Bilirubin értékek és az újszülöttkori sárgaság

A bilirubin vérvizsgálat egy létfontosságú diagnosztikai eszköz, amelyet a májműködés értékelésére és a májat, epehólyagot vagy vörösvértesteket érintő különféle állapotok diagnosztizálására használnak. A bilirubin egy sárga pigment, amely a vörösvértestek lebontása során keletkezik. A máj feldolgozza, epével keveredik, és az emésztőrendszeren keresztül ürül ki a szervezetből.

Újszülötteknél a bilirubin szintje magasabb lehet az éretlen májműködés miatt, amely általában a születés után néhány napon belül normalizálódik. Ez a cikk az újszülöttkori sárgaság okait, tüneteit, diagnózisát és kezelését tárgyalja részletesen, kitérve a bilirubin képződésére és kiválasztására is.

Mi a bilirubin és hogyan képződik?

A bilirubin egy sárgás-barna színű epefesték, amely a vörösvértestek lebomlása során keletkezik a szervezetben. Főként a máj, a lép és a csontvelő vesz részt az anyagcseréjében, és az epe segítségével választódik ki a szervezetből. A bilirubin szintjének eltérései különböző máj- és vérképzőszervi betegségek jelei lehetnek.

A bilirubin főként a hemoglobin lebontásából származik, amely a vörösvértestek egyik fő összetevője. A lebontási folyamat lépései:

• Indirekt (nem konjugált) bilirubin képződése: A vörösvértestek szétesése során a hemoglobin lebomlik, és ennek egyik mellékterméke a bilirubin. Ez a bilirubin zsírban oldódik, így a vérben albuminhoz kötődve szállítódik a májba. Ezt a frakciót szabadnak vagy nem kötöttnek is nevezik. Ez a bilirubin nem oldódik vízben, és nagyon mérgező.
• Konjugált bilirubin kialakulása a májban: A májsejtek egy glükuronsav-molekulához kötik a bilirubint, így az vízoldékonnyá válik. Ezt a pigmentfrakciót, mivel a májban glukuronsavval kötődik, kötöttnek is nevezik. Ez a direkt bilirubin az epével a vékonybélbe kerül.
• Kiválasztás és átalakulás a bélrendszerben: A konjugált bilirubin a bélbaktériumok hatására urobilinogénné alakul. Egy része a széklettel (sterkobilinként) és a vizelettel (urobilinként) távozik a szervezetből. Ha az epeelfolyás akadályozott, a széklet világossá, agyagszínűvé válhat, és közben a vérben a konjugált bilirubin szintje emelkedik. Így a székletvizsgálat fontos lehet a bilirubin-anyagcsere zavarainak felismerésében.

Az újszülöttkori sárgaság (icterus neonatorum)

Születésük után a babák körülbelül 60%-a többé vagy kevésbé besárgul, ezért ez a jelenség a leggyakoribb újszülött-komplikáció. Az újszülöttkori sárgaság (vagy icterus neonatorum) egy átmeneti és természetes (fiziológiás) állapot, amely a bilirubin festékanyag felhalmozódása miatt a szemfehérje és a bőr sárga elszíneződésével jár a születést követő időszakban.

Az újszülött éretlen mája viszont nem tudja ezt a viszonylag nagyobb mennyiségű bilirubint feldolgozni. Így a bilirubin a bőrben lerakódik, és a szemfehérjét is megfesti. A baba bőre ezért narancssárgás színű. Ha a bilirubin kiürülése zavart szenved, a bőr és a szemfehérje besárgulhat, amit sárgaságnak (icterus) nevezünk. Az újszülötteknél a vér bilirubin szintje magasabb, mint nálunk felnőtteknél, több ok miatt is.

Az újszülöttkori sárgaság okai

Az újszülöttkori sárgaság okozója a vér magas bilirubinszintje. Az újszülöttekben több bilirubin szabadul fel, mint egy felnőttben, mivel életük elején lebontódnak a magzati vörösvértestek, illetve a vörösvértestek gyorsabb ütemben termelődnek és bontódnak le. A magzati élet során már cserélődnek a vörösvértestek és a lebontásukból származó bilirubin a baba első kakijában, a mekóniumban vagy magyarul magzatszurokban gyűlik össze.

Felnőttekben a máj távolítja el a vérből a bilirubint, majd átalakítja, hogy a bélrendszeren és a vesén keresztül kiválasztódjon. Az újszülött mája még nem olyan fejlett, mint egy felnőtté, így nem tudja az összes bilirubint átalakítani. Ezért alakul ki az újszülöttkori sárgaság, amely egy természetes, fiziológiás állapot.

A sárgaság kialakulásának valószínűségét fokozza:

• a koraszülöttség;
• az elégtelen táplálás;
• ha születés közben bevérzések jelentek meg az újszülöttnél.

Ha a sárgaság a fenti időszakokhoz képest hamarabb vagy később jelentkezik, valószínű, hogy valamilyen egyéb betegség okozza, például:

• belső vérzés;
• szepszis;
• alulműködő pajzsmirigy;
• fertőzések;
• Rh-összeférhetetlenség;
• a máj és az epeutak fejlődési rendellenességei;
• enzimhiány (pl. glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, Crigler-Najjar-szindróma);
• vörösvértest-rendellenesség, ami a sejtek gyorsabb lebontásához vezet.

Újszülöttkori sárgaság tünetei

Az újszülöttkori sárgaság általában a születés utáni 2-3. napon jelentkezik, és kéthetes korban tűnik el. A koraszülött babák hajlamosabbak a sárgaságra. Náluk később alakul ki, általában az 5-7. napon, és tovább tart, általában a 3. héten szűnik meg.

A sárgaság, besárgulás kifejezés elég jól utal arra, hogy miről is van szó, amikor erről a jelenségről beszélünk. A babák bőre sárgás, barnás színű lesz, a szemgolyó fehér része is sárgás, zöldes árnyalatot vesz fel és a legtöbb besárgult baba nagyon aluszékony vagy pedig éppen ennek az ellenkezője: egyálatalán nem alszik. A bőr elszíneződését egy bilirubin nevezetű anyag felszaporodása okozza.

Az újszülöttkori sárgaság látható tünetei:

• Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik. Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed. Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz. Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb.
• A sárgaság érintheti a szemfehérjét, a talp és a tenyér bőrét, a szájnyálkahártyát.
• A gyermek álmos, nem akar enni, a vizelete sötétsárga színű, a széklete világos.

Sötét bőrű babáknál nehezebb észrevenni a bőr elszíneződését!

Diagnózis és kezelés

Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. A kezelést a bilirubin szintje határozza meg. A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétel segítségével mérhető.

Közvetlenül a születés után a baba veszi a zsinórvért, hogy meghatározza a bilirubin szintjét és néhány más indikátort. Emellett az újszülötteket is meg lehet vizsgálni a sarokból vett vért. A vérmintavétel előtt ajánlott, hogy ne etessük a babát négy órán át.

Bilirubin normál értékei újszülötteknél

Az alábbi táblázat az újszülöttek bilirubin szintjét mutatja, de fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek laboronként eltérhetnek, és mindig az adott labor referenciaértékeit kell figyelembe venni. Beszélje meg eredményeit egy egészségügyi szolgáltatóval az egyértelmű megértés és a következő lépések érdekében.

Megjegyzés: Az újszülöttek bilirubinszintje magasabb lehet az éretlen májműködés miatt, amely általában a születés után néhány napon belül normalizálódik. Koraszülötteknél a sárgaság később, általában az 5-7. napon jelentkezik, és tovább tarthat. Anyatejes táplálás esetén a sárgaság tovább tarthat, akár 3-10 hétig is, de ez általában nem igényel kezelést.

Kezelési módszerek

Az enyhe sárgaság általában 2-3 héten belül magától elmúlik, így kezelés nem szükséges. Ha enyhe a sárgaság, akkor gyakori szoptatással ez elmúlik magától, kezelés nélkül is. Súlyosabb fokú sárgaság esetén a vér bilirubin szintjének ellenőrzése szükséges. Az enyhe vagy közepes fiziológiás sárgaság általában nem igényel kezelést.

Mérsékelt vagy súlyos esetben azonban szükség lehet:

• A gyermek gyakoribb táplálására: A sárgaság leküzdését segíti a gyakori etetés, ami elősegíti a bélműködést és a bilirubin kiürülését. Fontos, hogy a baba legalább 15 percig aktívan szopizzon, hogy elég táplálékhoz jusson. Célszerű lehet pár napig tápszerre váltani anyatejes baba esetében, de az anyatejes táplálást nem javasolt felfüggeszteni.
• Fényterápiára (fototerápia): Az újszülöttet egy kék-zöld spektrumban fényt kibocsátó lámpa alá teszik, ez átalakítja a bilirubint, hogy a széklettel és a vizelettel távozni tudjon. A fototerápia során a bilirubin átalakul olyan formává, melyet a máj könnyebben feldolgoz és a vizelet, széklet segítségével a szervezetből kiürül. A kezelés során a babán pelenka és szemvédő van, a gyermeket csak etetés céljából célszerű kivenni a kék fény alól. A fénykezelés mellékhatásaként a baba bőrén kiütéseket észlelhetünk, illetve hasmenés és/vagy széklet elszíneződése is jelentkezhet. Kékfény-kezelés során az újszülött bilirubin szintjét 4-6 óránként ellenőrizni kell. Amennyiben a bilirubinszint a fototerápiás határ alá csökkent, akkor a kezelés leállítható, ezt követően 8-12 óra elteltével a bilirubinszint ismételt ellenőrzése szükséges.
• Intravénás immunglobulin (IVIG) kezelésre: Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye.
• Vértranszfúzióra: Súlyos fokú sárgaság esetén, igen magas bilrubin koncentráció esetén, a bilirubin idegrendszeri károsító hatása miatt vércserét kell végezni. Szerencsére ritkábban fordul elő az az eset, amikor a fototerápia nem jár sikerrel és az újszülött sárgasága továbbra is súlyos, ekkor vércsere kivitelezése válhat szükségessé.

Az újszülöttkori sárgaság megelőzése

A szövődményes újszülöttkori sárgaság megelőzésének kulcsa, hogy megfelelően etesse gyermekét. Ha a babát nem teszed elég gyakran mellre az első napokban, akkor később már nagyon nehéz lehet, főleg, ha a babát előtte cumisüveggel betápszerezték, így a baba nem juthat elég kolosztrumhoz, ami éppen abban lenne hivatott segíteni, hogy minél gyorsabban megszabaduljon a magzatszuroktól.

A szopós babák elhúzódó sárgasága hátterében az anyatej állhat. Ugyanis az anyatejben normális körülmények között is lehet olyan összetevő, amely a máj bizonyos enzimét gátolva késlelteti az epefesték lebontását. Ebben az esetben a csecsemők jól fejlődnek, egészséges csecsemő benyomását keltik.

Fontos, hogy a cumit és a cumisüveget teljesen mellőzzétek, hogy a szopási ösztönét és az energiáját ne ezekre a pótlékokra pazarolja, hanem inkább a te melleden elégítse ki hasznos táplálkozással. Ha besárgult a babád, akkor legegyszerűbb, ha szépen egy ágyba költöztök. Legyetek minél többet közvetlen bőrkontaktusban, a babát altasd a testeden, a melleid között és próbálj elfelejteni mindenféle házimunkát és egyéb tevékenységet!

A már született baba segít megelőzni a sárgaság kialakulását napfürdők. Megjegyzendő, hogy a napfény szintén tartalmaz ilyen hullámhosszú kék sugarakat, amik még az ablaküvegen át is érvényesülnek, de ez komoly sárgaság esetén nem elegendő! Kisbabát közvetlen napsütésbe kitenni pedig sem nyáron, sem télen nem szabad a baba bőrének érzékenysége és a napsütés ultraibolya sugarai miatt!

Lehetséges szövődmények

Súlyos esetben a magas bilirubinszint az alábbi szövődményekhez vezethet:

• Akut bilirubin-encephalopathia: Ha a vérben nagyon magas a bilirubinszint, a bilirubin átjuthat a vér-agy gáton. A bilirubin mérgező az idegsejtek számára. Az azonnali kezelés megakadályozhatja a maradandó károsodást. A betegség tünetei a következők: kedvetlenség; a gyermek nehezen ébreszthető; a gyermek magas hangon sír; a gyermek alig szopik, vagy nehéz etetni; a nyak és a test ívben hátrafelé görbül; láz.
• Kern-icterus: Kern-icterusról akkor beszélünk, ha az encephalopathia maradandó károsodást okozott. Tünetei: hallásvesztés; önkéntelen, szabályozatlan mozgások; a gyermek tartósan felfelé tekint; fogfejlődési rendellenesség. A bilirubin megnövekedett mennyiségének a baba vérében rejlő fő veszélye a gyermek idegsejtjeire és más szervrendszereire gyakorolt negatív hatása.

tags: #bilirubin #ertek #babaknal