A kisgyermekek napközbeni ellátása, különösen a bölcsődei rendszer, kulcsfontosságú szerepet játszik a családok és a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtésében. Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül ez a terület, különösen a 2017-es reform óta.
A bölcsődei ellátás története és fejlődése
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. Azonban egészen 1873-ig mindössze tíz bölcsőde nyílt Magyarországon, és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben.
1980-ban már 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A férőhelyek 17%-a erősen kötődött a munkahelyekhez. A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerőpiacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá.
A 2017-es fordulópont és a kapacitásbővítés
A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. Az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2017. január 1-től hatályos módosítása értelmében a kisgyerekek napközbeni ellátásait új struktúrával lehet megszervezni. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen.
A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellett nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják.
A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
A KSH adatai a bölcsődei ellátásról
Magyarországon 2017 óta folyamatosan nőtt a bölcsődébe íratott gyermekek száma és a 3 év alatti népességhez viszonyított aránya is - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásából. Tavaly már több mint 59 ezer gyermeket írattak be a négy bölcsődetípusba, 6 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezzel az érintett korosztály már közel 22 százaléka járt bölcsődébe.
A kisgyermekek napközbeni ellátásával 2024-ben - összesen 5837 bölcsődei csoportban - az előző évhez képest százzal több intézményben foglalkoztak, összesen 4855 helyszínen. Ezen belül 1116 hagyományos bölcsőde, 471 minibölcsőde, 1218 családi bölcsőde és 26 munkahelyi bölcsőde állt a kisgyermekek rendelkezésére. Az ezekbe beíratott összes bölcsődés gyermek közül 1354 sajátos nevelési igényű volt - közölte a KSH.
Összehasonlító adatok (2017 és 2024)
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora fejlődés történt a területen, álljanak itt a 2017-es számok:
- Akkor összesen 3766 intézmény foglalkozott kisgyermekek ellátásával.
- 754 volt hagyományos bölcsőde.
- 50 minibölcsőde.
- 7 munkahelyi bölcsőde.
- 938 családi bölcsőde.
A korábbi évekhez hasonlóan tehát 2024-ben is bővült a férőhelyek száma, ami segíti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését. Az összes ellátási formában 7 év alatt együttesen közel 40 százalékos volt az emelkedés. Éves összehasonlításban is nagy volt a fejlődés: míg 2023-ban összesen 60,3 ezer férőhely állt rendelkezésre, addig 2024-ben 7,3 százalékkal több, 64,7 ezer.
Hétéves összehasonlításban pedig robbanásszerű növekedésről lehet beszámolni. A 4855 intézményben 2024-ben 66 694 férőhely állt rendelkezésre. 2017-ben pedig a 3766 intézményben 48 492 kisgyermeket tudtak elhelyezni a szülők. Vagyis a férőhelyek száma több mint 18 202-vel nőtt a vizsgált hét évben.
Harmadával nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása jövőre
Szakmai munkakörben foglalkoztatottak száma
A bölcsődékben a szakmai munkakörben a gondozást végző foglalkoztatottak száma is folyamatosan emelkedett az elmúlt években, arányosan a működő férőhelyek számával. A legdinamikusabb bővülés a kis súlyt képviselő munkahelyi bölcsődéknél következett be, de a minibölcsődékben is közel háromszorosára nőtt a foglalkoztatottak száma. Tavaly közel ezer fővel dolgoztak többen a különböző típusú bölcsődékben, mint 2023-ban, számuk elérte a 16 887 főt. A 2019-ben kimutatott 13 ezer főhöz képest a növekedés még szembeötlőbb.
| Év | Foglalkoztatottak száma (fő) |
|---|---|
| 2019 | 13 000 |
| 2023 | 15 887 (becsült) |
| 2024 | 16 887 |
Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
A bölcsődei fejlesztések folytatása és jövőbeli célkitűzések
Idén is folytatódik a KSH által felvázolt folyamat, hiszen 2025. március végén adta át Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár a gesztelyi Gyöngyszem Bölcsődét. Az államtitkár ismertette: 2010-ben 32 500 férőhely volt az országban, ez a szám tizenöt év alatt több mint 69 ezerre növekedett. Kijelentette: a családok anyagi helyzetének javítása és az otthonteremtés segítése mellett a kormány egyik legfontosabb célkitűzése az is, hogy az emberek egyensúlyt találjanak a munka és a család között. Úgy fogalmazott, tizenöt évvel ezelőtt a kormány rekordméretű bölcsődeépítésbe kezdett. Hozzátette: ez azért fontos, mert a bölcsőde több egy intézménynél, mivel az egy olyan hely, ahol a gyermekek szeretetben és biztonságban lehetnek.
A csütörtöki kormányinfón Koncz Zsófia jelezte, hogy a kormányintézkedések nyomán 4000 milliárd forint marad a családoknál. A bölcsődei térítési díjak fedezetére 2026. június 30-ig további 6,6 milliárd forintot biztosít a kormány - jelentette be. Hozzátette: 7 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon a mögöttünk hagyott időszakban. Koncz Zsófia arról is beszélt, hogy a csed esetében a gyermek születését követően 3 hónappal, ha az édesanya szeretné, akkor tud keresőtevékenységet folytatni. Ebben az esetben a csed összegének a 70 százalékát meg lehet tartani. Koncz Zsófia arról is beszélt, 2010-ben a nőknek alig több mint a fele dolgozott.
A bölcsődei ellátás jogi keretei és formái
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti.
A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételei szigorúan szabályozottak. Gyakran felmerül, hogy a bölcsődei ellátási formák valójában jobban illeszkednének a köznevelési rendszerbe, a szociális-gyermekjóléti funkció a gyermekek napközbeni ellátásában kevés szociális elemet tartalmaz.
Finanszírozás és fenntartók
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő.
Harmadával nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása jövőre
Intézményi struktúra
2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek.
A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók.