A bababarát születés 10 pontja és a világra jövetel hosszú távú hatásai

„Ilyen vagyok, ilyennek születtem” - mondjuk, amikor nehéz helyzetekbe kerülve szembe találkozunk hiányosságainkkal, elakadásainkkal. Ugyanígy mély nyomot hagy bennünk az is, ha a születés során komplikációk merültek fel, vagy valami oknál fogva nem érvényesülhettek a szülés természetes folyamatából származó jótékony hatások, vagy túl sok ún. Minden születés egyedi a történéseit, az átélt élményt és a hatásait tekintve. Világrajövetelünknek legalább olyan fontos hatása van a személyiségünkre, mint a méhen belüli élményeinknek. Számos kutatás bizonyítja, hogy a szülés alatti orvosi beavatkozásoknak hosszan tartó, negatív testi és lelki következményei vannak. A gyermekkori viselkedésünk, sőt a felnőttkori személyiségünk sajátosságai, életutunk elakadása, párkapcsolataink alakulása is függhet a születéstörténetünktől. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a világrajövetel körülményei hosszú távú pozitív, illetve negatív hatást fejtenek ki. Jó esetben egészségvédő hatással bírnak, s megalapozzák anya és gyermeke összehangolódását. A negatív hatások viszont növelhetik egyes betegségek kockázatát, mint például diabétesz, allergia, asztma, s a túlsúlyra, drogfogyasztásra való hajlam valószínűsége is emelkedik. Fontos tehát, hogy odafigyeljünk a születés körülményeire.

A magzati élet és a születés mint első krízis

A magzat a méhen belül már rendelkezik különböző képességekkel, aktív és reaktív lénynek tekinthető, aki amellett, hogy észleli a környezetét (anyaméh), átél érzelmeket, önindított és szándékos mozgásra képes, valamint kapcsolatba tud lépni az őt váró szüleivel. A méhen belüli fejlődésről rendelkezésre álló adatok szerint tudjuk, hogy a hathetes embrió már képes a mozgásra, és ezek a mozgások a tizedik héten már önindítottan jönnek létre. Az érzékszervek a 8. héttől reaktívak, az ízérzékelés és szaglás a 14. héttől működik, a babák szívesebben nyelik az anya táplálkozásától függően édessé váló magzatvizet. A szemhéj még a 10 - 26. hét között zárt, és a vizuális rendszer kb 7. A magzat hallását vizsgálták leginkább, 16 hetes kortól beszélhetünk hallásról. Az álmokat hozó gyors szemmozgások szakaszát (REM) a 23. Az érzelmek terén is jellemző a korai kezdet. Amniocentézisen átesett babák eltérően reagálnak a behatoló tűre (ekkor még zárt a szemhéj), menekülés, dühös rúgás, ledermedés, vagy a tű odébb tolása egyaránt előfordulhat. Egypetéjű ikrek egymással interakcióban vannak, simogatás és a másik eltolása, megütése ennek megnyilvánulása lehet. De a baba reagál az anya érzelmeire, a felé irányuló kapcsolódási igényére is. A magzati tanulás és emlékezet bizonyítéka az, hogy az újszülött felismeri az ismerős hangokat, a sokat hallgatott zenét. A magzat lát, hall, érez és tanul az anyaméhben, és az így szerzett tapasztalatait használja, alkalmazza a születése után is. Tartós stressznek kitett anyák gyermekeivel kapcsolatban figyelték meg azt egy kutatás során, hogy nemcsak a szülés után, hanem évek, évtizedek távlatában is megemelkedett pulzusszámot mértek esetükben.

A szülés során a babát sokféle hatás éri. A megszületés folyamata és körülményei stresszt jelentenek a babának. Ide tartozik mindaz, ami a baba testével és testében történik a méhösszehúzódások hatására és a szülőcsatornán való áthaladáskor. A másik forrás a méhösszehúzódások miatti időszakos oxigén- és tápanyagellátás elakadás, ami a méhlepény oxigénellátási problémáiból, illetve a köldökzsinór összeszorulásából származhat. - melegít (az ún. Ennek forrásai azok a környezeti ingerek, amelyek az újszülöttet a születése időpontjában érik. Szoros összefüggést mutat az ellátásból fakadó stresszel, de mégis külön tárgyalható. Az újszülött világrajövetel pillanataiban stresszhormon-szintje az egekben jár. Ha ez valami miatt nem tud szépen lenyugodni, az akár messzemenő következményeket is maga után vonhat.

Újabb felfogás szerint a születés az élet első nagy normatív, vagyis előre bejósolható krízise. Nem mindegy, hogy a magzat ezt hogyan éli meg. A tapasztalatok szerint a születés mintázata a gyermek későbbi életében, különböző helyzetekben is megmutatkozik, egyfajta mintaként szolgál. A szülés körüli traumák hatással lehetnek a személyiség alakulására, a későbbi karakterre, a különféle helyzetekkel való megküzdési stratégiákra és reakciókra, de a kapcsolatok alakulására is.

A születés fázisai a baba szemszögéből

Winnicott szerint a szülés során történő összes esemény az eredetinek megfelelő sorrendben rögzül az újszülött emlékezetében.

1. Ez a méhen belüli időszak, amikor még minden rendben van. Elég az oxigén és a tápanyag a baba számára, meleg és védett hely az anyaméh.
2. Az összehúzódások miatti nyomás fokozódik, de még nem nyílt ki a méhszáj, nem jelent meg a menekülés lehetősége.
3. A méhszáj kellő nagyságúra megnyílik a baba számára kaput nyitva.
4. A baba azt érzi, végre vége a nyomásnak, újra van oxigén, sok negatív testérzet megszűnik, jó esetben az anyai test ismerős ölelése veszi körül. Ha szülés után az anya elesett, elérhetetlen akár fizikailag, akár érzelmileg a baba számára, a küzdelem kimenete negatív színezetet kap. Az így született ember a későbbiekben elkerülheti a küzdelmes helyzeteket, félelmetesnek élheti át az elszakadással, elválással kapcsolatos élethelyzeteket.

A bababarát születés kívánatos körülményei - A WHO 10 pontja

A perinatális szakemberekből álló csoport immár negyedik éve indított országjáró sétát avval a céllal, hogy felhívja a közvélemény és a szakma figyelmét a szülés/születés méltó körülményeinek fontosságára. A csoport törekvései lényegében arra irányulnak, hogy minél szélesebb körben terjedjen el a WHO 1985-ös ajánlása, és a bababarátság 10 pontja a szülés/születés kívánatos körülményeiről.

A gyöngéd születés elvei

Leboyer francia szülészorvost az újszülöttekkel való együttérzés indította az ún. gyöngéd születés kialakítására. A félhomály, a magasan tartott szobahőmérséklet, a baba anya hasára helyezése az első szopás lehetőségének biztosítása, a köldökzsinór pulzálás abbamaradása utáni elvágása, a baba 37 °C-os vízbe helyezése, majd bebugyolálása adják a legfontosabb összetevőit ennek a receptnek.

Az „aranyóra” és a bőrkontaktus jelentősége

Ezek közül a bababarát születés 10 pontjából a legfontosabb, hogy az újszülötteket azonnal tegyék az anya testére, jöjjön létre a bőrkontaktus. Az aranyórának nevezett időszak jótékonyan hat az újszülött hőszabályozására, vércukorszintjére, kevesebbet sír, jobban szopik. Egyes kutatások szerint az anyáknál csökkenti a szülés utáni hangulatzavar kialakulását is. Az anya-gyermek kapcsolat egy hosszú út, amihez jó alapok kellenek. Még a legnehezebb vajúdás emléke is elcsitul, ha az anya a bőrén érezheti a gyermekét.

Információ, döntés, kompetencia

Szülés során leggyakrabban a váratlan fejlemények okoznak traumát az édesanyáknak. Ha az anya nem kap kellő információt a történésekről, ha szülés közben a feje fölött, a saját döntései nélkül, csak úgy megtörténnek a dolgok, megeshet, hogy erőszakos élményként raktározza el mindezt. Fontos, hogy megélje a kompetenciáját, erre tud az apa is ráhangolódni. A természetes úton való megszületés is alakulhat oly módon, amely nem zökkenőmentes, és ez megnehezítheti a baba méhen kívüli életkezdetét. Önmagában a császármetszés nem kell, hogy szükségszerűen ilyen problémákat okozzon. Vannak helyzetek, amikor indokolt és létjogosultsága van, hiszen életmentő beavatkozás az anya és a magzat számára. De nem mindegy, hogy a császármetszés szükségességével, a várható eseményekkel kapcsolatosan az anya milyen módon és mennyi információt kap. Bevonják-e ebbe a döntésbe, vagy a feje felett döntenek? Partnerként, kompetens szereplőként lehet-e jelen, tiszteletben tartják-e testi-lelki szükségleteit?

Szoptatás és kötődés

Az is fontos, hogy az újszülött a saját tempójában hangolódjon rá a szopásra. Helytelen és riasztó az a gyakorlat, hogy a mellbimbót a kisded szájába tömik, az az ideális, ha magától találja meg. Csak időt kell hagyni rá, s az anyja hasán, kis pihenőkkel szépen felkúszik a mellbimbókhoz. Szükségtelen beavatkozni, sürgetni, erőltetni. Természetesen mindannyian úgy gondoljuk, hogy az anya és a gyermek szülés közbeni biztonsága mindenek fölötti, de ezen belül rengeteg olyan részkérdés van, amit meg lehet beszélni, amiben az anya döntést hozhat. Így van ez a szoptatással is, ami még ma is gyakran frusztrálja a nőket, holott a tejelválasztásnak semmi köze ahhoz, hogy valaki milyen anya. Ma már nem léteznek a régi regulák, az igény szerinti szoptatást képviseljük. A szoptatás nemcsak a legmegfelelőbb táplálékkal látja el a babát, a szülés utáni előtej nemcsak vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, de immunizál és hashajtó hatású (segíti a magzatszurok kiürülését), segíti az egészséges bélflóra kialakulását. A baba számára az első 12-36 óra meghatározó jelentőségű a kötődés kialakulása szempontjából.

A szülés tempója és a pozitív szuggesztió

Sok orvos és anya a gyorsaságban látja a jó szülés kulcsát. Holott ha túl gyors a folyamat, az anya nem tudja megélni, olyan, mintha nem is vele történt volna meg. A lélek valahol lemarad a rohanásban. A szervezet tempójához igazodó természetes szülésben minden folyamat lassan épül fel, más a dinamikája, mint a felpörgetett világrajövetelnek. Utóbbi egyik gyakran alkalmazott eszköze az oxitocin infúzió. A szeretethormonnak is nevezett oxitocin azonban egészen másként működik, ha a szervezet maga állítja elő, mint ha intravénásan juttatják be. Kémiailag ugyanaz az anyag, s szükség esetén életmentő szerepe lehet, ám ennél jóval gyakrabban vetik be. A gond az, hogy míg a saját oxitocin időszakonként pumpálódik a vérbe, addig a kívülről adagolt folyamatosan áramlik, túldolgoztatva az anyát. Így elmaradnak a fellélegzést nyújtó, pihentető szünetek.

Léteznek természetesebb módszerek is a szülés/születés minőségének javítására. Mint például a pozitív szuggesztió. A szuggesztió lényege, hogy önkéntelenül hat. Ha egy anya azt hallja, hogy ő nem alkalmas a szoptatásra, vagy hogy neki túl sok vagy túl kevés a magzatvize, akkor nem feltétlenül tudatosan, de sikertelen történetként kódolja magában a rá váró fejleményeket. A pozitív szuggesztió ennek az ellenkezőjét eredményezi. A pozitív fogalmazás nem cukormázat, vagy eltitkolt diagnózist jelent, hanem olyan verbális bánásmódot, ami előremutató, a megoldás felé vezet, s kapaszkodót kínál. A hazai kutatásokból is kitűnik, hogy pozitív szuggesztió mellett 40 százalékkal csökken a vérzés az ízületi műtétek során, vagy hogy az intenzíven 4-5 nappal rövidebb ideig kell lélegeztetni azokat a betegeket, akik ebben a szellemben kapnak tájékoztatást.

Az anya szerepe és a támogató környezet

Az anya legfőbb hozzájárulása a szülés háborítatlanságának biztosítása, hiszen a szülés természetes folyamata segíti a babát a születés során és felkészíti a kinti élethez való alkalmazkodásra. Ebben komoly segítséget jelent a szülés megfelelő helyszínének és a szülésnél jelen lévő személyeknek (szaksegítség és érzelmi támaszt nyújtók) a kiválasztása, megválogatása. Érdemes próbálkozni a születés körülményeinek minél otthonosabbá tételével, a zavaró ingeráradat csökkentésével (félhomály, halk hangok, meleg) és az anya érzelmi biztonságának növelésével. Sokat tehet ő is azért, hogy már a baba méhen belüli élete, majd pedig megszületésének, megérkezésének élménye jó legyen. A várandósság során az anya érzései, gondolatai befolyásolják a magzat fejlődését, jóllétét. Ezek meghatározóak abban, hogy a baba jó első tapasztalatokat szerezzen a világról. Az anya sokat tehet azért is, hogy az újszülött, majd a csecsemő biztonságban érezze magát és olyanok vegyék körül, akik ebben őket segítik.

A születés utáni átmenet támogatása és az emlékek feldolgozása

A születést ünnepé tehetjük, ha megtervezünk és végrehajtunk egy saját rítust, amivel köszöntjük a babánkat. A születés után a méhen belüli gondoskodás elemeinek felhasználásával segíthetjük a babánkat az átmenet megélésében. Ilyen elemek, segítségforrások lehetnek - az anya és az apa hangja, amit a baba a méhen belüli időszakból ismer, felismer. A szoros testkontaktus (az anya testén lógó újszülött - hordozás) szintén segít, megnyugtatja a babát és a légzési ritmust is normalizálja, a testmeleg pedig az anyai melegség, szeretet közvetítője az újszülött számára. A baba ringatása, az ún. Babusgatás, testközelség, ringatás segíti az újszülöttet a kinti élethez való alkalmazkodásban.

Nem feltétlenül kell, hogy nyomuk maradjon. A perinatális időszak élményei feldolgozhatók a baba számára, ebben a szülei, a családja, tágabb környezete, és az ezzel az időszakkal foglalkozó szakemberek a segítségére lehetnek. Akkor sem kell azonban kétségbe esni, ha valaki nehéz, vagy koraszülés útján ad életet gyermekének. Bármi történt ugyanis, azt fel lehet dolgozni, át lehet írni megküzdéssé, életre nevelő tanulsággá. A méhen belüli életben és a szülés, születés során átélt traumák, nehézségek feldolgozásra szorulnak. Mind a baba, mind az anya részéről. Így érhető el, hogy az újszülött későbbi életútja során életét jól szolgáló megoldásokra legyen képes és ne kezdeti tapasztalatai határozzák meg reakcióit, megküzdési stratégiáit. Ha a születés nehéz volt, vagy az anyát és a babát elválasztották egymástól, segíthet, ha az anya sokszor elmeséli a babának születése történéseit. Kifejezheti, ki- és elsírhatja fájdalmait, hiányait, akár együtt a babával. Amikor az újszülött elfoglalja helyét a családjában, ez valamennyi családtag számára fontos időszak. Tisztázásra kerülhetnek a szerepek, az, hogy kinek mi a dolga a babával. Sokat segíthet már az is, ha a szülők, a tágabb család és környezet nyugodt, biztonságos körülményeket tudnak teremteni az újszülött számára otthon. Ez a „megtartó”, minden értelemben ölelő környezet segíthet abban, hogy a korai negatív élményeket a baba feldolgozhassa. További segítség lehet a születési élmény professzionálisabb, pszichoterápiás feldolgozása célzott lelki munkával. Felnőtt páciensek kezelése során tapasztalták, hogy sok pszichés és pszichoszomatikus tünet mögött a magzati életbeli illetve a születés körüli ártalmak állhatnak. Ennek kapcsán alakultak ki olyan terápiás irányzatok, amelyek a születés negatív élményének újra élését, átírását és korrigálását tűzték ki célként (pl. rebirthing terápiák, korregressziós hipnózis). A legtöbb embernél ezek az emlékek tudatosan nem hozzáférhetőek. Ezek hipnózissal megközelíthetővé válnak, de a rebirthing légzéstechnikája szintén a megszületés időszakát hozza felszínre, teszi újra átélhetővé és korrigálhatóvá azt. Etényi Zsuzsa a gyerekek perinatális emlékeit vizsgálta egy egyszerű kellék - egy három méter hosszú, másfél méter átmérőjű puha cső segítségével, ami a szülőcsatornát képviselte, és figyelte a gyerekek reakcióját a csövön való áthaladásban. Szoros összefüggést talált a gyerek csőre adott reakciói és a születésük körülményei között. A szülőcsatornában elakadt gyerek születéséhez hasonlóan csak segítséggel (vákuum, fogó) tudott a csövön átjutni, vagy a császárral a született a beilleszkedésig el sem jutó magzati élmény esetén a gyerek el sem indult a csőig. Ha egy nő szülését valamilyen trauma kíséri, megeshet, hogy csak pszichológus segítségével állhat helyre a lelki békéje. A rossz emlékek feldolgozásának folyamata egyben azt is tapinthatóvá teszi, hogy milyen közel vannak egymáshoz a testi és lelki folyamatok, s milyen hihetetlen szimbiózis, egymásra hangoltságát hatja át az anya és gyermeke kapcsolatát. Kiderül ez abból, hogy amikor az édesanya végre szavakba önti nehéz történetét, s ennek nyomán végre oldódik benne a felgyülemlett feszültség, a megnyugvás azonnal átsugárzik a karjai közt tartott kisdedre is. Hogy ez miből derül ki? Megtelik a pelus...

Szülészeti adatok a Kohorsz ’18 kutatás tükrében

A gyermekek féléves-kori adatfelvételében kíváncsiak voltunk a szülés körülményeire is. A megkérdezett anyák döntő többsége (97,6 százalék) állami fenntartású kórházban vagy klinikán szült, 1,8 százalékuk jelölt meg a szülés helyszíneként magánkórházat, és mindössze 35 fő (0,4 százalék) hozta világra otthonában gyermekét. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy sok nő számára fontos az apa jelenléte a születéskor, mind lelki támogatás, mind fizikai, mind hormonális szempontból. A Kohorsz ’18 kutatásban a nők több mint felénél (56,7 százalék) bent volt a gyermek apja a szülésnél.

Az apás szülések és a kórházi tartózkodás adatai

Az „apás-szülések” aránya azonban meglehetősen különböző az egyes társadalmi csoportokban: minél kedvezőbb a várandós társadalmi helyzete (minél iskolázottabb, minél jobb anyagi körülmények közt él), annál nagyobb valószínűséggel volt bent az apa a szülésnél. A szülések 10,6 százalékában más családtag vagy barát (is) volt jelen. A szülés után átlagosan 4 éjszakát töltöttek az anyák kórházban. A leggyakoribb a szülést követő 3 éjszakányi benntartózkodás. A kórházban töltött éjszakák száma több tényezővel is összefügghet: egészségi állapot, várandósság alatti komplikációk, külső körülmények. A rosszabb egészégi állapotban lévők, vagy problémás várandósságot viselők töltöttek nagyobb eséllyel több időt a kórházban már a szülés előtt.

Barátságok a baba érkezése után

A gyerek születését okolni azért, hogy egy barátság megszakad, nem feltétlenül helytálló. Seth Meyers klinikai szakpszichológus, párterapeuta megerősíti: egy gyerek érkezése legalább annyira felforgat egy barátságot, mint egy párkapcsolatot. Egy ilyen nagy változás okozta krízis ugyanakkor - állítja -, meg is erősítheti hosszú távon a köteléket két ember között, mivel ha sikerül együtt kialakítaniuk az új helyzethez illő új szabályokat, ez közös sikerélményt adhat. Minden ember életében nagyon fontos, hogy legyenek baráti kapcsolatai. És ez, a látszat ellenére, fokozottan igaz azokra, akik gyereket nevelnek, mivel az ő idejük és az energiájuk nagy része arra megy el, hogy valaki más igényeit figyelik folyamatosan. Az, hogy érzelmileg hova helyezik a fókuszt, nem jelenti automatikusan, hogy nincs szükségük biztonságos és megértő felnőtt kötődésekre is. Ez igényel némi rugalmasságot a másik oldalon, de a közösen leküzdött nehézségek, az együtt kidolgozott, személyre szabott megoldások erősíthetik is a baráti kapcsolatokat. Szerencsére ma már az online kommunikációs lehetőségek nagyban megkönnyítik a kapcsolattartást akkor is, ha a személyes találkozások megritkulnak. Így a kevesebb találkozás nem feltétlenül kell, hogy egy barátság elvesztését jelentse.

Tippek a barátságok megőrzésére

• Beszélgessünk a barátainkkal már a baba érkezése előtt is arról, hogy biztosan lesznek olyan hónapok, amikor a korábbi menetrend gyakorlatilag egyáltalán nem lesz tartható. Amint az anya és a baba időbeosztása beáll, már sokkal könnyebb lesz. Beszélgetni lehet a játszótéren is, séta közben vagy éppen telefonon.
• Az orvosnál, a játszótéren, a környéken sétálás közben biztosan találkozunk majd más kismamákkal is, akik ugyanabban az élethelyzetben vannak, mint mi. Valószínűleg nem lesz mindegyikükből a legjobb barátunk, de kellemes ismeretségek köttethetnek így, ráadásul az érdeklődési kör és a napi tapasztalat is egybevág, így számos olyan dolgot tudunk megbeszélni, amit azokkal a barátainkkal nem, akiknek még nincs gyermekük.
• Természetes, hogy a baba születésével a kicsi kerül a figyelem középpontjába, de idővel kezdjünk el újra figyelni a saját igényeinkre is. Mindenkinek szüksége van arra, hogy picit kimozduljon, a figyelmét - ha csak egy rövid időre is -, de másra fókuszálja, mint a gyerek.
• Ha úgy érezzük, egy régi jó barát nem érdeklődik annyit, mint korábban, pedig nekünk hiányzik a társasága, hívjuk fel mi. Mondjuk el nyugodtan neki, hogy hiányzik, hogy szívesen látnánk néha.
• A barátok és a családtagok is elsők között lehetnek azok, akik segítséget nyújtanak. Világosan kommunikáljuk, hogy érezzük magunkat, mire lenne szükségünk, és kérjünk segítséget.
• A legapróbb, leghétköznapibb dolgok számítanak a legtöbbet a kismama lelkének. „Vagy megkérdezi, van-e mit ennem, hozzon-e valamit a boltból. Ha már van egy gyerek, megkérdezni, vigye-e el a nagyobbat játszani egy órára, hogy a kicsivel tudjak lenni.” A lényeg a jelenlét.
• Nagyon felszabadító érzés, amikor a gyermektelen barátnők ítélkezés meg ijedezés nélkül hallgatják végig, hogyan éli meg ő maga az anyaságot, a szoptatást, a fájdalmat, a kialvatlanságot, stb. „Ha kapsz egy megerősítést, amikor tele vagy kételyekkel, ráébredsz: úristen, jól csinálom!”
• Tudatosítsuk az anyukákkal, főleg az első szülőkkel, hogy ők ugyanolyan fontosak, mint a gyerek. Ha én beteg vagyok, az a gyereknek is rossz. Sokan részben amiatt nem merjük senkire otthagyni a gyereket, mert van bennünk egy állandó rettegés, hogy mindent jó csináljunk, minden pillanatban ott legyünk. Közben pedig a gyerek akkor is nyugodtan fog aludni egy órán át, ha a barátnőm vigyáz rá, én meg addig hajat mosok.
• Természetesen egyáltalán nem lehetetlen fenntartani egy baráti kapcsolatot akkor sem, ha az egyik félnek gyereke születik. Az biztos, hogy a gyermektelen barátnak rugalmasnak, megértőnek kell lennie, és el kell fogadnia, hogy a fókusz most egy másfajta kapcsolaton van, ami még új és alakul. A legjobb, ha felkínálja a másiknak a döntési lehetőséget, szeretné-e a találkozókba bevonni a gyereket is, és elfogadja, bárhogy is határoz az újdonsült szülő.
• Ha a felnőttek azok, akik már régóta barátok, és ebbe a kapcsolatba érkeznek meg később a gyerekek. Ha a szülők továbbra is figyelnek arra, hogy legyenek közös programjaik, sok időt töltenek egymás társaságában, és gyakran viszik magukkal a gyerekeket is a baráti találkozókra, akkor a kicsik automatikusan kapcsolódnak egymáshoz, és lehetséges, hogy egy idő után a szüleiktől függetlenül is igényelni fogják egymás társaságát.

tags: #baba #baratsag #10 #pontja #a #szules