Átfogó útmutató beteg anyák szüléséhez és posztnatális ellátásához

A gyermek világrahozatala örömteli esemény, de fontos számolni azzal, hogy a gyermek gondozása, nevelése költséges, ráadásul a szülés utáni időszakban az anya egy ideig biztosan nem fog tudni dolgozni. A magyar állam feladata, hogy támogassa a családokat. Emellett a szülés egy normális, természetes és egészséges folyamat, melyet a nők körülbelül 90%-a - a neki megfelelő körülmények között - képes beavatkozások nélkül átélni.

Azonban vannak olyan esetek, amikor az anya állapota különleges figyelmet igényel, legyen szó akár tervezett otthonszülésről, akár a posztnatális időszakban felmerülő fizikai és mentális kihívásokról. Ez a cikk részletesen bemutatja a beteg anyák szülésével és az azt követő ellátással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jogokat és támogatásokat.

Otthonszülés: Feltételek és kizáró okok

Az otthonszülés a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül zajlik az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban. Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely keretében a várandós nő a szülészeti és újszülöttellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson kívül veszi igénybe.

Az otthonszülés igénybevételének feltételei

Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha:

• a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes;
• a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét;
• első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét;
• a betöltött 37-41. hét közötti terhességi korban van;
• a magzat koponyavégű fekvésű.

Közreműködő személyek és helyszín

Az otthonszülésnél közre kell működjön szülész-nőgyógyász szakorvos és az előírt szakképesítéssel rendelkező szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban. Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót és ún. felelős személyt választ. Intézeten kívüli szüléssel kapcsolatos ellátást csak az erre a tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.

A szolgáltatónak az ellátás keretében olyan csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos újszülöttellátásban történő közreműködését kell biztosítania, aki legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik az egészséges és a beteg újszülöttek élettanával, kórtanával foglalkozó orvostudományi szakterületen (neonatológia).

Otthonszülés csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött szükség esetén 20 percen belül háttérkórházba szállítható. Háttérkórház alatt olyan szülészeti és újszülöttellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény értendő, ahova az ellátást igénybe vevő nő és újszülöttje az ellátás választott helyszínéről 20 percen belül beszállítható.

Előkészületek és teendők otthonszülést követően

Az otthonszüléssel kapcsolatos ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. A döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a felelős személy közreműködésével adatlapot tölt ki. Az egészségügyi szolgáltató részére a felelős személy juttatja el az adatlapot, valamint tájékoztatja a védőnőt és a területileg illetékes vagy választott házi gyermekorvost.

Ha az anya Rh-negatív vércsoportú, az apa pedig Rh-pozitív, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik az anti-D profilaxisról. A szülés befejezését követő három órán keresztül a felelős személynek kell ellátnia az anya és az újszülött felügyeletét, majd a szülést követő naptól számított három napon keresztül ő ellenőrzi az állapotukat. Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát gyermekgyógyász szakorvos végzi el a szülést követő 24 órán belül.

Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át. Ő adja be a tuberkulózis elleni kötelező BCG-védőoltást az újszülöttnek. A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről a választott egészségügyi szolgáltató gondoskodik. A védőnő meglátogatja a gyermekágyas nőt és az újszülöttet, és ellenőrzi a vizsgálatokat.

Az otthonszülés lehetőségét kizáró okok

Az otthonszülési ellátás igénybevételét kizáró oknak számít, ha a szülészeti és általános kórelőzményben olyan anyai vagy a környezetében előforduló betegségek szerepelnek, amelyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét.

Nem történhet otthonszülés a várandós nő lázas állapota, HIV-, hepatitis B- vagy hepatitis C-fertőzése, drogfüggőség, alkoholbetegség vagy erős dohányzás mellett. Kizáró ok továbbá a méhlepény rendellenes helyen való tapadása (placenta praevia), valamint a várandós nő minden olyan betegsége, amely miatt a kezelőorvos császármetszést javasolt.

A táblázat összefoglalja az otthonszülést kizáró anyai és magzati állapotokat:

Kórházba szállítás javallatai

A várandós anya azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó, ha a szülés megindulásakor aktív genitálisherpesz-fertőzés, bárányhimlő vagy egyéb heveny fertőző betegség áll fenn a várandósnál vagy a környezetében, továbbá a magzat fekvési rendellenességei, praeeclampsia vagy 38 °C feletti láz esetén.

Szintén kórházba szállítás szükséges, ha az anyának a szülés alatt 38 °C feletti láza van, továbbá ha kóros magzati szívhangeltérések vagy a vajúdás korai szakában az élettanitól eltérő magzatvíz, nem megfelelő szülési dinamika, előesett köldökzsinór, korai lepényleválás vagy a méhlepény rendellenes helyen való tapadása, erős vérzés vagy a szülés bármely szakaszának elhúzódása tapasztalható.

A szülés után akkor szükséges a kórházba szállítás, ha az anya esetén visszérgyulladás, tüdőembólia, szülés utáni eclampsia, méhrenyheség, a szokásos kezelésre nem szűnő vérzés, sokk előtti állapot, teljesen vagy részben visszamaradt lepény, valamint mély, csak intézeti körülmények között ellátható húgyivarszervi sérülések észlelhetők.

Azonnal háttérkórházba vagy fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítandó az újszülött, ha az egészségi állapotát meghatározó ún. Apgar-értékek nem megfelelők, vagy görcsös állapot gyanúja áll fenn, továbbá ha légzési vagy keringési rendellenességek észlelhetők, vagy azonnali orvosi beavatkozást igénylő, jelentős fejlődési rendellenesség áll fenn. Az adaptáció látható zavara esetén az újszülött azonnali kórházba szállítása szükséges.Kórházba szállítás indokai a szülés alatt és után

Betegjogok a szülés körüli időszakban

Bár a szülés nem betegség, a szülészeti ellátásban részesülőket is megilletik azok a jogok, amelyek a betegeket az egészségügyi ellátás során. Ezeket a jogokat az egészségügyi törvény (1997. évi XLVII. törvény) szabályozza.

A legfontosabb betegjogok

A leggyakrabban sérülő jogok a következők:

• Tájékoztatáshoz való jog: Teljes körű tájékoztatást kell adni, és ennek egyéniesített formában kell megtörténnie. A korrekt, elfogulatlan és érthető szakmai tájékoztatás alapja az önrendelkezési jognak.
• Önrendelkezéshez való jog: Ennek gyakorlása keretében az ember szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve ha igen, akkor mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő.
• A beavatkozások visszautasításának joga: A cselekvőképes embert főszabály szerint megilleti az jog, hogy a számára javasolt, illetve felajánlott egészségügyi ellátást visszautasítsa, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
• Kapcsolattartás joga: A szülő nőnek jogában áll, hogy egy általa megjelölt felnőtt a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. Az újszülöttnek is joga van ahhoz, hogy szülője mellette tartózkodjon.
• Emberi méltósághoz való jog: Ennek értelmében az embert ellátása során csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni, és tekintettel kell lenni szeméremérzetére.

Mit tehet a kismama jogai érvényesítéséért?

Érdemes kérdezni, érdeklődni, proaktívnak lenni a várandósság alatt. Indoklást kell kérni, tájékoztatást a lehetőségekről, szülési tervet lehet készíteni, ezt előre átbeszélni az orvossal. Jó kérdésekkel, határozott állásponttal érdemes befolyásolni a kórházak közgondolkodását. A betegjogok érvényesítésének módját is meg lehet előre kérdezni.

Ha a betegjogok megsértése merül fel, írhat levelet a téged ellátó szakszemélyzetnek, és/vagy az osztályvezetőnek, a főorvosnak, az intézmény ápolási igazgatójának, főigazgatójának. Jogod van ahhoz, hogy megismerd az egészségügyi dokumentációdat. Emellett minden egészségügyi intézményben tevékenykedik betegjogi képviselő, aki független szakember, nem a kórház alkalmazottja.

Családközpontú szülészeti ellátás és szülési terv

A családközpontú szülészeti ellátás egyik alapja a szülés természetes lefolyásának támogatása. A természetes szülés azonban nem csupán a hüvelyi úton történő szülést jelenti. Ilyenkor az orvos és a szülésznő törekszik arra, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett történjen.

A várandósgondozás során, a gondozást végző szakemberek segítségével készíthet szülési tervet, amely segít átgondolni a szülés egyes szakaszaiban azokat a körülményeket, amelyekben döntési lehetősége van. Fontos tudnia, hogy a szülési terv nem biztos, hogy minden esetben és részletében teljesülhet majd. Ennek lehetnek egészségügyi okai és más, előre nem látható körülmények befolyásolhatják azt.

Vajúdás és szülés a kórházban

Az intézménybe, szülőszobára érkezést követően felveszik személyes adatait, elkérik és áttekintik a várandósgondozási könyvét és egyéb egészségügyi dokumentumokat, illetve a szülési tervét. Mind a vajúdás, mind a szülés ideje alatt joga van arra, hogy az Ön által megjelölt nagykorú személy folyamatosan Önnel lehessen.

A szülőszobákban a vajúdást megkönnyítő eszközök állhatnak rendelkezésre (például: bordásfal, vajúdó labda, kád, zuhanyzó, zene, szülőszék, állítható szülést segítő ágy, szék, franciaágy, függeszkedő kötél, kis matrac stb.). Amíg a szülés élettani folyamatként halad, Önnek lehetősége van arra, hogy a vajúdási és szülési testhelyzetet megválassza.

A szülés alatt igénybe vehet fájdalomcsillapítást, figyelembe véve azt, hogy az az Ön számára a lehető leghatékonyabb megoldás legyen. Elsősorban a nem gyógyszeres lehetőségeket (például: speciális légzési technikák és lazító gyakorlatok, masszázs, illóolajok, meleg víz lazító hatása kádban vagy zuhanyban, szabadon választható testhelyzet) érdemes előnyben részesíteni.

Alacsony kockázatú várandós anya vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos szívhanghallgatás (CTG ellenőrzés) nem feltétlenül szükséges. Hüvelyi vizsgálatot a vajúdás alatt csak a szükséges gyakorisággal végeznek a szülés haladásának megfelelően.

A lepényi szak és az újszülött ellátása

A lepényi szak a magzat megszületésétől a méhlepény és burkok megszületéséig tart. A gyermek megszületését követően a méhlepénynek és a burkoknak is meg kell születni. Ennek időtartama változó, általában 1 órán belül magától, gyógyszer és más beavatkozás nélkül lezajlik.

Az újszülöttet a megszületés után - állapotának figyelembevételével - a lehető leghamarabb az anya hasára, mellkasára teszik és közvetlen bőr-bőr kapcsolatban betakarják. Ajánlott már a lepényi szakban elősegíteni a kötődés kialakulását és a szoptatás megkezdését. Az újszülött mellre jutása növeli az anya saját oxitocin termelését, ami elősegíti a méh összehúzódását.

Minden szopásra képes, kiegyensúlyozott, jó állapotú újszülött számára biztosítják az azonnali bőr-bőr kapcsolatot és a szopás lehetőségét, azaz az újszülöttet hasra fektetve az Ön hasára, mellkasára helyezik. Az aranyóra elnevezés azt a születést követő egy órás időszakot jelenti, amikor az újszülöttek döntő többsége saját maga elkúszik az anya melléig és ott önállóan szopni kezd.

A szoptatásban a kórházban dolgozó szakemberek, de legfőképpen a csecsemőgondozó nővérek, kórházi védőnők és az újszülött ellátásában résztvevő orvosok segítenek az édesanyának. Számos intézményben laktációs tanácsadó is működik.

Az Ön és az újszülött állapotától függően bocsátható haza Ön és gyermeke a kórházból. Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget biztosít az anyának arra, hogy a kórházat korábban elhagyja, amennyiben ezzel mások testi épségét nem veszélyezteti.

Beteg anya és a szoptatás

Aggódó anyák nem ritkán feltett kérdése: „Hogyan viselhetem gondját gyermekemnek, ha beteg vagyok?” Természetesen egy aktív, egészséges babáról való gondoskodás egyébként sem fáradságtól mentes, az anya esetleges betegsége esetén pedig valódi nehézségekbe ütközhet. Megnyugtató a tudat, hogy a szoptatás oly sokkal könnyebbé, egyszerűbbé teszi a babáról való gondoskodást.

Kisebb betegségek és gyógyszerszedés

Kisebb betegségek esetén, amilyen a megfázás vagy az influenza, fel sem kell, hogy merüljön az anyában a szoptatás megszakításának gondolata. A kórokozók nem jutnak át a tejjel, és az anyatej védelmet biztosíthat a babának a betegséggel szemben, mivel a szoptató anya pontosan azok ellen a vírusok ellen termel ellenanyagot, amelyeknek a baba ki van téve.

Ha súlyosabb betegségről van szó - tüdőgyulladás, hepatitis vagy TBC - az Egészségügyi Tanácsadó Testület orvosai akkor is a szoptatás folytatása mellett foglalnak állást. A szoptatás az anyától a lehető legkisebb erőfeszítést kívánja, és a lehető legtöbb pihenést biztosítja.

Nagyon fontos, hogy bármilyen - akár recept nélkül kapható - gyógyszer szedésének elkezdése előtt konzultálj orvosoddal. Rendszerint az anyatejbe átjutó gyógyszermennyiség annyira minimális, hogy egyáltalán nincs hatással a gyermekre, mindazonáltal nagyon fontos, hogy szükségtelenül, saját érdekében is, semmilyen gyógyszert ne szedjen a szoptató anya.

Három dolgot kell fontolóra venni, amikor a szoptató anyának gyógyszerre van szüksége: Ártalmas-e a gyógyszer a baba számára? Az elválasztás ártalmas lesz-e az anya vagy gyermek számára? Mik az alternatívák? Kevés gyógyszer bizonyult a babára nézve ártalmasnak. Az orvosok többségének az a tapasztalata, hogy ha egy bizonyos gyógyszer kockázatot jelenthet a baba számára, általában helyettesíthető olyan szerrel, amely kevesebb vagy semmi kockázatot nem hordoz.

Kórházi tartózkodás és szoptatás

Ha súlyos betegség vagy baleset folytán mégis kórházba kényszerülsz, tégy intézkedéseket, hogy kicsinyed veled maradhasson vagy behozhassák hozzád. Egyre több műtét lesz végrehajtható helyi érzéstelenítéssel, járó betegként. Pihenni aztán hazatérhet az anya az otthonába, és nincs szükség a szoptatás megszakítására és hosszabb időre való távollétre a babától.

Ha mégis kórházban kell töltened az éjszakát, vagy ott kell maradnod több napon át, férjed vagy egy jó barát behozhatja a babát látogatáskor, s megszoptathatod. Néhány kórház megengedi, hogy a baba is bent maradjon veled egy szobában. Ha néhány szoptatás ki is kell, hogy maradjon, a mellpumpa használata megelőzi a mellek megduzzadását.

Oltások és Rh-összeférhetetlenség

Ha Rh negatív vércsoportod van, a babáé pedig Rh pozitív, minden bizonnyal megkapod a RhoGAM (Rh antitest) injekciót, röviddel a szülés után. A RhoGAMot alkalmazzák legszélesebb körben az Rh komplikációk kivédésére. Az injekció nem ártalmas a szoptatott baba számára.

A RhoGAM mellett még számos egyéb oltás sem jelent veszélyt a szoptatott babára. Az amerikai Járványügyi Központ 1994-es közleménye szerint: „Sem elpusztított, sem élő oltóanyag nem veszélyezteti a szoptatás biztonságát sem az anya, sem gyermeke számára”. A védőoltások tekintetében az oltások ugyanazt a menetrendet követik a tápszerrel táplált és a szoptatott csecsemők esetében.

Posztnatális zavarok és mentális egészség

A szülés megváltozott élethelyzetet jelent az anya számára, és bár az örömmel teli és pozitív, mégis pszichés stresszel jár együtt. Az ezzel való megküzdés képessége egyéni hajlam kérdése. Ezt meghatározzák az örökletes tényezők és a korai gyermekévek tapasztalatai is.

Baby blues és gyermekágyi depresszió

A frissen szült nők akár 80%-ánál jelentkezik a depresszió legenyhébb, átmeneti formája, az ún. baby blues. Ez az állapot legfeljebb két hétig tart, és legfőbb jellemzője a levertség. A kismama gyakran látszólag ok nélkül sír, feszült, aggódik, hogy új szerepének vajon megfelel-e.

A frissen szült mamák közül minden 8. érintett a gyermekágyi depresszióban. Tünetei általában a 10. és 30. nap között jelentkeznek. Ez az állapot két héttől akár hónapokig is elhúzódhat, de ritkán évekről is beszélhetünk. A kialakulás végbemehet észrevétlenül, de a baby blues állapota is átfordulhat súlyosabba.

A következő tünetek közül, ha legalább egyszerre öt tünet legalább két hétig fennáll, az a depressziót jelzi:

• állandó rosszkedv, egykedvűség, levertség;
• gyakori sírás és elérzékenyülés;
• pesszimizmus;
• fokozott érzékenység, kisebbrendűségi komplexus;
• csökkent érdeklődés a környezet iránt;
• figyelem összpontosítás zavara;
• csökkent döntési képesség;
• a korábban örömöt okozó tevékenységek nem jelentenek a betegnek semmit;
• fáradtság, alvászavar, gyakori álmosság;
• reménytelenség érzése;
• étvágytalanság vagy éppen a fokozott étvágy;
• testsúlycsökkenés vagy ritkábban hízás;
• fokozott érdeklődés a halál illetve a haldoklás iránt;
• öngyilkosság, ilyen tartalmú gondolatok, illetve öngyilkossági kísérlet;
• belgyógyászati kivizsgálás során nem objektivizálható fájdalom;
• szexuális zavarok, a szexuális érdeklődés csökkenése;
• a társadalmi kapcsolatoktól történő visszahúzódás;
• szenvedélybetegség: alkoholizmus vagy kábítószer-függőség;
• tartós munkaképtelenség;
• idős korban a betegség gyakran feledékenység, zavartság formájában jelentkezik.

Gyermekágyi pszichózis

A szülés utáni pszichózis szerencsére ritkán fordul elő. Ez az állapot a legveszélyesebb a gyerekre és az anyára is, mert az ellenséges érzelmek itt a felszínre törnek. A betegség kezdete súlyos és gyors, a leggyakrabban az első két hétben alakul ki a szülés után. Előfordul viszont olyan eset is, amikor több hét, akár három hónap is eltelhet a tünetek kialakulásáig, melyek akár hetekig-hónapokig is fennállhatnak.

A betegségnél gyakori a hirtelen személyiségváltozás, dezorientáltság, bizarr viselkedés, szélsőséges hangulatok változása, a realitásérzék teljes elveszítése, hallucinációk, kényszerképzetek fellépése a szülést követő hetekben. Súlyos esetben csecsemőgyilkosság fordulhat elő, ennek gyakorisága 4%. Az öngyilkossági veszély - különösen az első év során - hatványozottan emelkedik.

A gyermekágyi pszichózis kezelésének hazai protokollját 2017-ben határozták meg. Lényeges, hogy a gyermekágyi pszichózist semmiképpen ne tévesszék össze, ne azonosítsák a gyermekágyi depresszióval. Az első komolyabb jelzés, ha a kismama viselkedése, reakciói, a környezetéhez való viszonyulása megváltozik, amit súlyos alvászavar kísér, gyakori és indokolatlan sírás, rettegés, fokozott ingerlékenység, hallucináció, téveszme, egészen a teljes kimerülésig.

Hormonális változások és támogatás

Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szerint a nők serdülőkortól (12-13 éves koruktól) egészen a változó korig (45-55 éves korukig) ciklusosan működnek. Amikor a megtermékenyült pete beágyazódik, a méhlepény is sárgatest hormont kezd termelni a petefészekkel együtt. A nő szerveztében ez a hormon mennyiség több ezerszeresére nő.

A baba megszületése az anya számára életének a legboldogabb érzése. Ezt meg is élik többnyire szülés után közvetlenül. A nőiessége értelmet nyer, megszületik a család, szorosabb lesz a párkapcsolat. A gyerekkel együtt azonban megszületik a méhlepény is, mely addig termelte a hormonokat.

A nő életében óriási változás történik: felfokozott érzelmi állapotban, megváltozott hormonháztartással, ráadásul a szoptatáshoz szükséges prolaktin hormon termelődésével áll a szülés után. A három hatás együtt ok lehet arra, hogy a kismamák érzékenyebbek, levertek legyenek, kedélyállapotuk ingadozó legyen a szülés után. Ehhez még hozzá adódik, hogy az első napokban alig alszanak az anyukák, kimerültek, az újszülött még nem alussza át az éjszakát.

A szülés utáni pszichés zavarokra jellemző, hogy jól kezelhetők, jó prognózisúak, és maradványtünetek nélkül gyógyulnak. Enyhe esetben tudatos odafigyeléssel, támogató közeggel is megoldhatók. Egy orvos, vagy védőnő alkalmankénti támogató jelenléte is gyorsan megszüntetheti a problémát. A házastárs segítő és együttérző figyelme is igen fontos.

Szülés utáni rehabilitáció és állami támogatások

A szülés utáni rehabilitáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a kismama a lehető leggyorsabban visszanyerje fizikai jóllétét, és élvezhesse az anyaság örömeit. A szülés utáni időszakban az anya testének elegendő időt kell adni a gyógyulásra, mielőtt komolyabb tornába fognának. A túl korai és intenzív edzés súlyosbíthatja a problémákat.

A szülés utáni rehabilitáció fontos tényezői

A szülés utáni rehabilitáció 3 legfontosabb tényezője:

1. Pihenés: Ha az anya nem piheni ki magát a szülés után, az izmok és az ízületek nem tudnak megfelelően regenerálódni és erősödni. Ezzel pedig azt éri el, hogy a szülés utáni regeneráció kitolódik.
2. Haskötő: A haskötő használatakor a területre gyakorolt nyomás segít enyhíteni a fájdalmat és a kellemetlenséget a hasi területen. Fontos azonban megjegyezni, hogy a haskötő csak egy segédeszköz a szülés utáni regenerációhoz, és nem helyettesítheti a megfelelő gyógytornát és az orvosi kezelést.
3. Szülés utáni gyógytorna: Az egyénre szabott szülés utáni gyógytorna fontos szerepet játszik az anya testének regenerálódásában és visszanyerésében. A gyógytorna többet ad, mint gondolnánk. Nem csak a fájdalmakat csillapítja, de segít helyreállítani a testtartást, az ízületeket és az izmokat. Általában 6-8 hét pihenést javasolnak - hacsak nem volt komplikáció -, és ezt követően elkezdhető a szülés utáni rehabilitáció legélvezetesebb része, a gyógytorna.

Állami támogatások a szülés után

A GYES-re bármelyik szülő (tehát vagy az anya vagy az apa) jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10. életévének betöltéséig. A szülő mellett a nagyszülő is jogosult erre az ellátásra, amelynek azonban megvannak a feltételei.

Csecsemőgondozási díjra akkor jogosult az anya, ha a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti) biztosított volt. Az ellátás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig.

Gyermekgondozási díj abban az esetben jár, ha a biztosított szülő a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, vagy ha az anya részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt. Az ellátás legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az, aki egyidejűleg csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást igényelheti. Úgyszintén az, aki ugyanazon gyermeke jogán egyidejűleg GYES-re, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra is jogosult, választania kell az ellátások közül. Más a helyzet a különböző korú gyermekek esetén: a szülő ezeket az ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti.

tags: #beteg #anyuka #szules