Betegmegfigyelés csecsemőkorban: Minden, amit tudni kell

A betegség egy olyan állapot, amire a normálistól való eltérés jellemző. Emiatt szülőként fontos felismernünk egészséges állapotban is gyermekünk viselkedését és reakcióit, illetve akkor is, ha valami nincs rendben. Nagyon fontos, hogy el tudjuk mondani, mi változott meg a gyereknél, aminek alapján betegség gyanúja merül fel. Ez nyilván több esetben könnyen leírható, például láz, étvágytalanság, köhögés, hányás, bőrelváltozások stb. esetén. Máskor azonban csak körvonalazható néhány jellemző felsorolásával, például nyugtalanná, nehezen kezelhetővé vagy bágyadttá vált a gyerek.

A szülő gyakran nagyon nehéz helyzetben van… Aggódik a gyerekéért, akkor is, ha egészséges, de ha beteg, sokkal inkább. Fontos, hogy megtanuljuk megfigyelni csecsemőnket, és felismerni a betegség jeleit, hogy időben orvosi segítséget kérhessünk.

Az újszülött megfigyelése

Az újszülött érkezése nagy izgalmat jelent a családban, még akkor is, ha céltudatosan készültek fel a fogadására. Sok dologra nem lehet előre felkészülni, és a szülők többször érzik magukat tehetetlennek. Próbálják ilyenkor nyugodtan végiggondolni a történteket, és alaposan megfigyelni a gyermeküket. Ez biztosan segítséget nyújt a megoldásban.

Tanulmányozzák át alaposan az újszülött zárójelentését, és ha kérdésük merül fel, beszéljék meg a gyermekorvossal még a kórházból való távozás előtt. A születés körüli időszak jellemzőinek pontos ismerete kifejezetten javasolt a szülők számára, így például az újszülött Apgar-értéke is. A hazaérkezést követően lehetőleg a figyelmüket fordítsák az újszülöttjükre és magukra. Minden bizonnyal a környezet várja az információkat a kisbabáról, de az üzenetek, posztolások és telefonok - higgyék el! - ráérnek később is. Csodálatos perceket és órákat lehet tölteni az újszülöttel úgy, hogy csak nézzük őt, és lessük minden mozdulatát.

Élettani tulajdonságok és megfigyelés

Az újszülött élettani tulajdonságai különleges figyelmet igényelnek. Fontos, hogy a gyermek a születés után alkalmazkodni tudjon a méhen kívüli élethez. A fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz. Bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. védőflóra. A testsúlycsökkenés után egyenletes gyarapodás várható. Születési súlyt átlagban a 2. hétre éri el az újszülött.

Az újszülöttek a nap nagy részét átalusszák, és csak az etetések idejére ébrednek fel. Az etetések számát és időtartamát figyeljék meg, és azt is, hogy közben hogyan viselkedik az újszülöttjük. Milyen a légzése, a bőrszíne, megizzad-e közben? Megnyugszik-e a kisbabájuk a szoptatások után, vagy síróssá válik? Tud-e büfizni, vagy bukik, esetleg hány? Ha igen, naponta hányszor? Milyenek az alvási időszakok? Mennyi ideig tartanak? Nyugtalan-e a baba alvás közben? Az ébrenléti időszakban hogyan viselkedik? Nyugodtan nézelődik, vagy inkább sírós, ha igen, megnyugtatható-e? Milyen gyakran pisis a pelenkája, hányszor van széklete, és az milyen színű és állagú? Könnyen ürít-e székletet, vagy inkább nehezen. Milyen ütemű a súlygyarapodása? Az újszülöttek hőmérsékletét láz gyanúja esetén mindig mérjék meg, és jegyezzék fel.

Mérések csecsemőkorban

A csecsemő súlyát hálós, vagy teknő szerű mérlegben mérjük. A mérleget kemény, stabil alapra kell helyezni. Mérés lehetőleg meztelenül történjen. Amíg a súlygyarapodása nem egyenletes, naponta mérjük, majd utána ráér hetente. Újszülöttek hosszmérése a gyermek fejtetőjétől a sarkáig tart, ezt mérővályúban végezzük. A fej körfogat mérése: mérőszalagot a tarkódudor alá csúsztatjuk és a homlokon keresztül mérjük. A has bőség mérése mindig étkezés előtt történjen. Ezeket az adatokat a gyermek egészségügyi könyvébe bejegyzik. A megfelelő (ideális) magasságot és testsúlyt a táblázatokból tudjuk kiolvasni. A súlymérés és magasságmérés fontos állapot ellenőrző lehetőség. Emésztési panaszokkal érkező beteg súlyát mindig meg kell mérni.

A súlygyarapodás mellett fontos a súlyvesztés is. Súlyemelkedést okozhat a keringési elégtelenség, veseelégtelenség, gyógyszer mellékhatás. Vízhajtók alkalmazásakor rendszeresen ellenőrizni kell a testsúlyt is.

Mikor beteg a gyermek?

Olykor egyértelmű, hogy beteg a gyermek, máskor azonban nehezen tud rájönni az orvos, hogy a gyermeknek milyen betegsége van. A szülő gyakran nagyon nehéz helyzetben van. A betegmegfigyelés során a betegségi tünetek és értékelésük rendkívül fontos. Az első hónapokat követően a kisbaba és a szülők „egymásra találnak”. A csecsemő szociálisan aktívvá, figyelmessé válik, mosolyogni kezd. Kialakul a kölcsönösség a csecsemő és a gondozó személy között. A kisbabák kinyilvánítják, ha problémájuk van, csak mindezeket a saját közlési formájukkal. Az ébrenléti-alvási ciklus, a táplálással és játéktevékenységgel kapcsolatos viselkedési formák a csecsemőkori magatartás fontos mutatói. Mikor elfogadó és mikor elutasító inkább a csecsemő, és erre a szülők miként reagálnak? A csecsemők megváltozott viselkedése betegség előjele is lehet. Mindenképpen figyelni kell rá. A kóros tünetek sokszor fokozatosan alakulnak ki.

Betegségre utaló jelek

• Elengedi magát, ha ölbe veszik.
• Nem iszik magától több mint 8 órán keresztül.
• Kutacsa kidomborodó, vagy besüppedő.
• Sírása gyenge, elhaló.
• Teste forró, hűvös végtagokkal.
• Tarkója merev.
• Túlzottan aluszékony.
• Láz esetén nem ritkán görcsállapot jelentkezhet, az ún. lázgörcs.
• A kiütések zöme nem komoly, azonban, ha fájdalommal jár vagy felhólyagzik, mielőbbi kezelést igényel. Fontos megemlíteni a gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütéseket.
• A kezelhetetlen sírás, a hát görbítése hasfájást jelezhet.
• A babák gyakran buknak evés után, ami normális. A hasmenés általában bő folyadék bevitellel magától helyreáll.
• Súlyos fertőzésre figyelmeztethet csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása, apró görcsrohamok. Kezelés nélkül a csecsemő állapota gyorsan, órák alatt romolhat.

Mikor kérjen sürgősen orvosi segítséget?

A gyermekek esetében nehéz eldönteni, hogy mikor szorulnak sürgősségi ellátásra, mert az egészségesnek tűnő gyermek állapota is akár percek alatt romolhat.

Keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt amennyiben gyermekének:

• Lázcsillapító gyógyszer ellenére is magas láza van, majd aluszékonnyá, nehezen ébreszthetővé válik.
• Légzési nehézsége adódik.
• Elviselhetetlen hasi fájdalma van.
• Mély, nyílt sebe van, melyből erősen vérzik.
• A csecsemő kutacsa túlságosan elődomborodik, vagy behúzódik!

Mit tegyen, ha gyermeke nem érzi jól magát?

Ha gyermeke nem érzi jól magát, a következő lépésekre lehet szükség:

• Jobb félni, mint megijedni. Ha úgy látja, hogy gyermeke nem érzi jól magát, keresse fel házi gyermekorvosát.
• A legtöbb banális gyermekbetegség magától elmúlik mindenféle kezelés nélkül.
• Ha gyermekének enyhe panaszai vannak, akkor is kérjen tanácsot a védőnőtől, figyelje a gyermeket amíg a tünetek elmúlnak maguktól.
• Antibiotikumot csak orvosa utasítására adjon neki, mert például vírusos fertőzés esetén hatástalan.
• A súlyos gyermekbetegségek ritkák, azonban a veszélyük miatt gondolni kell rájuk. Ha úgy érzi, hogy gyermekének súlyos betegsége van, azonnal keresse fel házi gyermekorvosát vagy a legközelebbi sürgősségi osztályt.
• Sajátítsa el az alapvető elsősegélynyújtást, hogy a kisebb gyermekkori sérüléseket könnyedén el tudja látni.
• Állítson össze házi patikát.
• Soha ne adjon receptköteles gyógyszert gyermekének az orvos utasítása nélkül!

Orvosi segítség és gondozás

Magyarországon kiemelkedő színvonalon működik a gyermekszakorvosi alapellátás és a védőnői hálózat. A csecsemők rendszeres gondozásban részesülnek. A gyermek háziorvosa, iskolaorvosa, védőnője vagy akár a gyógyszerész is kiváló tanácsokkal láthatja el a szülőt, gondviselőt gyermeke betegségét illetően.

A házi gyermekorvos megvizsgálja a gyermeket, diagnosztizálja a betegséget és gyógyszert írhat fel neki. A házi gyermekorvosok a panaszoktól függően telefonon is adnak tanácsot, de ha szükséges, házhoz is mennek. Ha a gyermeknek enyhe panaszai vannak, próbálkozni lehet akár a legközelebbi patikában, mert az ott dolgozó gyógyszerész is adhat tanácsot a panaszok kezelésével kapcsolatban, de a védőnő is hasznos tanácsokkal láthatja el. Ha a gyermeknek valószínűleg komolyabb betegsége van, a házi gyermekorvost kell először felkeresni, vagy a gyermeket a legközelebbi sürgősségi osztályra kell vinni.

Javaslom, hogy a mindennapokban felmerülő kérdéseiket írják össze - amennyiben ezek nem igényelnek sürgős választ -, és nyugodt körülmények között beszéljék meg a szakemberekkel. Mondják el kétségeiket, nehézségeiket. Egészen biztos, hogy több esetben néhány tanács már megoldja a felmerülő problémát. Kifejezetten szerencsés dolog az, hogyha ugyanaz az orvos és védőnő foglalkozik rendszeresen gyermekükkel több éven keresztül.

A beteg gyermek ápolása otthon

Néhány intézkedéssel segíthetünk gyermekünknek, hogy jobban érezze magát a betegség esetén:

• Legyen a szobája jól szellőző, azonban ne huzatos.
• Itassunk a gyermekkel sok folyadékot, gyakran, kisebb mennyiségben.
• Ha a gyermek nem éhes, próbálkozhatunk tápláló folyadékokkal, pl. tejjel.
• Adjunk időt a gyermeknek a pihenésre. Ilyenkor mesélhetünk neki, ne televíziót kapcsoljunk vagy tabletet, okostelefont adjunk a kezébe.
• Beteg csecsemő esetében amennyire lehetséges, mindig legyen valaki ébren mellette, mert ilyenkor gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál szindróma) előfordulása, főleg az első 6 hónapban.
• A beteg gyermek ápolása az anyára, gondviselőjére nézve is kimerítő. Fontos, hogy pihenjen amikor csak megteheti, és kérjen családtagjaitól segítséget a gyermek ápolásában.

Gyermekápolási táppénz (GYÁP)

Amennyiben a szülő rendelkezik érvényes társadalombiztosítással, akkor 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthon ápolása esetén, vagy a gyermek kórházi bennfekvése alatt (vagy 12-18 éves gyermek esetén méltányosságból) jogosult gyermekápolási táppénz igénybevételére, amennyiben a kezelőorvos így határozott.

• A gyermekápolási táppénz szoptatás esetén a gyermek egy éves koráig jár.
• Ha a gyermek 1-3 éves, évenként és gyermekenként 84 nap (naptári nap) gyermekápolási táppénz vehető ki.
• 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek esetén évenként és gyermekenként a szülők 42, egyedülálló szülő 84 naptári napot vehet ki.
• 6 évesnél idősebb, de 12 évnél fiatalabb gyermek után évenként és gyermekenként szülők esetén 14, egyedülálló szülő esetén 28 táppénzes naptári nap folyósítható.

A gyermekápolási táppénz összegét úgy határozzák meg, mint a táppénz összegét. Amennyiben több gyermek is beteg a családban, csak egy gyermek után vehető igénybe a gyermekápolási táppénz.

Intenzív betegmegfigyelés csecsemőknél

Gyakran halljuk a hírekben ezeket a kifejezéseket: „a súlyos állapotú beteget mesterséges kómában tartják”, „életveszélyes állapotban van és gépekkel tartják életben”, „lélegeztetőgépen van”, „próbálják stabilizálni”, „folyamatosan altatják”, „többszörös műtéten esett át”. De mit is jelentenek ezek valójában? És mi történik akkor, ha az olvasó saját gyermeke kerül intenzív osztályra?

Az intenzív betegmegfigyelés leggyakoribb eszközeit több évtized óta, rutinszerűen használják a gyermekintenzív osztályokon. A műszerek alkalmazásával, biztonságosságával kapcsolatban rendkívül sok tapasztalat gyűlt össze. Ennek alapján a legtöbb esetben elmondható, hogy a műszerek nem jelentenek veszélyt a gyermek számára. A betegmegfigyeléssel kapcsolatos szövődmény elsősorban a testbe vezetett katéterek kapcsán jelenhet meg, ezek elhárítására azonban az intenzív osztály dolgozói fel vannak készülve. Az érbe, testüregekbe (pl. mellüregbe, koponyaűrbe) vezetett katéterek vagy kanülök okozhatnak vérzést, fertőzést, illetve szerepet játszhatnak vérrög kialakulásában az érpályán belül. Ezek elkerülésére minden lehetőséget megragadunk.

A magas szintű műszeres betegmegfigyelés eszközei

A magas szintű műszeres betegmegfigyelés eszközei főként a szív, légzés és keringés működését vizsgálják, legtöbbször folyamatosan, a nap 24 órájában. A megfigyelt és mért értékeket az ápolók óránként, van, hogy ennél gyakrabban is feljegyzik a beteg ápolási lapjára.

1. Szívműködés (frekvencia: percenként hányat ver a gyermek szíve, EKG görbe): a mellkasra helyezett elektródák segítségével.
2. A vér oxigéntelítettsége (szaturáció): a kéz vagy láb ujjaira helyezett pulzoximéter segítségével (csipesz-, gumiszalag-, ragasztószalag-szerű, piros fénnyel világító eszköz).

Fontos, hogy a betegőrző monitoron látott értékek az ápoló személyzet és az orvosok számára nyújtanak megfelelő információt. Általános tapasztalat, hogy a nyugtatásban, altatásban részesülő gyermekek szülei sokszor önkéntelenül is folyamatosan figyelik a monitorokat. Ennek veszélye, hogy a szülő a monitor esetleges riasztása, vagy általa rossznak vélt értékek mérése esetén indokolatlanul, túlzottan megijed.

Gondot jelenthet, hogy a jó tudatállapotú, nem altatott gyermekek nem tűrik magukon a megfigyelés eszközeit. Azokban az esetekben, amikor nem sikerül meggyőzni a gyermeket, átmenetileg szükség lehet a beteg kezeinek rögzítésére. Az invazív, testbe hatoló megfigyelés esetén a szövődmények kockázata valamivel magasabb, de az intenzív osztályon dolgozó személyzet felkészült ezek kezelésére.

tags: #betegmegfigyeles #csecsemo #korban