A méhszáj, latinul cervix, a női reproduktív rendszer kulcsfontosságú része, amely a méhtest és a hüvely közötti átmenetet képezi. Hossza kb. 7-8 cm, és felépítéséből adódóan az orvosok három részét különítik el: a hüvelybe betüremkedő részt (portio vaginalis cervicis) és a hüvely fölött elhelyezkedő részt (portio supravaginalis cervicis). A hüvelybe érő szakaszon található a méh külső nyílása, röviden külső méhszáj (ostium anatomicum uterinum externum), a hüvely fölött közvetlenül elhelyezkedő méhnyak-rész pedig a belső méhszáj (ostium anatomicum uterinum internum).
A méhnyak szövettani felépítése és működése kissé eltér a méhétől. Nyálkahártyája nem részese a menstruációs változásoknak, izomrétege viszonylag szegényes, hiszen az izomrostok nem volnának kellően tágulékonyak szülés idején, márpedig a méhnyaknak ez az egyik legfontosabb feladata: a kinyílás.
A méhszáj vizsgálata és állapotának felmérése
A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Mégis a legtöbb terhesgondozási találkozáskor, valamint a kórházi vizsgálatnál kézzel vizsgálnak.
A méhnyak állapotának, érettségének megítélésére használható mind a Bishop-, mind a Martius-score. Névadóik, Bishop és Martius is német szülészorvosok voltak a XX. században. A vizsgálat során a szülész a megadott tulajdonságokat pontokkal értékeli, majd a pontok összege alapján dönt a további teendőkről. Például szülésmegindítás szükségessége esetén burokrepesztést csak Bishop-score 9, Martius-score 10 pont felett végeznek.
A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk, mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál.
A méhszáj vastagsága terhesség alatt
Szülés előtt a méhnyak 25 mm, a méhtest mindössze 45 mm, azaz a kettő együtt nem több 7 cm-nél.
A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. A kézi ellenőrzés fenyegető koraszülés esetén még káros is lehet, ha a vizsgáló az ujjával a nyakcsatornába hatol. Ezzel tágíthat a nyakcsatornán, vérzést okozhat, és a vizsgálat következtében beinduló folyamatok ronthatják a méhszáj helyzetét.
A terhességi kor előrehaladtával egyre több Oxytocinra érzékeny receptor keletkezik a méh izmos falában, és csökken az Oxytocint bontó enzim mennyisége. Növekszik az agyalapi mirigy Oxytocin termelése is, melyet a vegetatív idegrendszer szabályoz.
A méhnyak vastagságát jellemzően centiméterben fejezik ki. Például CI=3000 jelentése: 3 centiméteres méhnyak és zárt méhszáj. CI=2000: 2 centiméterre megrövidült méhnyak, zárt méhszáj.
A méhszáj tágulása és a szülés
A közelgő szülés számos fizikai és érzelmi változást hoz magával. Az egyik fő folyamat, amely jelzi, hogy a test készen áll a gyermek érkezésére, a méhnyak tágulása. Ez a természetes mechanizmus lehetővé teszi a babának, hogy áthaladjon a szülőcsatornán, és új életet kezdjen a méhen kívül.
Amint a test elkezd készülni a szülésre, a méhnyak fokozatosan rövidül, lágyul és tágul. Ez a folyamat lassan, több hét alatt is megtörténhet, vagy nagyon gyors lehet, attól függően, hogy a terhesség és a szülési körülmények hogyan alakulnak.
Először szülő nőkön a folyamat a méhnyak megrövidülésével, elvékonyodásával, a nyakcsatorna kifejtődésével kezdődik. Majd amikor a méhszáj tágulása megkezdődik, a méhnyak már csak papírvékonyságú lemezként tapintható.
Honnan tudom, hogy megindult a szülés? 1 rész: Fájások
Ismételten szülő nőkön a szülés megindulásakor a külső méhszáj 2-4 centiméterre, a belső 1-2 centiméterre nyitott, de a méhnyak még nem rövidült meg. A szülés folyamán a méhszáj megnyílásával egy időben a méhnyak fokozatosan megrövidül és kifejtődik.
A méhszáj először csak 1-2 centiméter tágasságú, majd fokozatosan tágul 6-8 centméterre. Amikor a tágulás befejeződik, 9-10 centiméter körül, a méhnyak „eltűnik”, már nem tapintható.
A kontrakciók először rendszertelenül indulnak, a menstruációs görcsökhöz hasonlók. Általában a tubasarkokból indulnak, derék felől és lefelé haladnak a méhszáj, a szeméremcsont felé. A kemény focilabdához hasonlóan bekeményedik a has. Ezek az összehúzódások a 36. hét előtt is előfordulnak, úgy nevezzük őket: „jósló” fájások.
A kontrakciók eleinte rendszertelenek (30-20 percenként, változó erősségűek) és a méhszájat sem tágítják. Pár óra után az összehúzódások sűrűsödnek, erősödnek, 5-10 percenként jelentkeznek. Ilyenkor nagyon hasznos a „vízpróba”.
A méhszáj tágulásának jelei
- Fokozott nyomás a medence és az alhas területén: Ahogy a baba lejjebb ereszkedik, nagyobb nyomást gyakorol a méhnyakra, ami húzó vagy kellemetlen feszülés érzését okozhatja.
- Változás a hüvelyi folyásban: A folyás sűrűbb, zselészerű állagú, és lehet rózsaszínes vagy barnás színű is. Ez a jelenség a nyákdugó távozásával kapcsolatos.
- Pszichés változások: Belső nyugtalanság, „fészekrakás” ösztöne, vagy erős pihenési igény.
- Összehúzódások: Ha szabálytalanok és egy idő után megszűnnek, valószínűleg ún. jóslófájásokról van szó. Amint azonban az összehúzódások rendszeressé válnak, intenzívebbé válnak, és egyre rövidebb időközönként jelentkeznek, a méhnyak valódi tágulása következik be.
A méhszáj elváltozásai
A „méhszájseb” kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak, mely különböző, laikusok számára nehezen lefordítható eltérést takar: ectropium, cervicalisatio, méhnyakerózió, méhszájrepedés, leukoplákia, tagoltság, pontozottság.
Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent.
A bolyhok hatalmas felszínt adnak, mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak.
Méhszájrepedés
A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.
HPV fertőzés és méhnyakrák
A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi.
Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.
Arabin pesszárium és koraszülés megelőzése
Az Arabin pesszárium egy orvosi szilikon gyűrű, amivel a méhszájat meg lehet erősíteni, ezáltal elkerülhető a műtéti méhszájzáró műtét, az ún. cerclage. Főként olyan terhességekben lehet erre szükség, ahol az előzményben méhszáj elégtelenség miatt bekövetkezett középidős vetélés, koraszülés volt, valamint multiparitás, iker terhesség, komoly fizikai igénybevétel (pl.: álló munka) szerepel.
A pesszárium részben mechanikailag összefogja a méhszájat. Valószínűleg azért hatásos, mert a méhszájra nehezedő terhet a hüvelyboltozatok felé vezeti el, valamint tartást ad a méhnyaknak és a keresztcsont felé irányítja, ezáltal nagyobb terhet visel el. Ez a gyűrű fájdalommentesen és egyszerűen felhelyezhető.
Arabin pesszárium gyűrű vastagság választás
| Terhesség típusa | Ajánlott gyűrűvastagság |
|---|---|
| Egyszeres terhesség | 21-25 mm |
| Többszörös terhesség vagy kismedencei prolapszus | 25-30 mm |
Klinikai vizsgálatok eredményei
Dr. Maria Goya és munkatársai végeztek egy klinikai vizsgálatot, melyet 2012-ben a Lancetben publikáltak. A tanulmányba öt kórházban összesen 15 ezer nőt vontak be, akik valamennyien ultrahangos vizsgálaton estek át a 20. és a 23. terhességi hét között. Közülük 380-nál tapasztalták a méhnyak megrövidülését. A pesszáriumos csoportban 12 újszülött jött világra a 34. terhességi hét előtt (6 százalék), míg a másik csoportba 51 (27 százalék).
Egy másik vizsgálatban, amelyet 2013. januárjában publikáltak az Ultrasound in Obstetrics and Gynecology nevű szaklapban, azt a megfigyelést tette Dr. Goya, hogy az Arabin pesszárium, a méhszájzáró (cerclage) műtét és a hüvelyi progeszteron kezelés hatékonysága között nincs szignifikáns különbség a koraszülés megelőzésében.
Burokseprés és méhnyak masszázs
A burokseprés vagy burokleválasztás lényege, hogy egy hüvelyi vizsgálat alkalmával az orvos két ujjal benyúl a méhnyakon keresztül a méh üregébe, és a méh alsó részében körkörös mozdulattal az ujjait végighúzza a méhfal belső része és a rátapadó magzatburok között, azért, hogy erre a mechanikai ingerre válaszul beinduljon a vajúdás.
Természetesen a burokseprést csak akkor lehet elvégezni, ha a méhszáj már nyitott annyira, hogy az orvos két ujja átférjen rajta. Ha a méhszáj még zárt, akkor általában a méhnyak masszírozásával, ingerlésével próbálják meg a szülés „gyengéd” beindítását, erre a mechanikai inger prosztaglandin hormon termelését váltja ki, ami beindít(hat)ja a méhnyak érési folyamatát és így a szülést is.
A burokleválasztás - és a méhnyak masszázs is - ambuláns beavatkozás, vagyis nem kell ezért befeküdni a kórházba. Viszont ez a művelet csak akkor hoz eredményt, ha a háttérben a tested és a kisbabád szinte már teljesen készen állnak a szülésre és a burokleválasztás csak egy utolsó szikra a szülés láncreakciójának beindításához!