A csecsemő- és gyermekkori státuszvizsgálatok kulcsfontosságúak a gyermek egészséges fejlődésének nyomon követésében. Ezek a rendszeres ellenőrzések, melyeket a védőnő és a házi gyermekorvos végez, biztonsági hálót jelentenek, amely biztosítja, hogy a fejlődés minden apró lépését szakértő szemek kísérjék figyelemmel. A gyermek fejlődése nem egyenletes vonal mentén halad; ugrásokkal, időnként megtorpanásokkal jár. A leggyorsabb és legkritikusabb változások a csecsemőkorban mennek végbe, amikor az idegrendszer és a mozgásszervek hihetetlen tempóban érnek.
A rendszeres státuszvizsgálatok szerepe a fejlődés nyomon követésében
A rendszeres státuszvizsgálatok lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy rögzítsék a gyermek növekedési és fejlődési pályáját, összehasonlítva azt a korosztályi normákkal. A szűrővizsgálatok egyik legnagyobb előnye az úgynevezett primer prevenció, azaz az egészség megőrzése. Ide tartoznak a kötelező védőoltások beadása, amelyek megvédenek a súlyos fertőző betegségektől, valamint a szülők tájékoztatása a biztonságos alvásról, a megfelelő táplálásról és a balesetmegelőzésről. A státuszvizsgálat nem vizsga, hanem egy közös munka a gyermek egészségéért.
Magyarországon a gyermekek fejlődésének nyomon követése egyedülálló módon, két pilléren nyugszik: a házi gyermekorvos és a védőnő együttműködésén. A gyermekorvos felelős a fizikai vizsgálatok elvégzéséért, a diagnózisok felállításáért, a védőoltások beadásáért és a konkrét betegségek kezeléséért. A státuszvizsgálatok során az orvos a gyermek teljes testi állapotát felméri, beleértve a szív, a tüdő, a has vizsgálatát, a nemi szervek ellenőrzését, és a reflexek vizsgálatát.
A védőnő a család otthoni támogatója. Ő az, aki rendszeresen látogatja a családot, különösen a csecsemőkorban, és a hangsúlyt a pszichoszociális környezetre, a táplálásra, a súly- és hossznövekedés mérésére, valamint a szülői kompetencia fejlesztésére helyezi. A védőnő gyakran az első, aki észreveszi az apróbb eltéréseket a mindennapi rutinban, és felhívja az orvos figyelmét, ha további vizsgálatra van szükség.
A csecsemő első éve a legintenzívebb időszak, ezért a státuszvizsgálatok sűrűn, havonta, majd ritkábban, de rendszeresen követik egymást. Már a kórházban számos alapvető szűrés megtörténik. A legfontosabbak közé tartozik a sarokszúrásos szűrés (Guthrie-teszt), amely több ritka, de súlyos anyagcsere-betegség korai felismerésére szolgál. A csípőficam (fejlődési rendellenesség) korai felismerése létfontosságú. Bár a kórházban már történik vizsgálat, a végleges szűrést általában a 3-6 hetes korban végzik el.
A normál fejlődésmenet középső értékei, hogy 3 hónaposan hasra tett babánál stabil fejemelést várunk, 6 hónapos korra elvárható, hogy megtanuljon forogni. 9 hónapos korra már nem csak kúszni, de mászni is kezdenek a tipikusan fejlődő csecsemők. 12 hónapos korára a legtöbb baba kapaszkodva feláll. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a normál fejlődésmenet középső értékei, de minden nagyobb mérföldkő elsajátításának megvan a 4-6 vagy akár több hónapos időintervalluma, amin belül még normalitásról beszélünk.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Előfordul, hogy a kora gyermekkori fejlődés lassabban halad az átlagosnál (nem forog, nem ül önállóan, nem beszél időben). A fejlődésneurológiai rendelésre leginkább 3 év alatti csecsemők és kisdedek érkeznek. A megkeresés oka általában szülői aggodalom vagy háziorvosi, védőnői, egyéb társszakma javaslata. A panasz sok esetben az izomtónus valamilyen eltérése - túl laza vagy túl feszes egy-egy testtájék izomzata. Gyakran jeleznek valamilyen testtartási vagy mozgásfejlődési eltérést is. Sokszor keresnek meg például ferde fejtartás vagy C alakban „kifliző” testtartás, gyenge fejemelés miatt. Érkeznek hozzám gyerekek lassú mozgásfejlődés, vagy a szokványostól eltérő mozgásmintázat okán is.
Az értelmi fejlődés területén gyakran merül fel kérdésként a beszédindulás valamilyen eltérése. Egyes esetekben a várandósság vagy a szülés eseményei miatt keresnek fel. Ha kevés hangadás tapasztalható, nem színesedik a hangadás az első fél évben, akkor érdemes fül-orr-gégészeti és audiológiai vizsgálatot végezni, mert a beszéd indulásának az alapja a megfelelő hallás. Ha a hallás és a hangadás szervei rendben vannak, akkor érdemes neurológiai oldalról is átgondolni a lehetséges okokat.
Milyen hamar érdemes a vizsgálatot, fejlesztést elkezdeni? Minden esetben az összképet kell vizsgálni. Figyelni kell a kisbaba születési előzményeit, melyben lehet fejlődésmenetet veszélyeztető tényező (pl. koraszülöttség). Nézni kell az izomtónusát, a reflexeit, az alkatát, a viselkedését, a családban megfigyelhető fejlődési vonásokat. Ezekből áll össze a kép, hogy a gyermeknek szüksége van-e valamilyen terápiára vagy fejlesztésre, s ha igen, mire.
Az emberi agy az első életévekben a legtanulékonyabb. Ilyenkor tudunk a legkönnyebben jó irányt adni a fejlődésnek. Természetesen a későbbiekben is lehet még segíteni a mozgás- vagy egyéb területek fejlesztésével. Később ez sokszor nehezebb, hosszabb folyamat. Akár további társuló problémák, viselkedésbeli eltérések is adódhatnak belőle.
Vannak esetek, amikor már a születési előzmény is szükségessé teszi a részletesebb vizsgálatot. Ilyen a már korábban említett koraszülöttség. Előfordul, hogy megszületés közben éri sérülés a babát. Ilyen sérülés lehet, ha születés közben elakadt a kisbaba válla, megsérül a kart mozgató idegfonat, és emiatt nem tudja mozgatni a sérült oldali karját.
Elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a beszédfejlődést már megszületéstől nyomon kell követni. Figyelemfelhívó jel lehet, ha erős hangra sincs összerezzenés, magatartás változás (pl pillanatra abbahagyja a sírást), vagy az édesanya hangja, lágy zene nem nyugtatja meg a kisbabát. Ha a hallás rendben van, a kisbaba hangadása folyamatosan színesedik, magánhangzókat hallat, gőgicsél majd gagyarászni kezd. A szavak megjelenésében azt várjuk, hogy 2 éves korra minimum 50 szavas aktív szókincse legyen egy kisdednek. Ennek hiányában mindenképp javasolt gyermekneurológiai vizsgálat, illetve ezt sok esetben hasznos kiegészíteni fejlődéspszichológiai vizsgálattal is.
Ha a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak bizonyos tünetek, érdemes házi gyermekorvoshoz fordulni: a babának nem javul a fejtartása; nem reagál a hangos zajokra; nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja (és másokra sem); nem követi szemével a mozgó tárgyakat; nem játszik saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat; nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben); megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik; növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul.
A 9-10 hónapos baba fejlődése során a növekedés üteme eltérő lehet. Ekkor már pár kilós és több centiméteres különbségek is lehetnek még a teljesen egészséges fejlődésű gyermekek között is. A baba saját növekedési görbéjét érdemes figyelni. A fogzás, a mozgásfejlődés és a felfokozott gyermeki kíváncsiság miatt, amely sokszor meggátolja a babát, hogy az evésre figyeljen, ebben a korban tolerálható a visszafogott gyarapodás. A tizedik hónapra egyes babáknál a felső két metszőfog is előbújhat.
A baba mozgásfejlődése 9-10 hónaposan már jelentős. A babád már jó eséllyel mindenfelé önerőből is közlekedik, akár kúszva, akár mászva, akár bútorok mentén lépegetve. A baba saját biztonsága érdekében tanítsd meg őt tolatva lejönni az ágyról és egyéb bútorokról, igyekezz mindent bababiztossá tenni. Ne hagyd soha felügyelet nélkül a játszószőnyegen vagy egyéb olyan helyen, ahonnan elmászhat. További fejlemény, hogy a 10. hónap végére a legtöbb baba stabilan ül hosszabb ideig is, így feljebb ültetheted a babakocsiban és az autós hordozóban, hogy jobban kilásson, és etetőszékben az asztalhoz ülve együtt ehet a családdal. További jó hír, hogy már segít az öltözködésnél végtagjait a ruhákba dugni (ha van hozzá kedve), és ügyesen, majdnem egyedül iszik pohárból.
A baba érzelmi és értelmi fejlődése ebben az időszakban is kiemelkedő. Jellemző erre az időszakra, hogy az addig nyugodtan eljátszó gyereknek újra állandó szüksége lesz az anyukájára, ez a szeparációs szorongás időszaka. A baba immár kis tudós, aki keménylapos könyveket "nyálaz át", szájába véve vegyi elemzés alá bocsátja a távirányítót, és teszteli a dolgok szakítószilárdságát. Ugyanakkor egyre többet kommunikál, felismeri a nevét, egy-egy kedvenc dolgát sajátos gesztussal vagy hangadással illeti, tud pápázni, kezével több mindent jelezni, és mind inkább megérti a nem-et és a kérem-et. Az ekkorkák már nagyon szeretik az ismétlődő mozgásos játékokat, ezért próbálkozhatsz mondókás dögönyözőkkel. Ajánlott lassacskán az egyszerű, rövid esti meséket is bevezetni a napi rutinba, mert a baba már képes odafigyelni rájuk.
A korai terápia és fejlesztés lehetőségei
Magyarországon nagyon színes paletta áll rendelkezésre a korai terápiák, fejlesztési lehetőségek terén. Ha csak a mozgásfejlődés támogatását nézzük, akkor is beszélhetünk neuroterápiáról, gyógytornáról, konduktor által vezetett fejlesztésről, manuálterápiákról mint a Dévény-, a Pfaffenrot-terápia vagy a craniosacralis terápia, szenzoros integrációs szemléletű mozgásfejlesztésről mint a TSMT vagy az Ayres-terápia, DSZIT, DAMT, Huple®-program, a neuro-hidroterápiáról és egyéb vízi terápiákról.
Sok jó tapasztalat van a terápiára, fejlesztésre irányított kisbabák, gyermekek fejlődésével kapcsolatban. Enyhe mozgásfejlődésbeli eltérés esetén már akár 1-2 alkalomnyi gyógytorna nagy lendületet tud adni a fejlődésnek. Máskor hosszas, kitartó közös munkára van szükség a szülők és a gyógytornász vagy egyéb fejlesztő szakember részéről. Előfordul azonban az is, hogy több hónapnyi terápia, foglalkozás után érkeznek hozzám első vizsgálatra a családok, mert gyermeküknél továbbra is fennáll a tünet, panasz.
Ilyenkor a szülőknek is el szoktam mondani, amit a saját gyakorlatomban is követek, hogy ha egy terápia, fejlesztés nem hozza a várt eredményt, akkor újra kell értékelni a helyzetet. Minden gyermeknek egyedi adottságai vannak, hogy mivé tud cseperedni. Az őt gondozó szülők és a gondozásba bevont szakemberek feladata megteremteni az ideális közeget, muníciót, kapaszkodót, ami lehetővé teszi az optimális fejlődést. A fejlődésneurológia területén is fontos, jó gyakorlat a team-munka, amely megjelenik az Alapítvány munkájában is. A team szerves részei a szakemberek mellett a szülők is, hisz ők ismerik legjobban a gyermeküket.
Mit játsszunk a babával? Játékötletek 9-10 hónapos korban
Az újszülöttkori- és a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal kimutathatók azok a veleszületett betegségek, állapotok, melyeknek jellemzően nincsenek tünetei ebben a korban, azonban kezelés nélkül tartós egészségkárosodáshoz vezetnének, gátolhatják a baba testi-, lelki-, szociális fejlődését. A kiszűrt betegségek időben elkezdett kezelésével megakadályozhatók a súlyos következmények vagy jelentősen javítható az életminőség.
Magyarországon a szülés utáni szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetők igénybe. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat az újszülött 4 napos koráig a szülészeti intézményben végzik el, itt történik meg a veleszületett anyagcsere-betegségek szűréséhez szükséges vérvétel is a sarok megszúrásával. Az újszülött hazaadását követően az 1, 2, 3, 4, 6, 9 és 12 hónapos életkorban esedékes szűrővizsgálatokat a házi gyermekorvos és a védőnő végzi el.
A 0-4 napos életkorban sor kerülő vizsgálatok közé tartozik a teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére; testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése; ideggyógyászati vizsgálat, érzékszervek működésének vizsgálata (hallás objektív vizsgálata, látás vizsgálata); csípőficam szűrése; veleszületett anyagcsere-betegségek szűrése.
Az újszülött hazaadását követően, valamint 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos életkorban elvégzett vizsgálatok magukban foglalják a teljes fizikális vizsgálatot, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére; mozgásszervi vizsgálatot, csípőficam szűrését 4 hónapos korig; idegrendszer fejlődésének vizsgálatát, érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálatát (látás, hallás); rejtettheréjűség vizsgálatát; adaptáció, gondolkodás, preverbalis (beszédet megelőző) képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálatát; testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján; rizikószűrés a hazaadást követően 1 hónapon belül és az életkörülményekben történő egészségi-, környezeti változás esetén.
A 12 hónapos életkorban elvégzett, illetve megismételt vizsgálatok közé tartozik a teljes fizikális vizsgálat, testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján; idegrendszer vizsgálata, érzékszervek, érzékelés, észlelés vizsgálata (látás, hallás); rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente; adaptáció, gondolkodás, preverbalis képességek, kommunikáció, szocializáció, testi fejlődés és motoros képességek (nagymozgások, finommozgások/manipuláció) vizsgálata; mozgásszervek vizsgálata; korai fogászati szűrés és gondozás; rizikószűrés az életkörülményekben történő egészségi-, környezeti változás esetén.
A veleszületett gerincvelői izomsorvadás (SMA) újszülöttkori szűrése 2022. november elsejétől már Magyarországon is elérhető egy kutatási mintaprogram keretében. A program koordinálását a Bethesda Gyermekkórház végzi. A vizsgálathoz a rutin újszülöttkori szűrővizsgálatokhoz kötelezően levett vérmintát használják fel, így nem jelent plusz kellemetlenséget a gyermek számára. Az SMA-szűrés ingyenes.
A koponya- és a hasi ultrahangot - mivel nem kötelező vizsgálatok - nem finanszírozza automatikusan az egészségbiztosító, azonban indokolt esetben, házi gyermekorvosi beutalóval ingyenesen is igénybe vehetők. Egyéb esetekben térítés ellenében kérhető.