génállományba | 1-5 év szabadságvesztés | Súlyosabb büntetés egészségügyi dolgozó esetén |
| 169. § | Emberi ivarsejt tiltott felhasználása | 3 év szabadságvesztés | Előkészület is büntetendő |
| 170. § | Születendő gyermek nemének megválasztása | 1-5 év szabadságvesztés | Orvosi indok nélkül végzett beavatkozás |
| 171. § | Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése | 1-5 év szabadságvesztés | Engedély nélküli/túllépő kutatás |
| 172. § | Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése | 1-5 év szabadságvesztés | Egészségügyi dolgozóként: 2-8 év szabadságvesztés; előkészület: 2 év szabadságvesztés |
| 174. § | Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása | 3-8 év szabadságvesztés | Klónozás |
tags: #btk #172 #embrioval #vagy #ivarsejttel