A várandósság alatti stressz és a kismamák jogai

A várandósság egy csodálatos, de egyben kihívásokkal teli időszak is lehet egy nő életében. Bár sokan úgy gondolják, hogy ez a kilenc hónap a békés várakozásról szól, a valóságban számtalan stresszhelyzet zavarhatja meg a kismamák lelki békéjét. Ezek a tényezők a mindennapi élet apró nehézségeitől kezdve (pl. költözés, munkahelyi problémák) súlyosabb eseményekig terjedhetnek (haláleset a családban, baleset, egészségügyi komplikációk, párkapcsolati problémák).

Gyakran felmerül a félelem, hogy vajon ezek a helyzetek mennyire vannak kihatással a magzatra, és mit érez a baba abból, amit az édesanya érez. Emellett fontos, hogy a kismamák tisztában legyenek jogaikkal a munkahelyen és az orvosi ellátás során, hiszen a támogatás és a megfelelő bánásmód elengedhetetlen a testi és lelki egészségük megőrzéséhez.

A magzat és az anya érzelmi kapcsolata

A mai tudomány már egyértelműen igazolja, hogy a magzat mindent érzékel az anyaméhben. Nem csupán a hangokat, zajokat, fényeket és ízeket érzékeli, hanem az anya érzelmeit is. Ez a hormonokon keresztül valósul meg, melyek a méhlepényen keresztül jutnak el a baba vérkeringésébe. Ha az anya jókedvű, a baba is érzi, és ugyanez igaz a rossz hangulatra is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, nagyon fontos, hogy mit tanul meg a magzat ebben a korai időszakban az érzelmek kezeléséről.

Tudósok szerint a veleszületett személyiségjegyek kialakulásának egyik fő tényezője éppen az, hogy milyen tapasztalatok érik a magzatot az anyaméhben. Például, ha az anya aktív és tevékeny a várandósság alatt, akkor a gyermeke is hordozni fogja a veleszületetten aktív személyiségjegyeket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha az anyának végig feküdnie kell a várandósság alatt, akkor ne születhetne aktív gyermeke. Egyrészt azért, mert ez nem csak életmódbeli, hanem genetikai kérdés is, másrészt pedig azért, mert az aktivitás szintje nem csak a fizikai, hanem a szellemi aktivitásra is vonatkozik.

A stressz hatása a magzatra és a kismamára

A stressz egy bizonyos szintig normális az életünkben. Természetes, hogy új helyzetekben szorongunk, és a várandósság alatt az orvosi vizsgálatoknak köszönhetően találkozunk néhány új helyzettel. Normális, ha néha dühöt élünk át, van egy-egy hangosabb szóváltásunk valakivel, vagy ha átmenetileg egy nagyobb megrázkódtatás (pl. haláleset, baleset) következtében többet szorongunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll.

Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagymennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe is bejut. Az ilyen huzamosabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet. Különösen nehéz az a helyzet, amikor a baba váratlanul érkezik a családba, vagy az anya ugyan tervezte a babát, de a család többi tagja ellenáll, nem örül a kicsi érkezésének. A nem szívesen, örömmel átélt babavárás azonban nem csak ilyen szélsőséges esetben okozhat problémát. Az anya számára különösen nagy stresszt jelenthet, ha a családnak vagy a párjának folyamatosan bizonygatnia kell, milyen jó dolog a baba érkezése, ha a környezet nem támogató, vagy pedig kimondottan ellenséges.

A szülés utáni depresszió veszélyei

Szakértők szerint - többek közt - a szülés utáni depresszió felelős azért, hogy egyre több kismama fordul újszülöttje ellen. Végh József kriminálpszichológus elmondta: a szülés utáni 10. és 30. nap között jelentkező gyermekágyi depresszió nagyon veszélyes lehet, különösen akkor, ha az édesanyát környezete magára hagyja. Egy édesanya szülés utáni depressziójának minden esetben látható jelei vannak: például fél egyedül maradni a gyerekkel, sűrűsödnek a pánikrohamai, sokat sír, és ambivalens érzései vannak az anyasággal kapcsolatban.

Hogyan kezeljük a stresszt a várandósság alatt?

A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül vannak kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet, az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled.

Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amikkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből. Sokszor ehhez egy kis zenehallgatás is elegendő, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák. Jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás).

Természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a tizedik héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet.

A kismamák jogai a munkahelyen és az orvosi ellátásban

A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos védelmet biztosít a várandós nők és az anyukák számára. Fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a jogokkal, különösen a felmondási védelem tekintetében, amely az új Mt. hatályba lépésével módosult.

A felmondási védelem változásai

Az alábbiakban tekintsük át röviden a legfontosabb változásokat:

1. Várandósokat ezen túl csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha a várandósság tényét előre, még a felmondás előtt közölték a munkáltatójukkal!
2. Azok a lombikbébis anyukák, akik július 1-je után kezdik meg az eljárást, csak 6 hónapig vannak védve, a kezelés kezdetétől számítva, s szintén csak akkor, ha előre bejelentik a munkahelyükön az eljárásban való részvételt.
3. A 2012. július 1-je előtt megkezdett lombikbébis kezelés alatt álló anyukát a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig illeti meg.
4. Amíg szülési szabadságon, vagy fizetés nélküli szabadságon van egy anyuka, továbbra sem közölhet vele a munkáltatója felmondást.
5. Ha apuka és anyuka is igénybe veszi a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabit, a védelem csak az anyukát illeti meg.
6. Ha az anya (vagy a gyermekét egyedül nevelő apa) megszünteti a fizetés nélküli szabadságot, s visszamegy dolgozni, akkor a munkaviszonya a képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
7. A munkáltató a felmondást minden esetben írásban közölheti csak, s a felmondást köteles megindokolni.
8. Ha betegség miatt keresőképtelen vagy, már nem vagy védett, felmondhatnak neked, de a felmondási időd csak a keresőképtelenség megszűnésének napján (de legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múlva) kezdődik.
9. Beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség szintén nem jelent már védelmet a felmondás ellen, de csak akkor indul a felmondási időd, amikor keresőképes vagy újra.
10. Továbbra sem vagy köteles semmilyen közös megegyezést aláírni, lemondva a téged amúgy megillető összegekről!

Az orvosi bánásmód fontossága

A várandósság alatti orvosi ellátás során a kismamáknak joguk van a tiszteletteljes és empatikus bánásmódhoz. Sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az orvos viselkedése nem megfelelő, és ez további stresszt jelenthet a már amúgy is sebezhető állapotban lévő kismama számára.

Egy olvasói beszámoló alapján például az orvos hangulatembere volt, és nem fordított kellő figyelmet a páciens aggodalmaira. "Másfél órát ültem ott, mire bejutottam, s bár készültem, a kérdéslistámnak csak az első soráig jutottam el, mert közölte, hogy erre neki és a kint várakozóknak sincs ideje, az interneten mindent megtalálok." Ez a hozzáállás rendkívül frusztráló és elidegenítő lehet. Az ultrahang vizsgálat során is hasonló helyzet alakult ki, amikor az orvos ahelyett, hogy megnyugtatta volna a kismamát, ingerülten válaszolt, amikor az cisztákra kérdezett rá. "Közölte, hogy ne hisztizzek, ilyen ciszták bárkinél előfordulhatnak, és az esetek többségében észrevétlenül felszívódnak."

Ez a példa is rávilágít arra, hogy a kismamáknak joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz, a megértéshez és a tiszteletteljes kommunikációhoz az orvosi ellátás során. Ha egy orvos nem biztosítja ezeket az alapvető feltételeket, a páciensnek joga van másik orvost választani. Nem az a kérdés, hogy az orvos jó vagy kedves, hanem hogy professzionális és empatikus legyen. Az orvosi vizsgálat nem kvízjáték, de nem is egy rideg tájékoztatás. Az orvos feladata, hogy megnyugtassa a pácienst, és részletes tájékoztatást adjon az állapotáról.

Gyermekbántalmazás és a megrázott baba szindróma

Bár a cikk fő témája a kismamák jogai és a stressz kezelése, fontos megemlíteni a gyermekbántalmazás, azon belül is a megrázott baba szindróma veszélyeit, amely a várandósság alatti stressz és a szülés utáni depresszió súlyos következménye lehet.

Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyerekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma - írja a Semmelweis Médiasarok. Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója szerint egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Rudas doktor évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának.”

A klinikai tünetek sokfélék lehetnek: hányhat, letargiás lehet a csecsemő, nem mozog, vagy éppen túlságosan nyugtalan. Az MR-vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreztek. „Amellett, hogy a szülőkkel, gondozókkal meg kell értetni, hogy a gyermek megrázása is bántalmazás, a külső jelek hiánya miatt gyakran a radiológus, a szemész, a gyerekgyógyász vagy az intenzív terápiás szakember sem gondol erre, így fontos a teljes társadalom figyelmét felhívni erre a szindrómára” - emelte ki dr. Rudas Gábor.

Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A gyermekbántalmazás és a testi fenyítés elfogadhatatlan, és a jogszabályok is tiltják. Frank Zsuzsa gyermekpszichológus szerint a verés azt tanítja a gyerekeknek, hogy az emberek közti kapcsolat alapja az erő, és az nyer, aki erősebb. Minél gyakrabban vernek valakit, annál valószínűbb, hogy olyan felnőtt lesz, aki a többiekkel nem ésszel próbál bánni, hanem erővel. „A bántalmazott gyerekeknél megfigyelhető az önbizalom hiánya, tehát önértékelési problémái lesznek.” A gyermekpszichológus megjegyezte: a diktatúrák vezetői többnyire maguk is vert gyerekek voltak.

tags: #a #ferj #durva #a #kismamaval