A nemzetközi gazdaságtan alapjai és a világgazdaság fejlődése folyamatosan változó és összetett területek, amelyek mélyreható elemzést igényelnek.
A kötetben szereplő nyolc tanulmány egy-egy korabeli kutatási jelentés rövid bemutatásával indul, kiemelve ezeknek az elemzéseknek a mai napig helytálló megállapításait, értékeit. Ezt követően ugyanannak a témának egy mai viszonyokra vonatkozó elemzése következik, amely arra is törekszik, hogy bemutassa a mai folyamatok és a megelőző évtizedek jelenségei közötti összefüggéseket. Ezzel a módszerrel konkrét példákon keresztül tudjuk bemutatni egyrészt a világgazdasági folyamatokban megfigyelhető hosszabb távú tendenciák érvényesülését, másrészt azt is, hogy ezek feltárásában, a folyamatok jövőbeli várható továbbfejlődésének előrejelzésében a VKI kutatói milyen eredményeket tudtak elérni.
A kötetben helyet kapott tanulmányok nyolc témakörhöz kapcsolódnak. Az első blokkban a globalizáció folyamatai által megváltozó világgazdaság átfogó kérdései, problémái, a világgazdasági válságok, a centrum és periféria viszonya, a globalizálódó vállalati működés kérdései kaptak helyet. A második rész a világgazdasági kihívásokra adott különböző szintű gazdaságpolitikai válaszokkal foglalkozik. Miként lehet sikeresen alkalmazkodni, integrálódni a globális világgazdaságba? A globalizációval párhuzamosan kibontakozó regionalizáció, a sikeres világgazdasági integrációt elősegítő állami szerepvállalás, a mezőgazdaság problémái kapnak itt helyet. Egy fejezet pedig Közép- és Kelet-Európa rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi fejlődésének modellszerű sajátosságait tárja fel.
A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai kiemelten fontosak a globális kihívások megértéséhez.
A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége magában foglalja a termékek és szolgáltatások országok közötti cseréjét, amely bővíti a fogyasztási lehetőségeket és növeli a közösség jólétét.
Miért alakul ki a nemzetközi kereskedelem? Miért kereskednek egymással az országok? Minden ország esetében vannak termékek, amelyeket nem képes előállítani; Minden ország esetében vannak hatékonyabban és kevésbé hatékonyan előállítható termékek; Specializáció/szakosodás - méretgazdaságosság.
„A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelési lehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva.” (Samuelson) A külkereskedelem minden szereplő számára lehetővé teszi a többletfogyasztást. Pozitív jóléti hatás = Pareto-optimum. A közösség jóléte nő, ha egy tag jóléte nő anélkül, hogy akár egyetlen tag jóléte csökkenne.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai
- Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások;
- Eltérő gazdaságpolitikai törekvések;
- Eltérő nemzeti pénzügyi rendszerek kapcsolatai;
- Eltérő a termelési tényezők nemzetközi áramlásának természete.
- Különböző méretű országok
- Eltérő távolságok, szállítási útvonalak
A csere hatása a gazdasági szereplők helyzetére igen összetett:
- Módosul az adott termék belföldi kínálata, változik a piaci ár;
- Változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az adott termékből;
- Kihat a helyettesítő termékek keresletére és azok piaci árára is;
- Az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci helyzethez;
- A változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyet az iparág vállalatai felhasználnak;
- Megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, a nemzeti jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is;
- Megváltozik az állami költségvetés helyzete is.
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók közé tartozik a világkereskedelmi koefficiens, amely a világ összexportja értékének százalékos aránya a világ össztermelésében. Szintén fontos a világkereskedelem termelési rugalmassága, amely a világ összexportjának és össztermelésének változása közötti összefüggést mutatja.
A külkereskedelmi nyitottság vizsgálatakor az exporthányad (exportkoefficiens) és az importhányad (importkoefficiens) nagyságát vesszük figyelembe. Az exporthányad az export összértékének százalékos aránya a GDP-ben, míg az importhányad az import összértékének százalékos aránya a GDP-ben.
A külkereskedelmi mérleg egyenlege az export összértékének és az import összértékének különbözete, ami fontos mutatója az ország nemzetközi kereskedelmi pozíciójának.
A külkereskedelmi szerkezetet vizsgáló mutatók közé tartozik az export és import áruszerkezete, valamint földrajzi (relációs) szerkezete. Ezek betekintést nyújtanak abba, hogy milyen termékekkel és mely országokkal kereskedik egy adott ország.
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok, mint az egyszerű vagy nettó barter cserearány-mutató, a bruttó barter cserearány-mutató, a jövedelmi cserearány-mutató és az egyszeri faktorális cserearány-mutató, segítenek megérteni az exportált és importált termékek árának és mennyiségének viszonyát.
A cserearányok alakulása jelentős hatással lehet az ország gazdasági fejlődésére. Tartósan kedvezőtlen cserearány mutatók, mint az „elnyomorító gazdaság növekedés”, különösen akkor problémásak, ha több cserearány mutató egyszerre romlik. Ez jellemző lehet monokultúrás termelési és exportszerkezetű fejlődő országokra.
A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok, mint a kínálat árrugalmassága, a kereslet jövedelmi rugalmassága, a kereslet árrugalmassága és a kereslet kereszt-árrugalmassága, elengedhetetlenek a piaci folyamatok elemzéséhez.
Globalizáció, kereskedelem és szegénység: Gyorstalpaló közgazdaságtan #16
Az exportmultiplikátor, az importhatárhajlam és az importfüggőség olyan mutatók, amelyek az export, import és a nemzeti jövedelem közötti kapcsolatot vizsgálják. Ezek segítenek megérteni, hogyan hat a nemzetközi kereskedelem a nemzeti gazdaságra.
A nemzetközi gazdaságtan és a globalizáció területei folyamatosan fejlődnek, és új kihívásokat jelentenek mind az elméleti kutatások, mind a gyakorlati gazdaságpolitika számára.