A "Babák" (eredeti címén "Babies") című dokumentumfilm Thomas Balmes rendező alkotása, amely négy különböző kultúrában élő csecsemő életének első évét mutatja be. A film nemzetközi bemutatója 2010-ben volt, Magyarországon október 14-én került a mozikba, és később DVD-n is megjelent a Budapest Film Kft. forgalmazásában.
A film főszereplői négy kisbaba: egy namíbiai, egy mongol, egy japán és egy amerikai csecsemő. Az alkotók kamerájukkal rögzítették ezen gyermekek mindennapjait, így lehetünk tanúi fejlődésüknek és az őket körülvevő világnak.
Különböző kultúrák, univerzális fejlődés
A film történései hol vígjátéki, hol akciófilmes, hol drámai jegyeket hordoznak. Nincs kérdezz-felelek, nincsenek beszélő fejek, az alkotók egyszerűen csak letették a kamerát, rögzítették a családok mindennapjait, és hagyták, hogy maguktól kibontakozzanak az apró történetek. Rajtuk keresztül kristálytiszta metszetet kapunk négy teljesen különböző kultúráról, melyekben a környezeti adottságok, a szülői aktivitás, a család működése, és a fejlődés üteme eltérő, a lényeg mégis univerzális: szerető közegben cseperednek a babák.
A nyitó képsorok a különféle születési körülményeket mutatják be, valamint azt, hogy a különböző kultúrák miként várják az új életet. A rendező az egyes részekben jól hangsúlyozza a fejlődési mérföldköveket. Érdekes látni, hogy minden babánál kirajzolódik az egyedi személyiség már életük ilyen korai szakaszában.
A film érdekessége, hogy különböző kultúrákat, szokásokat ismerhetünk meg, miközben a kicsik életét figyeljük. A világ négy pontja szolgál helyszínül: Namíbia, Mongólia, Japán és az Egyesült Államok. Míg Namíbiát és Mongóliát alig érintették a technológiai vívmányok, addig Tokió és San Francisco egy teljesen megváltozott világot mutat be.
A környezet hatása és a lényeg
A kicsik természetes közegükben láthatók: az afrikai baba a kunyhó előtt a porban heverészve anyja lába között, ahogy a kutyával puszilkodik, egy csonttal játszik, vagy ahogy egymást püfölik testvérével. A mongol kisfiú a jurtában fekve egy komplett csomagban, a kakast bámulva, mely a legnagyobb természetességgel sétál mellette az ágyon; vagy ahogy a kecske beleiszik fürdővizébe.
A japán és amerikai baba környezete tele van kütyükkel, könyvekkel, háziállatokkal, s el is vannak kényeztetve. Felvetődik a kérdés - hol jobb felnevelni egy gyereket? Nyüzsgő nagyvárosban, a legnagyobb luxus közepette, babajógával és csoportterápiával, vagy a vadonban, ahol a gyerkőc porban csúszkál és a birkaitatóban fürdik?
A meglepetés, hogy mind a négy gyerek hasonlóan kreatív és figyelmes, ugyanúgy fejlődik és tanul, a család anyagi helyzetétől és a társadalmi háttértől függetlenül. A film konklúziója, hogy nem számít a kulturális háttér, ahogy az sem, milyen anyagi körülmények közé érkezik a pici, s hogy fejlett vagy fejlődő országban nevelkedik a baba, hiszen mind a négy gyermek hasonlóan felfedez, tanul, fejlődik. Ráadásul minden baba aranyos. Mindegyikük számára igazi küzdelem a mászni, állni, járni, futni, beszélni tanulás.
A bolond és az okos
A film tanulságai
A film párbeszéd, feliratok és narráció nélküli, de nincs is rá szükség, hiszen a csecsemők nyelve nemzetközi. Bár az országok nyelve, kultúrája, és maga a környezet is különböző, de a babák sírása, nevetése, fejlődése ugyanaz. A film bebizonyította, hogy sok hasonlóság van bennünk, akármelyik szegletében is éljünk a világnak.
Az pedig fontos tanulság a mi tárgyaktól túlzsúfolt életünkben, hogy nem kell ingerekkel bombázni gyerekeinket életük kezdetén; bőven elég lenne nekik, mint a mongol kisgyereknek, a szél, a felhők, a természet maga, és a szemlélődés.
Az egyik megszólaló édesanya így nyilatkozott a filmről: „Nagyon megindítónak találtam a filmet. Érződik belőle a hatalmas szeretet. Egyszerre látjuk a gyerekek fizikai és érzelmi fejlődését. Ez minden család közös nevezője.” Egy másik édesanya hozzátette: „Lenyűgöző, hogy más országban élő emberek láthatnak minket, hogy hogyan élünk. Szerettem volna találkozni a filmben szereplő többi asszonnyal is. Szeretném, ha Ponijao újra láthatná a filmet, ha felnő, hogy láthassa, mit tettünk érte.”
A rendező, Thomas Balmes, négy kisbaba életének első évét mutatja be. A világ egymástól távoli részein járunk, Namíbia, Mongólia, Tokyo és San Francisco a helyszín, ahol nyomon követhetjük a csöppségek mindennapjait. Fejlett országok állnak szemben fejlődő országokkal.
| Baba | Ország | Környezet |
|---|---|---|
| Ponijao | Namíbia | Természeti környezet, kunyhó |
| Bayar | Mongólia | Jurta, természeti környezet |
| Mari | Japán | Tokió, modern városi környezet |
| Hattie | Egyesült Államok | San Francisco, modern városi környezet |