A szobatisztaságra szoktatás egy fontos fejlődési állomás a kisgyermekek életében. Bár a legtöbb gyermek két és fél, három éves kor körül éri el ezt a mérföldkövet, nem ritka, hogy a folyamat elhúzódik, vagy visszaesésekkel jár. Ez különösen aggasztó lehet a szülők számára, de fontos tudni, hogy ezek a nehézségek gyakran a fejlődés természetes részei.
A szobatisztaság kialakulása egyéni tempóban történik, és az út során előfordulhatnak nehézségek. A legtöbb gyermek 2-4 éves kor között válik szobatisztává, de az éjszakai vizelettartás hiánya később, akár 5-6 éves korig is eltarthat. Nem árt tudni, hogy még az 5-6 éves gyerekek nagyjából 20%-ánál előfordul, sőt, a 8-10 éves korosztály 10%-át is érinti az éjszakai ágybavizelés.
A bepisilés és bekakilás okai és típusai
A kisgyermekkori széklet- és vizeletürítési zavarok sok szülő számára aggodalomra adhatnak okot, de fontos tudni, hogy ezek gyakran a fejlődés természetes részei.
Enuresis (bepisilés)
Mikor jelent problémát a bepisilés? Mit jelent az enuresis?
Enuresisről, azaz bevizelésről abban az esetben beszélünk, ha a gyermek betöltötte az ötödik életévét, és akaratlanul, vagy néha szándékosan nem a megfelelő helyre: ágyba vagy ruházatba üríti a vizeletét. A tünet legalább három egymást követő hónapon át jelentkezik, és heti kétszeri gyakorisággal előfordul.
Ha a gyermek soha nem volt legalább fél éven keresztül szobatiszta, akkor primer, azaz elsődleges formáról van szó, ha viszont egy már többé-kevésbé hosszabb szobatiszta periódus után jelentkezik ez a tünet, akkor másodlagos enuresisről beszélünk. A másodlagos formához gyakran köthető valamilyen megterhelő pszichés történés: a kistestvér születése, válás, haláleset, vagy más stresszes élethelyzet.

A másodlagos bevizelés gyakran jár együtt lelki gondokkal, illetve nehezebb élethelyzetekkel való sikertelen megküzdéssel (pl. testvér születése, válás vagy más nagyobb változás a gyermek környezetében). Egy másféle felosztás szerint elkülöníthetünk nappali és éjszakai bevizelést is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az a gyermek, aki még pelenkát kér kis- és nagy dolga elvégzéséhez, jelezni azonban már önállóan képes és megvárja, míg a szülő a pelust ráadja, az a gyerek szobatiszta.
Encopresis (bekakilás)
Mikor jelent problémát a bekakilás? Mit jelent az encopresis?
Az encopresis - amikor a gyermek a székletét nem a megfelelő helyre üríti - jóval ritkább, és jóval súlyosabb magatartási zavar, mint az enuresis. 4 éves kor után, az utóbbi időben oly divatos pelenkába való szándékolt székletürítés is problémásnak tekinthető.
Az encopresisnek három típusa van. Manipulatív szennyezés esetén olyan tudatos vagy nem tudatos viselkedésről van szó, amelynek célja a család befolyásolása, a szülő iránt érzett indulat vagy bosszú kifejezése, esetleg figyelem keresése. Krónikus hasmenés jelentkezhet, amikor a gyermek különféle stresszhelyzetekre élénk bélműködéssel reagál. A bekakiló gyermekek többsége azonban a harmadik típusba, a krónikus székrekedéssel küzdők csoportjába tartozik. Ezek a gyermekek a fájdalmas ürítéstől való félelmükben addig tartják vissza a székletüket, amíg az inger el nem múlik, miközben túlcsorgás jöhet létre. Ez a folyamat nem jár együtt azokkal az érzésekkel, amelyek az aktív székeléshez kapcsolódnak, így sokszor a gyermek ezt nem is veszi észre.
Az enkoprézisnek (bekakilás) is több típusát különíthetjük el: egyesek sosem tanultak meg sikerrel kontrollt gyakorolni az ürítés felett (ez az elsődleges enkoprézis), míg más gyerekeknél a toalettől való félelem okoz székletvisszatartást, ami aztán bekakiláshoz vezet. Vannak, akik stressz hatására kerülnek kontrollvesztett állapotba, és ez okozza a beszékelést, de az is előfordul, hogy az ürítés provokáció céljából történik - a gyermek rejtett agressziójának kifejezéseként.

A szobatisztaságra szoktatás és a lehetséges nehézségek
A szobatisztaságra szoktatásnál csak az okoz nagyobb fejtörést, ha a gyermek egy szép napon újra bepisil. Az a gyermek, aki a könnyedebb ruhában egyszerűen le tud vetkőzni a bilizéshez vagy vécézéshez, a vastagabb öltözetben még lassabban, nehezebben jut el a pisilésig, ezért előfordulhatnak "balesetek".
Fontos, hogy ne kezdjük túl hamar a szobatisztaságra szoktatást, ne érvényesüljön a minél előbb, annál jobb szempont. Kezeljük a kérdést természetességgel: a szülők és a testvér is szokott vécére járni, hamar követni fogja ezt a szokást a kicsi is.
Az enuresis vagy encopresis lehet szoktatási probléma következménye. Ha szülők nem várják meg a gyermek megfelelő biológiai, pszichológiai érettségét, ha nem veszik figyelembe a fejlődés egyéni ritmusát, ha olyat várnak el tőle, amit nem képes teljesíteni, akkor gyakorivá válnak az eredménytelen próbálkozások. Ebben a feszültséggel teli helyzetben kialakulhat ugyan a szobatisztaság, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a későbbiekben sokkal gyakrabban fordul elő „visszaesés”.
Problémát jelenthet, ha a szülők kényelmi szempontok alapján nem is kezdeményezik az átszoktatást, semmiféle elvárást nem közvetítenek gyermekük felé. Ennek következtében megakadályozzák őt abban, hogy egy következő fejlődési fokra lépjen.
A szobatisztaság kialakulása során, gyakran csupán néhány alkalommal, de azért előfordulnak „balesetek”. Legfontosabb ilyenkor a türelem, a biztonság megteremtése, hiszen a gyermek megszégyenítése súlyos követményekkel járhat. A pelenkát nem célszerű ilyenkor újra ráadni, akármennyire is kellemetlen a többszöri átöltözés és/vagy ágyneműcsere. A gyermek folyamatos figyelmeztetése, éjszakai bevizelés esetén felébresztése szintén nem célravezető, hiszen nem azért megy ki, mert észleli, hogy pisilnie vagy kakilnia kell, hanem azért, mert a szülei jelezték ezt számára.
Mikor forduljunk szakemberhez?
A kisgyermekkorban jelentkező ürítési zavarok sok esetben az érési folyamat részét képezik, és idővel maguktól rendeződnek. A szülők legfontosabb feladata a türelem, következetes és pozitív, bíztató hozzáállás.
A legkézenfekvőbb, fizikai okot se zárjuk ki! Ha a gyermeknek gyakori vizelési ingere van pár csepp vizelettel, és ha alhasi fájdalmak is társulnak a tünetekhez.
Ha egy konkrét életeseményhez (például kistestvér születése, óvodakezdés, költözés, haláleset, válás) köthető a bepisilés vagy bekakilás, mindenképpen időre van szüksége a gyermeknek és a szülőknek egyaránt. Ha a probléma néhány hét alatt nem rendeződik, szakember tanácsát kell kérni.
A székrekedés (obstipáció) már csecsemő- és kisdedkorban is megjelenhet. Általában ezeknél a gyermekeknél gyakran fordul elő, hogy a későbbiekben valamilyen stressz hatására encopresis alakul ki. Éppen ezért fontos, hogy a székletvisszatartással küzdő csecsemők problémája még a szobatisztaságra szoktatás előtt megoldódjon.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha az ürítési problémák hirtelen, egy trauma vagy változás (pl. kistestvér születése, válás, költözés) után jelentkeznek, és néhány héten belül nem rendeződnek.
Ha a gyermek már elmúlt 5 éves, és még mindig bepisil rendszeresen.
Ha a gyermek 4 éves kor felett rendszeresen bekakil.
Ha a székrekedés tartósan fennáll, és a gyermek napokig nem tud székletet üríteni.
Ha a szülők aggódnak a gyermek fejlődése miatt, és úgy érzik, hogy egyedül nem tudnak megbirkózni a problémával.

Hogyan segíthetünk szülőként?
1. Először is: ha egyértelmű, mi okozza a problémát, a kiváltó okot kezeld!
2. Tisztázzátok a következményeket!
3. Dicsérd, dicsérd, dicsérd! Mivel a visszaesés gyakran egy stresszhelyzet következménye, a pozitív megerősítés igen fontos.
4. Legyenek egyértelmű elvárások! Nyugodt, kedves hangon, de egyértelműen hozd a gyerek tudomására, hogy mit vársz el tőle. A kisgyerekek természetéhez hozzátartozik, hogy feszegetik a határokat - egyszerűen szeretnék tudni, meddig mehetnek el.
5. Tanítsd meg újra a szobatisztaságra! Néha természetes, hogy a gyerek hol előrelépést tesz a fejlődésben, hol visszaesik, főleg a legkisebbek esetében.
A szülők legfontosabb feladata a türelem, következetes és pozitív, bíztató hozzáállás. Kerüljük a büntetést, szégyenérzetet okozó megjegyzéseket. Figyeljünk a rendszeres WC-használatra (pl. minden étkezés után ültessük a bilire vagy vécére). Nyugodt, türelmes hozzáállás a WC-használat tanításában.
A büntetés és szidás egyik esetben sem hatékony módszer, sőt az adott állapot súlyosbodását okozhatja. Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár!
A székrekedés, székletvisszatartás esetén általában egy hónapon belül érdemes szakemberhez fordulni, dr. Aschenbrenner Zsuzsa szerint azonban nem feltétlenül szükséges kivárni ezt az időt. „Ha valóban hosszan tartó és rendszeres a nem kakilás, akkor - ha az otthoni praktikák nem segítenek - akár már két hét múlva is orvoshoz lehet fordulni. Egy hónap leforgása alatt nagyon megterhelő élethelyzetté képes eszkalálódni a székletvisszatartás az egész család számára.
A probléma megoldásának nagyobb része a családé, hiszen ők igyekeznek oldani a feszültséget és megteremteni a biztonságérzetet az ellazult, nyugodt kakiláshoz. „Arra is fel kell tehát készíteni ezeket a családokat, hogy a terápia hosszú időt vesz igénybe. Az ő esetükben a székelési gondok rengeteg apróságot is meghatároznak, e köré szerveződik minden. Hatalmas feszültséget okoz például, hogy hova, mikor lehet elindulni, lehet-e családi programot szervezni, vagy otthon kell maradni, mert ma talán kakinap lesz, foltos lesz-e a nadrág az oviban, kap-e csúfolódó megjegyzéseket a gyerek.
Türelemmel, empátiával, nyugodt és pozitív hozzáállással és megfelelő szakértelemmel” - foglalja össze dr. Hazánkban a legtöbb gyermek hároméves korára, az óvodába lépés idejére szobatiszta lesz. Az ürítési funkció akaratlagos szabályozása tanulási folyamat eredménye. Minden családban különböző praktikákkal és módszerekkel próbálják rávenni a gyermeket, hogy „idejében” szobatiszta legyen.
A szülők szerepe is fontos a folyamatban, kell a tanácsadás, felvilágosítás részükre, hogy tanulják meg a pozitív megerősítéses módszereket, és kerüljék a büntető jellegű szülői reakciókat.
A széklelet nem tudja a gyerek tartani, a székletürítés bármely szituációban előfordulhat, stresszes helyzetben fokozottabban. A dolog jellegéből adódóan a bajt nem könnyű eltitkolni. Az érintett gyereket rossz szag veszi körül, orvosi vizsgálatkor rendszeresen friss széklettel szennyezett a ruhája, emiatt kortársai célpontja is lehet, ami újabb problémák forrása. Depresszió, sérülő önértékelés és személyiségfejlődés, deviáns magatartásminták kialakulása lehet a nem várt következmény.
A kakilás egy intim dolog, amiről mi felnőttek sem szívesen beszélünk, közben mégis az egyik legtermészetesebb dolog, amit mindannyian végzünk. A gyermek életében az önálló ürítés az egyik első dolog, amit teljesen egyedül végez, ahol a teljes kontroll nála van. Éppen ezért nem jó, ha mi túlságosan kontrollálni akarjuk és minden ekörül forog.
Tudatos szülő- családmentorral beszélgettem
A mai információdömpingben könnyen elbizonytalanodnak a szülők, hogy mi várható el adott korú kisgyereküktől. Mi az, amire nem lehet képes még és irreális elvárás az ő korában, és mi az, ami viszont már elvárható lenne. Sok szülő bizonytalan abban, hogy vajon hogyan kellene alakulnia a szobatisztulásnak. Egyáltalán: hogyan fogjanak hozzá? Miről veszi észre, hogy eljött az idő?
Ha úgy érezzük, hogy mindent kipróbáltunk, a gyermek táplálkozása és mozgásmennyisége is kielégítő, és a helyzet mégsem javul, akkor érdemes lehet felkeresni egy erre a problémára szakosodott szakembert vagy gyermekpszichológust. Lehet, hogy már 1-2 konzultáció után kapunk olyan gyakorlati trükköket vagy tanácsokat, amik segítenek kezelni a problémát.
tags: #szandekos #bepisiles #es #bekakilas #kisgyerek #korban