Bárányhimlő 4 hónapos babánál: Tudnivalók és teendők

A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb, cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés, amelyet a varicella zoster vírus okoz. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele, általában 3 és 10 éves kor között. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak, de lehetséges második fertőzés is, ha az első netán nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le.

Bár a varicella többnyire ártalmatlan betegség, immunhiányos állapotban és újszülöttekben súlyos szövődményeket, magas lázat, máj- és tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást okozhat. A csecsemőkori és felnőttkori varicella ritka, de előfordul.

Hogyan terjed a bárányhimlő?

A bárányhimlő nagy fertőzőképességű, vírus (Varicella zoster vírus) okozta betegség, mely jellemző bőrtüneteiről típusos esetben könnyedén felismerhető. A fertőzéshez elegendő, ha bárányhimlőssel egy háztartásban él, legalább 5 percig szoros kontaktusba kerül, vagy egy órán keresztül egy légtérben tartózkodik.

A fertőzés cseppfertőzéssel, a bárányhimlős beteggel való közvetlen érintkezéssel, illetve testnedvei útján terjed. A még nem védett személy övsömörös embertől is elkaphatja a fertőzést közvetlen bőrkontaktus útján. A betegség nagyon ragályos, így különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés.

Lappangási idő és fertőzőképesség

A lappangási idő 10-21 nap, általában 14-15 nap. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart, ami jellemzően 4-5 napig tart. A kiütések beszáradása után, rendszerint 5-6 nap elteltével a fertőzőképesség megszűnik.

Tünetek és diagnózis

A bárányhimlő legjellegzetesebb tünete a rá jellemző, hólyagos, viszkető kiütés. Az egy-két napig tartó megelőző időszakban általános - náthára vagy influenzára emlékeztető - tünetek jelentkeznek: orrfolyás, fejfájás, levertség, hőemelkedés, láz lehetséges, bár - különösen kisgyermekeknél - előfordulhat az is, hogy a kiütések jelennek meg először.

A kis piros, nagyon viszkető pattanások először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják. Ritkán a végtagokon, de olykor a tenyereken, talpakon is láthatók. Nem ritka, hogy a garaton, a szájnyálkahártyán, nyelven, továbbá a nemi szervek nyálkahártyáján is láthatók hólyagok, ami étvágytalanságot és fájdalmas vizeletürítést okozhat.

A gombostűfejnyi, bőrből kicsit kiemelkedő pattanások víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok bennéke lassan zavarossá válik, később pedig barnás-fekete pörkök fedik, melyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek.

Diagnózis

A jellegzetes himlős, hólyagos pattanások, valamint azok megjelenése alapján a diagnózis egyértelmű. A klinikai kép a legtöbb esetben elegendő a diagnózishoz. Atípusos esetben az első 5 nap során a hólyagbennékből direkt víruskimutatás lehetséges, illetve több mint 10 napja tartó betegség esetén specifikus IgM kimutatása igazolja a betegséget. A védettség tisztázására varicella antitest vizsgálat végezhető (pl. várandósság előtt, ha nem tudja az illető biztosan, hogy átesett-e a fertőzésen).

Szövődmények és kockázati csoportok

A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de szövődmények minden életkorban előfordulnak, gyakrabban felnőttekben. A gyermekkori bárányhimlő a legtöbb esetben magától meggyógyuló, jóindulatú betegség, bár minden életkorban - ritkán - súlyos szövődmények is előfordulhatnak.

Nagyon súlyos, végzetes lehet a bárányhimlő az immunszuprimált (legyengült immunrendszerű) személyeknél. Gyermekkorban leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőr- és lágyrész fertőzés (cellulitis és impetigo, azaz ótvar). A viszketés, vakaródzás következtében gennykeltő baktériumokkal másodlagos bőrfertőzések alakulhatnak ki, próbáljuk megakadályozni gyermekünk vakarózását.

További ritka, de súlyos szövődmények:

• Tüdőgyulladás (pneumonitis): Tizenéves betegek esetén a kiütések után 1-3 nappal jelentkező légúti tünetek utalhatnak a tüdő érintettségére.
• Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás: Ez két típusban jelenhet meg. Az enyhébb forma a gyakoribb, amely a kisagyra lokalizálódik és járászavarral, remegéssel, szemtekerezgéssel (nystagmussal) jár, és utópanaszok nélkül gyógyul. Jóval súlyosabb a teljes agyvelőgyulladás, ami maradandó károsodást okozhat.
• Reye-szindróma: Agyvelőgyulladás és a máj heveny elzsírosodása alakul ki. Veszélyét az aszpirin, illetve a szalicilát-származékok növelik.
• Egyéb szövődmények: középfülgyulladás, ízületi és szívizomgyulladás, hematológiai betegségek.

A komoly szövődmények és a halálesetek felnőtteknél gyakoriabbak. Az újszülöttek bárányhimlőjének halálozása a 30%-t is elérheti. Leukémiás gyermekek varicella halálozása még a mai korszerű kezeléssel is 7% körül van.

Bárányhimlő csecsemőkorban és terhesség alatt

Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Minél fiatalabb életkorban esik át a csecsemő vagy gyermek a bárányhimlőn, annál hamarabb szűnik meg a vírussal szembeni védettség. Következménye lehet a vírus újraéledése a szervezetben és az övsömör kialakulása.

Terhesség alatti bárányhimlő

A bárányhimlő terhes nőkre és magzatjukra is veszélyes lehet. A várandósság első három hónapjában - a magzat szerveinek kifejlődése idején - bekövetkező fertőzésnek potenciálisan magzatkárosító hatása lehet. Ebben az időszakban fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, amelyek a szívet, az idegrendszert, a hallást, látást érinthetik.

A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata már csekély, anyai kockázata azonban nagy. A terhesség alatti bárányhimlő a magzatban ritkán előforduló, úgynevezett kongenitális varicella-szindrómát okozhat. Az anyai szervezet méhen belül átélt varicella-fertőzése után a gyermek már nem feltétlenül lesz bárányhimlős. Az ilyen gyerekek kisgyermekkorban övsömörben betegedhetnek meg.

A másik kritikus időszak a szülés körüli időszak. Amennyiben a fogékony várandós a szülés előtti 5 napban, vagy az anya a szülést követő 2 napban betegszik meg, az újszülöttnél nagyon súlyos lefolyású megbetegedés jöhet létre. Az újszülött bárányhimlőjének halálozása a 30%-t is elérheti, míg ha a terhesség korai szakaszában következik be fertőzés, a magzati károsodások esélye nagyon nagy, a végtaghiánytól a vakságig terjedhet.

Övsömör: A bárányhimlő késői szövődménye

A bárányhimlő vírusával történt fertőzés után a vírus (Varicella-zoster vírus) a szervezetben lappang és a gerincvelői idegek hátsó gyöki érző dúcaiban fészkel. A szervezet átmeneti legyengülése kapcsán a vírus reaktiválódhat és az érző dúc ellátási területén (ún. dermatómájának megfelelően), a bőrön fájdalmas, hólyagos kiütést okoz.

Ép immunrendszerű egyént csak a hólyagok közvetlen érintése fertőz, immungyenge betegek azonban cseppfertőzéssel is elkaphatják a betegséget (és bárányhimlősek lehetnek). Fontos megjegyezni, hogy a felnőttek bárányhimlős gyermeküktől nem kaphatnak övsömört, azért alakulhat ki náluk a betegség, mert a gyermekkori bárányhimlő révén szerzett védettségük az idő múlásával csökken. Az övsömör nem fertőző betegség!

Ha várandós édesanya lesz övsömörös, az nem veszélyezteti a magzatot. Az övsömör hatására megnő az ellenanyagszint, ami a méhlepényen keresztül átjutva a magzatba, születés után nagyobb védelmet biztosít fiatal csecsemőkorban. Az övsömörös betegek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő ismételt megbetegedés. Kezelése: megegyezik a bárányhimlő kezelésével, immunhiányos betegeknél kötelező, ép immunrendszer esetén serdülőkor után ajánlott!

Kezelés és ápolási tanácsok

A bárányhimlő kezelése elsősorban tüneti kezelést jelent, maga a vírusfertőzés nem kezelhető, meg kell várni a kiütések leszáradását. Az első héten, a hólyagok megjelenésének fázisában, amikor a beteg lázas is, ágynyugalom szükséges és rengeteg pihenés.

Lázcsillapítás:

• Lázcsillapításra NE szalicilát tartalmú készítményt használjunk, leginkább a paracetamol hatóanyag tartalmú szerek javasoltak!
• Gyermekkorban szaliciláttartalmú készítmények (aszpirin) használata tilos, mert a Reye-szindróma veszélyét növelik.

Viszketés enyhítése:

• A bőrviszketésre legjobb a vizes lemosás, zuhanyzás, de ne áztassuk a gyermek bőrét és törölközésnél is óvatosan itassuk fel a vizet.
• Emellett speciális habok és hintőpor használható. Mentolos hintőporral kezelhető.
• Cink-rázót (Susp. Zinci aquosa) NEM javasolt a bőrtünetekre kenni, csökkenti a bőr szellőzését és felülfertőződésre hajlamosít!
• A viszketés enyhítésére antihisztamin készítmények adhatók, szájon át szedhető formában is.
• 1 liter vízbe rakjunk 1/2 kanál szódabikarbónát, locsoljuk le vele a bőrfelületet. Ezt akár naponta többször is ismételhetjük, kifejezetten nyugtató hatású.
• A zablisztből készített fürdő szintén csillapíthatja a viszketést.

Ápolási tanácsok:

• A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Éjszakára kesztyű viselése megakadályozhatja, hogy a beteg elvakarja a kiütéseket.
• A bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel.
• Mivel a szájban is kialakulhatnak tünetek, kerüljük a nehezen fogyasztható ételeket, valamint a túl sós, savas és lúgos ételeket és italokat, mint például a narancslé.
• A bárányhimlős beteg ápolása kapcsán gyakran merül fel a szobafogság kérdése, mivel a kór mind zárt helyen, mind a szabadban erősen fertőz és a betegség lefolyása alatt a bárányhimlős sokkal fogékonyabb újabb fertőzésekkel szemben is.
• A közösségtől való elzárás általában a hólyagok pörkösödésééig, leeséséig tart.
• Különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet.

Antivirális kezelés

A vírusellenes gyógyszer (acyclovir) a fertőzést követően rutinszerűen nem javasolt! A kiütés megjelenését követő 1-1,5 napon belül a gyógyszer abban az esetben ajánlott, ha rizikócsoportba tartozik a gyermek, pl. nem anyatejes újszülött, 13 évesnél idősebb vagy ha súlyos tünetek vagy szövődmény jelentkeztek. Ha másodlagos bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikum alkalmazása szükséges.

Megelőzés: Védőoltás

A betegség védőoltással megelőzhető! A vakcina szövetkultúrán szaporított, élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmaz. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, mindenkinek hozzáférhető. A védőoltás mellett ritka esetben előfordul áttöréses bárányhimlő, de ebben az esetben sokkal gyorsabb a lefolyása és enyhébbek a tünetek.

Mikor és hogyan adjuk be az oltást?

• Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.
• A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egy időben.
• Két adag oltóanyag szükséges a leghatékonyabb védelemhez. A két oltás között (az oltóanyagtól függően) 4-6, illetve 4-8 hetet, de legalább hat hetet szükséges várni.
• A védettség 15-20 nap alatt alakul ki.
• Azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van még egy adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen.
• A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor.

Az oltás adható a kötelező oltásokkal együtt, akár 12 és 15 hónapos korban. Az oltás után leggyakrabban a beadás helyén jelentkező bőrpírt, duzzanatot, illetve lázat és bőrkiütést lehet tapasztalni.

Az Egyesült Államokból származó adatok szerint - ahol 1995 óta használják, és minden gyermek számára javasolják az oltást - 80%-os átoltottság esetén a bárányhimlő előfordulása a nem oltottak között 75-80%-kal csökkent. A bárányhimlő elleni védőoltás azonban nem véd a később esetleg kialakuló övsömör ellen.

tags: #baranyhimlo #4 #honapos #babanal