Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A védőnői hálózat felépítése és feladatai
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet és a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004 (V. 2.) ESzCsM rendelet foglalkozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők:
- Család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás.
- A 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.
- Várandós anyák gondozása.
- Gyermekágyas anyák gondozása.
- 0-6 éves korú gyermekek gondozása.
- Tanköteles gyermekek gondozása.
- Családgondozás.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.
A megelőzés hármas pillére a védőnői munkában
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnői hálózat különböző szintjei
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői szolgálat aktualitások
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- testsúly, testmagasság mérése;
- vérnyomás és pulzus mérése;
- haskörtérfogat mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata;
- vizeletvizsgálat;
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
- általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is;
- megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket;
- ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának;
- a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
A védőnői munka helyszínei és eszközei
A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. A védőnő munkaterülete a védőnői körzet, munkahelye az önkormányzat által az anya- és gyermekvédelem céljára biztosított tanácsadó.
A védőnő tevékenységét a tanácsadóban, a családok otthonában, közösségi programokra alkalmas helyen végzi. A tanácsadónak jól megközelíthetőnek kell lennie. Biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást, valamint a hideg, meleg folyóvizet.
A védőnői tanácsadó alapfelszerelése a teljesség igénye nélkül:
- Személymérleg, csecsemőmérleg, magasságmérő.
- Vérnyomásmérő, fonendoszkóp, magzati szívhangvizsgáló készülék.
- Vizeletvizsgálathoz reagensek, tesztek.
- Kötöző- és segédeszközök.
- Irodai eszközök és bútorzat.
- Hűtőszekrény, hűtőtáska.
A védőnői szolgálat története és jogszabályi háttere
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásában és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A védőnői munka jogi alapjait többek között a következő jogszabályok rögzítik:
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.
- 49/2004 (V. 2.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.
- Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény.
- A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.
- Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet.
Védőnői szolgálat aktualitások
A Békés Vármegyei Központi Kórház védőnői szolgálata
Békés vármegyében a területi és vegyes körzetű védőnők 2023. július 1. napjától lettek a Békés Vármegyei Központi Kórház munkavállalói. A szolgálat működtetését a Védőnői Osztály irányítja az osztályvezető, a városi kollegiális védőnői mentor és 1 fő adminisztrátor segítségével. Jelenleg 142 területi és vegyes védőnői körzet működtetése a feladat, a védőnői létszám 2024. április 1. napján összesen 132 fő. Védőnőink 9 járásban és összesen 74 telephelyen látják el feladataikat. A Védőnői Osztály elérhetősége: BMKK Dr. Réthy Pál Tagkórház, 5600 Békéscsaba, Gyulai út. 18. A védőnői szolgálat telephelyén, a Dedinszky Gyula utcában működik a baba-mama klub.