Bálint György, születési nevén Braun György (Gyöngyös, 1919. július 28. - Kistarcsa, 2020. június 21.) magyar kertész- és mezőgazdasági mérnök, író, szerkesztő, médiaszemélyiség, újságíró, politikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Országos közismertséget Bálint gazda néven a Magyar Televízió 28 évig futó Ablak című magazinjának állandó munkatársaként szerzett.
Családi háttér és gyermekkor
Bálint György gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született. Nevelőapja, Braun Izsó (aki az Izidor névváltozatot is használta), több nyelven beszélő vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Annak ellenére, hogy nem volt apjával vérségi kötelék, Braun Izidor és fia között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki. Alig múlt hároméves, amikor már együtt mentek a határba, megtanított neki mindent a gazdaságról, hogy ő vihesse tovább a gyöngyöshalmaji földbirtokot. Bálint György édesanyja polgári iskolát végzett Gyöngyösön, apja pedig Pozsonyban járt német gimnáziumba. A pozsonyi évek mély nyomokat hagytak apjában, és nagy hatással voltak későbbi gondolkodásmódjára is. Bálint György apja volt a legidősebb gyerek, és ő kapta a birtokot. A nagybátyja, Jenő, kultúrmérnök lett, a pesti Műegyetemet végezte el. A nagybátyja közéleti ember is volt, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének titkára, valamint a Borászati Lapok című folyóirat főszerkesztője egy ideig. Két nővére, Bözsi és Lili 10, illetve 14 évvel volt idősebb nála.
A család kétlaki életet élt, felváltva laktak Halmajon és Gyöngyösön. Gyöngyösön a Jókai utca 53. szám alatt lévő házban éltek, amely egy jó polgári lakás volt, nagy verandával, tágas hallal és öt szobával. Halmajon egy nagyobb polgári házban laktak, ami egy kicsit Kós Károly szellemében épült. Az elrendezését Bálint György apja nyilvánvalóan a tanulmányaiból vagy az olvasmányaiból vette. Halmajon a „kastélyban” laktak. Ez egy nagyon szép tanya volt. A bejárat dél felől volt, és az északi oldalon volt Bálint György kedvence: egy fedett terasz, ami édesanyja kedvenc ülőhelye volt, délutánonként ott kézimunkázott vagy pasziánszozott, és gyönyörű kilátás volt a Kékesre.
Nevelőapja hatása
Bálint György nevelőapját szerette apjaként, és ma is, ebben a rendkívül nagy távolságban is, még mindig apja az, akire úgy emlékszik vissza, hogy nagyon sokat köszönhet neki. Ha nem is az életét, de minden mást igen. Inkább úgy fogalmazott, hogy a születését ugyan nem, de az életét, azt igenis neki köszönheti. Ő az a fárosz, az a világítótorony, aki még mindig előtte van. Nevelőapja mindig, konzekvensen és sokszor visszatartotta mindenféle idegen befolyástól. Gyerekkorában német nevelőnője volt, tehát jól megtanult németül. Azzal nem sokat törődött, hogy más nyelvet is megtanuljon. Nagyon vigyázott rá, hogy megmaradjon mellette. Első és egyetlen fiúgyerek - hogy ne menjen szét a gazdaság. Ezt valahogy ő szinte „paraszti” gondolkodásmóddal dolgozta fel: együtt tartani azt, ami van és ami megteremtődött. Apja okos, művelt és gondolkodó ember volt. A humanista alapgondolkodást, ami Bálint György életének is a középpontja, apjától kapta meg. Példamutató volt az irodalom, a művészetek, a zene iránti érdeklődése is. Sok könyve volt apjának, szépirodalomból nagyon szép könyvtára, és édesanyja is nagyon szeretett olvasni.
Bálint György szülei érzékenyek voltak a szegény emberek iránt, és az anyagi lehetőségeikhez képest viszonylag sokat tettek értük. Édesanyja mesélte gyakran, hogy az első világháború idején Gyöngyösön, a házukkal szemben lévő Sóházban, ami gyermekkorában már elemi iskolaként működött, több évig volt önkéntes ápolónő. Apja nagyon sok hadirokkantnak segített, akiknek népkonyhája volt Gyöngyösön. Egy időben nagyobb jellegű felújítás volt a katolikus templomban, és azt is az apja finanszírozta. Ez a jótékonyság valószínűleg rá is átszállt, mivel ő is érzékeny a társadalmi kérdések iránt.
Tanulmányok és kezdeti karrier
Bálint György általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1937-ben érettségizett a Koháry István Állami Főgimnáziumban. Fiatalkorától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Apja rengeteget mesélt neki a halléi tapasztalatairól, és nagyon kedves volt számára Rügen szigete, amely ősidők óta a szamóca termesztésének egyik centruma. Rügenről hozta haza és szaporította el a Rotkäppchen vom Schwabenland, magyarul Piroska palántáit, ezzel ő volt az első. A szamóca latin neve Fragaria grandiflora. Bálint György alig múlt hároméves, amikor már együtt mentek a határba apjával, megtanított neki mindent a gazdaságról, hogy ő vihesse tovább a gyöngyöshalmaji földbirtokot.
Munkaszolgálat és túlélés
Bálint György apja 67 évesen, 1942. július 23-án hunyt el, hosszú betegség után. Ekkorra már a zsidótörvények is megnehezítették a család és a gazdaság életét. Télen behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német-amerikai fronton töltötték az ausztriai Welsben. Fagyott lábbal, negyvenhárom kilósan onnan Bad Schallerbach szanatóriumába küldték, ahol a község plébánosa felajánlotta neki, hogy vegye fel a katolikus vallást - ami meg is történt.
Professzionális pályafutás és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
A háború után hazatért gyöngyöshalmaji családi birtokára. Elkezdett gazdálkodni a még megmaradt területeken. Beiratkozott a gödöllői Magyar Agrártudományi Egyetemre, ahol 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott. Ezzel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd létesítményeit tekinthetjük Alma materének, hiszen első diplomáját itt szerezte, az akkor még Magyar Királyi Kertészeti Akadémia néven működő intézményben, kertészmérnökként.
Az addigra nevét Braunról Bálintra magyarosító, de osztályidegen fiatalt 1949-1952 között több helyről is kirúgták, pedig többen is próbáltak segíteni neki. Dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, majd onnan egy agrárgazdasági kutatóintézetbe került, ezután pedig a frissen megalakult Kertészeti Kutatóintézetbe vették fel rövid időre, illetve a Magyar Tudományos Akadémiának ismertetett külföldi agrár folyóiratokat. Végül inkább elment Kispestre kerteket ápolni. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, majd a Fejér megyei Állami Gazdaságok igazgatósága alkalmazta őt főkertészként további öt éven át. 1964-től 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító főigazgatóságának szakértője volt, ahol a mezőgazdasági elemi károkat vizsgálta.
A Kertészet és Szőlészet főszerkesztője és az Ablak
1981-es nyugdíjazásáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott, ahol 1969-1981 között a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el, 1970-1981 között pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos folyóiratát, a Kertgazdaságot szerkesztette. Alapítója és főszerkesztője volt 1977-től a Kertészet és szőlészet alkalmi kiadványának, a Kertbarát Magazinnak.
1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa volt mint Bálint gazda. Ezen a néven a 21. században már elsősorban őt ismerik, bár a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban. 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. Élete fontos része volt, hogy ismereteket közvetítsen, ezért mindig tanított. Fiatalon tanárnak készült, de ezt nem tették lehetővé számára a körülmények, csak már nyugdíjas éveiben tudta átadni tudását felsőoktatási intézményekben is minél több fiatalnak. 1987-ben címzetes főiskolai tanári címet kapott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen.
Politikai szerepvállalás
1994. június 1-jén lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe. Előtte még a párt támogatásával indult az 1994-es országgyűlési választáson, az érdi választókerületben. Az SZDSZ Pest megyei listáján bejutott a parlamentbe, a megyei honatyák korelnökeként. 1994-1998 között volt országgyűlési képviselő, ezen belül 1994-től a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja volt. 1996-1999 között a párt agrártagozatának alapító elnöke, 1998-tól pedig az országos tanácsának elnökségi tagja lett.
Elismerések és örökség
Bálint György, Bálint Gazda, kertész- és mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, író, szerkesztő és médiaszemélyiség bronz mellszobrát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Arborétumának felső kertjében avatták fel. Az avatóünnepségen Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy Bálint György, Magyarország legismertebb és legnépszerűbb kertésze Alma materének a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelőd létesítményeit tekinthetjük. Karácsony Gergely főpolgármester beszédében kiemelte, hogy Bálint Gazda szobra nem is állhatna jobb helyen. Az egyetem örömmel vállalja, hogy helyet ad 100 év bronzba öntött tapasztalatának, kedvességének, bölcsességének, a valaha élt legismertebb magyar kertésznek, Bálint Gazdának.
Bálint Györgynek egyetlen fia született első feleségétől, Bognár Annától, 1946-ban. Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. B. Mészáros Edit filmvágóval nősült újra. Utolsó éveiben Alzheimer-kórban szenvedett, 2000-ben meghalt. 2000-ben költözött a XVI. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A kerületi egyik közkönyvtárnak Sashalmon sok könyvet adományozott az évek alatt, ezért az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek ott Bálint gazda kertje néven, ami átadásán egy diófacsemetét ültettek közösen a névadóval.
2011-ben súlyos baleset érte - csípője, lába és arca sérült, hetekig az intenzív osztályon küzdött az életéért. 100. életévének tiszteletére, 2020. március 10-én a XVI. kerületiek „Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették. Júliusi születésnapja alkalmából leplezte le a kerület polgármestere, Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf a Kertvárosi minta tanyaudvar Bálint Gazda Gyümölcsöse részegységét, ami kialakításában ő maga aktív szerepet is vállalt. 2020. június 21-én este tüdőgyulladás következtében hunyt el, amit a COVID-19 megbetegedés okozhatott. Testét július 14-én helyezték nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. A búcsúbeszédet Iványi Gábor lelkész mondta el. 2020 augusztusában a Virágos Magyarország versenyen Bálint Gazda-emlékdíjat is odaítéltek. A verseny egykori zsűritagja tiszteletére kiadott díj egy-egy nyertesét a legszebb kertek, illetve legszebb balkonok kategóriákban az olyan pályázatok közül választották, amelyek a dísznövények és a gyümölcsök, valamint a zöldség-, illetve fűszernövények együttélésére építettek. Az 1989-ben újraalapított Rotary Club Budapest tiszteletbeli tagja, 1993-1994-ben alelnöki posztot is betöltött. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) kollégiumának tagja, 1995-től alelnöke is volt. 2019-ben Kalap Jakab Iskola/Óvodakert Programjában Bálint György 100. születésnapjának tiszteletére kedvezményesen 100 db gyümölcsfát ültetnek el 100 óvoda udvarán.