A bölcsődei napirend megteremti a kisgyermek számára a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, és az önállósodás lehetőségét. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.
A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. A napirend nagyon fontos a gyermekek egészséges fejlődésében. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek biztonságérzetet adnak a gyermekeknek. A rendszeresen, az azonos időpontokban visszatérő tevékenységek jelentik ezt. Pl.: pihenés, játék, étkezés stb. A gyerekek már előre tudják, hogy melyik napirendi pont következik a másik után. Ez növeli a biztonságérzetüket.
A bölcsődei napirendünk egyszerű, a kisgyermekek részére könnyen kiismerhető. A játéktevékenység, a gondozási műveletek rendszeresen ismétlődnek, mely segíti az alkalmazkodást. Nagyon fontos az állandóság és a folyamatosság, ezzel is fokozva a biztonságérzetüket.
A napirend elemei és gyakorlata
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében. (1997. XXXI. tv. 42.)
Érkezés és reggel
7 órától 8 óra 15 percig: a gyermekek folyamatosan érkeznek a szülővel a bölcsődébe, szükség szerinti WC használat, illetve pelenkacsere, kézmosás. Átöltözés után a szülő bekíséri a gyermekét a csoportba. Szabad játéktevékenység a csoportban. A reggeli érkezésnél figyelni kell, hogy időben érkezzünk, mert a reggeliztetést nem szabad megzavarni.
A szülő feladata, hogy átöltöztesse a gyermeket, majd bekísérje a csoportba. Fontos, hogy ez a kis időszak róla szóljon, hisz nehéz az elválás. Előfordul, hogy a már beszokott gyermek is hangos sírásba kezd, de akkor se vigasztaljuk sokáig, mert a csoportban rövid időn belül megnyugszik.
8:00 - 8:30 Reggeli: Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben. A reggeliztetés gondozási sorrendben történik, ami azt jelenti, hogy először a legkisebb gyermek kap reggelit, majd utána a többiek. Az asztal asztalterítővel való leterítése után a gyermekek megkapják a tányért, bögrét és a szalvétát, a nagyobbak pedig önállóan terítenek. Miután a terítés megtörtént, mindenki megkapja az innivalót, és egy kis tányéron az asztal közepére teszik a pl.: sonkás kenyeret (egyel többet, mint ahányan vannak) és ők elveszik maguknak. A legkisebbek életkoruknak megfelelő állagú ételt kapnak. Akit kanállal kell etetni, azt a két kanalas módszerrel eteti a kisgyermeknevelő, vagyis a kicsi is kap egy kanalat, így ő is megpróbálhatja egyedül az étkezést. Ha befejezte a gyermek a reggelit, megtörli a száját, kidobja a szalvétát és mehet játszani. Aki repetázni szeretne, csak szól, és már kapja is az enni- vagy innivalót. Ha valaki nem kéri, nem erőltetik, hanem kedvesen megkérik, hogy egyen még egy kicsit, de ha nem kér, felállhat az asztaltól.
Délelőtti tevékenységek és levegőztetés
Reggeli után a gyermekeknek szabad játék tevékenység van. Ebben az időszakban végzik a gondozási feladatokat (pelenkázás, bilizés, önálló WC használat) a gyermekekkel. Szobatisztaságra nevelés úgy jelenik meg a bölcsődében, hogy meg van a lehetősége a gyermeknek arra, hogy ne a pelenkába végezze a dolgát. A kisgyermeknevelők nem erőltetik a szobatisztaságot, hiszen az egy biológiai és egy pszichológiai folyamat eredménye, amit külsőleg nem szabad erőszakkal befolyásolni. A kisgyermeknevelő néha megkérdezi, hogy van-e kedve bilizni, de ha nemmel válaszol, akkor nem erőlteti.
A Kisgyermeknevelő a szabad önfeledt játéklehetőség mellett, olyan a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembe vevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi,, érzelmi és szociális fejlődését - játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb..
10:00 Tízórai: 100 % - os gyümölcslé. Azért nem tartalmasabb a tízórai és azért nem gyümölcsöt kapnak a gyerekek, mert úgy eltelítené a gyomrukat, hogy valószínűleg kevesebbet ebédelnének. A tízórainál kapnak egy szalvétát, majd az innivalót.
Tavasz végén és nyáron a szabadban való tartózkodás a reggeli után kezdődik. A tízórait az udvaron fogyasztják a gyermekek. A levegőztetés a napirend fontos része. A bölcsődei dajka a levegőztetés előtt átnézi a játszóudvart, hogy nincs-e a gyermekekre veszélyes dolog az udvaron. Bedobált szemét, üveg, a fű között, a bokrok alatt gomba. Jó idő esetén a teraszra szobai játékok is kerülhetnek. A még járni nem tudó gyermekek részére előkészíti a hempergőt játékokkal, esetleg nagyméretű szőnyeget a fűben árnyékos helyen a korosztálynak megfelelő játékokkal.
Hűvösebb időben, téli időszakban a szobában történő tízórai után történik az udvarra való készülődés. A kisgyermeknevelő előkészíti az időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelő ruhadarabokat, és az öltöztetés helyére (szoba, átadó stb.) viszi. A kisgyermeknevelő a gyermekeket gondozási sorrend szerint felöltözteti / figyelemmel kíséri, támogatja a gyermeket az önálló öltözködésben. Mindeközben úgy szervezi az öltöztetést, hogy a gyermekeknek minimális várakozási ideje legyen.
A gyerekek minden esetben a szobai szabad játékból, a szükség szerinti fürdőszobai tevékenység elvégzése után kezdjék meg az öltözködést. Öltözködés közben a kisgyermeknevelő és a gyermek közt folyamatos interakció van. Amikor a gyermek elkészült az öltözködéssel, a kisgyermeknevelő kikíséri a kertbe, ahol a játszó gyermekek felügyeletét legtöbb esetben a bölcsődei dajka biztosítja. A szabadban sok inger éri a gyermeket, tágítja ismeret- és látókörét, fenntartja érdeklődését a környezetével szemben. A játéklehetőségek az évszaktól, az időjárástól, a helyi adottságoktól, a gyermek fejlettségi szintjétől függnek.
11 órától 11 óra 30 percig: a saját gondozónővel folyamatos bejövetel az udvarról, szükség szerinti pelenkacsere és WC használat, kézmosás, fésülködés.
Ebéd és délutáni pihenő
11:30 - 12:00 Ebéd: Nagyon fontos, hogy a fejlődésben lévő szervezetük minden fontos vitaminokat, fehérjét, zsírokat, szénhidrátot megkapjon, mert ezek elengedhetetlenek az egészséges testi és szellemi fejlődéshez. Ebédre ritkábban kapnak levest, ha igen, akkor tartalmasat kiegészítve valami tésztafélével. A fő étel után mindig idényjellegű gyümölcsöt kapnak a gyerekek és persze vizet. Nagyon aranyosak, ahogy együtt ebédelnek és a nagy falatokat tömik a szájukba.
Ebéd után leveszik a cipőjüket, a nagyobbak önállóan a kicsik kis segítséggel, és lefekszenek aludni. Általában nagyon hamar elfáradnak és szinte kivétel nélkül átaludják a délutánt. A szobatiszta gyermekeknek már nem tesznek pelenkát, csak az édesanya kérésére. Ha valamelyik gyermeknek különleges elalvási szokásai vannak és megoldható a bölcsődében, abban is partnerek a kisgyermeknevelők.
Döbbenetes botrány: leragasztották egy síró gyerek száját egy bölcsődében, nagyon kiakadtak a szülők
Ébredés és uzsonna
Ébredés után, még uzsonna előtt, pisilnek, kezet mosnak, fésülködnek.
Uzsonnára gyakran kapnak péksüteményeket joghurttal. A heti menü egyébként mindig ki van függesztve az átadóban, így mindenki tájékozódhat a napi étkezésekkel kapcsolatban. Nem kell megijedni, ha valamit otthon nem eszik meg a gyermek, mert a bölcsődében lehet, hogy megfogja.
A napirend rugalmassága és igazodása
Megkülönböztetünk tavaszi és őszi napirendet. A kettő annyiban tér el egymástól, hogy a tavaszi napirendben többet tartózkodnak a gyerek az udvaron, a játszás jelentősebb része az udvaron történik. A napirendben az időkeretek rugalmas alakítását jelenti. Pl.: a napirend évszakhoz igazodó alakítása, a nem tervezett események zökkenőmentes beillesztése a nevelési folyamatba az egyéni és a csoport sajátosságainak maximális figyelembe vételével.
A bölcsődei napirend megteremti a kisgyermek számára a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, és az önállósodás lehetőségét. Áttekinthető rendszerként működik a gyermekcsoport életében, amely igazodik a korcsoportok életkori sajátosságaihoz, az évszakokhoz, a bölcsőde nyitvatartási idejéhez és figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit. A jól kialakított napirend ad keretet a gyermekcsoportban a nyugodt, elmélyült játéktevékenységhez, a szabadlevegőn való tartózkodáshoz.
Tavaszi és őszi napirend
| Időszak | Főbb tevékenységek |
|---|---|
| Tavaszi napirend | Több időt töltenek a gyerekek az udvaron, a játszás jelentősebb része az udvaron történik. |
| Őszi napirend | Több időt töltenek a szobában, figyelembe véve az időjárást és a hőmérsékletet. |
A tavaszi és őszi napirend közötti fő különbség a szabadban töltött idő mennyisége. Tavasztól kezdve a gyerekek több időt töltenek a szabadban, míg ősszel, hidegebb időben, a beltéri tevékenységek kerülnek előtérbe.
Hazamenetel
Uzsonna után lehet haza vinni a gyermekeket. Mindig kérdezzük meg a kisgyermeknevelőtől és a gyermektől is, hogy milyen napja volt, hogy érezte magát, mennyit evett, kivel játszott stb., mert ezzel megerősítjük, hogy mennyire figyelünk rá és érdekel minket, hogyan zajlott a napja. Ha nem akar a gyermekünk nyilatkozni, akkor hagyjuk, majd mondja magától, ha ő úgy gondolja.
