A bölcsődei beiratkozás fontos lépés a szülők számára, akik valamilyen okból biztosítani szeretnék gyermekük számára a megfelelő gondoskodást és fejlesztő környezetet. Problémát szokott jelenteni, hogy kevés a bölcsi és sok a gyerek. Ezért annál jobb, minél előbb elkezdjük feltérképezni a lehetőségeinket a bölcsőde választást illetően.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Nincs olyan szabály, hogy ha valakinek kistestvére születik, akkor nem járhat bölcsődébe, ha a 41. § ráillik.
A bölcsődei ellátás formái
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban.
2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.
1. Bölcsőde
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltéséig bölcsődében maradhat.
Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt.
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket. Az országos alapprogram alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít.
A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását.
2. Mini bölcsőde
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
3. Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. A szolgáltatás jellegű munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is.
4. Családi bölcsőde
A családi bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátására létrejött szolgáltatás. Korábban családi napközinek hívták őket, azonban 2017. január 1-től a családi napközik rendszere megszűnt és helyettük családi bölcsődék jöttek létre. A családi bölcsőde az állami vagy magán bölcsődékkel szemben csak kisebb létszámmal működhet, ezért is nagyon kedvelt ellátási forma. Egy családi bölcsődei csoportban egyszerre legfeljebb 7 gyermek lehet. Amennyiben egy ingatlanon belül több csoport is működik, úgy a családi bölcsőde ennél több gyermeket is fogadhat.
A családi bölcsődékben, így a We Kids Családi Bölcsődében is van lehetőség időszakos gyermekfelügyeletre. A családi bölcsődei forma nagy előnye a kis létszám, ugyanakkor pontosan emiatt gyorsan megtelnek a helyek is.
Mikor érdemes bölcsődébe adni a gyermeket?
Hatalmas ellentétek feszülnek a fórumokon a szülők között, mikor menjen, menjen-e egyáltalán bölcsődébe a gyerek. Jó-e a bölcsi vagy káros a gyermek fejlődésére nézve? Mint mindig, ebben az esetben is az a fontos, hogy egyedileg mérlegelje a család a saját helyzetüket.
Bölcsődei beszoktatás – Hogyan könnyíthető meg a kritikus időszak?
Általánosságban elmondható, hogy a gyermeknek egy éves kor alatt leginkább az édesanyja mellett a helye. Gondozónőkkel beszélgetve sokan megfogalmazzák, hogy 1.5 és 2 éves kor között a legkönnyebb a beszoktatás. Ez részben azért is lehet, mert ebben a korban még könnyebben megszokják az idegen helyzeteket a gyerekek.
Szakmai berkekben is két táborra oszlik, hogy jó-e a gyermeknek vagy sem a két éves kor előtti bölcsődekezdés. Mellette szóló érv, hogy fejleszti a szociális, értelmi és kognitív képességeket. Ellene szólhat a nehéz beszoktatás, a túl sok távollét az anyától, és ha 1-1.5 éves kor előtt kezdi, akkor a stabil kötődés kialakulásának nehézsége.
Nagyon fontos a gyermek személyiségét figyelni a bölcsi kezdését illetően. Vannak nyitottabb, barátkozósabb és visszafogottabb gyerekek. Ugyanígy szempont az is, mikor kezd el egy kisgyerek beszélni, hogyan tudja magát kifejezni. Két éves kor előtt még nem beszélhetünk igazán a gyermek szociális igényéről. Ha megnézünk egy csoport két év körüli gyermeket, akkor azt látjuk, hogy ők még nem játszanak igazán együtt. Két éves kor után már érthetőbb, ha a szülő azt érzi, kevés a gyereknek csak az otthonlét. De nem minden gyermek érett két éves kor után a bölcsőde kezdésre.
A kisgyermek számára az elsődleges és legjobb hely a család. Mindent, amire szüksége van az egészséges fejlődéshez, megkaphat otthon is. Amennyiben anyagi okokból szükséges visszamennünk a munkába, akkor is lányoknál legalább 1, fiúknál, másfél éves korig jobb, ha családi környezetben maradnak, pl. a nagymama vigyáz rájuk napközben, felváltva a két szülő vagy babysitter. Ha ez nem megoldható, akkor pedig a családiasabb felügyeleti formák a legjobbak.
Az anya és a gyermek közötti korai kötődés nem csak az első néhány hónapban határozza meg a kicsi lelkiállapotát és fejlődési ütemét, hanem később is. Az első 3 év során a kicsi akkor érzi magát teljes biztonságban, ha olyasvalaki vigyáz rá, akihez kötődik. Amikor bölcsődébe kerül a beszokásának kulcsa, hogy sikerül-e kötődést kialakítania a gondozóhoz. Nagy csoportban, intézményesített környezetben ez nehezebben valósul meg, mint egy kisebb, családiasabb csoportban.
Több kutatás is kimutatta, hogy a lányoknál 1 éves, a fiúknál 1,5 éves az a kor, amikor szükség esetén már lehet bölcsődei csoportba járni, de 3-4 éves korig jobb a kis csoport, a családias környezet.
Fontos, hogy állandó gondozók legyenek a csoportban, ne legyen nagy a fluktuáció, valamint, hogy hazatérve minél többet babusgassuk, ölelgezzük a kicsit, az első hetekben az együtt töltött időben több figyelmet kapjon, mint a megszokott, ezáltal nyugodtabbá válik majd.
A bölcsődében számtalan új történés és helyzet van, ami túlterheli a kicsit. Felnőttként úgy látjuk „csak játszik”, nincs semmi gond. Valójában a gyerekek egész napos nyüzsgése fárasztó a számára, a többiek viselkedése agressziót vagy félelmet válthat ki belőle. A másik gond, hogy az ilyen korú gyerekek még nem kommunikálnak ügyesen, nincsenek társasághoz szokva, ezért sok közöttük a konfliktus. A kicsik azonban nem képesek jól kezelni és nehezen dolgozzák fel a konfliktusokat. Családi környezetben ilyenkor anyához szalad a kicsi, nála sírja ki magát, tőle kér segítséget. A bölcsődében viszont nincs kihez futni és a vigasztalás sem érkezik azonnal.
A túl korai beszoktatás növeli a viselkedészavarok előfordulását is (esti hisztik, alvászavarok, szorongásos tünetek pl. ujjszopás, cumizás, hiszti, agresszió, körömrágás, parancsolgatás, túlzott ragaszkodás dolgokhoz, sztrájkok pl. nem eszik a bölcsiben, nem iszik a bölcsiben).
A beszoktatás sikere attól is függ, mennyire van békében azzal a döntéssel, hogy a szülő visszatér a munkába.
Egyáltalán nem szerencsés a kicsi érkezését a bölcsődekezdéshez kötni, hiszen a testvérke születése eleve nagy változás a kicsinek. Sok anyuka gondolja azt, hogy amit otthon nem sikerült elérni, azt majd a bölcsőde megtanítja a gyereknek. És ez gyakran így is van, hiszen a muszáj nagy úr. De érdemes emiatt kitenni a bölcsőde negatív hatásainak a kisgyereket? A bölcsődében számos negatív viselkedésmintát kialakíthatnak a gyerekek, az itt szerzett szociális élmények és az ebből fakadó megküzdési stratégiák pedig egy egész életre meghatározzák a kicsi emberekhez való viszonyát.
Az elválás ideális menete az lenne, ha kezdetben csak rövidebb ideig, heti 1-2 alkalommal lenne nélküled a gyermek és a korral előrehaladva nőne a külön töltött idő mennyisége. Ez a megoldás viseli meg legkevésbé a kicsit és jár a legkisebb maradandó negatív érzelmi lenyomattal.
A bölcsődei beiratkozás menete és tudnivalók
A bölcsődei beiratkozás gördülékeny és zökkenőmentes, ha időben elkezdi a szükséges információk gyűjtését és dokumentumok előkészítését.
Jelentkezési időszak
- Az állami bölcsődék általában tavasszal, április és május környékén tartják a hivatalos beiratkozási időszakot. Az időpontok eltérhetnek, ezért érdemes előzetesen érdeklődni a választott intézménynél.
- Magán bölcsődék esetében általában egész évben lehetséges a beiratkozás, jelentkezés, szabad férőhelyek számától függően, de általában várólistát is szoktak vezetni a magán intézmények.
- Különösen népszerű bölcsődék esetén érdemes akár fél évvel a kezdés előtt érdeklődni, hogy biztosítsa a helyet gyermeke számára.
Szükséges dokumentumok
- Személyes dokumentumok: A gyermek és a szülők személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája, TAJ kártyája, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonata.
- Orvosi igazolások: A gyermek háziorvosának igazolása arról, hogy a gyermek egészséges és közösségbe mehet. Ezenkívül szükséges lehet az oltási könyv is.
- Munkahelyi vagy szociális igazolás (bizonyos esetekben): Néhány bölcsőde kérhet igazolást a szülő munkaviszonyáról vagy szociális helyzetéről, hogy prioritást tudjon biztosítani a rászoruló családoknak.
Az állami bölcsikben az anyukának munkáltatói igazolást kell vinnie, mellyel bizonyítja, hogy valóban visszaállt dolgozni. Tanulóként is igénybe vehető az állami bölcsőde, ebben az esetben a szülőnek azt szükséges igazolnia, hogy mely nappali tagozatú felsőoktatási intézmény hallgatója. Magán bölcsődék esetében sokkal lazább a jelentkezés menete. Nincs szükség munkáltatói igazolásra, sem tanulmányi jogviszonyt igazoló papírokra, sőt az sem feltétel, hogy kerületi lakos legyen. A dokumentumok ellenőrzése után az intézmény visszaigazolást ad a felvételről, és meghatározza a beszoktatás időpontját.
Bölcsődei szolgáltatás költségei és támogatások
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
1. Térítési díj
A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni. Az állami bölcsikben általában az étkeztetésért kell fizetni. Ha hiányzik a gyermekünk betegség vagy egyéb okok miatt, lemondás esetén az a következő hóban fizetendő számlán levonásra kerül.
A családi napközik és magánbölcsik saját maguk határozhatják meg, hogy milyen napi- és étkeztetési díjjal vállalják a gyermekfelügyeletet. Több családi bölcsőde esetében a térítési díjon felül fizetendő még az étkezés díja.
A bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át. Munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50 %-át. A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.
A bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.
Néhány bölcsőde külön foglalkozásokat szervez a gyermekeknek, ezeknél előfordulhat, hogy részvétel esetén külön díjat kell fizetni a foglalkozásért.
2. Mentesség
Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
- a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
- a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
- az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
- a védelembe vett gyermekek.
A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére.
3. Bölcsődei étkezés
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe.
Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, három vagy több gyermeket nevelő családban él, családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át, vagy nevelésbe vett gyermek.
A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.
4. Bölcsődei támogatás
A Magyar Államkincstár vissza nem térítendő támogatást nyújt a kisgyermeket nevelő szülők munkaerő-piaci visszatérésének támogatása céljából. A támogatás a 2023.04.01-jét követően munkába álló vagy munkába visszatérő, bölcsődei ellátásra jogosult gyermeket nevelő szülő számára folyósítható, akinek állandó lakóhelye - vagy ha tartózkodási hellyel rendelkezik -, tartózkodási helye a kevésbé fejlett régiók területén van, és aki gyermekét önkormányzati, vagy nem önkormányzati fenntartású családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban, vagy napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító szolgáltatásban helyezi el.
| Típus | Gondozási díj (havi) | Étkezési díj (napi) |
|---|---|---|
| Állami bölcsőde / Mini bölcsőde | 14.000 - 24.000 Ft | Változó, általában ingyenes a jogosultaknak |
| Családi bölcsőde | 34.000 - 74.000 Ft | Kb. 1.000 Ft/nap |