Tudnivalók a bölcsődés korú gyermekek csoportban való elhelyezéséről és ellátásáról

Az első európai bölcsődék az 1840-es években jöttek létre, szoros összefüggésben a nagyipari termelés, illetve ennek következményeképpen a kétkeresős családmodell elterjedésével. A bölcsődék alapvető célja, hogy biztosítsa a szülők munkavégzésének ideje vagy betegsége alatt a gyerekek megfelelő ellátását. A bölcsődei férőhelyek száma, illetve a várólisták hossza folyamatosan változott az elmúlt 50-60 évben, mindig az éppen aktuális családpolitikának megfelelően.

A rendszerváltást követően a csökkenő női foglalkoztatás miatt visszaesett a működő bölcsődei férőhelyek száma is, de a gyed 1996 és 1999 közötti megszüntetése újra a bölcsődék iránti igény megnövekedéséhez vezetett. A KSH adatai szerint 2011-ben hazánkban 689 bölcsőde működött, ahol összesen 35450 férőhelyen 36685 kisgyermeket láttak el.

Míg más országokban teljesen természetes, hogy a kisgyermekek pár hetes, vagy hónapos korukban intézményi ellátásban részesülnek, itthon még mindig szinte tabunak számít, ha egy édesanya 1-2 éves kora előtt bölcsődébe adja a gyermekét. Így nem meglepő, hogy ma Magyarországon viszonylag alacsony a csecsemők aránya a bölcsődében. Jelenleg nagyjából 58.500 bölcsődei ellátott van országosan, amelyből mindössze 0,3 % a csecsemő korosztályú gyermekek aránya. Természetesen a csecsemő korú gyermekek helye elsősorban az édesanyjuk mellett van, de az édesanyák sokszor nem engedhetik meg maguknak, hogy évekig távol maradjanak a munkájuktól, így lehetőség van rá, hogy a gyerekek akár már 1 éves koruk előtt is bölcsődébe kerülhessenek.

Bölcsődei ellátás típusai

2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.

Bölcsőde

A bölcsődébe 20 hetes kortól a harmadik életév betöltéséig vehetők fel a gyermekek. Egyéni elbírálás alapján 20 hetesnél fiatalabb, vagy 3 évesnél idősebb gyermek is gondozható, nevelhető. Igény és speciális feltételek biztosítása szerint vállalhatja 6 éves korig értelmi és/vagy mozgássérült, valamint érzékszervi sajátos nevelési igényű gyerekek habilitációját.

A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.

A Balatonfenyvesi Mini Bölcsőde 2019 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A településen nagy igény mutatkozott a kisgyermekek napközbeni ellátására, amely pályázat révén a régóta jól működő óvodában kapott helyet, így mára többcélú intézményként működik. A mini bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a napközbeni gyermekellátás, ezen belül a bölcsődei ellátás egyik intézménytípusa, amely 20 hetes kortól 3 éves korig fogadja a gyermekeket.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkozató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges - a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni. A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.

Családi bölcsőde

A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható. A családi bölcsődében két munkakör létesíthető, a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozza meg.

Jogi szabályozás és jogosultság

A Mini Bölcsőde létesítését, működését, szakmai munkáját, valamint szakmai programját meghatározó jogszabályok:

• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
• 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
• 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról

Ki jogosult bölcsődei ellátás igénybevételére?

Amennyiben szociális vagy egészségügyi tényező nem áll fenn, a szülőknek igazolható munkahellyel, vagy a felvételkor legalább munkahelyi szándéknyilatkozattal kell rendelkeznie, melyben a munkáltató, leendő munkáltató nyilatkozik az aktív munkaviszony kezdő időpontjáról, valamint arról, hogy a szülő nála alkalmazásban áll. A munkáltató által kiállított szándéknyilatkozat legfeljebb a munka megkezdését megelőző 30 nap lehet. Munkába lépéskor aktív munkaviszonyról szóló igazolást kérünk, az első teljes ledolgozott hónap után pedig jövedelemigazolást is a nettó jövedelemről. Szülő/törvényes képviselő munkáltatói és jövedelem igazolása ebben az esetben is szükséges.

Felvételi eljárás

A felvételi kérelmet a bölcsőde megkezdése előtt 4 hónappal lehet legkorábban beadni. A májusi jelentkezés szeptemberre szól. Mivel egy csoportban 12-14 gyermek lesz és egy-egy gyermek beszoktatása a fokozatosság elvét követve legalább két hétig tart, így a teljes csoport beszoktatása várhatóan decemberben ér véget. Tehát, ha decemberig szeretne bekerülni, akkor mindenképpen jelentkezni kell. A beiratkozás május első hetében történik, a szeptemberben kezdődő nevelési évre. A bölcsődei beiratkozásra fent meghatározott időszakban kell a „Bölcsődei felvételi kérelem” nevű nyomtatványt benyújtani. A kérelmen a kerület minden bölcsődéje fel van tüntetve. Kérjük, hogy számozással rangsorolja a kívánt sorrendet. A sorrend azért fontos, mert ha az első helyen megjelölt bölcsődébe nem kerül felvételre a gyermek, igyekszünk a kiválasztott sorrendet figyelembe venni. A felvételt nyert gyermekekről szóló listát honlapunkon olvashatják, melyet az adott év kihirdetett időpontjában teszünk közzé. A gyermek monogramja és születési dátuma szerint tudja a szülő beazonosítani gyermekét. Azok, akik nem nyertek felvételt, várólistára kerülnek.

Gyakran ismételt kérdések a bölcsődei ellátással kapcsolatban

Mennyi gyermek van egy-egy bölcsődei csoportban?

A bölcsődei csoportok gyermeklétszámát jogszabály határozza meg, mely alapján a bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, ebben az esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható.

Egy bölcsődei csoportban, ha egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb 11 gyermek, ha kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb 10 gyermek nevelhető, gondozható.

Kik vannak a gyermekekkel napközben?

A bölcsődébe járó gyermekek nevelését, gondozását csoportszobánként 2 fő kisgyermeknevelő végzi váltott (délelőtt/délután) műszakban. Bölcsődénkben egy fő bölcsődei dajka dolgozik, aki a tisztaságot biztosítja és a kisgyermeknevelők munkáját támogatja.

Hány óráig vihetem be gyermekemet a bölcsődébe?

Bölcsődénk reggel 6:30-tól tart nyitva. A gyermekátvétel a reggeli alatt, 8:00-8:30 között szünetel, ezáltal biztosítva a gyermekek nyugodt étkezését. Kérjük, hogy ezt figyelembe véve 8 óra előtt, vagy 8:30 után érkezzenek!

Mikor jöhetek a gyermekemért?

A gyermekeket uzsonna után, 15:00-tól tudják hazavinni, de előzetes megbeszélés után más időpontban is lehetőség van a hazaadásra.

Milyen ruhát kell bevinnem gyermekemnek a bölcsődébe?

A gyermek számára célszerű a kényelmes, önállóságot elősegítő ruházat és a könnyen ki-be csatolható, megfelelő méretű lábbeli biztosítása. Két garnitúra váltóruha jó, ha van a szekrényében, valamint nagyon fontos az időjárásnak megfelelő udvari ruházat.

Milyen gyakran van pelenkacsere, mennyi pelenkát kell vinnem?

Napi 3 alkalommal (reggeli után, ebéd előtt, alvás után) a fürdőszoba-használat alkalmával cserélünk pelenkát, illetve napközben szükség szerint. Így minimum 3-4 darab szükséges naponta. Lehetőség van több pelenkát is tárolni jellel ellátott szekrényekben, ezért nem szükséges naponta hozni.

Milyen ételeket kapnak a gyerekek?

Napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítunk. Ételeink az óvoda főzőkonyhájában készülnek, figyelembe véve az egészséges, korosztályra jellemző tápanyagigényeket, az idényzöldségek, gyümölcsök felhasználását. Ebédre heti 3-4 alkalommal főzeléket kapunk változatos feltétekkel. Reggelire, uzsonnára különféle kenyereket, péksüteményeket kínálunk felvágottakkal, zöldség- és húskrémekkel, idényzöldségekkel kiegészítve. Tízóraira gyümölcsleveket, gyümölcsöket és/vagy zöldségeket kínálunk. Minden nap szerepelnek az étlapon gyümölcsök, illetve tej- tejtermékek is.

Milyen gyógyszereket fogadunk el a bölcsődében?

A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas, antibiotikumot szedő, vagy fertőzésre gyanús gyermek nem látogathatja az intézményt. Egyes nem fertőző (asztma, anyagcserezavar stb.) betegségben szenvedő gyerekeknek előzetes megbeszélés alapján behozható a szakorvos által előírt gyógyszer.

Gyermekük megbetegedése esetén, csak akkor szükséges a hiányzásról orvosi igazolást benyújtaniuk, ha a megbetegedés tünetei a bölcsődében jelentkeznek. Minden egyéb hiányzás esetén (otthon történő megbetegedés, családi ok) a „Szülői nyilatkozat” nyomtatványon tudják igazolni gyermekük távollétét.

Bevihetem-e a gyermekem cumiját, játékát?

Igen, lehetőség van behozni a cumit, tároló dobozzal, névvel ellátva, valamint „alvókát”. A beszoktatás ideje alatt, de az azt követő időszakban is ajánlott ezeknek a tárgyaknak az ottléte, hiszen ez egy „darabka otthonról”, ami megnyugtatja, biztonságérzetet adhat a gyerekeknek az új környezetben.

Lehet-e bölcsődébe jönni, ha még szopik a gyermek?

Természetesen. Ebben az estben édesanyát megkérjük, hogy törekedjen arra, hogy a beszoktatás megkezdése előtt néhány héttel állítsa be a szoptatási időpontokat arra az időszakra, amikor a gyermekkel otthon tartózkodnak (pl. reggel, este). Ez nagyban segíti a gyermek adaptációját a bölcsődei környezethez.

A bölcsődei beszoktatás

A bölcsődei beszoktatás időtartama általában 2 hét. A fokozatosság elvét követve a beszoktatás több fázisból áll:

1. 1-2. nap: 10-11 óráig tartózkodás az intézményben.
2. 3-4. nap: 9-11 óráig, hosszabb bent töltött idő.
3. 5. nap: 9-12 óráig, már a bölcsődében ebédel.
4. 6-7. nap: 8-12 óráig. Ha az előző napokban nem volt probléma az ebéd és a tízórai elfogyasztásával, már itt reggelizik.
5. 8-9. nap: 8-12 óráig. Ugyanaz, mint az előző nap, mivel közben a hétvégét otthon töltötték. Ha nincs probléma, az anya már kimehet rövid időre a csoportból. Ha nagy a tiltakozás a gyermek részéről, visszahívjuk, tehát még a bölcsőde területén kell tartózkodnia.
6. 10. nap: 8-ébredésig. Felkínáljuk az alvás lehetőségét az anya/apa jelenlétében.
7. 11. nap: 8-ébredésig. A nap nagy részét már édesanyja nélkül tölti a csoportban. Ha ébredés után uzsonnáig nyugodtan, csendesen pihen, vagy tevékenykedik, már itt uzsonnázhat.
8. 12. nap: 8-16 óráig. Már az egész napját itt tölti.

Fontos, hogy az intézmény, amennyiben az óvodával egy épületben helyezkedik el, lehetőséget biztosít arra, hogy év közben is átkerüljenek gyerekek az óvodába, tehát a megüresedett bölcsis helyekre év közben is be lehet kerülni - folyamatos beszoktatás van.

Bölcsődei nevelés és gondozás

A bölcsődei élet során a nevelés-gondozás egysége érvényesül, hiszen minden gondozási helyzetben nevelés, ismeretátadás is történik. A gondozási tevékenységek nyugodt, kellemes környezetben, a gyermekek együttműködésével, önálló próbálkozásainak figyelembevételével történnek. Példamutatással, kéréssel, dicsérettel törekszünk a gyermekek helyes szokásainak kialakítására.

A nevelés, a szellemi fejlődés legtermészetesebb formája a játék, mely a gyermekkor legfontosabb tevékenysége. A kisgyermeknevelők megteremtik a nyugodt, derűs, örömet okozó játék feltételeit, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, felszabadultan tudjon tevékenykedni. A szakemberek lehetőséget teremtenek az alkotó játékra pl.: rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, ragasztás stb., melyek a finommozgások fejlesztésére szolgálnak. A korcsoportnak megfelelő játékeszközök kínálata, a választási lehetőség, az elegendő hely és idő biztosítása segíti kreativitásuk, mozgásuk fejlődését. Elmélyülten lehet tevékenykedni egyedül vagy társakkal a barkács-, főző-, fodrászsarokban, de a pihenősarok a „fárasztó munka” utáni pihenéshez, könyvnézegetéshez is helyet biztosít.

Mindennapjainkban állandóan jelen vannak a mondókák, énekek, melyek fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, felkeltik érdeklődésüket. A közös képeskönyv nézegetés, beszélgetés sok ismeretet nyújtva segíti a gyermekek gondolkodásának, szókincsének, beszédértésének fejlődését. A mese a gyermek értelmi-érzelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Minden nap hallgatják a gyermekek kedvenc meséiket valamilyen formában. Napközben a szabad játékba ágyazottan, délben elalvás előtt.

A mozgás alapvető formái a csecsemő és kisgyermekkorban alakulnak ki. A természetes mozgásformák - gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, csúszás, egyensúlyozás, dobás - begyakorlást segítő játéktevékenységek kitöltik az egész napjukat. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek mozgásfejlődésének biztosítására. Az évszaknak megfelelően, jól felszerelt csoportszobákban vagy a biztonságosan kialakított játszókertben játszanak a gyermekek.

Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődében

Igény és speciális feltételek biztosítása szerint a bölcsőde vállalhatja 6 éves korig értelmi és/vagy mozgássérült, valamint érzékszervi sajátos nevelési igényű gyerekek habilitációját. A habilitáció a fogyatékos (veleszületett vagy kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyermek életre való felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti. A habilitációnál nagyon fontos az életkor, tehát minél korábbi a felismerés, annál korábban kezdődhet meg a fejlesztés, a gondozás.

A bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges közösségbe való integrálása önmagában is fejlesztő hatással bír. A bölcsőde biztosíthatja a korai gondozást, ha az intézmény rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A szükséges eszközöket az ép gyermekek mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermek számára az alapjátékokon túl a sérülésének megfelelő fejlesztőeszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket az eszközöket, játékokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet, és az egészséges gyermekek is játszhassanak azokkal.

A bölcsődei szolgáltatás költségei

A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni. Az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj. A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni.

Mentesség a gondozási díj alól

Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
• a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
• a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
• az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
• a védelembe vett gyermekek.

A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére. Az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.

A bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.

Ingyenes bölcsődei étkeztetés

Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
• tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
• három vagy több gyermeket nevelő családban él,
• családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
• nevelésbe vett gyermek.

A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül. Az ingyenes bölcsődei gyermekétkeztetés a szülők jövedelmi önbevallása alapján kerül megállapításra.

tags: #bolcsodes #gyerekek #a #csoportban