A bölcsődei beszoktatás a kisgyermeknevelési folyamat egyik legfontosabb és legérzékenyebb szakasza. Ez az első lépés a gyermek szociális fejlődésében, amikor elhagyja a szűkebb családi környezetet és megismeri az új közösséget, új szabályokat és új felnőtteket. A folyamat sikere nagymértékben függ a fokozatosságtól, a gyermek egyéni igényeinek figyelembevételétől, valamint a szülők és a kisgyermeknevelők szoros együttműködésétől.
A bölcsődénkbe folyamatos beszoktatással érkeznek a gyermekek. Érzelmi biztonságot, testi, lelki jólétet, a folyamatos beszoktatással érünk el. Az hogy miként tud beszokni egy gyermek az új közösségbe nagyon fontos. A beszoktatást a kisgyermek igénye határozza meg.
A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. Beszoktatással kezdődik a kisgyermek bölcsődei élete. Az ismeretlen új környezet megismeréséhez, bölcsődei napirend elfogadásához, a gyermekcsoport életébe való beilleszkedéshez, az anyától való elváláshoz a gyermeknek szüksége van az anya, a szülő biztonságot nyújtó jelenlétére, türelmes biztató, támogató magatartására.
A kisgyermeknevelők közvetlenül az édesanyától ismerhetik meg a gyermek egyedi igényeit, és ennek megfelelően tudják alakítani a gondozást. Így talán a szülőknek is könnyebb a bölcsődei beszoktatás, hiszen bizalmas viszony alakul ki. Fontos, hogy a szülő bízzon a választott nevelőben, magabiztosságot sugározzon gyermeke felé, így benne is biztonságérzetet kelt, megkönnyítve ezzel a beszoktatást.
A beszoktatás folyamata és időtartama
A beszoktatás időtartama általában 2 hét, minden esetben alkalmazkodva a gyermekhez, hiszen a gyermekek nem egyformák, illetve figyelembe véve a szülők kéréseit is. A beszoktatás időtartama a gyermek viselkedésétől függően növelhető, a hangsúly azonban mindig a fokozatosságon van. A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszere, hogy a gyermek bölcsődei tartózkodásának idejét fokozatosan növeljük. A szülő egyre rövidebb időt tölt gyermekével a csoportban, míg így a gyermek egyre hosszabb ideig tartózkodik szülő nélkül a bölcsődében.
A kisgyermeknevelők a gyermek együttműködésétől függően, már az első napokban próbálkoznak a kapcsolat kialakításával, kísérletet tesznek egy-egy gondozási részművelet elvégzésére is a szülő jelenlétében (pl.: kínálás, cipő bekötése, orrtörlés, stb.). A kisgyermeknevelőnek módja van megfigyelni anya és gyermek kapcsolatát, miként eszik a gyermek, milyen szokásai vannak.
A beszoktatás sosem zökkenőmentes hiszen az anyának és a gyermeknek is nehéz elválnia egymástól. Többet dacoskodhat, nyűgösebb lehet, hozzá kell szoknia az új helyzethez. Otthoni viselkedése is megváltozhat, szeretne édesanyjával több időt tölteni. A bölcsődei beszoktatás időigényes, de megéri mert megkönnyíti az elválást, érzelmileg kevésbé megterhelő.
A beszoktatás lépésről lépésre
A bölcsődei beszoktatás nem egyszerűen logisztikai kérdés, hanem érzelmi és pszichológiai folyamat is. A beszoktatás sokszor a szülőknek nehezebb, mint a gyerekeknek. Természetes, ha a szülő aggódik: „Mit fog csinálni nélkülem? Megértik majd, mit akar?
A gyermekek rendkívül érzékenyek a szülők hangulatára. Ha az anya vagy apa nyugodt, mosolygós arccal búcsúzik, a gyermek nagyobb eséllyel érzi magát biztonságban. A legtöbb bölcsőde úgy szervezi a beszoktatást, hogy az fokozatos legyen. Ez a folyamat minden gyermeknél más ütemben zajlik. Van, aki néhány nap alatt könnyedén megszokja az új helyzetet, míg másnak hetekre van szüksége.
1. nap: Eltöltött idő kb. 1-1,5 óra. A szülő és a gyermek 9 órára érkezik. A gyermek a szülővel együtt játékidőben ismerkedik a környezetével, csoporttal, kisgyermeknevelővel. A kisgyermeknevelő megfigyeli az egyéni sajátosságokat, a gyermek szokásait, a szülői attitűdöt.
2. nap: Eltöltött idő kb. 2 óra. A szülő és a gyermek 9 órára érkezik, folytatódik az ismerkedés. A szükséges gondozást a szülő végzi, a kisgyermeknevelő megfigyeli. Tízórait a szülő kínálja fel a gyermeknek.
3. nap: Eltöltött idő kb. 3 óra. A szülő és a gyermek 9 órára érkezik, folytatódik az ismerkedés. A szükséges gondozási műveleteket a szülő végzi, a kisgyermeknevelő figyelemmel kíséri. A kisgyermeknevelő törekszik a gyermekkel való kapcsolatfelvételre. A tízóraival már a kisgyermeknevelő kínálja meg a gyermeket.
4. nap: Eltöltött idő kb. 3,5 óra. A szülő és a gyermek 9 órára érkezik. A gyermek már a bölcsődében ebédel, az ebéddel a szülő kínálja. A szükséges gondozási műveleteket még a szülő végzi, de a kisgyermeknevelő is besegít, apróbb gondozási műveletek kezdeményezésével nyit a gyermek felé.
5. nap: Eltöltött idő kb. fél nap. A szülő és a gyermek 8 órára érkeznek. A gyermek a bölcsődében reggelizik és ebédel. A kisgyermeknevelő végzi a gondozási műveletek jelentős részét. A szülő hosszabb-rövidebb időre kimegy a csoportból, de bármikor visszahívható. Ebéd után már az ágyát is megmutatják a gyermeknek.
6. nap: Eltöltött idő egész délelőtt. A beszoktatás menete ugyanaz, mint pénteken volt.
7. nap: Eltöltött idő kb. 6 óra. A szülő a gyermekkel 8 órára érkezik. A szülő kimegy a csoportból, a kisgyermeknevelő végzi a gondozási műveleteket. Ebéd után az anya altatja el a gyermeket, és ébredéskor szintén jelen van. Ébredés után hazamennek.
8. nap, 9. nap, 10. nap: Eltöltött idő kb. 7-8 óra. A gyermek reggelire érkezik és uzsonna után hazamegy. A szülő délelőttönként már egyre több időt van távol, végül már nincs is jelen. A gondozási műveletek a kisgyermeknevelő végzi.
A szülő szerepe és a gyermek felkészítése
A beszoktatás sosem zökkenőmentes, hiszen az anyának és a gyermeknek is nehéz elválnia egymástól. A gyermek temperamentuma, érettsége, a kortárs kapcsolódások vonzereje, a szülő szorongása vagy biztonságérzete mind szerepet játszanak a beszoktatás sikerében. Az egyik legfontosabb tényező azonban a gyermeknek a gondozóval kialakított kötődése.
1. Beszéljünk a gyermeknek a bölcsődéről: Már a bölcsőde kezdete előtt beszéljünk a gyermeknek arról, mi fog történni. Mesélhetünk neki a bölcsődéről, játszhatunk szerepjátékot, ahol ő a kisgyermek, mi pedig a gondozó.
2. Hosszú búcsúzkodás helyett: A hosszas búcsúzkodás gyakran csak fokozza a gyermek szorongását. A búcsúzkodás legyen rövid, határozott, de kedves, szeretetteljes. Nagyon fontos, hogy elmond a gyermeknek, hogy mikor jössz érte.
3. Biztonságot adó tárgyak: Minden otthoni kellék, például cumi, pelenka, plüss állat behozható amivel megnyugszik a gyermek. Otthonról hozott kedvenc játék vagy kisebb tárgy a beszoktatás idején, illetve a későbbiekben is könnyebbé teheti a gyermek számára az otthontól, szülőtől való elszakadást.
4. A szülő nyugodt hozzáállása: A szülő nyugodt hozzáállása és magabiztossága kulcsfontosságú. Ha az anya vagy apa nyugodt, mosolygós arccal búcsúzik, a gyermek nagyobb eséllyel érzi magát biztonságban.
5. Kommunikáció a gondozókkal: Fontos, hogy a szülő és gondozó között együttműködés jöjjön létre. Közösen kövessétek, hogy mi zajlik a gyerekben, ki mit lát, mi lehet a következő lépés, mi segít és mi nehezít a gyereknek és erről kommunikáljatok egymással.
Mi történik, ha a gyermek sír?
Normális, ha az első hetekben előfordul sírás, nyugtalanság, rosszabb alvás vagy étvágytalanság. A bölcsődei beszoktatás során a gyermek különböző módon fejezheti ki érzéseit: sírással, dacos viselkedéssel, fokozott ragaszkodással vagy éppen azzal, hogy látszólag könnyedén veszi a helyzetet, de otthon nyugtalanabb. A gondozók szerepe ilyenkor kiemelkedő: ők segítik megnyugtatni, ölbe veszik, elterelik a figyelmét játékkal.
A legtöbb gyerek sír, kevesebben vannak, akik nem. Az, hogy a gyerek sír, tiltakozik, nem feltétlen jelenti azt, hogy traumatizálódik vagy sérül. A fő kérdés az, hogy a beszokással járó szorongásban kap-e a gyerek kellő segítséget a szülőtől és a gondozóktól. Ha igen, akkor a sírás a nehéz érzéseknek a kifejezése, amivel azonban a gyerek nem marad egyedül. Így nem sérül. Hanem átjut a nehéz időszakon és végül biztonságban érzi magát az új helyzetben.
Bölcsődei beszoktatás – Hogyan könnyíthető meg a kritikus időszak?
A bölcsődei beszoktatás sokszor a szülőknek nehezebb, mint a gyerekeknek. Az anyáknak, szülőknek ugyanúgy fel kell dolgozniuk azt, hogy gyermekükre most már más figyel, más gondoskodik róla napközben. Szoktatni kell saját magukat is, és gyermeküket is - szép fokozatosan - arra, hogy egyre több ideig lesznek külön egymástól, de a nap végén újra együtt játszhatnak majd.
A beszoktatás sokszor a szülőknek nehezebb, mint a gyerekeknek. Természetes, ha a szülő aggódik: „Mit fog csinálni nélkülem? Megértik majd, mit akar?
A bölcsődei beszoktatás időigényes, de megéri mert megkönnyíti az elválást, érzelmileg kevésbé megterhelő.
tags: #beszoktatas #folyamata #bolcsode