A szoptatás egy természetes, de gyakran kihívásokkal teli folyamat, amely számos kérdést vet fel az édesanyákban. Az egyik leggyakoribb aggodalom a szoptatások gyakorisága és hossza, különösen az újszülöttkorban és a baba fejlődésének későbbi szakaszaiban.
I. Hányszor szopizik egy újszülött és hányszor egy 3-4-5 hónapos baba?
Az újszülött babák átlagosan 8-10 alkalommal szopiznak egy nap alatt, de ez a szám igény szerint több is lehet. Egy szoptatás akár 40-60 percig is eltarthat. Érdekes módon egy 3-4-5 hónapos baba átlagosan napi 10-12 alkalommal szopizik, viszont a szopási idők lerövidülnek. Ez azt jelenti, hogy tévhit, hogy a baba ahogy nő, egyre kevesebbet fog szopizni, és egyre több idő telik el két szoptatás között. Az is tévhit, hogy a hónapok múlásával a baba egyre nagyobb valószínűséggel fogja átaludni az éjszakát.
Mi az oka annak, hogy a szoptatások száma az életkorral nő, és a szopik hossza pedig rövidül?
Ahogy a baba értelme nyílik, egyre többet fog fel a világból. Emiatt a nappali szoptatások során nagyon könnyen elterelődik a figyelme, és kevesebbet fog esetleg enni. Emiatt viszont éjszaka bepótolja azt, ami napközben kimaradt. A szopási idők lerövidülésének egyrészt a terelhető figyelem az oka, másrészt az, hogy a baba technikája idővel nagyon jó lesz, illetve ahogy megerősödik, egyre nagyobb hatékonysággal tud szopizni.
Sokan pont emiatt a baba 3 hónapos kora körül kezdenek neki a pótlásnak, mert attól félnek, hogy a kevés anyatej a gyakoribb szopizások oka. Fontos megnyugtatni minden aggódó kismamát, hogy ez teljesen normális jelenség, és nem az a gond, hogy nincs elég tej, vagy hogy a baba el lett kényeztetve. Az egész csecsemőkor fejlődési mérföldkövek sorozata. Viszonylag rövid idő alatt nagyon sokat fejlődik a kisbabád.
Növekedési ugrások és a szoptatás
Amikor szoptatod a kisbabádat, tapasztalhatsz időnként olyat, mintha nem lenne neki jó vagy elegendő a cici. Úgy viselkedik, mint hogyha kevés lenne a tej. Bekapja a mellet, elengedi, elégedetlenkedik és reklamálni, majd újra szopizni kezd, mindezt pedig szinte folyamatosan, naponta akár 20 vagy még több alkalommal is. A megnövekedett szopási igény mellett megjelenhet extra nyűgösség is. Ha ezeket az eseményeket tapasztalod, elképzelhető, hogy a kisbabád elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, amelyet úgy hívunk, hogy növekedési ugrás.
A leggyakoribb időpontok, amikor ezek a fordulópontok elérkeznek, a 7. és 10. életnap között, majd 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos, 6 hónapos és 9 hónapos kor körül jelentkeznek. Ezekben az időszakokban a kisbabáknak némi extra tápanyagra van szükségük, egyrészt azért, mert egy nagyon nagy fizikai fejlődésen mennek át, de az anyatej tökéletesen fedezi ezt a megnövekedett igényt nem csak mennyiségi, de összetételbeli változással is. Másrészről az agy fejlődésében is nagyon nagy szerepe van ezeknek a napoknak. Az anyatej nagy mennyiségben tartalmaz tejcukrot, ami az agyfejlődés fontos támogatója. A gyakori szoptatásokkal nagyobb mennyiségben veszi magához ezt a cukrot. A jó hír, hogy általában kettő-három nap, maximum egy hét alatt ezek az időszakok lezajlanak, és a sűrűn cicizős aktív napokat pár nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb nappal és éjszaka követheti.
Mi az, amit ne tegyél ilyenkor?
Az esti nyűgösségek, nehézkes altatások, gyakori ébredések és a napközben is folyton cicin lógás hatására úgy érezheted, hogy a legjobb, amit tehetsz, ha jól megtömöd a kisbabádat pótlással. Lehet, hogy pillanatnyilag jó ötletnek tűnik, de ezzel lavinát indíthatsz el, ugyanis a mell nem kapja meg azokat a plusz ingereket, amelyeket a gyakori szoptatás alatt kisbabád adna neki, és így felborul az az érzékeny egyensúly, ami a kereslet-kínálat alapján a termelésben kialakul; tehát a tejtermelés mennyisége lemarad a babád igényéhez képest.
Nagyon könnyen belekerülhetsz abba az ördögi spirálba, hogy ha éhes a babád, adsz neki pótlást, ezért jobban és hosszabban alszik, tehát kevesebbszer kerül mellre, ha kevesebbszer kerül mellre, kevesebb ingert kap a mell, ezáltal kisebb rendelés csomag érkezik, így aztán kevesebbet is fog termelni. Ha kevesebbet termel, egyre több pótlást fogsz adni, minél több a pótlás, annál kevesebbet kér majd szopizni a babád, és végső soron valóban le fog csökkenni a tej mennyisége.
Mit tegyél tehát?
- Először is ismerd fel, hogy éppen egy növekedési ugráson estek át, és ne ess pánikba, hogy elfogyott a tejed.
- Szoptasd meg a kisbabádat minden alkalommal, amikor csak kéri; nem számít, mikor és milyen hosszan szopizott utoljára, csak tedd mellre, mindannyiszor, ha ő jelzi, hogy erre igénye van.
- Meglepően sok alkalmat tapasztalhatsz, de ha most kiszolgálod ezt a megnövekedett igényt, ezzel biztosítod az elkövetkező időszakra, hogy megfelelő mennyiségű tejet termeljen a szervezeted továbbra is.
- Bízz a testedben, hogy ahogyan eddig is képes volt megfelelően gondoskodni kisbabádról, ezután is menni fog neki.
- Bízz a babádban, hogy meg tudja magának termeltetni az elegendő mennyiséget, ahogyan eddig is.
NÖVEKEDÉSI UGRÁS - AZ MEG MI?? Mi vár rám?🤔🤓
Az első 2 hét kritikussága a szoptatásban
Szoptatási szempontból talán a legkritikusabb időszak a baba születése utáni első 2 hét. Az újszülöttek születés után veszítenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés.
Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könnyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni. Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára. Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, „nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is.
Egy szopizás lehet csak pár perces vagy akár tarthat hosszasan is, történhet egy mellből vagy igényelheti az újszülött mindkét mellet. Ha az édesanya azt tapasztalja, hogy újszülöttje nagyon hamar elalszik a szopizás közben, ezáltal aktív szopizás nem tud megvalósulni, akkor érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni az újszülöttet szopizásra rávenni. Bevált ébresztési technikák például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, akkor vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át. Ennek hatására várható, hogy az újszülött felélénkül.
Ebben az első ismerkedős, izgalmas időszakban is ideális esetben az igény szerinti szoptatás valósul meg, de átmenetileg szükség lehet rá, hogy - a baba jelzéseinek figyelembevételével - az anya irányítson. Kiemelt jelentősége van a megfelelő tejbevitel megítélésében a vizeletes, illetve székletes pelenkák számának, illetve a baba megfelelő súlygyarapodásának.
A tejmennyiség szabályozása
Az igény szerinti szoptatás mellett ilyenkor áll be fokozatosan a kereslet-kínálat elve alapján a szükséges tejmennyiség. Ilyenkor átmenetileg előfordulhat, hogy kevesebb vagy pont, hogy több anyatej termelődik, mint amire az újszülöttnek igénye van. A tejmennyiség szépen fokozatosan tovább alakul és illeszkedik a gyermek igényeihez.
Nagyon nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni.
Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tejáramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelítődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tejáramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.
A tejtermelés legtöbbször - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az „üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség.
Mikor jut elegendő tejhez a baba?
Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? Ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik.
Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést. Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanít készülék).
A cluster feeding jelensége
Mi az oka annak, ha kisbabánk egész nap csak szopizna, szinte egymásba érnek ezek az alkalmak? Szükséges-e szabályozni, hogy ne egyen ennyit és ilyen gyakran, mert ő még nem tudja, mennyi az elég? A szakirodalom cluster feeding-nek nevezi azt a jelenséget, amikor egy baba egyfolytában szopni szeretne. Az etetések egymásba érnek, 15-20 perces alvás után ismét mellre kívánkozik a baba. A régi iskola szerint ez azért van, mert a baba éhes, mert az anyának nem elég zsíros vagy egyenesen vizes (azaz nem elég tápláló) a teje. Erről szó sincs. Különösen az első pár hétben, a növekedési ugrások során, nagymozgások megjelenése előtt és legfőképpen délután, este jellemző a folyamatos igény a szopizásra.
Túl sok anyatejet egy szuszra viszonylag ritkán esznek meg a babák, inkább az fordulhat elő, hogy túl sokat és túl gyorsan esznek, aminek az oka lehet, ha nagyon intenzíven szopik a baba vagy ha az anya melle túltelítődött. Ebben az esetben a szopizást bukás követi, és ez is teljesen normális jelenség a csecsemőnél. A kisbabák már a kezdet kezdetén is tisztában vannak azzal, hogy mennyi anyatejre van szükségük. Kezdetben, amíg pici a gyomruk, a mennyiség is kevés, amit egyszerre szopnak, de azt egy nap sokszor (akár 18 alkalommal) teszik meg. Túletetni egy kisbabát szoptatással nem jellemző. Igény szerinti szoptatás esetében a baba szabályozza a szoptatások hosszát és gyakoriságát, ezért éppen annyi táplálékhoz jut, amennyire szüksége van. Babánként elég nagy szórás lehet ebben, ahogy a súlygyarapodásban is, hiszen több tényező is befolyásolja (szopási technika, genetika).
II. Hogy alakul a szopizás a hozzátáplálás megkezdése után?
Nagyon sok kisbaba a hozzátáplálás megkezdése után is még az anyatejet tartja a legjobb tápláléknak. Az anyukáknak pedig gondot okoz ez, mert mindenkitől azt hallják, hogy ideje lenne már kiváltani szopikat és felépíteni végre már egy „normális” napirendet. Jó hír az, hogy teljesen normális az is, hogy egy kisbaba egy éves koráig szinte csak anyatejen él. A hat hónapos kortól egy éves korig tartó időszak fő „feladata” a kóstolgatás és a különböző ízekkel való találkozás.
Fontos, hogy a baba táplálkozásába bekerüljenek a húsok, zöldségek, gyümölcsök, a tejtermékek; mivel az anyatej már nem fedezi ekkor 100%-osan a baba vitamin- és energiaigényét; illetve immunológiai szempontból is fontos, hogy bizonyos allergénekkel (glutén) még 7 hónapos kora előtt találkozzon a baba. Így a hozzátáplálás természetesen fontos, csak az a lényeg, hogy nem kell megijedni, ha a baba egy évesen is még akár 5-6-7 (sok) alkalommal szopizik egy nap alatt. A WHO teljes mértékben ezt támogatja, és a kutatások is azt bizonyítják, hogy ha az allergén bevezetésének időszakában a baba még anyatejet fogyaszt, akkor az anyatej védőfunkciót tölt be, ezzel kisebb lesz az esély a későbbi allergia kialakulására.
Tipikusan az 1 év körüli időszak általában a kicsit kevesebbet szopis időszak (megindulnak, világot fedeznek fel, minden érdekesebb és fontosabb, mint anya) - de azért ez nem igaz minden gyerekre! Az ilyen babáknál is jön másfél évesen egy újraközeledés, amikor akár non-stop anyán lógnának legszívesebben, és az anyák sokszor ugyanúgy aggódnak, de most meg azon, hogy a baba már sosem akar majd leválni róluk? (De igen, csak előtte még kétszáznyolcvanhatszor ellenőrzi, hogy anya tényleg mindig ott van és szeret?). Amit még jó tudni, hogy a fogzáson sok múlik - fájdalomcsillapításra is használhatják maguknak a szopit, illetve, amikor változik az alvásigényük, olyankor is nyugtató-cicire lehet szükségük. A hozzátáplálás is egyéni, akinek pl. érzékenyebb az emésztése, nagyon is jól tudja szabályozni a tápanyagfelvételét azzal, hogy korlátozza esetleg a szilárdak mennyiségét a tej javára.
Az anyatej nagyon értékes, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik. Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma. Ritkán előfordul az is, hogy a baba egyik napról a másikra már nem kéri a cicit. Ilyenkor általában nem elválasztásról van szó, hanem valami más probléma van a háttérben (fogzás, torokfájás, szájpenész, megfázás, az anya menstruációja vagy terhessége miatt megváltozott a tej íze). Ha erre gyanakszunk, kezeljük a problémát (pl. fogzás esetén fogzáskönnyítő gélt kapjon a baba szopi előtt, megfázás esetén orrszívóval) és kínáljuk meg a babát újra anyatejjel.
NÖVEKEDÉSI UGRÁS - AZ MEG MI?? Mi vár rám?🤔🤓
Mikor érdemes abbahagyni a szoptatást?
- Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk. Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben.
- Lehet olyan helyzet, hogy már neked nem jó a szoptatás, pl. a kicsi foga, bármilyen testhelyzetben szoptatsz is, nyom, fájdalmat vagy sebet okoz. Vagy várandós vagy és érzékenyebb lett a mellbimbód.
- Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét.
- Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá.
Fontos tudni, hogy egy év alatti babák nem nagyon szokták elválasztani magukat. Olyan előfordul, hogy elutasítják a tejet és/vagy az anyamellet, de ez átmeneti szokott lenni, valamilyen konkrét ok miatt, és szopási sztrájk néven lehet róla bővebben olvasni szakirodalomban (pl. LLL füzet is van róla). Úgy lehet tünetek alapján megkülönböztetni az elválasztódást a sztrájktól, hogy a baba jókedvű, mosolygós-e (egyértelműen jól érzi magát ebben a helyzetben), vagy pedig ambivalens, azaz egyszerre vannak visszautasítás tünetek (pl. fejét elfordítja, ha meglátja, sír) és közben mégis van érdeklődés is a mell iránt, a szoptatási testhelyzet iránt… csak aztán, ha odakerülnek, mégis újra elutasítja - de ettől szenved ő maga is.