A mai társadalmakban egyre kevésbé gondolhatunk arra, hogy a család csupán férj-feleség-gyerek hármasából áll, hiszen sokféle más életközösséggel is találkozunk, amelyek szintén igénylik a családként való elismerést. A mindennapokban minket körülvevő képeken, plakátokon és piktogramokon legtöbbször anyát és apát látunk egy vagy több gyerekkel, ami az úgynevezett „nukleáris család” ideáját jeleníti meg. De vajon valóban csak ezt az életközösséget tekinthetjük családnak?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016. évi Mikrocenzusa alapján 2011 után mintegy 34 ezerrel csökkent az egyszülős családok száma, de jelenleg is körülbelül 503 ezer egyszülős családot tartanak nyilván Magyarországon. Többségében édesanyák (431 ezer), de az egyedül gyermeket nevelő édesapák száma is jelentős, 72.000, és több mint félmillió azon gyermeknek a száma, akiket csak az egyik szülője nevel.
Jogi szempontból egyedülállónak számítanak az elváltak és az özvegyek, valamint azok a szülők is, akik hajadonként vagy nőtlenként nevelik gyermeküket. Fontos megjegyezni, hogy azok a házaspárok, akik egymástól külön élnek, de még nem váltak el, csak akkor tekinthetők egyedülállónak, ha a válást a bíróság határozatban rögzíti, vagy ha a válás folyamata már bírósági szakaszba lépett.

Az egyszülős családok mindennapi kihívásai
Az egyszülős családoknak számos plusz nehézséggel kell megküzdeniük, amelyek egy nukleáris család esetében fel sem merülnek, vagy könnyebben orvosolhatók. Rendkívül erőt próbáló a gyermek minden igényének, szükségletének egy személyben eleget tenni, támasz nélkül intézni a lakás- és iskolaügyeket, a bevásárlásokat. A legnagyobb kihívást talán az anyagi biztonság megteremtése jelenti, mivel ennek minden felelőssége az egyedülálló szülőre hárul. Felnevelni egy gyermeket nem olcsó mulatság, és egy fizetésből kigazdálkodni mindazt, amit máshol két fizetésből sikerül, rendkívül nehéz.
Az egyszülős családok 4 legnehezebb területe, ahol helyt kell állniuk:
- Időhiány: Az egyszülős családnak komoly kihívást jelent az állandó időhiány és ennek a ténynek a feldolgozása is.
- Énidő hiánya: Bár erre jut ténylegesen a legkevesebb, vagy szinte semmi idő, ez lenne a legfontosabb. Mindenkinek szüksége van feltöltődésre, rendes alvásidőre, kikapcsolódásra, baráti beszélgetésekre/kávézásokra/edzésre, a fodrászra, kozmetikusra. Ha nincs segítsége a szülőnek, ez nem tud megvalósulni, pedig a szülő mentális egészségének érdekében igenis szüksége van rá.
- Anyagi bizonytalanság: Ezt a legtöbb család átéli, de az egy fizetésből élő egyszülős családra fokozottan igaz, akkor is, ha a családtól külön élő szülő gyermektartást fizet. Az egyedülálló szülők ráadásul nehezebben tudnak munkát találni, ahol speciális élethelyzetüknek megfelelő, a gyermeküket figyelembe vevő munkarendben tudnak elhelyezkedni. Rendkívül nehézkessé válik a bölcsődébe/óvodába való beszoktatási idő, azok a hetek, amikor a gyerek betegsége miatt 1-2 hétre a szülő kiesik a munkából.
- Magányosság: Az egyedülálló szülők a legnehezebben a magányt, az állandó egyedüllétet élik meg. A legtöbben be sem vallják, nem akarnak azzal szembenézni, hogy valójában magányosak.
A legfontosabb szülői stratégia | Becky Kennedy | TED
Állami támogatások és kedvezmények egyszülős családoknak
A kormány családpolitikájának célja, hogy segítse a párok gyermekvállalását és megteremtse a családok anyagi stabilitását. Joggal gondolhatjuk, hogy a magyar családpolitika eszközrendszere a házasságban élő és/vagy gyermeket vállalni vágyó párokat részesíti előnyben. Azonban az egyedülálló anyák és apák számára is igénybe vehető azoknak a támogatásoknak a többsége, amelyekben a hagyományos, kétszülős családok részesülhetnek. Alig van azonban olyan konkrét kedvezmény, amit ténylegesen az egyedülálló szülőkre szabtak volna.
Pénzbeli juttatások
- Családi adókedvezmény: A magzat fogantatásától számított 91. naptól vehető igénybe. Maximális összege 2025. július 1-jétől: egy gyermek esetén havi 15.000 Ft, két gyermek esetén havi 30.000 Ft, három vagy több gyermeknél pedig havi 49.500 Ft. A kedvezmény a tanköteles kor végéig (16 év) jár, de ez az időszak meghosszabbodik, ha a gyermek nappali tagozatos köznevelési intézményben tanul.
- CSED (csecsemőgondozási díj): A gyermek életének első 168 napjában jár, amelyet az egyedülálló anya vagy apa is igénybe vehet. A CSED naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 százaléka, ami 2025. július 1-je óta mentesül az szja-fizetési kötelezettség alól.
- GYED (gyermekgondozási díj): A gyermek születésének 169. napjától 2 éves - ikrek esetén 3 éves - koráig jár, ha a szülő a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A GYED összege a jövedelem 70 százaléka, de nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékánál, ez jelenleg bruttó 407.120 Ft.
- Diplomás GYED: Ha a szülő felsőoktatási intézmény hallgatója, vagy a gyermek a tanulmányok befejezését követő 1 éven belül születik, akkor jár a diplomás GYED. Két aktív félévet kell igazolni hozzá nappali tagozaton.
- GYES (gyermekgondozást segítő ellátás): A gyermek születésétől - nagyszülő esetén egyéves korától - jár, amennyiben a gyermek részre CSED vagy GYED folyósítás nem történik.
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig vehető igénybe, de a jogosultság akkor is megszűnik, ha a legidősebb gyermek nagykorúvá válik.
Lakhatáshoz kapcsolódó kedvezmények
Ugyan ezek nem közvetlenül megélhetést segítő, megtakarítható összegeket jelentenek, de a lakhatási kiadások csökkentésével jelentősen hozzájárulnak az egyszülős családok anyagi stabilitásához.
- 2025. január 1-jétől újabb két évre meghosszabbították az új építésű lakások áfakedvezményét.
- CSOK Plusz (vármegyei): Egyedülálló szülőként már meglévő gyermek(ek) után vehető igénybe a jogszabály szerint meghatározott 5.000 fő alatti, preferált kistelepüléseken, illetve azok külterületén.
- Otthon Start lakáshitel: A magyar kormány által 2025 szeptemberében elindított államilag támogatott hitelkonstrukció. A kölcsön igénylését nem kötik sem jövedelemelváráshoz, sem gyermekvállaláshoz, vagyis egyedülállók is igényelhetik. Az ország valamennyi településén elérhető, tehát nincs települési korlátozás.
- Vagyonszerzési illeték kedvezmény: Magyarországon vagyonszerzés esetén - pl. lakás- vagy házvásárlás - illetéket kell fizetnünk.
Egyéb támogatások és kedvezmények
- Életkezdési támogatás: Bár nem a szülőnek, hanem a gyermeknek jár, az életkezdési támogatás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg, 2026-ban ez 42.500 Ft-ot jelent.
- Diákhitel-tartozás elengedése: Bármely diákhitel konstrukciónál igénybe vehető, de csak az anyák élhetnek vele. A diákhitel-tartozás felét az anya második gyermekének születése után, míg a teljes tartozást a harmadik gyermek születését követően engedi el az állam.
- Özvegyi nyugdíj és árvaellátás: Ha egy szülő özvegyként neveli a gyermekét, akkor özvegyi nyugdíjra jogosult, a félárva gyermek pedig árvaellátásra - amennyiben megfelelnek minden feltételnek.
- Beiskolázási (iskolakezdési) támogatás: Az önkormányzattól kérhető, egyszeri összeg a tanév megkezdése előtt. Az összeget sávosan állapítják meg attól függően, hogy általános iskoláról, középiskoláról vagy felsőoktatási intézményről van szó. A támogatások 5.000 Ft-tól 30.000 Ft-ig is terjedhetnek.
Láthatjuk, hogy az egyedülálló anyák és apák számára is igénybe vehető azoknak a támogatásoknak a többsége, amelyekben a hagyományos, kétszülős családok részesülhetnek. A kormány családbarát intézkedésekkel igyekszik orvosolni a helyzetet, ám ezek leginkább nem anyagi természetű segítséget jelentenek.

Bölcsődei ellátás egyszülős családok esetében
A bölcsődei ellátás kulcsfontosságú az egyszülős családok számára, hiszen ez teszi lehetővé a szülő számára a munkavállalást, és biztosítja a gyermek számára a szocializációt és a fejlődést. A bölcsődei beszoktatás egy különösen érzékeny időszak, különösen az egyedülálló szülők esetében.
Beszoktatás a bölcsődében
A bölcsődei csoport működésének alapját a napirend határozza meg, mindez kiszámíthatóságot és ez által biztonságérzetet ad a kisgyermekeknek. Sokat tudnak gyermeküknek segíteni azzal, ha az otthoni napirendet lassan elkezdik igazítani a bölcsődeihez. A beszoktatás általában 10 nap, ha a gyermek igénye indokolja, lehet több is. Ezalatt ismerkednek a kisgyermeknevelők a gyermekkel, lépésről-lépésre veszik át a gondozási és nevelési feladatokat a szülőktől. Ez idő alatt szülőként is belekóstolhatnak, beleláthatnak a bölcsisek mindennapjaiba. Nincs két egyforma beszoktatás, és nem könnyű az egymástól való elválás, a mindennapi élet változása. A gyermekek szeretik a megszokott dolgokat.
Minden nap megosztják a legfontosabb történéseket a gyermekért érkező szülővel, nagyszülővel, és sokat segít, ha reggel pár szóban Önök is elmondják, mi történt a kicsivel otthon, milyen a hangulata. Családi programokon közös élményekkel lehetnek gazdagabbak. Előfordulhat, hogy néhány családnak hosszabb és nehezebb lesz az átmeneti időszak, de a bölcsődei dolgozók mellette állnak, és mindent megtesznek, hogy a gyermek biztonságban és jól érezze magát.
Családi bölcsőde mint alternatíva
A családi bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája, ahol a gyermekek létszáma maximum 7 fő. Az engedélyezésnek szigorú feltételei vannak:
- A családi bölcsőde vezetőjének el kell végezni egy felkészítő tanfolyamot (akkor is, ha egyébként pl. pedagógus végzettsége is van).
- Meg kell felelni az ÁNTSZ és egyéb hatóságok követelményeinek.
- Felelősségbiztosítással kell rendelkezni.
- Megfelelő szakmai program alapján kell működni, nyilvántartásokat kell vezetni, ami alapján ellenőrzik a működés körülményeit.
Az engedéllyel rendelkező családi napközik szerepelnek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szociális regiszterében, egy országos adatbázisban, ami bárki számára hozzáférhető. Itt utána lehet nézni, hogy a kiválasztott családi bölcsőde rendelkezik-e a szükséges engedéllyel. A családi bölcsődék 20 hetestől 14 éves korig láthatnak el gyermekeket, azonban általában hasonló korú gyermekeket szoktak fogadni. A családi bölcsődében a beszoktatás személyre szabott, igazodik a gyermek egyéni tempójához. Az ellátás során szoros kapcsolat alakul ki a nevelő és a gyermekek között.
A családi bölcsőde fenntartásához a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania, mely lehet önkormányzati, egyházi, civil szervezet (egyesület, alapítvány), nonprofit gazdasági társaság (Nonprofit Kft.) vagy egyéni vállalkozás. A választás során figyelembe kell venni a normatív támogatásra való jogosultságot, a rugalmasságot, a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket.
Civil szervezetek szerepe a bölcsődei ellátásban
Az egyesületek és alapítványok is alkalmasak közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére. Az alábbi táblázat összefoglalja a két fenntartói forma közötti legfontosabb különbségeket:
| Szempont | Egyesület | Alapítvány |
|---|---|---|
| Létrehozás feltételei | Legalább 10 alapító tag szükséges. | Egyetlen alapító is létrehozhatja. |
| Alapító okirat tartalma | Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait (alapszabály). | Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét (alapító okirat). |
| Alapítói vagyon | Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. | Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására. |
| Döntéshozó szerv | Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét. | Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság. |
| Működés és fenntartás | Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben. | Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést. |
| Adminisztrációs bonyolultság | Közepes - Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell. | Magasabb - A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről. |
| Költségesség | Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár. | Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt. |
| Pályázati lehetőségek | Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat. | Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges. |
| Normatív támogatásra jogosultság | Igen, ha pl.: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. | Igen, ha pl.: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. |
Személyi feltételek a családi bölcsődében
A családi bölcsődében - amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia. A munkakör betöltésének feltételei:
- Nagykorúság, cselekvőképesség, büntetlen előélet.
- Speciális erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia az előző két körülményt.
- Foglalkozás-egészségügyi alkalmasság.
- Végzettség (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú melléklete).
A fenntartó hatáskörébe tartozik a döntés, hogy szakmai munkakört létrehoz-e a családi bölcsődében - vagyis létesít-e munkáltatóként kisgyermeknevelő munkakört, vagy sem. Amennyiben kisgyermeknevelő munkakört hoz létre, akkor a szükséges végzettség az említett NM rendeletben található. Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. A segítő személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben.

Adatvédelmi kérdések különélő szülők esetén
Az elvált szülők problémája adatvédelmi szempontból is megjelenik a nevelési-oktatási intézményeknél. A különélő szülők értesítése nem könnyű feladat. A pedagógus melyik szülőnek mit mondhat a gyermek szakvéleményéről, egészségügyi állapotáról? Mi minősül személyes adatnak, amit csak a törvényes képviselőnek adhat ki az intézmény?
Az egészségügyi adatok kiadásának szabályai szerint a tájékoztatáshoz való jog és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog kizárólag a szülői felügyeletet gyakorló szülőt vagy a közös szülői felügyeletet gyakorló szülőket illeti meg. A különélő, szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt e jogok sem a gyermek törvényes képviseletének okán, sem saját jogon nem illetik meg.
A nevelési-oktatási intézmény azonban nem egészségügyi intézmény, ezért az a kérdés merül fel az óvodavezető, iskolaigazgató szemszögéből, hogy vajon neki, mint nem egészségügyi intézménynek, hanem mint a köznevelési jogszabályok között élő nevelési-oktatási intézménynek, a szülő egészségügyi kérdése alanyi jogon, a szülőségéhez kapcsolódó tájékoztatáshoz való jogának érvényesítése körében történik-e, mert ha igen, mindenképp tájékoztatnia szükséges. Márpedig a köznevelési jogszabályok legtöbbször csak a szülőt és nem a gyermek törvényes képviselőjét említik.
Segítő szervezetek és közösségek
Hazánkban 500.000 egyszülős család él, ami hozzávetőlegesen 700.000 gyermeket érint. Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2005 óta segíti a szülőket, 2018 óta Budapesten működtetik az Egyszülős Központot. A szervezet célja, hogy támogatói közösséget nyújtson az egyszülős családban élő gyerekeknek és szüleiknek, valamint egyenlő esélyeket nyújtson az így felnövekvő gyerekeknek. A központban különböző programokkal és segítő/támogató szolgáltatásokkal várják a szülőket, például trénerek, coachok, pszichológusok által vezetett csoportok/tréningek, munkaügyi és jogi tanácsadás.
Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány létrehozott egy egyedi kártyát, melynek tulajdonosai a Központ minden szolgáltatását ingyenesen vagy kedvezményesen vehetik igénybe. Ezen felül az Alapítvány partnereinél kisebb-nagyobb kedvezmény is igénybe vehető.