A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. Az első hetek és hónapok minden édesanya életében a végtelen megfigyelés időszakát jelentik. Ahogy a kisbabánk a kiságyban pihen, vagy a karunkban simul el, önkéntelenül is figyeljük minden apró rezdülését, a légzése ritmusát és a végtagjai tartását. Amikor az izomtónus eloszlása nem megfelelő - azaz egyes izmok túl feszesek, mások pedig túl lazák, vagy a test két oldala között különbség van -, akkor izomtónus-eloszlási zavarról beszélünk. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek.
Az izomtónus nem azonos az izomerővel; ez egyfajta belső feszítettség, a testünk készültségi állapota, amely lehetővé teszi a gravitáció elleni küzdelmet és a stabil testtartást. Ha ez a feszítettség alacsonyabb a kelleténél, a csecsemő mozgásfejlődése lassabbá válhat, a tartása pedig bizonytalannak tűnhet. A hipotónia az izomtónus gyengeségét jelenti. Fontos, hogy a hipotónia nem azonos az izomgyengeséggel, amely az izomerő hiányát foglalja magában. Az izomtónus az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét írja le. Leegyszerűsítve tehát azt a folyamatosan és passzívan fennálló részleges összehúzódást, amely az izmok tartását adja. Ha például egyik kezünkkel megszorítjuk a másik kar nyugalmi helyzetben lévő bicepszét, az abban érzett ellenállás az izom tónusa. Az izomtónus kulcsszerepet játszik a többi között a testtartásban, de egyes szervek működésében is.
A csecsemők mozgásfejlődése az egyik leglátványosabb és legfontosabb folyamat az első életévben. Egy újszülött még fejét sem tudja megtartani, néhány hónap múlva már forog, majd kúszik, mászik és feláll. Az izomtónus szabályozása egy rendkívül komplex folyamat, amelyben az agy, a gerincvelő, az idegpályák és maguk az izomrostok is részt vesznek. Éppen ezért, ha valahol hiba csúszik a gépezetbe, a tünetek az egész testen vagy bizonyos izomcsoportokban jelentkezhetnek. A hypotonia nem jelent egyet az izombénulással; a baba képes mozgatni a karjait és lábait, de a mozdulatok kivitelezése nagyobb energiát igényel tőle, és hamarabb elfárad.
A hipotónia tünetei csecsemőknél
A hipotón babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”. Jellemző, hogy az érintett gyerekek késleltetve érnek el olyan fejlődési mérföldkövekhez, mint a felülés, mászás, séta, az első szavak kimondása és az önálló étkezés.
Az egyik legjellemzőbb tünet a „rongybaba-szerű” érzet: amikor a babát felemeljük a hónalja alatt, úgy érezzük, mintha kicsúszna a kezünkből, mert a vállövi izmai nem tartanak ellen. A fejtartás bizonytalansága szintén mérvadó jel. Bár egy újszülött feje még természetesen billeg, három hónapos korra a babának hason fekve stabilan meg kellene tartania a fejét, és az alkartámasz segítségével nézelődnie kellene. Ha a baba feje folyamatosan hátracsuklik, vagy hason fekve képtelen megemelni azt, az izomtónus-eloszlási zavarra utalhat.
Az etetési nehézségek hátterében is állhat gyenge tónus. A szopizás és a nyelés komoly izommunka, amelyhez szükség van a száj körüli izmok és a nyelv megfelelő feszességére. Ha a csecsemő nagyon lassan eszik, hamar elfárad a mellen, gyakran félrenyel, vagy az anyatej kicsorog a szája széléből, érdemes megvizsgálni a szájpadlás és az arcizmok állapotát is.
A fokozott izomfeszültség a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.
A fej tartása tekintetében 0-2 hónapos kora között gyanúra adhat okot, ha fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak.
A hipertóniát különböző okok okozhatják, beleértve az idegrendszeri vagy izomrendszeri problémákat. Néha az okot soha nem lehet azonosítani.
A hipotónia okai
A hipotónia általában veleszületett probléma, és legtöbbször hamar felismerik. Többféle kiváltó ok állhat a hátterében, beleértve az izmok, illetve a mozgatóideg-végződések és izmok kapcsolatának rendellenességeit, valamint a centrális és perifériás, avagy környéki idegrendszer zavarait.
Az izomzat az idegrendszerrel szoros működési egységet képez. Ezen soktényezős, bonyolult rendszer valamely elemének eltérő működése csökkent izomtónust eredményezhet, vagyis az izomhipotónia több eltérésnek lehet az egységes, nem specifikus következménye. Fontos azonban tudni, hogy az izmok tónusába egyénenként is nagy különbségek vannak, a határ a kóros hipotonia és az alkati hipotonia között nem mindig éles.
A hipotóniát más állapotok is okozhatják, amelyek hatással lehetnek az agyra, a központi idegrendszerre és az izmokra. Bár a Down-szindrómás és Prader Willi-szindrómás gyermekek a terápia után visszatérnek a normális életbe, a Tay Sachs-kórban és a 13-as triszómiában szenvedő gyermekek csak néhány hónapig vagy évig élnek.
A csökkent izomtónus hátterében álló okok rendkívül sokfélék lehetnek, és fontos hangsúlyozni, hogy sok esetben nem találnak súlyos kóros elváltozást. Az úgynevezett jóindulatú veleszületett hypotonia egy olyan állapot, amikor a baba izmai lazábbak, de az idegrendszer és az izomszövet egyébként ép. Azonban a hypotonia lehet másodlagos tünet is.
Központi idegrendszeri okok
Központi idegrendszer: Az agy és a gerincvelő képezi, ezek működészavara ún. centrális eredetű izomhipotóniát okoz.
- Az agy és/vagy a gerincvelő sérülése, vérzése.
- Az agy, agyhártya és/vagy a gerincvelő súlyos fertőzései, gyulladásai, melyek átmenetileg vagy tartósan okozhatnak csökkent izomtónust.
- Magicterus: Az agy alapján található idegsejtcsoportjainak (ún. bazális ganglionjainak) nem konjugált bilirubin (epefesték) okozta károsodása, mely kórosan nagy mennyiségű epefesték felhalmozódása következtében alakul ki bizonyos újszülöttkori állapotokban.
Perifériás idegrendszeri okok
Perifériás idegek: A gerincvelőtől az izmokhoz futó érző és mozgató idegek alkotják, melyek működészavara ún. perifériás eredetű izomhipotóniát okoz.
- Gerincvelői eredetű izomatrófia: A gerincvelőben található mozgató idegsejtek számának fokozatos csökkenése vezet az izmok leépüléséhez/”sorvadásához”, így a csökkenő mennyiségű izomzat egyre kifejezettebb izomgyengeséget eredményez.
- Charcot-Marie-Tooth betegség: A mozgató és érző perifériás idegek rostjában (ún. axonjában) vagy az azt körülvevő mielin hüvelyben fokozatosan kialakuló működészavar vezet egyre kifejezettebb izomgyengeséghez, izomsorvadáshoz és az érzékelés csökkenéséhez.
- Miaszténia grávisz: A betegség lehet genetikai hátterű és szerzett betegség is, melyben az ideg- és izomsejtek közötti információátvitel elégtelen. A betegség az izmok korai kifáradásával jár.
- Botulizmus: A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt méreganyag gátolja az idegek és izmok közötti ingerületátvitelt, ami akár igen súlyos, halálhoz vezető bénulást okozhat a légzőizmok érintettsége által.
Genetikai és kromoszóma-rendellenességek
- Down-szindróma: A 21-es kromoszóma szám feletti példánya okozza, mely egyéb, többnyire már a születéstől megfigyelhető tünetekkel is társulhat (pl: szívfejlődési rendellenesség, értelmi elmaradás).
- Prader-Willi-szindróma: A szindrómáért felelős 15-ös kromoszóma régió többféle eltérése okozta genetikai kórkép, melyre jellemző a csecsemőkori teljes testre kiterjedő (ún. generalizált) izomtónus csökkenés, mely gyakran etetési nehézséggel és csökkent étvággyal társul.
- Williams-szindróma: A 7-es kromoszómán található elasztin gén hiánya/hibás működése okozza, mely az idegrendszer fejlődési zavara, valamint a kötőszövetek és a bőr lazaságán keresztül okoz tüneteket.
- Tay-Sachs kór: ez egy többnyire súlyos genetikai eredetű betegség, mely a születéskor még nem, csak a későbbi életkorban okoz egyre súlyosabb tüneteket.
- Izomdisztrófiák: Az izmok genetikai eredetű rendellenességei, melyek ugyancsak progresszívek (azaz fokozatosan romló tünetekkel járnak).
Egyéb okok
- Koraszülöttség: általában idővel rendeződik az izomtónus, azonban előfordulhat, hogy az izomgyengeség tartósan fennmarad.
- Tárolási betegségek: Az anyagcsere veleszületett zavarai, melyekből rendkívül sokféle ismert.
- Táplálkozási okok: A csökkent izomtónus hátterében ritkábban állhatnak táplálkozási hiányállapotok (pl: D-vitamin hiány, fehérjeszegény étrend).
- Hormonális eltérések, leggyakrabban pajzsmirigy alulműködés.
- Egyéb szervi ún. senyvesztő betegségek, leggyakrabban tüdőbetegségek vagy szív-érrendszeri betegségek.
- Alacsony vércukorszint: A vércukorszint kifejezett csökkenése átmenetileg izomgyengeséget okoz az izmok elsődleges tápanyagforrása, a glükóz hiánya miatt.
Diagnózis és kezelés
Ha felmerül a gyanú, az első és legfontosabb lépés a házi gyermekorvos felkeresése. Ő az, aki átlátja a gyermek fejlődési ívét, és el tudja dönteni, hogy a látottak beleférnek-e az egyéni variációkba, vagy további kivizsgálásra van szükség. Magyarországon a védőnői hálózat is kulcsszerepet játszik ebben: a rendszeres státuszvizsgálatok során a védőnők speciális tesztekkel mérik fel a mozgásfejlődést.
A szakmai irányelvek (pl. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket. A kezelés alapját mindig a hipotóniát kiváltó tényező kezelése jelenti, amennyiben ez lehetséges. Ezenkívül szükség lehet gyógytornára a motoros képességek és a testi erő fejlesztése céljából, beszédterápiára a légzési, beszéd- és nyelési nehézségek kezelésére, valamint a táplálkozás támogatására alultápláltság, alacsony testsúly esetén.
Csecsemőkorban az agy és az izomzat még könnyen alakítható, így az időben megkezdett fejlesztő terápia révén a hipotón gyerekek akár hamar be is hozhatják a kortársaikkal szembeni lemaradásukat. A gyermek izomtónusát fizikai, foglalkozási és logopédiai terápiával lehet növelni. Ez segít a gyermeknek a fejlődés útján maradni.
A kezelési tervet a gyermek általános egészségi állapota és a terápiában való részvételi képessége határozza meg. Egyes gyerekeknek rendszeresen fizikoterapeutákat kell látniuk. A fiataloknak bizonyos esetekben segítségre lehet szükségük a koordinációhoz és más finom motoros készségekhez. Súlyos egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek számára kerekesszékre lehet szükség.
Magyarország világszínvonalú a csecsemőkori mozgásrehabilitáció területén. Az egyik legismertebb és leghatékonyabb eljárás a Dévény-módszer (DSGM - Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer). A Katona-módszer például a neurohabilitációra fókuszál, ahol meghatározott testhelyzetekkel (például lejtőn történő kúszás-mászatás) váltanak ki elemi mozgásmintákat. A TSMT (Tervezett Szenzoros Tréning) és a HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) szintén hatékony módszerek.
5 tipp GYORS vérnyomáscsökkentésre (otthon, 5 perc alatt)
Otthoni teendők és gyakorlatok
A legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében. A gyermekgyógytorna foglkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, izületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését….stb. A gyermekgyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amig a mozgásfejlődés, testtarttás kialakul (kb.
Masszázs, amely megszünteti a baba rendellenes izomfeszülését - A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Helyezd a csecsemőt az öledbe, magaddal szemben, és finoman ringasd, helyezd a lábát a mellkasára, majd masszírozd meg a vállát és a karját. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
A baba görgetése - Egy másik játék, amit játszhattok, ha a babát óvatosan görgeted egy biztonságos felületen. Itt is mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját. Érdemes megjegyezni, hogy ennek köszönhetően a pici is megismeri a testét, és kezdi felfedezni a környezettel kapcsolatos helyzetét, ami szintén segítheti az ellazulásban.
Gyermek ringatása labdán - Ha van edzőlabdád, akkor használhatod arra, hogy csökkentsd a baba fokozott izomfeszülését. Ülj rá a babával, és finoman ringasd egyik oldalról a másikra. A kisgyermek számára ez egy nagyon kellemes mozgáskoordinációt is fejlesztő gyakorlat lesz.
A világ felfedezése érintéssel - Az érintés az az érzék, amely tökéletesen lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felfedezze a világot. Fokozott izomfeszültség esetén erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőröd, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.
Otthoni gondviselés, amely segít megszüntetni a fokozott izomfeszültséget - Bár a fokozott izomfeszültség okai eltérőek lehetnek, az otthoni ápolása a baba megfelelő gondozásával kezdődik. Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbáld oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnéd. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.
Játszószőnyeg - az ilyen szőnyegek kiválóan alkalmasak a padlón való játékra, ami erősen ajánlott izomfeszüléssel küzdő babák számára. A szőnyeg védelmet nyújt a hideg padlóval szemben és nagyobb kényelmet biztosít a baba számára. A szőnyegek számos színben és mintában kaphatók, mint például a Very Morning vagy az Elephant’s Paradise verziók.
Szenzoros kocka - ezek a kockák tökéletesen aktiválják a finom motoros készségeket, javítva a fogást és a kézizmokat.
A babaúszás remek kiegészítő tevékenység, mert a víz ellenállása erősíti az izmokat és javítja a koordinációt.
tags: #baba #1 #honapos #feloldali #izomgyengeseg