A gyermekek életében kiemelten fontos szerepet játszik a korai nevelés és gondozás, melynek intézményi formái a bölcsődék és az óvodák. Ezek az intézmények nem csupán a szülők munkába állását segítik elő, hanem hozzájárulnak a gyermekek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, valamint az iskolai életútjuk megalapozásához.
A bölcsődei ellátás rendszere
A bölcsőde a 3 évnél fiatalabb gyermekek nappali gondozására, nevelésére és ellátására szakosodott intézmény. Fontos kiemelni, hogy a bölcsődék nem az oktatási, hanem egészségügyi-gyermekjóléti intézményrendszerhez tartoznak. A bölcsőde célja, hogy életkori sajátosságoknak megfelelően napközi ellátást biztosítson a kicsiknek, gondoskodjon nevelésükről, gondozásukról, testi-lelki fejlődésükről. Ezen felül vállalhatja a 6 éven aluli fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását is. Az ellátás hároméves korig vehető igénybe, tehát a nevelési év végén megszűnik, ha csak a bölcsőde orvosa mást nem javasol.
A bölcsődék története és fejlődése
Az első bölcsődét 1844. november 14-én nyitották meg Párizs I. kerületében, Jean Baptiste Firmin Marbeau kezdeményezésére. Az intézmény neve La Créche volt, Jézus jászolbölcsőjére emlékezve. Az intézményt a gyári nagyipar kialakulása hívta életre: elsősorban a női munkaerőt igénylő gyárak vonzáskörzetében hoztak létre bölcsődéket.
Magyarországon Habsburg-Tescheni Albert főherceg kezdett szervezkedni egy úgynevezett bölcsőház létrehozása érdekében. Ennek eredményeként egy évvel később Brunszvik Júlia (az óvodaalapító Brunszvik Teréz unokahúga) vezetésével megalakult a Pesti Első Bölcsőde Egylet, mely 1852. április 21-én nyitotta meg az ország első bölcsődéjét. Ugyanebben az évben Franciaországban 300, Párizsban 18 bölcsőde működött, míg 1873-ig Magyarországon mindössze tíz bölcsőde nyílt, és többségük addigra be is zárt. Az ország egyik legrégebbi bölcsődéje a Budapest VIII. Nagytemplom utca 3. szám alatti, Ybl Miklós tervezte házban működik 1877 óta.
1915-ben alakult meg az Országos Stefánia Szövetség, mely kiépítette a védőnői szolgálatot, és a csecsemőgondozás területén fejtett ki jelentős munkát. A szövetség 8 fővárosi és 8 vidéki bölcsődét nyitott, illetve tartott fenn 1930-ig. Áttörést a második világháború befejezését követő politikai változás hozott: 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. 1951-ben a bölcsődei férőhelyek számának 9000-re növeléséről döntöttek, 1955-ig további 17 000 férőhely létesült. Ezek az intézmények azonban a mennyiségi szemlélet hatására sok esetben nem feleltek meg a higiéniai és gondozási feltételeknek. 1954-ben jelent meg először olyan működési szabályzat, ami a napi gondozási feladatokat, a dolgozók munkarendjét és kötelezettségeit is tartalmazza. Az 1970-es évekig alakult ki a bölcsődék létesítésének, építésének, bútorozásának feltételrendszere.
A bölcsődék visszafejlődésére a születések számának csökkenése, majd az ennek a tendenciának a megfordítására bevezetett gyermekgondozási díj is jelentős hatással volt. Ez utóbbit 1985-ben vezették be, és lehetővé tette, hogy az anyák három évig otthon maradjanak a gyermekükkel, aki így nem szorult bölcsődei ellátásra. 1986-tól a hálózat közel 54 százalékát leépítették.
A bölcsődei ellátórendszer átalakulása 2017-től
A bölcsődei ellátórendszer - amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma - 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály.
Szülői jogok a gyermekfelügyeletben AD
A szabályozás módosításának következtében a 2020. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátási formái közül a legtöbb intézmény és a feladatellátási helyek 84%-a a hagyományos bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. Az előző évihez képest a négyféle bölcsődében 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, így közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság. A csökkenés elsősorban a Covid19-járvány miatt 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel van összefüggésben.
A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya, Fejér megyében pedig megközelítőleg 20%. 2020-ra már minden megyében és Budapesten is létesült minibölcsőde. Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2020-ban a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak.
A Covid19-járvány miatt Vas megye kivételével mindegyikben csökkent a bölcsődei férőhely-kihasználtság, ötben így is 93% feletti, Bács-Kiskun megyében közel 100%-os. Budapesten közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban az igénybe vevők aránya azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének Budapest lakosai.
Nemzetközi kitekintés a bölcsődei ellátásra
Szlovákiában korábban három éves kor fölött is vihették a gyermekeket úgynevezett magánbölcsődékbe, az állam 2017-ben szigorította a feltételeken, a bölcsődék ekkortól csak három éves korig gondozhatják a gyermekeket. Németországban 2013-ig csak a volt NDK-ban volt ismert fogalom a bölcsőde, Nyugat-Németországban ez a gondozási lehetőség szinte ismeretlen volt. 2008-ban kezdtek országos bölcsődehálózat kiépítésébe, melynek hatására 2013-ban alanyi joggá vált a szülők számára a bölcsődei elhelyezés lehetősége gyermekeik számára. Az Amerikai Egyesült Államokban nincs gyermekgondozási segély, a nők a szülést követően hamar visszatérnek a munkaerőpiacra. A gyermekgondozási intézmények az iskolás kor eléréséig foglalkozhatnak a gyermekekkel, ám ezekért fizetni kell, és még az ottani keresetekhez viszonyítva is drágák. Mivel az intézmények szinte kizárólag magánkézben vannak, ezért nincs is szigorú életkori határ: nem csak bölcsődék, de összevont óvoda-bölcsőde jellegű intézmények is működnek, ahová nagyjából öt éves korig lehet vinni a gyerekeket. Olyan megoldás is létezik, hogy a szülők felváltva önkéntes munkát vállalnak a gondozók, óvodapedagógusok mellett. Japánban kevésbé elterjedt a nálunk jól ismert bölcsőde, egész napos ellátást biztosító intézményből nagyon kevés van, jellemzőbb a fél napos, vagy csak néhány órás, gyermekmegőrző jellegű szolgáltatás, melyekért fizetni kell.
Az óvodai nevelés rendszere
A szocializációs lépcső következő foka az óvoda, amely hároméves kortól iskolakezdésig biztosít ellátást. A napközbeni ellátáson felül az intézmény feladata a testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztés is, valamint az iskolában zajló nevelő-oktató munka előkészítése. Az óvodások számára életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő pihenést, szabadidőt, testmozgást, étkeztetést biztosítanak egészséges és biztonságos környezetben.
Az óvodai nevelés pedagógiai feladatai és jogszabályi változások
A nemzeti köznevelésről szóló törvény legújabb módosítása az óvoda mint intézménytípus és az ott folyó óvodai nevelés pedagógiai tartalmát, feladatát erősítette tovább. Az új rendelkezés szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évben az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel.
Nem változott az az ágazati törvényi szabály, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Ugyanakkor új elem, hogy:
- az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól,
- a felmentés indokai némileg szűkültek: az a gyermek családi körülményei, valamint sajátos helyzete lehet, képességének kibontakoztatása nem,
- a felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak: az új előírások szerint a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be.
Érdemi változás történt 2020. január 1-jétől a felmentést engedélyező hatóság hatáskörében. A jegyzőnek és a magánfenntartónak ez a hatásköre megszűnt, és a felmentés engedélyezése egy állami szervhez, a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalához került át. Új szabály, hogy amennyiben az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.
Tankötelezettség és óvodában maradás
Érdemi változásokat vezet be a törvénymódosítás 2020. január 1-jével a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatosan is. A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.
Az óvodai felvétel és jogviszony
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé. A jegyző hivatal figyelemmel kíséri az óvodáztatási kötelezettség teljesítését, továbbá bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.
Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyazonosságát és lakcímét igazoló hatósági igazolványát. Az óvodavezető az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel.
Óvodai programok és a pedagógusok szerepe
Az Óvodai nevelés országos alapprogamja az alaptanterv logikájával azonos módon szabályozza az óvodák nevelőmunkáját. A korábbi időszakban a központi tartalmi szabályozó merevsége megfelelt a stabil társadalmi struktúrának, az állam határozta meg a személyiségfejlesztést. A 80-as évektől azonban a társadalmi változásokkal új pedagógiai tartalmi szabályozóknak kellett megszületniük, melyek a kialakult pluralizmust szolgálják.
A kétszintű szabályozás első szintje az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amely meghatározza a magyar óvodákban folyó nevelőmunka alapelveit, az óvoda funkcióit, az óvodai nevelés célját, feladatrendszerét. A második szint a helyi tartalmi szabályozó, az óvoda saját nevelési programja. Az óvoda nevelőtestülete helyzetfeltáró és elemző tevékenysége alapján tudja eldönteni, hogy a programkészítés melyik útját válassza: kész, választható óvodai nevelési program átvétele, adaptálással történő átvétele, vagy saját óvodai nevelési program elkészítése.
A pedagógus feladata a központilag meghatározott értékek, tartalmak közvetítése mellett most az adott gyerekeknek megfelelő nevelőmunka kiválasztásának, megteremtésének fő alkotójává lépett elő. Ez másfajta szerepkör, amely a pedagógusoktól folyamatos önképzést és szakmai fejlődést igényel.
Óvodai kihasználtság és szolgáltatások
2020-ban a 3-5 éves gyermekek 93%-a vett részt az óvodai nevelésben. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2020-ra 8,6%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt négy évben kismértékben nőtt a beíratott 3-5 éves gyermekek aránya. Az óvodai férőhelyek száma 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98-ról 2020-ra 84%-ra.
Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89 %-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli. A sorrend az utóbbi években kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 9,7 százalékpontos az eltérés.
Az állami óvodákban a különböző foglalkozások ingyenesen igénybe vehetők, nem kell fizetni az egészségügyi felügyeletért, eszközhasználatért, egyedül az étkeztetésért kérhetnek térítést. A magánóvodák az állami megfelelőjükhöz hasonlóan szigorúan szabályozottak és ellenőrzöttek, ám létesítésük és fenntartásuk bonyolultabb és költségesebb. A gyermekek itt szintén hároméves kortól iskolakezdésig vehetik igénybe a szakértő felügyeletet, fejlesztést, oktatást, étkeztetést, ám mindezért a szülőknek fizetniük kell.
Családi napközik és egyéb alternatívák
Családi napközibe, mely a két intézménytípus között helyezkedik el a szocializációs létrán, 20 hetestől 14 éves korig járhatnak gyermekek. Remek, ám eléggé költséges megoldás ez azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde-óvoda, vagy egyszerűen csak nem elegendő a férőhely. Az oda járó gyermekek létszáma csak két gondozó esetében haladhatja meg az öt főt, de hétnél semmiképpen nem lehet több.
Az oviKRÉTA rendszer
Az oviKRÉTA rendszer számos funkcióval segíti az óvodák működését:
- Gyermekek és gondviselőik, alkalmazottak adatainak rögzítésére, áttekintésére.
- Felvételi és mulasztási napló - jelenléti ív naprakész nyilvántartására, napló generálása a jelenléti ívből.
- Csoportnapló - óvodai tevékenységek, események rögzítésére, dokumentumok csatolására.
A rendszer különböző szerepköröket biztosít az intézményi adminisztrátoroknak, intézményegység adminisztrátoroknak, fenntartóknak, pedagógusoknak, egyéb alkalmazottaknak és a szülőknek, ezzel átláthatóbbá és hatékonyabbá téve az óvodai adminisztrációt és kommunikációt.