A kamaszok olvasási szokásai gyakran kihívást jelentenek a szülőknek, különösen, ha a népszerű Harry Potter vagy Rick Riordan könyvek után szeretnének valami újat találni. Számukra ideális választás lehet Szakács Eszter „A nulladik zsebuniverzum” című regénye, amely egyedi módon ötvözi a fantáziát, a mitológiát és a valós problémákat.
Miért vonzza A nulladik zsebuniverzum a kamaszokat?
A tinik vagy olyan könyveket keresnek, amelyek kikapcsolódást jelentenek azáltal, hogy nem a mindennapi életről szólnak, vagy pedig olyasmit, ami nagyon is reflektál az őket érintő problémákra. Szakács Eszter műve mindkét kategóriába besorolható, hiszen izgalmas, kalandos történetet kínál, miközben mélyebb üzeneteket is hordoz.
A regény kiadói és tagok ajánlása szerint 12 éves kortól ajánlott, és már az eredeti megjelenés éve, 2020 óta számos kiadást megélt, ami a népszerűségét bizonyítja. A 616 oldalas, puhatáblás kötet, mely ekönyv formájában is elérhető, leköti az olvasót a változatos karakterekkel és a fordulatos cselekménnyel.
A történet és a szereplők
A nulladik zsebuniverzum harmadik kötete az Arthur mondakörrel és a jégkorszaki Neander-völgyi emberek kultúrájával ismerteti meg az olvasókat, miközben a Fény és a Sötét párharcát mutatja be. A történet lazán kapcsolódik az előző kötetekhez, így önmagában is olvasható, de a teljes sorozat élménye magával ragadó.
- Főbb szereplők: Merlin, Ajo, Sarrf (Csahos Fenevad), Gwendolyn Pellinore, Rufus Ferguson.
Az olvasók kiemelt értékelései szerint a könyv letehetetlen, és olyan egyedi világokat tár fel, mint Avalon, Nangara, Polisz és a Föld, melyek számos szállal kapcsolódnak egymáshoz. A szerző képes bemutatni, hogy nemcsak csatatéren, tömegekkel megvívott háborúk léteznek, hanem sokkal alattomosabbak is, és ezekben talán nehezebben adják a győzelmet is. A történet a mitológiákról tanít, miközben az olvasó szinte benne él az adott korban, átérezve a régiek hitvilágát.
A sorozat egyedisége
A sorozat nemcsak a görög mitológiát járja körül, hanem az őskori emberek hitvilágába és az Arthur-mondakörbe is kalauzol. A pozitív és negatív karakterek egyaránt jól kidolgozottak és ütősek. Az olvasók és a szereplők együtt érnek meg az áldozathozatalra és a veszteségek elfogadására. A könyv kerek, lezárt történetet kínál, anélkül, hogy csöpögőssé válna.
Horgas Eszter és Papp Gergely | Világtalálkozó
Hasonló fantasy könyvek
Azoknak, akik Szakács Eszter műve után is hasonló élményekre vágynak, érdemes megnézni az alábbi, címkék alapján hasonló könyveket:
- Csoma-Lőrincz Tamara: Hádész, az alvilág tini kalandora
- Soman Chainani: Az én váram
- Bessenyei Gábor: A feledés folyója
- Julie Kagawa: Shadow of the Fox - A róka árnya
- Hestia Potter: Legendary - Lázadás
- Fróna Zsófia: Démonok közt
- Schmal Róza: A Varad könyve
Eszter könyve a zsidó hagyományban
Eszter könyve az „Öt Megilla” közül az egyetlen, amely külföldön íródott, gáluti zsidóknak. Ezt a könyvet Purim előestéjén és reggelén olvassák fel a zsinagógákban. Nyelvezete tökéletes héber, de szellemisége és az a tény, hogy Isten neve nem szerepel benne, a mű gáluti eredetére utal. A könyv tartalma szerint a perzsa birodalom 127 tartományában szétszórva sok zsidó él, akik meglehetősen asszimilálódtak. Vezetőjük, Mordecháj, akinek hivatala is van a királyi udvarban, még a nevét is perzsásította. Unokahúga, Eszter (eredeti héber neve Hadasszá), Mordecháj kérésére nem árulja el zsidó mivoltát, amikor feleségül megy a nem zsidó királyhoz.
A pogrom veszélye és Eszter közbeavatkozása
A „szokásos” zsidóellenesség életveszélybe sodorja a királyság egész zsidó lakosságát. Ekkor avatkozik közbe Eszter, aki akkor már királyné, és ekkor derül ki zsidó származása is. A körülmények alakulása következtében a gyilkos tervet kiagyaló Hámánt kivégzik, helyére Mordecháj kerül. Bár a királyi rendelet a pogromot nem szünteti meg azonnal, a zsidóknak lehetőségük adódik arra, hogy megvédjék magukat.
A hagyomány és a kanonizálás
A hagyomány szerint Eszter könyvét a Nagy Szinódus (Kneszet Hágdolá) tagjai írták. Kezdetben azonban nem fogadták el a Purimot kötelező érvényűnek. Amikor Eszter arra kérte a Bölcseket, hogy „Fogadjanak el (mármint az ünnepet) nemzedékekre szólóan”, azt válaszolták, hogy „gyűlölködést szítasz a népek között.” Ez a vélekedés a szétszóratásban élők gondolkodására vall, miszerint folytonos védekezésben kell lenni, és ilyen eseményekre nem kell felhívni más népek figyelmét és megünnepelni.
Gavriel H. Cohen tanulmányában (Dáát Mikrá) rámutat, hogy „A Bölcsek ezen visszafogottsága, elhatárolódása az évezredek során, érvényes mind a mai napig is, hiszen Izrael ellenségei belekapaszkodtak a Megillába és a Purim ünnepébe, hogy ezzel is megrágalmazzák és mocskolják a zsidókat.”
Purim ünnepe és a történelmi kontextus
Marschalkó Lajos, magyar náci újságíró a „Világhódítók” című könyvében Purimot a zsidó bosszú főművének nevezi, azt állítva, hogy „a zsidóság a Purimot a világtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosságának emlékezetére ünnepli ma is, mint örömünnep…” Ez az eset rávilágít a Bölcsek távolbalátására, amikor nem akarták Eszter könyvét kanonizálni, mondván, hogy „gyűlölködést szítasz a népek között.”
A Purim ünnepét megkülönböztetik az ún. Megillt Táánitban felsorolt egyéb megmenekülési/győzelmi esetektől az ünnep micvái. Ezek közé tartozik a Purim előtti böjt (Táánit Eszter), a Megilla kétszeri kötelező felolvasása, a jótétemény gyakorlásának kötelessége (mátánot löevjonim = adományok a szegényeknek) és a slách-mónesz (misloách mánot = ajándék küldése idegeneknek).
Az Eszter könyvének tanulsága az, hogy a történések mögött az isteni Gondviselés rejtőzik - még akkor is, ha az egész könyvben Isten neve egyáltalán nem szerepel -, amely mindig vigyázza a zsidókat, és nem engedi meg, hogy eltűnjenek a történelemből. Eszter könyve - Bölcseink szerint - az „Eltakart Arc” (Heszter pánim) könyve, ahol nincs nyílt isteni beavatkozás.
Ahasvéros király és a perzsa birodalom
„Történet Ahasvéros idejéből. Ahasvéros Indiától Etiópiáig 127 tartomány uralkodója volt. Amikor Susán városában, királyi trónján ült, az összes vezető emberének és tisztségviselőjének - uralkodásának harmadik évében - lakomát rendezett.” (Eszter 1,1-3) A hagyományos kommentátorok nem történetírók, így a Biblia nem történelemkönyv. Rási szerint Ahasvéros „perzsa király volt, aki Cyrus (Kóres) után uralkodott a hetvenéves babilóniai száműzetés vége felé.” Mások, mint pl. Ibn Ezra, Artaxerxesszel azonosítják. Ahasvéros görögül Xerxész néven ismert, perzsául pedig Khshyárshának.
Ahasvéros tehát Cyrus után és Dárius előtt uralkodott, kb. 20 évig (i.e. 465-485). Ő volt az, aki félbeszakította a Szentély építését, amit fia, második Dárius, aki állítólag a zsidó Eszter királyné fia volt, később engedélyezett. Cyrus adta ki azt a királyi dekrétumot, amely lehetővé tette a száműzött zsidóknak, hogy visszatérjenek országukba, és újból felépítsék a Szentélyt. Érdekes módon az akkori zsidók nem igyekeztek vissza a gálutból saját országukba, mivel jól érezték magukat Babilóniában. Végül mégiscsak elkezdték építeni a Szentélyt, azonban hamarosan abba is hagyták, mivel a környező népek lázadás vádjával feljelentették a zsidókat a perzsa hatalom képviselőinél.
Ahasvéros uralkodásának első két éve feltehetően uralmának megszilárdításával telt el, és csak a harmadik évben juthatott el oda, hogy hatalmát és gazdagságát fitogtassa (Hérodotosz). Ez a harmadik év a világ teremtésének 3395. esztendeje volt, amikor is letelt a 70 évig tartó babilóniai száműzetés, és Jeremiás jövendölése értelmében a zsidók visszatérhettek volna a száműzetésből. Mivel ez nem következett be, Ahasvéros megrendezte a hosszan tartó ünnepséget és lakomát, majd meghívta a susáni zsidó vezetőket is egy egyhetes ünnepségre. A Bölcsek azt tartják, hogy Hámán sátáni terve annak büntetéseként született meg, hogy az ünnepségen részt vevők felettébb élvezték a király tréfli lakomáját.
Ahasvéros és Vásti királyné
A zsidó hagyomány szerint Ahasvéros nem is a perzsa királyi családból származott, hanem csak az előző király egyik hadvezére volt, és fondorlatos módon jutott a hatalomhoz. Ezért volt számára olyan fontos, hogy megerősítse uralmát. Feleségül vette Vástit, Bélsácár lányát, és a birodalom fővárosát Bábelből Susánba helyezte át. A Talmud elbeszélése szerint az említett lakomán magára öltötte az egykori Szentély főpapjának szent ruháját is.
A lakoma hetedik napján, amikor a részegség okozta hangulat a tetőfokára hágott, a király megparancsolta hét eunuchjának, hogy vezessék be Vásti királynét a király elé, a királyi koronával a fején. „De Vásti királyné nem volt hajlandó bemenni. Ezen a király nagyon felháborodott, és forrt benne a harag.” (Eszter 1,10-12) A szűkszavú szövegből nem derül ki egyértelműen, miért vonakodott Vásti, de a Midrás elmeséli, hogy a mulatozó férfiak „feltétele” az volt, hogy a királyné meztelenül, mindössze a koronával a fején jelenjék meg előttük. Vástit ez a parancs mélységesen megsértette asszonyi önérzetében.
Vásti sorsa és a Midrás magyarázata
A Midrás híven feljegyezte Vásti szavait, amit férjeurának visszaüzent: „Te, aki apámnál még istállómester (se) lehettél volna!” A Midrás persze arra is magyarázatot ad, miért „járt” Vástinak ez a bánásmód, ami végül a vesztét okozta. Vásti gyűlölte a zsidókat (ő volt az, aki a Szentély építését leállíttatta), zsidó lányokat szombatonként magához rendelt, meztelenre vetkőztette őket, és nehéz munkát végeztetett velük. Így aztán vétkének megfelelő büntetést is kapott, ráadásul, amikor mindez történt vele - szombat, a hetedik nap volt.
A Talmud további részleteket árul el arról, hogy Vástin hirtelen kiütések jelentek meg, ami igencsak elcsúfította szépnek tartott testét, és ez is oka volt, hogy megtagadta a megjelenést. A Tórá Tmimá is osztja a Midrás feltevését, miszerint Ahasvéros akarata az volt, hogy Vásti meztelenül jelenjék meg.
tags: #barok #eszter #nulladik #trimeszter