Az újszülöttnél sok aggodalmat keltő furcsasággal találkozhat a szülő a szopizási nehézségtől a gyakori csukláson át a hirtelen összerándulásokig. Mind közül talán az idegrendszert érintő betegség gondolata a legijesztőbb. Fontos tudni, hogy a várandósság vagy szülés körül volt-e valamilyen nehézség, illetve a családban előfordul-e idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedés (pl. mozgáskorlátozottság, értelmi fogyatékosság, epilepszia, örökletes rendellenesség stb.). A szakember is nagyobb jelentőséget tulajdonít egy-egy tünetnek, ha olyan csecsemőt vizsgál, akinél terhelő a családi előzmény, vagy a szülés során fellépett valamilyen komplikáció.
Miért remeghet a baba 5 hónaposan?
Különösen a születés utáni első hetekben fordul elő, hogy furcsa rángásokat produkálhat a baba, de később, 5 hónapos korban is előfordulhat. Ijesztő ez az anyukának, nem tudja mire vélni a dolgot, aggódva tűnődik rajta, vajon milyen betegség állhat a háttérben. Az egyik édesanya beszámolója szerint a fia 5 hónapos kora körül szoptatás közben remegett a feje. Ez néhány napig tartott, majd egy hónapig semmi, aztán újra jelentkezett. Végül kiderült, hogy neurológiai éretlenségről van szó, ami 9 hónapos korára elmúlt.
Moro Reflex
A Moro-reflex és egyéb ártalmatlan jelenségek
Ébrenlét alatt előfordulhat, hogy a baba szétlöki a karjait, kezét és az ujjait kimerevíti, és felsír, mintha megrémült volna és próbálna belekapaszkodni valamibe. Ez a Moro-reflex, az újszülöttkori nem tudatos reakciók egyike, amit a fej helyzetváltozása vagy erős zaj vált ki. Ébrenlétben gyakran a bizonytalan testhelyzet, erős hang, rázkódás, vagy a leeséstől való félelem válthatja ki a Moro-reflexet. Ilyenkor a baba a karját két oldalra hátradobja, a tenyerét szétnyitja, a térdét felhúzza, majd hirtelen a két karját maga elé zárja (ez néha elmarad). Mindehhez általában ijedt arcot vág, vagy pár másodpercig nem vesz levegőt. Sokszor ezt sírás is követi. Ilyenkor vedd fel és nyugtasd meg.
Az anyák és apák epilepsziára szoktak gyanakodni, amikor a csecsemő lábait összeszorítja, ritmusosan összedörzsöli. Szintén ártalmatlan jelenségről, csecsemő-, illetve kisdedkori maszturbációról (gratificatio) van szó. A gyermek legkésőbb néhány éves korára beavatkozás nélkül kinövi.
6 hónapos kortól előfordulhat, hogy a kicsi csak a saját maga szórakoztatására rázza a fejét vagy a kezét, lábát, ez azonban általában csak átmeneti jelenség, ami csak néhány hétig tart.
6-8 hónapos kortól a nagy „akarás” is állhat a remegés hátterében: a kicsi szeretne valamit megcsinálni vagy elérni, erőlködik, koncentrál, de nem sikerül neki, ilyenkor nyögés és sírás helyett remegéssel is reagálhat erre a helyzetre. Ilyenkor hagyhatod egy kicsit erőlködni, de ha nagyon felhergeli magát, lehet segíteni neki egy kicsit.
Remegések alvás közben
A szülők még jobban félnek az alvás alatt előforduló esetleges rosszulléttől. Felnőtteknél is gyakran tapasztalható az elalvás vagy az ébredés fázisában a végtagok megrándulása, azaz az alvási mioklónus. Csecsemőknél hosszabb és ritmusosabb lehet, megijesztve ezzel a szülőket. Ébresztésre azonnal leáll.
Az alvó kisbabát figyelve sokan kórosnak gondolják, amikor nyöszörög, szemhéja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik, izmai megfeszülnek. Ez valójában a REM- (rapid eye movement) alvás fázisa, ami felnőtteknél is jelen van.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha az összerándulás külső, vagy vélhető belső inger nélkül, sorozatosan, többször egymás után jelentkezik, esetleg napról napra egyre több alkalommal észlelhető, akkor érdemes neurológushoz fordulni.
Remegés és rángás elkülönítése
A remegés (tremor) általában nagyobb frekvenciájú és lecsengő jellegű, tehát a mozgás amplitúdója néhány másodperc alatt csökken, majd a jelenség megszűnik. A rángás ennél monotonabb megjelenésű, általában elhúzódóbb jelenség. Az elkülönítésben segít, ha megpróbálunk a babával kapcsolatot teremteni, megsimogatni, finoman megfogni a kezét, figyelni, hogy a végtag mozgása ennek hatására megszűnik-e. Ha ez nem sikerül, továbbra is össze-összerándul, akkor rángásról lehet szó, ami felveti epilepsziás görcs lehetőségét.
Lázas görcsök
Ilyenkor a lázas betegség kapcsán jelentkezik a tünet (többnyire, amikor épp szökik fel a láz). Ha először tapasztalnak ilyet, hívjanak orvost!
Affektív apnoe
A görcsgyanús jelenségek közé sorolható az affektív apnoe. Ilyenkor a csecsemő vagy kisgyerek heves érzelmi állapotban, többnyire sírás (ritkán erős nevetés) kapcsán hirtelen nem vesz levegőt, és rövid időre elvész vele a kontaktus, elernyed, esetleg eszméletét is veszti. Bizonytalan eredetű, eszméletvesztéssel járó rosszullét kapcsán azonban érdemes felvenni a kapcsolatot orvossal. Ilyenkor a rosszullét körülményeinek alapos feltárása után tud dönteni az első ellátó orvos, hogy neurológushoz, vagy inkább kardiológushoz küldi tovább a gyereket kivizsgálásra.
Izomtónus problémák
Akár túl feszesnek, akár túl lazának érezzük a baba izomzatát, nem elég csak a tünetekkel foglalkozni, és vizsgálatok nélkül gyógytornászhoz fordulni. A laza és a feszes izomtónus is lehet alkati adottság, de bizonyos esetekben súlyos idegrendszeri vagy izom betegség állhat a háttérben.
Laza izomzat (hipotónia)
A laza izomzat, vagyis hipotónia már abban is megmutatkozhat, hogy a gyermek magzat korában is keveset mozgott. Legsúlyosabb esetben már néhány hetesen etetési, légzési nehezítettség áll fenn, ilyenkor mihamarabb neurológiai vizsgálatra van szükség. Enyhébb esetekben a vontatott mozgásfejlődés hívja fel a figyelmet arra, hogy a baba izomzata túl laza. Bizonyos esetekben a fejemelés, vagy a későbbi nagymozgások (forgás, kúszás, mászás) késése abból fakad, hogy nem megfelelő az izmok szerkezete (ezeket izombetegségnek nevezzük). Más esetben a laza izomzat, megkésett mozgásfejlődés a későbbi értelmi probléma első figyelmeztető jele.
Minden gyermek máshogy fejlődik, de a fejlődésbeli késések és egyéb tünetek a gerincvelő eredetű izomsorvadás (SMA) jelei lehetnek, amely egy ritka genetikai betegség és sürgős orvosi ellátást igényel. Ne feledje, hogy még az SMA-s csecsemők is éberek, ingerérzékenyek és mosolygósak maradnak. Boldognak tűnnek, nem pedig szorongónak, amely miatt kevésbé nyilvánvaló, hogy probléma állhat fenn.
Feszes izomzat
Feszes izomzatra a legtöbben akkor gyanakszanak, amikor a baba hasra fekve (vagy akár a szülő karjában) hátra feszíti magát, kezét, lábát megemeli, azaz „repülőzik”. Ez nagyon sok kisbabánál megfigyelhető jelenség, nyugtalanság kapcsán fokozódhat, nyugodt állapotban el is tűnhet. Önmagában a „repülőzés” nem betegség, de ennek mielőbbi megszűnéséhez, a megfelelő mozgásfejlődési ütem érdekében érdemes a babát hason fekvéshez szoktatni.
SIDS és megelőzése
Többen kérnek segítséget a bölcsőhaláltól (sudden infant death syndrome, SIDS) való félelmükben. Magyarországon a SIDS gyakorisága az összes csecsemőhalál 1-2 ezreléke, azaz 6-12 csecsemő évente. 1 hónapos és 1 éves kor között következhet be, 2-4 hónaposan tetőzik az előfordulása. A halál közvetlen oka nem deríthető fel sem az előzmények, sem a kórbonctani leletek alapján.
SIDS megelőzési tippek:
- Éjszaka mindig háton fektessük a csecsemőt! Lényegesen több bölcsőhalált regisztráltak hason altatott piciknél.
- Etetés után büfiztessük a kisbabát!
- A csecsemő matraca legyen kemény! Feje alá összehajtogatott pelenkát tegyünk!
- Felső légúti hurutos megbetegedések esetén a csecsemő fokozott figyelmet igényel.
A légzésfigyelő berendezések igen elterjedtek, nagy segítséget nyújtanak a csecsemők észlelésében. Fontos, hogy a laikus számára semmit sem ér a légzésfigyelő a csecsemő-újraélesztés ismerete nélkül; hamis biztonságérzetet kölcsönöz!
Moro Reflex
Sok hasznos írás, videó található az interneten, ami a laikusoknak elmagyarázza a csecsemő-újraélesztést, de ezek inkább a szakemberek segítségével elsajátított ismeretek felfrissítésére, szinten tartására valók. Nem mellőzhető a gyakorlati oktatás, ugyanis itt a képzett oktatók le is ellenőrzik, hogy a szülők helyesen végzik-e az állapotfelméréshez szükséges lépéseket és az újraélesztés mozdulatait. SIDS-előadást és gyakorlati oktatást minden hónap utolsó péntekén délelőtt 10 órakor a Heim Pál Gyermekkórház G épületének III. emeletén tartanak.
Akármennyire ijesztőnek tűnik, ha a kisbaba nem vesz levegőt, sőt akár elkékül vagy elszürkül a fejecskéje, semmiképpen se rázzuk meg!
Táplálási nehézségek és reflux
A táplálással kapcsolatos kérdések is gyakorta jelentenek nehézséget a szülőknek. A kisbabák gyakran az étvágy változásával fejezik ki magukat. Amennyiben a csecsemő jó kedélyű, egyéb tünete nincs, súlya gyarapszik, általános elvként szoptathatjuk igény szerint.
A legtöbb kisbaba bukik néha. A csecsemőkori reflux élettani jelenség, születés után a nyelőcső záróizma még nincs kellő mértékben megerősödve. Büfiztetés közben, vagy akár attól függetlenül is, tapasztalhatjuk. Elősegíti a létrejöttét, ha a kisbaba mohón szopizik és sok levegőt nyel, illetve ha túl sokat eszik. Ha néhány hónapos korban is fennmarad, illetve panaszt okoz (a súlyfejlődés stagnálása, állandósult légúti tünetek, ismétlődő középfülgyulladások), konzultálni kell a gyerekorvossal. Általában elegendő az egyenlő időközönként történő etetés beállítása, a pozicionálás. Továbbá a gyerekorvos tanácsolhatja a táplálék sűrítését.
Általános tanácsok
Általános tanács, hogy ha bármilyen szokatlan jelenséget, mozgást tapasztalunk, lehetőség szerint készítsünk videót. Végezetül hangsúlyoznám, hogy ha bármikor bizonytalanok vagyunk a kisbaba állapotát illetően, inkább forduljunk orvoshoz.
Rengeteg információ vesz körül bennünket a csecsemőápolással kapcsolatban. Nehéz szelektálni közöttük, kiválasztani, hogy két ellentmondó tanács közül melyik az igaz. A megoldást viszont sokszor nem a multimédia adja meg.