A bepólyált kisgyermek és a betlehemi csillag: Két evangélium történetei

Jézus születésének történetét a Biblia újszövetségi részében, két evangéliumban is megtaláljuk: Máté és Lukács könyvében. Bár mindkettő a Messiás születéséről szól, a részletekben jelentős eltérések fedezhetők fel, különösen a "bölcsek" és a "betlehemi csillag", illetve a "pásztorok" megjelenése kapcsán.

A Betlehemi Csillag és a Napkeleti Bölcsek története Máté evangéliumában

Máté evangéliuma (Mt 2,1-11) említi a betlehemi csillagot, amit a nép körében egyszerűen karácsonyi csillagként is emlegetnek, és a napkeleti bölcseket (görög: Magoi apo anatolon - keleti mágusok), vagy ahogy a keresztény hagyomány tartja számon, a háromkirályokat: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt. Ők egy csillagot követve jutottak el a kisded Jézushoz, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

Ki voltak a napkeleti bölcsek?

A "bölcsek" kilétével kapcsolatosan számos elképzelés merült fel az évszázadok folyamán. Vannak olyan feltételezések, hogy perzsa mágusok voltak, akik az akkori csillagtudományban (akkoriban nem volt az asztronómia és az asztrológia különválasztva) jártasak lévén, ki tudták előre számítani egy messiás születése csillagzatának megjelenési idejét és helyét. A csillagjós káldeusok is szóba jönnek. Az ősrégi görög ábrázolásmód alapján Menyhért egy szakáll nélküli fiatalember, Boldizsár fekete szakállat visel, Gáspár pedig egy fehér szakállú aggastyán.

Máté evangéliuma szerint három Magoi-t említ, mely számot az általuk magukkal hozott ajándékok (arany, tömjén, mirha) is szemléltetnek és alátámasztanak. A "bölcsek" számát eltérően, 2 - 12 között adják meg egyes falifestmények ill. legendák.

A Betlehemi Csillag természete: Tudományos hipotézisek

A betlehemi csillag mibenlétével kapcsolatosan is számos hipotézis látott napvilágot az idők folyamán:

• Johannes Kepler elmélete: Kepler (1571-1630) német matematikus, asztronómus és asztrológus elképzelése szerint a betlehemi csillag nem üstökös volt, hanem a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkcióiból adódó jelenség és egy szupernóva megjelenésének a kombinációja kellett legyen. Számításai szerint Kr. e. 7-ben ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben. Mivel a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született.
• Michael Molnar asztrológiai elmélete: Michael Molnar amerikai fizikus, számítógép-szakértő elmélete arra utal, hogy a betlehemi csillag nem egy asztronómiai, hanem egy asztrológiai jelenség kellett, hogy legyen. Teóriája szerint a betlehemi csillag, mely a Messiás születését jelezte, egy planétakonjunkció volt a Kos jegyében (Júdea jelképe?). A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz bolygók i. e. 6. április 17-én reggel álltak együtt, egyidejűleg a csökkenő Hold a Jupiter előtt elvonult.
• K. Ferrari d'Occhieppo asztronómiai álláspontja: K. Ferrari d'Occhieppo osztrák asztronómus álláspontja értelmében i. e. 7-ben a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkciói jelezték a Názáreti Jézus megszületését, amely konjunkciókat a babiloni csillagász-asztrológusok is feljegyezték.
• Teres Ágoston értelmezése: Teres Ágoston magyar jezsuita matematikus, fizikus Biblia és asztronómia című könyvében Máté evangéliumának legrégibb szövegét és ókori csillagászati szakkifejezéseket összevetve azt állítja, hogy Máté szakszerű kifejezések használatával meglepően pontos adatokat közöl, amik tudományosan igazolhatók. Szerinte az evangéliumi szöveg nem egy csillag, hanem bolygók együttállását írja le. Az „en té anatolé” rendszerint egy vándorcsillag (bolygó) felkeltét jelzi egy meghatározott csillagképben, amikor a naplementével egy időben vagy közvetlen utána láthatóvá válik.

Az Ószövetség és a Jelenések könyve a csillagokról

Az Ószövetségben is történik említés csillagról ("Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelből" - 4Móz 24,17;), a Jelenések könyvében szintén olvashatunk róluk ("A hét csillag titkát, a melyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót." Jel 1,20), melyek a bibliai titkokkal (misztérium) lehetnek kapcsolatban.

Jézus születése Lukács evangéliumában: Pásztorok és angyalok

Lukács evangéliumában nincsen szó „bölcsekről”, akik egy csillagot követve találtak az újszülött Jézusra, hanem pásztorokról tesz említést Lukács, akiknek először egy angyal, majd a „mennyei seregek sokasága” jelent meg és hírül adták Jézus születését.

Lukács evangéliumának részletei:

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius (latin: Quirinius) volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek.” Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.” Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében.

Jézus születésének időpontja és a keresztény időszámítás

A keresztény időszámítás kezdete a Názáreti Jézus születésének Dionysius Exiguus (470 - 550) jogász, kronológus szerzetes által tévesen kikalkulált időpontjára épül még a mai napig is. Jézus születésének az évét a Róma alapítása utáni (ab urbe condita) 754. évre tette és ezzel megszületett a keresztény időszámítás. A történelmi dátumainkat ehhez a hibásan megállapított kiindulási ponthoz képest Kr.e.-i (ante Christum natum) illetve Kr.u.-i (post Christum natum) keltezésekkel ellátva tartjuk számon. Ma már nyíltan elismerik a keresztény források is, hogy Dionysius Exiguus által megállapított időpont feltehetően 6-8 évvel eltér a ténylegestől.

Feltehetően ha ismerné az ember Jézus pontos születési időpontját, akkor a betlehemi csillag mibenlétére is megtudhatná a választ. A tudományos alapokon folytatott kutatások eddig eredménytelennek bizonyultak.

tags: #bepolyazott #kisgyerek #mikor #meglattak