A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. Ez a cikk a lombikbébi cikksorozat második része, amely a petesejt érésére és leszívására fókuszál, mint a lombikprogram kulcsfontosságú lépéseire.
A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.
A lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is. Természetesen a kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.
Ne feledd: ha valamilyen téren mást tapasztalsz az itt leírtaktól, az még nem jelenti, hogy aggódnod kéne. Mindig kövesd az orvosod utasításait és konzultálj vele, ha kérdésed vagy kétséged merül fel.
Milyen vizsgálatok szükségesek az első lombikbébi-kezelés előtt?
Ha már a lombikbébi-kezelés előtt állsz, akkor számos vizsgálaton, sőt, valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl vagy. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak (de erről az orvos dönt, bizonyos meddőségi okok esetén rögtön a lombik az első lépés).
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.
Az első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:
- A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antrális follikulus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
- Möhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
- Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
- Spermiumvizsgálat.
- Méhnyakrákszűrés (citológia).
- Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
- Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
- Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja, valamint a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
Ezekről és az ismételt lombikbébi-kezelés előtt elvégzendő vizsgálatokról is olvashatsz bővebben az Egészségügyi Közlöny 2021. évi 4. számában (413-415. oldal).
Életmód és táplálkozás a kezelés előtt
A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.
Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, valamint a petesejt minőségét javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőségét és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.
Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint. A stressz-szint csökkentése, a kellemes, nem megerőltető, örömet adó mozgás kifejezetten ajánlott, valamint az egészséges táplálkozás is sokat segíthet a jó közérzet létrejöttében, valamint a megfelelő hormonháztartás alakulásában.
A lombikbébi-kezelés lépései
A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:
- Petefészek-stimuláció
- Petesejtleszívás (tüszőpunkció)
- Embrió visszaültetés (embrió transzfer)
1. Petefészek-stimuláció: A petesejt érésének serkentése
A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A menstruációs ciklus során csak egyetlen petesejt érik meg, ami nem elegendő általában egy lombikkezelés sikeréhez. Ezért a petefészkeket hormonális kezeléssel stimuláljuk, hogy egyszerre több tüsző érjen meg, és így akár 10-15 petesejtet is nyerhessünk. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.
Tévhit az, hogy ha a petefészkeket hormonálisan stimuláljuk, jobban fogy a petesejtek száma, és a petefészek hamarabb kimerül. A stimuláció során csupán arról van szó, hogy az amúgy is érésben lévő petesejteket nem engedjük elhalni, növekedésben tartjuk, így egyszerre több érett petesejt nyerhető.
A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.
Stimulációs protokollok:
- Hosszú protokoll: A menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
- Rövid protokoll: Az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.
Előfordul, hogy a stimuláció lépése kimarad a lombikeljárás folyamatából: ekkor a természetes ciklus mentén követik végig a szakemberek a peteérést. Ebben az esetben egyetlen petesejt nyerhető ki, éppen ezért kevesebb az esély a sikeres fogantatásra, hiszen egy embrió visszaültetésére nyílik majd lehetőség. A stimulációt a páciens kérésére szokták elhagyni, amennyiben a meddőség fő oka nem az érés során mutatkozik meg.
2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)
A petesejtleszívás a lombik eljárás egyik legfontosabb lépése, hiszen ennek segítségével nyílik lehetőség az „in vitro” megtermékenyítésre, azaz a petesejt és a hímivarsejt egyesítésére laboratóriumi körülmények között. A sikeres megtermékenyítésben ugyanis lényeges tényező az időzítés: a megfelelő időben, a lehető legjobb állapotban lévő petesejtekhez kell hozzájutni.
A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. Mivel altatásban történő műtéti eljárásról van szó, a páciens a műtét napján éjféltől kezdve már nem ihat és nem ehet semmit. Természetesen a műtétet aneszteziológiai vizsgálat előzi meg, az altatás miatt pedig a beavatkozást általában a reggeli, délelőtti órákra időzítik.
A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A szakorvos, a hüvelyen keresztül egy hosszú tű segítségével, ultrahangos ellenőrzés mellett, sorban szúrja meg a petefészkekben található tüszőket. Az eljárás általában maximum 10 percet vesz igénybe, attól függ, hány tüsző áll rendelkezésre.
A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.
A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. Az asszisztált reprodukció ún. ICSI eljárás keretein belül a spermiumokat egyesével injektálják petesejtekbe. Az embriók fejlődése speciális tápoldatban történik, a biológusok itt követik nyomon, melyek a leginkább alkalmas embriók a beültetésre.
A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz. A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
Lombikprogram | A petesejtek leszívása - 2. rész
Mi történik a laboratóriumban a petesejtleszívás után?
A leszívott petesejt a tüszőfolyadékkal együtt az embriológiai laboratóriumba kerül. Az embriológus a petesejteket egy speciális tápoldatba helyezi, ezt követően egy inkubátorba kerülnek. Az embriók tenyésztése során a petevezetőkhöz és a méh nyálkahártyájához hasonló élettani körülményeket biztosítanak az embriók fejlődéséhez. Az osztódás során az embriók szelektálódnak, a rossz minőségű, gyenge embriók megállnak a fejlődésben. A leszívott petesejtek körülbelül 70 százaléka termékenyül meg és indul osztódásnak, de ezeknek nagyjából csak a fele jut el az 5.-6. napig, a blasztociszta stádiumig.
A petesejtleszívás lehetséges szövődményei és sikertelensége
Mivel a petesejtleszívás rutineljárásnak számít, nagyon ritkán fordul elő szövődmény vele kapcsolatban. Ha mégis, azok többsége jól kezelhető. A korai szakaszban - akár a műtét után közvetlenül - a leggyakoribb szövődmény a vérzés lehet. Nagyon ritkán az eljárás alatt a környező szervek sérülhetnek, mint a húgyhólyag vagy a bélhólyag. Ekkor szintén előfordulhat vérzés, amely általában a gyulladás miatt lázzal párosul.
Előfordulhat persze, hogy a petesejtleszívás sajnos nem sikerül, ennek többféle oka is lehetséges:
- Idő előtti tüszőrepedés: amikor maga a tüszőrepedés előbb megtörténik, azaz az ovuláció a petesejtek leszívása előtt végbemegy.
- Rendellenes petesejtek: a petesejtek nagyon sérülékenyek, a bennük található osztódási orsó sérülése esetén pedig rendellenessé, azaz életképtelenné válhatnak.
- Petesejtek minősége: a nem sérült petesejtek minősége is változik, ezt pedig szintén az idő múlása befolyásolja leginkább.
A petesejtleszívás sikertelensége természetesen nem jelenti azt, hogy a következő alkalommal ne lehetne pozitív kimenetele a beavatkozásnak. Ezzel együtt a háttérben meghúzódó okokat természetesen igyekeznek megállapítani az orvosok, akik javasolhatnak további gyógyszeres, hormonális támogatást, illetve a petesejtek minőségének további vizsgálatait.
Petesejtfagyasztás és donáció
Amennyiben a petesejtek minősége vagy mennyisége a legfőbb akadály, akkor lehetőség nyílik petesejtdonációra. Emellett mára már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges.
Intézetünkben van lehetőség petesejtfagyasztásra. A beavatkozás történhet orvosi indikáció alapján (pl. onkológiai kezelés előtt), illetve egyéni fertilitásmegőrzési, úgynevezett „szociális” célból is. Ez utóbbi esetben a páciens saját, fiatalabb életkorban levett és lefagyasztott petesejtjeit később, családtervezés céljából lehet felhasználni.
Evelyn Telfernek és munkatársainak először sikerült humán petesejteket létrehozniuk in vitro a legkezdetlegesebb stádiumból. A technika javíthatja az in vitro fertilizáció (IVF) hatékonyságát. Az in vitro petesejt-növesztés hasznos lehet majd például a rákban szenvedő nők termékenységének biztonságosabb helyreállításában, elkerülve a rákos sejtek visszaültetésének veszélyét. Ráadásul akár több száz petesejt is előállítható lehet egyetlen biopsziából, míg a hormonális stimulációval legfeljebb 10-15 petesejt nyerhető.
3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)
A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. Az embrióbeültetésre a tüszőleszívás utáni 2., 3. vagy 5. napon kerülhet sor. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetben:
- Történt már sikertelen beültetés.
- Az anya 35 évnél idősebb.
- A hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak.
- Azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.
Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.
Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon. Angol nyelvterületeken nem véletlenül hivatkoznak az embriók visszaültetése utáni 2 hetes időszakra úgy, hogy Pregnant Until Proven Otherwise (PUPO) - ez magyarul azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig terhes vagy, vagyis megillet téged a „terhesség vélelme”.
A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.
Költségek és munkahelyi kérdések
Milyen költségekkel kell számolnod a lombikprogram során?
A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.
Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.
Mi a helyzet a munkahellyel? Jár-e neked extra szabadság?
Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.
A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod. Kezelés alatti igazolás kiadása a fél éves védettségről úgy lehetséges, hogy a stimuláció kezdete és a visszaültetés dátuma van feltüntetve az igazoláson. Ez az igazolás akkor érvényes fél évig, ha a terhességi teszt pozitív a beavatkozás után. Amennyiben negatív, akkor érvényét veszti. Újabb kezelésnél újra kiadható. Apasági igazolás kiadása csak élettársak esetén szükséges. Kétféle igazolás létezik: szülés előtti és szülés utáni. Egyik sem használható fel a másik helyett. Az igényt telefonon kell jelezni az intézetnek, majd egy kérelmet kell kitölteni. A kitöltött, visszaküldött kérelem megérkezését követően tudjuk az aláírt igazolást kiadni.
A lombikprogram sikerességi aránya
Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.)
Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!
Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!
Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.