A bölcsődei ellátás története Magyarországon hosszú utat járt be, míg eljutott a mai, szerteágazó és folyamatosan fejlődő rendszerig. Az első bölcsődét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. Az ezt követő évtizedekben a bölcsődék száma lassan növekedett, 1873-ig mindössze tíz intézmény nyílt az országban, melyek többsége rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg.
1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá.
A bölcsődei rendszer fejlesztése és a kapacitásbővítés
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe.
A bölcsődefejlesztési program legfőbb célja, hogy a munka és a család közötti egyensúly kialakításában segítsen a szülőknek. A bölcsődei ellátás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az országban lévő területi egyenlőtlenségek csökkenjenek és egységes magas színvonalú bölcsődei ellátás valósuljon meg, továbbá ahhoz is, hogy az igénylő családok számára helyben, vagy legalább a környező települések valamelyikén elérhető legyen a bölcsődei ellátás valamely formája. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
2010-hez képest mintegy kétszeresére, 32 ezerről több mint 63 ezerre emelkedett a bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma. A fejlesztések a jövőben sem állnak meg: uniós és hazai forrásokból csaknem 10 000 új bölcsődei elhelyezést biztosító férőhely építése zajlik. A három év alatti gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére - különösen férőhelybővítésre és korszerűsítésre - hazai és európai uniós fejlesztési forrásból 2014-től már több mint 200 milliárd forintot fordítottak, melynek köszönhetően 2017-2025 között mintegy 23 ezer bölcsődei ellátást biztosító férőhely jött létre országszerte. Összességében az elmúlt 15 évben több mint 36 ezer új bölcsődei ellátást biztosító férőhelyet hoztak létre.
A bölcsődei ellátás formái és szabályai
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti.
A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételei szigorúan szabályozottak. Gyakran felmerül, hogy a bölcsődei ellátási formák valójában jobban illeszkednének a köznevelési rendszerbe, a szociális-gyermekjóléti funkció a gyermekek napközbeni ellátásában kevés szociális elemet tartalmaz.
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást.
Jelenlegi helyzet és jövőbeli tervek
2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek. A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók.
Fenntartói eloszlás és humán erőforrás
A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a bölcsődei hálózatfejlesztés a magyar családtámogatási rendszer egyik ékköve. Amíg 2010-ben mindössze 32 ezer 500 bölcsődei férőhely volt az országban, ez a szám már a 71 ezret is eléri, tehát csaknem két és félszer annyi férőhely van ma, mint 16 évvel ezelőtt. Magyarország 3155 települése közül 2010-ben mindössze 326-ban működött bölcsőde, az intézmény inkább "a városoknak volt egyfajta kiváltsága". Jelenleg 1261 településen működik bölcsőde az országban, ez pedig azt mutatja, hogy a kormány tudott előre lépni a területen. Hangsúlyozta, ezek az intézmények jövőképet adnak a településnek, illetve a kisgyermekes szülőknek is segítséget nyújtanak, mert sokan már korábban szeretnének visszamenni dolgozni.
A politikus kiemelte, hogy a bölcsődei hálózatfejlesztésre azért is szükség volt, mert a kormány 2010 után egymillió munkahelyet hozott létre. Ismertette, a kisgyermeket nevelő édesanyáknál a foglalkoztatás 66 százalékról 80 százalékra emelkedett, ez pedig azt mutatja, hogy a hálózat fejlesztése segítséget jelent a családoknak. Az államtitkár felidézte, hogy 2010 után családbarát kormányzás kezdődött Magyarországon, amelynek keretében a kormány a családok támogatását helyezte a középpontba, emellett egymillió munkahelyet hoztak létre. Közölte: a jövőben még több támogatást igyekeznek nyújtani a családoknak. Ennek a folyamatnak a részeként javítják a családok anyagi helyzetét, így több lépcsőben bevezetik a kettő vagy annál több gyermeket nevelő anyák adómentességét, továbbá segítik az otthonteremtés ügyét, valamint a család és a munka közötti egyensúly megteremtését.
tags: #bolcsodei #ferohelyek #magyarorszagon