Ahogy beköszönt a tél, Európa-szerte egyre több otthonban jelenik meg a négy gyertya. Felvetődik azonban a kérdés: mi is pontosan az advent, honnan ered, és miért ennyire különleges? Bár sokaknak a karácsony előtti sürgés-forgás jut róla eszébe, a valóság ennél jóval mélyebb - és évszázados hagyományokkal átszőtt.
Az advent eredete és jelentése
Az advent gyökerei a 4-5. századi Galliába nyúlnak vissza, neve a latin eredetű
Régebben az adventi időszakot kisböjtnek is nevezték, míg a nagyböjt a húsvétot megelőző negyven napot fedi le. Az adventi böjtben - akárcsak a húsvét előtti időszakban - az egyház által előírt napokon kötelező volt a részleges vagy a teljes böjtölés, emellett tilos volt lakodalmak és egyéb táncos mulatságok tartása.
Az 1611-es nagyszombati zsinat például külön püspöki engedélyhez kötötte az advent első vasárnapja és vízkereszt közötti időszakban történő házasságkötést. Évszázadokon keresztül - felekezettől függetlenül - nemcsak lakodalmakat, de bálokat vagy színházi előadásokat sem tartottak az egyházi esztendő e szakaszában. A böjtölés hagyománya a 20. századra nagyrészt feledésbe merült.
Az advent időpontja és hossza
Az advent mozgó ünnep: évről évre más és más időszakra esik. Mindig a december 24-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a hossza évről évre változik: minimum 22, maximum 28 nap lehet. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
2025-ben az adventi időszak november 30-án kezdődik: ez az idei első adventi vasárnap, és ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún.
Az advent liturgikus színe és jelentősége
Az adventi idő liturgikus színe a lila: a bűnbánat színe. A templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín.
Koszorú készítés fenyőből
Az adventi vasárnapok és jelentésük
A négy adventi vasárnap Jézus négyszeres eljövetelére is utal. Bod Péter (1712-1769) református lelkipásztor ezekkel a szavakkal magyarázta ezt:
„Így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. […] a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre.”
E magyarázat szerint Jézus először akkor jött el, amikor emberi testet öltött, és Betlehemben megszületett. Másodszor akkor jön el egy ember életében, amikor az illető megtér. Harmadik eljövetele az ember halálakor, a vele való találkozáskor történik. Negyedszer pedig az utolsó ítéletkor jön el.
Az evangélikus egyházban
- Advent első vasárnapja: Krisztus mint Úr és király köszöntése kerül előtérbe, aki emberi formát öltve eljött közénk.
- Advent második vasárnapja: Az emberekhez érkező Megváltó áll a középpontban. A figyelem arra a Krisztusra irányul, aki megváltja az embert a jelen világ szenvedéseitől és a halál hatalmából.
- Advent harmadik vasárnapja: Az érkező Messiásra rokona, Keresztelő János hívja fel a figyelmet. János az ószövetségi törvénnyel és az ítélet meghirdetésével szólítja meg és hívja megtérésre a népet.
- Advent negyedik vasárnapja: Az öröm vasárnapja. Ezen a napon a teljes adventi liturgiát áthatja a páli felszólítás: „Örüljetek az Úrban mindenkor!”
Az adventi koszorú
Az adventi várakozás egyik legismertebb jelképe az adventi koszorú, melyen a négy vasárnapon egy-egy újabb gyertyát gyújtunk meg; a gyertyák az adventi heteket szimbolizálják. A koszorú kör alakja az örökkévalóságot és Isten szeretetének végtelenségét jelképezi, a fenyőágak pedig az életet és a reményt.
Az első adventi koszorút 1839-ben egy német iskolában készítették egy régi kocsikerékből, melyet 24 gyertyával - 20 kisebb piros, 4 nagyobb fehér - díszítettek fel. Az első koszorú elkészítését Johann Heinrich Wichern (1808-1881) evangélikus lelkész nevéhez kötik, aki az általa alapított hamburgi gyermekotthonban csinálta az első koszorút.
A katolikus hagyomány szerint 3 lila és 1 rózsaszín gyertya jelenik meg az adventi koszorún, a rózsaszínt advent 3. vasárnapján gyújtják meg. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat:
| Gyertya | Szimbolizálja |
|---|---|
| 1. gyertya (lila) | A hitet (Ádámot és Évát, akiknek Isten megváltást ígért) |
| 2. gyertya (lila) | A reményt (a zsidó népet, akiknek Isten kijelentette, hogy közülük származik a Messiás) |
| 3. gyertya (rózsaszín) | Az örömöt (Szűz Máriát, aki megszülte Jézust) |
| 4. gyertya (lila) | A szeretetet (Keresztelő Szent Jánost, aki Jézus eljövetelét hirdette) |
A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában, nem lila és rózsaszín, hanem piros és fehér az adventi koszorú gyertyáinak színe. Itt gyakori az is, hogy a négy piros gyertya mellé a koszorú közepére egy ötödik, nagyobb, fehér gyertyát is állítanak. Ez a Krisztus-gyertya, amit csak karácsonyeste gyújtanak meg.
Vannak, akik szerint az adventi koszorún a gyertyákat az óramutató járásával ellentétes (vagy éppen megegyező, esetleg átlós) irányban kell meggyújtani, de a hagyomány nem tartalmaz ilyen megkötést: az azonos színű gyertyák közül bármelyik jelképezheti bármelyik hetet (a rózsaszín a harmadik vasárnapnak van fenntartva). A gyertyák elhelyezését illetően sincs külön követelmény, akár egymás mellé, vagy párba is lehet őket állítani.
Adventi naptár
Az első, 24 gyertyás adventi koszorú lehetett az előfutára az első, 1851-ből ismert, kézzel készített adventi naptárnak - szintén Németországból. A december 1-jétől december 24-ig számozott kalendárium lényege, hogy elvezesse a gyermekeket és a felnőtteket a karácsony ünnepéig, lélekben felkészüljenek az ünnepre.
Az első nyomtatott naptár megjelenése még vitatott, a legkorábbit egy hamburgi könyvesbolt jelentette meg 1902-ben. Egy másik feljegyzés szerint 1908-ban a sváb Gerhard Lang nevéhez fűződik az első nyomtatott adventi kalendárium. Gerhard Lang gyerekkori emlékei alapján készítette el naptárát: mivel türelmetlenül várta a karácsonyt és az ajándékokat, édesanyja készített neki egy 24 db ablakos, kartonra ragasztott, cukorkákat rejtő adventi naptárt.
Bár az advent vallási eredetű, mára kulturális és érzelmi jelentősége is lett. Az emberek többsége úgy érzi, hogy ez a néhány hét a rohanó év legbékésebb, legösszetartóbb időszaka. A négy gyertya fénye évről évre emlékeztet minket arra, hogy a sötétségben is ott a remény - és hogy a karácsony nem csak egy nap, hanem egy egész út, tele várakozással.
tags: #avent #elso #vasarnapja