Tosa Inu kiskutya fejlődése és súlya: mindent, amit tudnod kell

A tosa inu, vagy más néven japán masztiff, egy lenyűgöző és impozáns kutyafajta, amely egyedülálló jellemével és történelmével hódít. Fontos azonban megérteni, hogy ennek a fajtának a nevelése és gondozása különleges odafigyelést igényel, különösen kölyökkorban. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a tosa inu kiskutyák fejlődési szakaszait, a súlyuk alakulását, és hasznos tanácsokkal szolgálunk a kiegyensúlyozott, egészséges és boldog kutya felneveléséhez.

A tosa inu története és jellemzői

A Japánból származó tosa inu nemcsak a világ egyik legritkább kutyafajtája, hanem az egész világon az utolsó kutyafajta is, mely kutyaviadalokon hivatalosan használt harci kutya. A fajtát Japánban, Shikoku szigetén, Kochi tartományában, Tosa városában kezdték kialakítani, kifejezetten harcra tenyésztették ki.

A XIX. század közepétől, amikor a szamuráj harcosok korszaka véget ért és Japán hosszú ideig tartó elszigeteltségi politika után meghirdette a modern időket, egyre több külföldi érkezett az országba, s ilyen módon új kutyafajták is kerültek Japánba. Az akkoriban ott lévő angolok, az általuk behozott nagy és erős masztiffjaikat akarták felülmúlni egy új kutyafajtával. A fő szempont egy erős, robbanékony, félelmet nem ismerő, nagy fájdalomküszöbű kutya létrehozása volt. 1872-ben kezdték el a fajta kialakítását, de a tudatos tenyésztés az 1900-as évek elején vette kezdetét. Az FCI 1964-ben vette be, mint hivatalosan elismert fajtát és 1997 óta az Amerikai Kennel Klub is elismeri.

A tosa inu az egyetlen kutyafajta a világon, amelyet csakis kutyaviadalokon való részvételre tenyésztettek, s amelyet Japánban a mai napig hivatalosan használnak viadalokra. Azonban a japán kutyaviadal, melynek gyökerei a XIV. századba nyúlnak vissza, össze sem hasonlítható azokkal a hajdani brutális és véres viadalokkal. Ezzel szemben a japán küzdelmekben a kutyák inkább amolyan szumó-birkózók voltak, s ellenfelüket csakis lábaikkal és testükkel teríthették le. Az olyan agresszív magatartást, mint a morgás vagy harapás már akkoriban is kizárással büntették. Japánban a mai napig is ezeket a különleges rítusokat és cselekményeket követik.

A legcsöndesebbek a legbátrabbak: a szamurájok ezen mondása megdöbbentően találó Japán legnagyobb kutyafajtáját illetően is. A tosza nyugodt, érzékeny kutya, fensőbbséges, már-már fejedelmi kisugárzással. Távolból teljesen pontosan megfigyeli, ami körülötte történik - anélkül, hogy idegesen vagy agresszívan reagálna. Bár egyes országokban szerepel a veszélyes kutyafajták listáján, de alaptalanul egyáltalán nem agresszív vagy vérengző ez a japán harci kutya.

Az impozáns megjelenésű kutyafajta erőt és méltóságot sugároz. Testfelépítése robusztus, vastag csontozatú, jól izmolt kutya. Háta vízszintes, erős izomzatú. Mély mellkas, vastag párhuzamos lábak, jól izmolt far -és combok jellemzik. Mancsai erősek és szorosan záródnak. Feje nagy, széles és szögletes, nagy és erős harapó izmokkal. Nyaka erős, izmolt. Szőre rövid és tömött. Színe már egyre szélesebb skálájú: az alapszín a vörös és annak árnyalatai, de fekete, világos - és sötét tigriscsíkos, valamint a megosztó black and tan szín is előfordul. Mellkason és a mancson megengedett a fehér jegy. Fejen és a test többi részén tilos a fehér szín.

A tosa inu kiegyensúlyozott, könnyen tanítható, intelligens és kezelhető, persze ehhez kell egy olyan gazda is. Bátor, félelmet jóformán nem ismer. Vakmerő, de nem ész nélkül. Folyamatosan figyel a gazda mozdulataira, reakcióira. Amennyire nagy és könyörtelen, annyira családcentrikus és imádja a családját és a gyerekeket. Idegenekkel bizalmatlan. Alapvetően egygazdás. Azonos nemű kutyákat nem ajánlott együtt tartani, mert könnyen kijön a harci vérmérsékletük. Más házi kedvenccel összeszoktatható és jól kijönnek, de házi (haszon) állatokkal nem társítható.

A tosa inu kiskutyák fejlődési szakaszai és súlyuk

A kölykök a felnőtté válás során számos fejlődési szakaszon mennek keresztül. Ahhoz, hogy kutyusod hosszú, egészséges és aktív életet élhessen, nagyon fontos, hogy rendszeresen megmérd a testsúlyát és figyeld a változásokat. Sajnos már néhány plusz kiló is jelentősen növelheti egyes betegségek kialakulásának esélyét, de az alultápláltság is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Születéstől 4 hetes korig

• A kiskutyák lezárt szemmel és hallójárattal jönnek világra, ezért életük első két hetében a környezetüket kizárólag tapintás és szaglás útján érzékelik.
• A PDSA szerint a kölyökkutyák szeme 10-12 napos korukban nyílik ki, amit hallójáratuk kinyílása követ 14-16 napos korukban.
• Amikor már hallanak, a kölykök elkezdik utánozni az anyjuktól hallott hangokat.
• A kiskutyák nagyjából ugyanakkor állnak lábra, amikor az érzékeik kifejlődnek.
• Röviddel a helyváltoztatás képességének elsajátítása után a kiskutyák már fel-alá szaladgálnak, és indulhat a játék az alomtársakkal.
• A harmadik hét nagyon fontos a kiskutyák életében. A fejlődés fentiekben említett egyéb mérföldkövei mellett a kölykök hegyes kis fogai is ekkor kezdenek kibújni.
• Bár a kölykök már a fogzás kezdetétől bele-belekóstolnak anyjuk szilárd táplálékába, csak a negyedik héten, anyjuk tejelválasztásának lelassulásával kezdik meg a végleges átállást a szilárd kölyöktápra.
• Szintén négy hetes korukra tehető a kölykökben a körülöttük lévő emberekkel szembeni érzelmi kötődés kialakulása.
• Három és négy hetes koruk között a kölykök elkezdik megtanulni kontroll alatt tartani a hólyagjukat és bélmozgásaikat, és kezdik magukévá tenni azt a szokást, hogy csak alvóhelyük elhagyása után könnyítenek magukon.

4 és 12 hetes kor között: a szocializáció időszaka

A kölykök már az alomban töltött harmadik héttől elkezdik a tanulást a világról és az együttélés szabályairól, de a szocializáció tekintetében a negyedik és a tizenkettedik hét közötti intervallum a döntő fontosságú. Ezen a fejlődési szakaszon belül minél korábban kezdhetnek a kiskutyák új emberekkel találkozni, más háziállatokkal ismerkedni, minél korábban vághatnak bele a világ felfedezésébe és a pozitív élmények gyűjtésébe, annál jobb.

• A 12 hetes korban már a kritikus szocializációs időszaknak kezd vége lenni. Ezt az időszakot használd ki úgy, hogy kutyádnak egyre több új embert, helyet, dolgokat mutatsz meg.
• Amíg a kutya nem kapja meg az összes szükséges oltását, addig ismeretlen állatokat és nagy közterek még ne ismertess vele. Próbálj minél több új embert és egészséges állatokat bemutatni neki úgy, hogy ők látogassanak meg titeket. Te is viheted olyan környezetbe kutyádat, ahol biztosan tudod, hogy minden állat egészséges és az összes szükséges oltásuk megvan.
• Apránként már viheted a kutyát kisebb közterekre, hogy szépen lassan a zajokhoz, a leeső tárgyakhoz, és a tömeghez is hozzászokjon.
• Az RSPCA szerint a kiskutyák általában nyolc és tíz hetes koruk között kapják meg első védőoltásaikat. Mire egy kiskutya készen áll az örökbefogadásra, általában már megkapta a kennelköhögés, a szopornyica, a parvovírus, a leptospirózis és a parainfluenza elleni vakcinákat. A következő oltásaikat kettő-négy héttel később kapják és további emlékeztető vakcinázás vár rájuk 6-12 hónap múlva.
• Amint nyolc hetes korukban teljesen abbahagyják a szopást, a kölykök készen állnak kutyacsaládjuk elhagyására és az új otthonukba való beköltözésre. Ez gyakran nehéz időszak. Igaz ugyan, hogy ilyenkor még könnyedén elfogadnak új családtagokat, és nyitottak az új élményekre, de ezzel párhuzamosan egy félelem által meghatározott életszakasz is elkezdődik, amely körülbelül tizenkét hetes korig tart.
• A kilencedik hétre, amikorra megbarátkoztak új otthonukkal és kialakult bennük a kötődés az új családjukhoz, a kiskutyák készen állnak az alapvető engedelmességi tréning megkezdésére. Egyes gazdik inkább nem íratják be kedvencüket kutyaiskolába, amíg a kiskutyájuk nincs teljesen beoltva, de nagyon fontos, hogy ne szalasszuk el ezt a kiskutya szocializációja szempontjából döntő fontosságú időszakot. A Blue Cross azt javasolja, hogy a kockázat minimalizálása érdekében a kiskutyánkat vigyük kis létszámú csoportba, ahol a többi kölyökkutyával folytatott interakciói megfelelő irányítás alatt tarthatók.
• A tizenkettedik héten uralkodási és behódolási ösztöneik felszínre kerülésével a kiskutyák kezdik megérteni, hogy a család társadalmi rendjében hol foglalnak helyet. Tizenkét hetes korukban a függetlenségük és magabiztosságuk növekedésével a félelem helyett a kíváncsiság válik hangsúlyossá. Ilyenkor rengeteg bátorításra és megerősítésre van szükségük az általuk szeretett emberek részéről.

3 hónapos súly és további fejlődés

A kutyus súlya ebben a korban nagymértékben függ az egyedi genetikától és a táplálástól. Általánosságban elmondható, hogy egy 3 hónapos tosa inu kiskutya súlya 15-25 kg között mozoghat, de ez fajtától és egyedtől függően eltérő lehet. Fontos, hogy a kölyökkutya növekedését rendszeresen ellenőrizzük, és konzultáljunk állatorvossal, ha bármilyen aggodalom merül fel.

A kölykök 16 hetes korukban egy félelmi időszakon is keresztül mennek. Ez viszont normális és része a társasági fejlődésnek, hiszen ilyenkor tanulja kezelni a környezetében történteket. Ez nem a hangzavar, leeső tárgyak és embertömegek ideje még. Fontos, hogy ne jutalmazd kutyádat bármiféle viselkedésre, amelyet a félelem hoz ki belőle. Ha nem így teszel, akkor csak megerősíted a kutya félelmeit. Ahelyett, hogy teljesen ignorálnád ezeket a viselkedéseket, próbáld inkább szépen óvatosan a félelem forrásától elvinni a kiskutyát.

• A kutyák maradó fogai három és hat hónapos koruk között kezdenek nőni, így a rágcsálás rettegett időszaka is ekkor kezdődik. Fontos, hogy ebben a fejlődési szakaszban otthonunkat kiskutya-biztossá tegyük. Ez azt jelenti, hogy a hegyes kis fogaktól megóvandó tárgyakat és a kölykökre fulladási vagy egyéb veszélyt jelentő eszközöket, például elektromos kábeleket vagy mérgező növényeket elrejtjük, vagy a kölyök számára nem elérhető helyen tartjuk.
• 3-6 hónapos korra a kutyák már közelítenek a felnőtt énjükhöz. Számíts arra, hogy megismered kutyád lázadó oldalát, ahogy a határait feszegeti. Előfordulhat, hogy nem fog felfigyelni olyan jelekre, amiket már megtanítottál neki. Ez a pusztító rágcsálás időszaka is, amely a kinőtt fogak, általános kamaszkori viselkedések, és az esetleges unalom kombinációja. Biztosítsd a lehető legtöbb mozgást kutyád számára, és a rendszeres tanítást se hagyd ki.

Felnőttkor

• Ahogy a serdülő kölyökkutyák egyre függetlenebbé válnak, előfordul, hogy akaratosan és dominánsan viselkednek, vagy kijelölik territóriumuk határait.
• Tizennyolc hónapos korukra általában kialakul felnőtt személyiségük, és teljesen megszokják a családban betöltött szerepüket is. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit is feladnának hihetetlen energiájukból! Kutyától függően ez még néhány évig megmaradhat.

A tosa inu nevelése és szocializálása

A tosa inu nevelése és szocializálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és jól viselkedő felnőtt kutya váljon belőle. Fontos, hogy tapasztalt gazdihoz kerüljön és megfelelő kiképzést kapjon. A fajta intelligens és könnyen képezhető engedelmes természete miatt. 10-12 hetes korától szocializáld kedvencedet! Fontos, hogy kölyökkorában elsajátítsa az alapvető engedelmességet!

Kölyökkorban

• Már az első naptól kezdve, ahogy hozzánk kerül, egészen 4 hónapos koráig intenzívebben, s a kölyökkor alatt folyamatosan.
• A tosa inu kölyök szenvedélyes rágcsáló, és mérete miatt nagyobb kárt okozhat, mint más fajták kölykei. Ne engedd, hogy az egész házban szabadon mozogjon, amíg megbízható felnőtt nem válik belőle!
• A pozitív megerősítésen alapuló kiképzés ideális számára. Használd ki, hogy szeret a gazdi kedvében járni!
• A kutyának már kölyökkorában sok más kutyával kapcsolatba kell kerülnie, s meg kell tanulnia, hogy nem éri meg domináns módon viselkednie. Egy kölyökiskola, majd azt követően egy kutyaiskola látogatása nagyon javasolt. A toszával való harmonikus együttélés érdekében jó lehetőség a kísérő kutya vizsga letétele is.

Felnőttkorban

• Következetes, határozott, kemény nevelést igényel. Kemény jelzőt nem úgy kell érteni, hogy ütni verni kell a kutyát. Szimplán nem szabad hagyni, hogy az ember fejére nőjön és ha kell, akkor oda kell csapni jelzés értékűt a megfelelő pillanatban. Mivel egy karakteres, erős kutya, így nem szabad ráhagyni a dolgokat. Ha az ember nem rendelkezik ilyen kvalitásokkal, akkor valószínűleg nem neki való kutya, vagy pedig folyamatos segítségre (tréner) lesz szüksége.
• A tosa inu mentális stimulációja ugyanolyan fontos, mint a fizikai aktivitás. A kutyakiképzési rutinok beépítése a napi programba segíti a kutyát abban, hogy mentálisan is lefáradjon, és elkerülje az unalomból fakadó destruktív viselkedést. Az engedelmességi gyakorlatok, a trükkök tanítása és az intelligenciát igénylő játékok, mint például a rejtvények és az interaktív játékok, mind hozzájárulnak a tosa mentális egészségéhez.

Táplálás és egészségügyi szempontok

A tosa inu táplálása kiemelten fontos a megfelelő fejlődés és az egészséges életmód biztosításához. Kölyökkorban különösen oda kell figyelni a kiegyensúlyozott étrendre, hogy elkerüljük a túlsúlyt vagy az alultápláltságot, amelyek ízületi problémákhoz vezethetnek.

Táplálás

• Táplálásra 12-14 hónapos korukig nagyon oda kell figyelni! Ne legyen túlsúlyos a kutya. Inkább vékony legyen, mint vaskos vagy kövér (a legjobb, ha látszódnak a kutya bordái). Elhízás következménye lehet ízületi gyulladások, valamint elő tudja segíteni a diszpláziát is.
• Fontos még a jól megválasztott vitamin és ha szükség van rá ízületvédő. Ezeket is 14-18 hónapos korig nyugodtan lehet adni a kölyökkutyának.
• Etetésnél célszerű a napi adagot szétosztani 2 etetésre. Ha van rá mód, akkor lehet magasabbról etetni (állványról), hogy ne kelljen mélyre hajolnia a kutyának. Így a kutyák gyomrát nem terheli le annyira az étel lebontása és nyugodtabban is mozoghat etetés után.
• Míg a kölyköknek még energiadús tápra van szükségük, addig kb. 6. hónapos kortól a túl gyors növekedés elkerülése érdekében egyre inkább csökkenteni kell az eledel energiasűrűségét. Hiszen ha a kutyák túl gyorsan növekednek, s csontjaik nem tudnak lépést tartani a gyors izomgyarapodással, és könnyebben fordulnak elő olyan ízületi problémák, mint a csípő- vagy könyökízületi diszplázia.
• A tosa inu semmi különös igényt nem támaszt táplálékát illetően. Egyformán szereti a húst és a halat, akár nyersen, akár megfőzve, akár száraz-, akár nedveseledel formájában.
• Azt azonban bele kell kalkulálnia a kutya tartójának, hogy a toszára gyorsan le tud rakódni egy kis zsír. Főleg ha az állat elődei között már voltak túlsúlyos példányok, különösen ügyelni kell a helyes eledelmennyiségre, s le kell mondani az étkezések közötti finomságokról.
• “Normál” tartási feltételek között egy kifejlett, átlagos mozgásmennyiséget produkáló tosa inu hímnek mintegy 1,5 - 2 kg húsra és 500 g zöldségre van szüksége naponta. Nagyon fontos, hogy a kutyának mindig álljon rendelkezésére friss ivóvíz.

Egészségügy

A tosa inu szerencsére viszonylag egészséges fajtának számít, de a kutyusok hajlamosak lehetnek egyes betegségekre. A rendszeres állatorvosi ellenőrzések és a megfelelő gondozás segíthet minimalizálni a kockázatokat és biztosítani a tosa általános jólétét.

• Gyomorcsavarodás: Főleg a nagytestű, mély mellkassal rendelkező kutyákat érintheti, különösen akkor, ha naponta egyszer, nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak, gyorsan esznek, és utána sok vizet isznak, valamint erőteljesen mozognak. Érdemes felfúvódásra gyanakodni, ha a kutyának kitelt a hasa, túlzottan nyáladzik és hányás nélkül öklendezik.
• Diszplázia: Ez egy örökletes rendellenesség, amelynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem megfelelő. A diszplázia eleinte sokszor tünetmentes, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás alakulhat ki. Főleg a növekedés fázisában ügyelni kell arra, hogy fizikailag ne érje túlzott terhelés a kutyát.
• Szemproblémák: Számos állapotot magukban foglalhatnak, beleértve a szürkehályogot, a zöldhályogot, a szaruhártyafekélyeket és még sok mást. Néhány szemprobléma örökletes, míg mások sérülés, fertőzés vagy egyéb tényezők következtében alakulhatnak ki.

Érdemes ezeket (diszplázia szűrés) olyan 19-30 hónapos kor között elvégezni, de nem gyakori a fajtában. Sérülés nagyon jól és gyorsan gyógyul. A bőre a fajtára jellemzően nem szakad, hanem kilyukad. Így a sérülés se annyira nagy és könnyebben kezelhető. Bőre nagyon vastag, erős és ellenálló.

Gondozás és tartási körülmények

A tosa inu gondozása nem igényel különleges bánásmódot, de a fajta méretéből és mozgásigényéből adódóan vannak fontos szempontok.

• Szőrzet: Szőre igénytelen, nem kíván különleges törődést, ápolást. Mint egy teljesen normális rövid szőrű kutyának, annyit kell foglalkozni a szőr ápolásával. Vedlési időszakban naponta párszor át kell húzni a szőrét és megfürdetni, ha szükséges. Nagyjából három havonta egyszer bőven elég megfürdetni a tosa inut, vagy ha nagyon koszos, esetleg büdösbe hempergett!
• Karmok: Karmok se nőnek gyorsabban, mint bármely másik kutyának. Mikor szükséges, akkor le kell csípni a végéből.
• Fülek és szemek: Hetente nézd át a füleit, hogy nem találsz-e szennyeződéseket, fertőzés jeleit vagy kellemetlen szagot. Rendszeresen ellenőrizd a kutya szemeit, és töröld át a szemkörnyéket puha, nedves ruhával, hogy eltávolítsd a váladékot!
• Fogak: Gyakran mosd meg kutyusod fogait az állatorvos által javasolt fogkrémmel és fogkefével!
• Mozgásigény: Nem igényli, hogy napi szinten több órás séták legyenek. Heti 2-3 alkalommal az ember elviszi egy egészséges sétára (mind embernek, mind kutyának jó), bőven megfelel a kutyának. Ekkor éri elég inger és lehet szoktatni a kinti élethez. Szocializáció szempontjából ezek a séták elmaradhatatlanok. Hosszabb sétákhoz és túrákhoz szoktatni kell fokozatosan kölyök korban az ízületek megfelelő fejlődése érdekében. Nagyobb túrákra azt javasolnám, hogy 12-14 hónapos kórtól kerüljön sor.
• Lakhatás: Lakásban lehet tartani, de azzal számolni kell, hogy nyáladzik és vedlik (egy évben akár kétszer is). Kertben tökéletesen elél egy jól szigetelt kutyaházban. Hideget és meleget is jól bírja. Kis alapterületű udvarokban (100-200 m2) is remekül érzi magát. Nem való betonozott, letömörödött talajú területre. Ízületi problémák és felfekvéses gyulladások alakulhatnak ki. Úgy kell megválasztani a helyüket, hogy legyen sok füves rész vagy laza talaj (homok).

tags: #21kg #harom #honapos #tosa #inu