A mozgékonyabb gyerekek 9-10 hónapos korra általában már nagyon unatkoznak az etetőszékben. Ilyenkor kezdődik meg az ételdobálás és szétkenés evés közben, vagy amitől minden anya tart: néhány kanál után elunja a baba az etetést. Teljesen normális jelenségről van szó. A baba számára az étkezés nem csak a pocak megtöltéséről szól ebben a korban, hanem a kísérletezésről, a felfedezésről is. Ahhoz, hogy meg tudjon tanulni önállóan enni, bizony szükséges az, hogy belenyúlhasson az ételbe, megfoghassa a kezével is, szétmaszatolhassa azt.
A baba számára az étkezés nem csak a pocak megtöltéséről szól ebben a korban, hanem a kísérletezésről, a felfedezésről is.
Az ételdobálás okai és kezelése
Az ételdobálás kellemetlen szokás (legalábbis takarítási szempontból :)), azonban ennek is megvan a maga oka, a baba a tárgyállandóság fogalmát teszteli ezen a módon: „ha ledobom a kanalat, vajon mi történik?” Ezt próbálgatja újra és újra. Ha erre minden alkalommal az a reakció, hogy anya zaklatottá válik, akkor legközelebb is ki kell próbálni, mi történik, szintúgy, ha anya ilyenkor nagyot nevet, akkor legközelebb megint kíváncsi a baba reakcióra. A baba dobálhat azért is, mert nem éhes, vagy már jóllakott. Figyelni kell a baba reakcióit ez esetben. Fontos a szülők reagálása minden esetben. Egy esetleges, általánostól eltérő reakció nagyon tud tetszeni a babának. Vannak gyermekek, akik egy bőségesen megrakott tánytért nem tudnak ételnek tekinteni, hiszen túl sok minden várja, ami érdekes. Ha valamit már többször próbáltál, de nem ette meg és legközelebb kínálod, előfordulhat, hogy felismeri és eldobja.
A kisgyermekek többsége ,,csak,, feszegeti a határokat. Ez neveléssel és folyamatos tanulással orvosolható, ami a szülőnek frusztráló lehet.
Az ételdobálás megelőzése babáknál fontosnak tűnhet, hiszen nem könnyű elviselni a káoszt.
Mit tehetünk az ételdobálás megelőzése érdekében:
- Kezdj el kis mennyiségű ételt tálalni gyermeked számára. Amíg baba, addig akár csak falatonként kínáld, majd folyamatosan emeld a későbbiekben az adagot.
- Ahhoz, hogy a figyelemfelkeltésnek ne legyen értelme, elsősorban neked szükséges nyugodtan reagálnod.
- Tegyél minden étkezéskor egy kis tányért, edényt, uzsonnás dobozt, ami számotokra megfelelő, és legyen az mindig a „Nem kérem” tányérka. Tanítsd meg példamutatással gyermekednek, hogy ne ledobja, hanem ebbe az edénybe helyezze az ételt.
- Amikor leültök enni, akkor mutasd meg gyermekednek, hogy hol van a pohárnak, evőeszköznek, tányérnak a helye. Akár vásárolhatsz egy szilikon tányéralátétet is, amin berajzolod alkoholos filccel az eszközök helyét. A rend segíthet abban, hogy rendezetten étkezzetek és ne legyen káosz az asztalon. Egy rendetlenség ösztönözheti a babát a dobálásra.
- Már elég korán, amikor még nem tud beszélni egy gyermek, el lehet neki kezdeni megtanítani, hogy mutassa meg, ha már nem kér enni. Ha gyermeked már nem éhes és nem folytatja az étkezést, akkor mutass neki egy kézjelet, ami minden esetben ugyan az. Ha étkezés közben büfögött, akkor mutass egy másik kézjelet számára. Hamar meg fogja tanulni már előre jelezni, hogy nem kér többet, vagy éppen szünetet kér, mert büfög.
- Ha gyermekednek adsz lehetőséget a székből való távozásra, akkor nagyobb eséllyel tudja eldönteni, mikor volt elég. Egy gyermek ha be van kötve az etetőszékbe, de egyébként nem tudna kiesni, ha nem lenne bekötve, akkor érdemes szabad mozgást hagyni neki így akár azt is felismerheted, ha nem szeretne már enni.
- Győződj meg arról, hogy gyermeked éhes. Az a gyermek, aki nem éhes, nem fog enni, maximum felfedezni. Ami bár azt sugallhatja, hogy éhes, de nagy valószínűséggel csak dobálni lesz kedve. Kisbabák esetében a szokások 20 perc helyett, kínáld inkább 1 óra múlva az anyatej/tápszer adását követően.
- Győződj meg róla, hogy az étel megfelelő méretű, és az állaga elég puha ahhoz, hogy megrágja a baba. A gyermekek egy része túl nehéz feladatnak érezheti az étkezést, és inkább feladja, dobál, ahelyett, hogy enne.
- Ha az étel lekerült a földre, akkor próbálj nem tiltó mondatokat használni. A nyugodt válaszban legyen inkább benne az, hogy mit szeretnél és ne az, hogy mit ne.
A közös étkezés nem csak azért fontos, mert terápiás hatása van, hanem biztonságérzetet ad a gyermeknek. Folyamatos közös étkezéssel megtapasztalhatod, hogyan reagál különböző dolgokra és időben beavatkozhatsz.
A megfelelő etetőszék kiválasztása és használata
A legtöbb szülő nagyon meglepődik azon, mikor megkérdem tőlük: a gyerkőc milyen etetőszékben ül? Nem is gondolják, hogy ezen múlhat az evés sikere. A baba stabil ülő helyzetben ülhet a gondozója ölében. A baba számára az étkezés nem csak a pocak megtöltéséről szól ebben a korban, hanem a kísérletezésről, a felfedezésről is. Ahhoz, hogy meg tudjon tanulni önállóan enni, bizony szükséges az, hogy belenyúlhasson az ételbe, megfoghassa a kezével is, szétmaszatolhassa azt.
A baba medencéje kissé billenjen előre: ez akkor történik meg, ha nem félig fekve, megdöntve ül. Ha a medence hátrabillen, kihatással van a száj mozgására, a stabilitásra. A medence az alapja annak, hogy működjön a hozzátáplálás: ha a medence nem billen kissé előrefelé, csúszik el minden- a nyak, a törzs, a fej. Ha a baba félig fekve, megdöntve eszik nem tud rendesen nyelni, és a félrenyelés esélye hatványozottan nő.
Kitámasztás: naná hogy amíg pici a baba, nem tud egyedül ülni az etetőszékben megtartva magát. A súlyát nem jó, ha az ágyéki gerinc tartja. Ezért segítünk neki: kipárnázzuk a megfelelő helyeken. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az etetőszék huzata mögé összegurigázott kisebb törcsiket/konyharuhákat helyezünk: a feneke alá, a medencéjéhez, a hátához, az oldalához, esetleg a térdei alá. Így elérhető a megfelelő póz, amit nem ő tart teljes egészében.
A baba talpai legyenek stabilan megtámasztva. Igen, kell az etetőszék alá egy lábtámasz. Olyan, amit elér: a lábacska teljes talppal tud pihenni, úgy, hogy a térde közben hajlítva van. Ha nincs a láb megtámasztva, nem komfortos. A legtöbb etetőszék lábtámaszát a baba csak hónapok múlva éri el, ez nem megfelelő sajnos. Mindannyiunknak kell lábtámasz az evéshez, a babáknak több is, hiszen a törzsük fejlődik még.
A megfelelő tálcamagasság. Ellenőrizd, hogy az etetőszék tálcája/vagy az asztallap, ha olyan a szék- milyen magasságban található, ha a gyermek benne ül. Optimálisan ez a baba mellkasának alja-felső hasának magassága. NEM feljebb.
A baba és kisgyermek könyöke meg kell, hogy legyen támasztva kényelmesen evéshez: azaz le tudja tenni a tálcára/asztallapra komfortosan, anélkül, hogy a vállait meg kelljen emelnie. Így stabil lesz a testtartás ahhoz, hogy ő egyen kézzel vagy esetleg kanállal.
Amikor a könyök meg van támasztva és pihen a tálcán, alulról felfelé kell a szájába tenni a falatot (ahogy neked is evés közben).
Milyen úgy enni, hogy a melled felett van az asztallap? pl. egyél kis sámlin rendes, felnőtt asztalnál. Tudsz így falatot a szádba tenni, elfárad a karod? Milyen úgy enni, hogy a lábad nem tudod a földre letenni, hanem lóg (pl. Milyen úgy enni, hogy hátradőlsz a székben, nem dőlsz előre egyáltalán?
A legtöbb szülő nagyon meglepődik azon, mikor megkérdem tőlük: a gyerkőc milyen etetőszékben ül? Nem is gondolják, hogy ezen múlhat a hozzátáplálás sikere. A WHO, tehát az ENSZ globális egészségügyi szervezete által kiadott 2023-as gyermekek táplálásáról szóló dokumentuma ¹, egyértelműen a 6 hónapos kort ajánlja kezdési időpontnak a hozzátáplálás tekintetében.
A professzionális etetőszékek, mint a Hauck Alpha+ vagy a Stokke Tripp Trapp, hosszú távú megoldást kínálnak, amelyek egészen felnőtt korig használhatók. Ezek a székek állítható lábtartóval és ülőfelülettel rendelkeznek, így mindig a gyermek aktuális magasságához és testtartásához igazíthatók.
Mikor ülhet elsőként a baba etetőszékbe?
Mozgásfejlődési szempontból: akkor lehet ültetni a babát, amikor már maga képes felülni. Felülés az, amikor magától a földön ülve, mászva le tud ülni és utána megtámasztás nélkül is képes legalább 5-10 percet ülni anélkül, hogy előredőlne. Több szakmai ajánlás is azt javasolja, hogy figyeljük, mikor áll készen a baba a szilárd ételek bevezetésére. Pl. A baba magától is képes ülni egy bizonyos fejlettség elérését követően, és a szülő segítségével is képes lehet ülni. A fejlettségéből adódó ülés, tehát az a fajta ülés, amit a baba saját maga ér el, amikor magától ül fel. Önállóan négykézláb helyzetből vagy oldalfekvésből veszi fel a stabil ülő testhelyzetet.
Az amerikai gyakorlatban egyre több a mozgásfejlődési késés, testtartási zavar és érzékszervi fejletlenség, ami részben összefügg azzal, hogy a babákat túl korán és túl gyakran ültetik, támasztják vagy „eszközökben” tartják. Ez nemcsak mozgásszervi, de idegrendszeri fejlődésre is hatással lehet.
A tudományos kutatások ma már világosan mutatják a babák szilárd étkezésére való készenállását. Ha ilyet hallasz - hogy ’el kell kezdeni 4 hónaposan’ -, érdemes először megnézni, miért merült fel ez a javaslat, és kitől származik. Sok esetben 4 hónapos kort javasolnak bizonyos problémák (pl. reflux, nincs gyarapodás) esetén - ugyanakkor ez nem minden esetben bizonyul szükségesnek, vagy megszokásból hiszik az a szülők, hogy szükség van rá - de a tudomány jelenlegi állása szerint az egészséges, időre született babák többségének nincs erre biológiai oka.
Mikor hagyjuk abba az etetőszék használatát?
Legkésőbb másfél éves korra minden baba megunja, hogy muszáj egyhelyben ülni és nem lehet sehova menni evés közben, de előfordulhat, hogy már 10 hónaposan sor kerül erre. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha a baba kis műanyag asztalnál, kis műanyag székről ehet, nem bekötve. Ideális esetben 1 éves korára már az étkezések javarésze így történhet, azaz ő maga, önállóan ehet. Természetesen 1 évesen még nem fog tökéletesen enni kanállal, ezért a kanalas ételeknél még segíteni kell, de törekedj rá, hogy az étkezések nagy részében ő maga egyen olyasmit, amit maga is meg tud fogni. Ilyenkor lehet beszüntetni az etetőszékezést és helyette vagy a nagy asztalhoz ültetni a kicsit, vagy venni egy kis műanyag asztalt, kis székkel, ahol önállóan ehet. Ezt akkor fogod tudni zökkenőmentesen megvalósítani, ha a baba ekkorra már javarészt önállóan eszik és, ha nem egyedül kell ennie, hanem együtt esztek.
Vannak olyan időszakok is, amikor a kicsi annyira izgága, hogy egyszerűen nem tud ülve enni. Jellemzően 1-1,5 éves korban fordul ez elő, amikor a kicsi éppen csak megtanult járni és állandóan úton lenne. Az sem gond ebben a korban, ha néha szalad két kört és utána folytatja az evést. Ilyenkor várj egy kicsit, folytasd az evést, aztán ha magától nem jön, finoman terelgesd vissza, hogy befejezze az evést. Ha már nem kéri, akkor viszont pakold el az ételt. Semmiképp ne ess abba a hibába, hogy az asztal körül kergeted vagy mész utána az étellel, mert szerinted keveset evett.
Kúszás tanítása 5-8 hónaposnak
Nem csecsemőkorban kell megtanítani rá a babát, hogy tisztán és illedelmesen egyen, ez ráér 3 éves kor után, amikor a közösségben úgyis látja a jó példát. Ahhoz, hogy megtanuljon önállóan, evőeszközzel enni, szükséges, hogy már hamar (9-10 hónapos kor körül) kapjon evőeszközöket a kezébe és kipróbálhassa, hogyan kell őket használni.
Amellett, hogy sok dologban engedsz neki, hagyod kibontakozni és nem erőltetsz rá semmit, a határokkal is tisztában kell lennie. Ha olyasvalamit követ el, amiről szeretnéd leszoktatni (pl. a szobába nem viszünk ételt), akkor azt el kell neki mondani minden egyes alkalommal higgadtan, egyszerű szavakkal, hogy megértse. Hosszú távon attól lesz önálló a gyerek, ha azt látja, hogy bizonyos dolgokat rábíznak, megbíznak benne, és ez az önbizalmára is jó hatással van.
Igen, lehet, hogy fel fog ugrálni evés közben. Lehet, hogy néha többet szaladgál, mint amennyit eszik. Lehet, hogy nagy maszatot csinál a konyhában.
A baba etetőszékben való rossz tartása, a nem megfelelően alátámasztott medence és lábak akadályozhatják a harmonikus táplálkozást és a félrenyelés kockázatát növelhetik. A megfelelő etetőszék kiválasztása, amely biztosítja a baba számára a stabil, ergonomikus testtartást, kulcsfontosságú a hozzátáplálás sikeréhez.
tags: #baba #utalja #az #etetoszekben