Az újszülöttkori sárgaság, orvosi nevén icterus neonatorum, a csecsemők jelentős részét érintő, gyakran természetes és átmeneti állapot. Az érett újszülöttek 60-80 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Ez a jelenség a magzati életre jellemző magasabb vörösvértestszám és az újszülött éretlen májának köszönhető. Bár sok esetben magától rendeződik, az erőteljes vagy elhúzódó sárgaság komoly problémákra is utalhat, ezért a folyamat nyomon követése elengedhetetlen.
Miért alakul ki a sárgaság újszülöttkorban?
A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át. Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek, ami nagyobb mennyiségű bilirubin felszabadulásához vezet.
A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában és kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van. Mivel azonban ezek a szervek az újszülötteknél még éretlenek, a bilirubin kiürítése és átalakítása késik, és megemelkedik a vérben mérhető szintje. Mindez természetes és átmeneti állapot, amely a baba fejlődésével rendeződik.
Az újszülött sárgaság típusai
Alapvetően kétféle sárgaságot különböztetünk meg az újszülötteknél: a normál újszülöttkori (élettani) sárgaságot és az anyatejes sárgaságot.
1. Normál újszülöttkori (élettani) sárgaság
Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Az elváltozás fokozódik, a harmadik-ötödik napon tetőzik, majd lassan lezajlik. Érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat.
A természetes sárgaságra a szemfehérje és a bőr enyhe sárgás elszíneződése jellemző, ugyanakkor a baba aktív, eszik, és a laborvizsgálatokban a bilirubin szintje enyhén emelkedett. Ebben az esetben nincs ok alaposabb kivizsgálásra és kezelésre, csak a tünetek és a bilirubinszint nyomon követésére a panaszok megszűnéséig.
Vannak azonban olyan tényezők, amik hozzájárulhatnak az újszülöttek természetes sárgaságához:
- elégtelen szájon keresztüli táplálás,
- a szülés során a köldökzsinór késői lefogása,
- ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre.
2. Anyatejes sárgaság
Az anyatejes sárgaság egyfajta sárgaság, amely újszülötteknél jelentkezik a szoptatás miatt. Ez az élet első hetében történik a bilirubin rendellenes felhalmozódása miatt. Az anyatej-sárgaság és a szoptatási sárgaság nem összefüggésben egymással.
Az anyatej-sárgaság oka nem ismert, de az anyatejben lévő anyaghoz kapcsolódik. Megakadályozza a fehérjék lebomlását a csecsemő májában. Feltételezhető, hogy az anyatejben lévő egyes anyagokhoz kapcsolódhat, amelyek gátolják a bilirubin lebontását. Az anyatejben lévő béta-glükuronidáz magas szintje dekonjugálja a bél bilirubint, és fokozza az enterohepatikus keringést. Az anyatejben található enzim, az úgynevezett lipoprotein-lipáz, megnövekedett koncentrációban termeli a nem észterezett szabad zsírsavakat, amelyek gátolják a máj glükuronil-transzferázát, ami ismét a bilirubin konjugációjának és ezt követő kiürülésének csökkenéséhez vezet.
Az anyatej-sárgaság ritka állapot, a csecsemők mindössze 1-2 százalékát érinti. A legtöbb csecsemőnél, akiknél valódi anyatej-sárgaság jelentkezik, a bilirubin szintje körülbelül 14 napon belül ismét emelkedhet. A szoptatás folytatása biztonságos, mert az önállóan eltűnik, és a bilirubin szintje idővel csökkenni fog. Az anyatejjel kialakuló sárgaság a születés után 2-12 hétig is fennállhat.
Kóros sárgaság újszülötteknél
Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része, hanem kezelendő problémát jelez. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mindig figyelemmel kell kísérni a sárgaságot, valamint a bilirubinszint alakulását! Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinéma), akkor a bilirubin az agyba jut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.
Kóros sárgaságra utaló tünetek:
- A bőr és szemfehérjéje kifejezetten sárgás színű lesz.
- A sárgaság sokszor már a születés utáni első napon jelentkezik, gyorsan erősödik, majd nem indul meg a normál esetben látható csökkenés.
- A baba aluszékonnyá válik, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz.
Vérvételek segítségével kell követni és kontrollálni a bilirubin szintjét, hogy a növekvő vagy csökkenő tendencia figyelhető-e meg. Ha kóros sárgaságról van szó, további vizsgálatok következnek.
A kóros sárgaság lehetséges okai:
- fertőzések, akár szepszis,
- a mama és a baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség (Rh-összeférhetetlenség),
- pajzsmirigy-alulműködés,
- belső vérzés,
- veleszületett májbetegség,
- epeútfejlődési rendellenességek,
- kóros vörösvértesteket eredményező hematológiai megbetegedések,
- enzimhiány (pl. glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, Crigler-Najjar-szindróma).
Epeelfolyási zavarok a sárgaság hátterében
Az epeútfejlődési rendellenesség ritka (hazánkban évente 10-15 csecsemőt érint), de veszélyes oka lehet a sárgaságnak. Felismerésére a magzati korban nincs lehetőség, a születés utáni első 2-3 hét tünetei hívhatják fel rá a figyelmet: jelezheti a sárgaság mellett a sötét színű vizelet és a világos, agyagszerű széklet, valamint a súlygyarapodás elmaradása. Gyanú esetén az epeelfolyási zavar laborvizsgálattal diagnosztizálható, igazolt esetben a születés utáni 6 héten belül sort kell keríteni a műtéti megoldásra, ellenkező esetben az epe a bélrendszeren keresztül történő távozás helyett a májban halmozódik fel, visszafordíthatatlan károsodást okozva a szervben. Az operáció során a vékonybélből új epevezetéket alakítanak ki.
A bőr, száj és szem Szárazság okai + a megoldások
Az újszülöttkori sárgaság kezelése
Az enyhe sárgaság általában 2-3 héten belül magától elmúlik, így kezelés nem szükséges. Mérsékelt vagy súlyos esetben azonban szükség lehet beavatkozásra.
1. Gyakori szoptatás és táplálás
Mindenekelőtt a szájon át táplálást kell előnyben részesíteni, ezzel a bilirubin széklettel való távozását segítjük elő. Az aluszékony babát különböző trükkökhöz folyamodva ébresztgetni kell és rábírni arra, hogy egyen. Az újszülöttnek minimum 8 alkalommal (ennél sokkal többször is lehet) mellre kell kerülnie 24 óránként, és minden alkalommal mindkét mellből szophat. Akkor jut elegendő előtejhez az újszülött baba, ha rendszeresen szopik és nyel.
Ritkán találkozhatunk azzal, hogy az anyatejes táplálás fokozza a sárgaságot. Ilyen esetben pár napig tápszeres táplálásra lehet szükség áttérni, de utána vissza lehet térni az anyatejes tápláláshoz. A korábbi orvosi gyakorlat szerint az elhúzódó sárgaság esetén az amúgy teljesen jól fejlődő, egészséges kisbabát úgy kezelték, hogy a szoptatást néhány napra felfüggesztették. Mára azonban egyértelműen azt mutatják a vizsgálatok, hogy a szoptatás ideiglenes abbahagyása nemcsak felesleges, hanem kifejezetten káros gyakorlat a besárgult baba kezelésére.
Ha a szoptatás nem megy jól, a lehető leghamarabb kérjen segítséget szoptatási tanácsadótól vagy orvosától. A szoptatási tanácsadó megvizsgálja a baba táplálását, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a reteszelés megfelelően történik-e, és hogy elegendő-e az anyatejtermelés.
Ha az újszülött sok súlyt vesztett és annyira aluszékony a besárgult baba, hogy nem tud hatékonyan szopni, akkor átmenetileg szüksége lehet pótlásra a sárgaság kezelésének részeként. Ezt lehetőleg saját lefejt tejből kapja vagy donor női tejből.
2. Fényterápia (fototerápia)
A terápia másik része a fénykezelés (fototerápia). Ez azt jelenti, hogy a babákat kék fényű lámpával világítják meg, melynek segítségével a bilirubin vízoldékony formává alakul át, és így könnyen kiürül a széklettel, valamint a vizelettel a szervezetből. A kékfénykezelés során a szemet gondosan letakarják, hogy a kék lámpa ne károsítsa. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a szájon át történő táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges. Létezik már kékfényt kibocsátó takaró is. Ennek előnye, hogy a baba a kezelés teljes ideje alatt az anyukája kezében lehet, szopizhat.
3. Vércsere és egyéb oki terápiák
Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét.
A bilirubin távozását elősegítő kezelési módok mellett a sárgaságot kiváltó ok függvényében fontos az oki terápia is. Ez jelentheti immunglobulin intravénás adását (vércsoport-összeférhetetlenség esetén), hormonpótlást (pajzsmirigybetegség esetén), antibiotikumos kezelést, operációt is.
Az anyatej-sárgaság előfordulásának többsége elkerülhetetlen. Az anyatej szükséges az újszülött egészségéhez. Megadja az újszülötteknek az összes alapvető tápanyagot, miközben megvédi őket a betegségektől és fertőzésektől. Megfelelő terápia és szoros felügyelet mellett az anyatej-sárgaságban szenvedő csecsemők gyakran felépülnek. Ha a gyermek mája hatékonyabbá válik, és továbbra is elegendő tejet iszik, az állapot általában egy-két hét után elmúlik. A sárgaság még gondos kezelés mellett is néha a hatodik élethétig tarthat.
tags: #az #anyatejes #sargasag #onkorlatozo