Ezt a kérdést biztosan minden édesanya és édesapa felteszi, mikor a várva várt gyermekük korábban érkezik a világra. Sok-sok család számára jelent kihívást az az élethelyzet, mikor a pici idő előtt hagyja el a biztonságot jelentő anyaméhet. A tapasztalatok, a nemzetközi és hazai hosszú távú nyomon követő kutatások is egyre megnyugtatóbb választ adnak erre a kérdésre.
A koraszülés aránya Európában kicsit kisebb, az összes szülés mintegy 6 %-a, ami így is mintegy 460 ezer újszülöttet jelent évente (Magyarországon kb 7-9%). Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval. A koraszülések további 20%-a a 32-33. terhességi héten, 15%-a a 28-31. héten történik. Az extrém koraszülöttség, ami a 23-27. hét között történik.
A magyarországi statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Magyarországon évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születik. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.
Mit jelent a koraszülöttség?
A születés ideje szerint vannak azok a babák, akik közel a 37. várandóssági héthez születnek (33-36. hét), a 28. és 32. hét között világra jöttek, valamint az extrém korán érkezők, akik a 28. hét előtt születnek. Általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek.
A koraszülött magzatok esélyei és a túlélési statisztikák
A koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthető, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt. A túlélési esély a korral és a születési súllyal is szorosan összefügg. Hét nappal hosszabb várandóssági idő 19%-kal, 250 gramm születési súly növekmény pedig 47%-kal emeli a túlélés esélyét.
A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik. Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. Az 500 gramm alatti magzatok alig tíz százaléka marad életben, az 500-1000 grammosok között 45-70 százalék ez a ráta. A nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek 1000-1500 grammosak, túlélési esélyük 86-94 százalék, míg a kis súlyú koraszülöttek a maguk 1500-2500 grammjukkal már 98-100 eséllyel rendelkeznek az életben maradásra.
Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba.
Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a magzati kor 22. hetének elérése és a legalább 500 grammos testsúly, de ettől szerte a világban számos helyen eltérnek. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. hét.
A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvednek. Ha ennél a terhességi hétnél korábban indul be a szülés, azt már vetélésnek tekintik. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. hétre pedig már 80%-os túlélési esélyről beszélhetünk.
Egy 2006-ban kezdődött (és még nem lezárult) vizsgálat szerint az elmúlt évtizedek orvostechnikai fejlődése azt eredményezte, hogy pl. a 24. hétre született magzatok túlélési esélye 50%-ról 60%-ra nőtt. Ennél érettebb magzatok túlélési esélye még ennél is jobban javult, a 25. héten születettek 50% -os esélye pl 67%-ra nőtt. A tanulmány eredményei arra is rámutattak, hogy viszont a 24. terhességi hét előtt született magzatok esélyei nem változtak, és ezeknek a babáknak 75%-a még a szülőszobán vagy a kórházi tartózkodás alatt meghal és nagyon súlyos komplikációk léptek fel nagy részüknél.
A koraszülött babák életben tarthatóságának alsó határát országonként eltérően határozzák meg. Az 500 gramm és 750 gramm közötti gyermekeknek például több mint fele életben marad, ha a szülőszoba és az intenzív osztály egy épületben van, míg ha városok között kénytelenek szállítani az extrém kicsi koraszülöttet, ez az arány mindössze 27 százalék. Azok a 34. hét előtt született gyermekek, akiknek édesanyja nem részesül speciális kezelésben, 50%-kal kisebb valószínűséggel maradnak életben.
A koraszülött intenzív ellátás és a fejlődés
Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanankor ezek teljesen nem szüntethetők meg.
A megszületés után azonban erős fények és hangos zajok fogadják, amely az érzékszerveken keresztül az idegrendszerét is megterheli a babának. Hirtelen önállóan kell lélegeznie és kitetté válik a hőmérséklet ingadozásának, a testét ért különböző érintéseknek. Érett újszülöttet is megpróbáló helyzet ez, a koraszülöttek pedig védtelenebbek.
Mivel minden baba más, egyéni szükségletei vannak. Minden húsz újszülöttből egy intenzív ellátást igényel. Hazánkban a Neonatális Intenzív Centrumok speciálisan a koraszülöttek és beteg újszülöttek ellátására szakosodott és felszerelt osztályok, amelyek évente 6000 súlyos állapotú újszülöttnek adtak esélyt az életre. Közülük minden ötödik súlya 1500 gramm alatt van, nekik a neonatális intenzív centrumok nélkül aligha lenne esélyük a túlélésre.
Huszonhárom intenzív centrum bevonásával, öt év alatt csaknem harmincezer itt ápolt újszülött adataival Magyarországon egyedülálló adatbázis jött létre.
Hogyan segítsünk a koraszülött babának?
A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá.
Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.
Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.
Tartsák! Hordozzák! A babáknak, így a koraszülött kisbabáknak még inkább szükségük van a biztonságra. Elemi szükséglet az evésen alváson túl az ölben, ringatva biztonságban lenni szükséglete. A kisbaba számára ezt leginkább a szeretett gondozói képesek megadni. Már méhen belül hallják a babák szeretteik hangját, képesek őket a megszületésük után ezer közül is felismerni. Anya, apa, testvér hangját ismerik és megnyugtatja őket! Az éneklés, dúdolás a legnagyobb bajban is gyógyírt jelenthet. Biztonságosabban érzik magukat, ha beszélnek hozzájuk, elmondják nekik, mi fog történni velük, mert ez a szívükhöz szól.
A baba kinézete és képességei az életkorától és a kezelési stádiumától is függenek. Figyelve a baba növekedését és erősödését, napról-napra, hétről-hétre észrevehetjük az apró változásokat megjelenésében, reakcióiban.
A koraszülött babák fejlődése hétről hétre (irányadó jelzések):
- 24-25. HÉT: A legfontosabb a pihenés és a stabilitás. A baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége. Ilyenkor a baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége. Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a babának most nyugalomra van szüksége: légzésszám változása, szívverés változása, bőrszínváltozás.
- 26-27. HÉT: A baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás. A baba számára fontos lehet az is, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban. A stressz és a fáradtság jelei: légzésszám változása, szívverés változása, bőrszínváltozás, grimaszolás, homlokráncolás, karok-lábak csapkodása, csuklás, ásítás, hirtelen, akaratlan mozdulatok.
- 28-30. HÉT: Gyakrabban megfigyelhetők olyan jelek, amelyek a baba stabilizálódását mutatják. A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre. Stabilabb állapot jelei: nyugodt testhelyzet, pihenő karok és lábak, nyugodt arckifejezés, kéz vagy ujjak szopása, rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés, fókuszálás, figyelem, szabályosabb szívverés és légzés. Pihenésre van szüksége, ha: légzésszám változása, légzéskimaradás, szívverés gyorsulása vagy lassulása, bőrszín váratlan megváltozása, grimaszolás, aggódó arckifejezés, csapkodó mozgások, csuklás, ásítás, hirtelen, akaratlan mozdulatok, elhúzódás az érintéstől, „elnéz”, bambul, remegés, sírás, hirtelen álomba merülés.
- 31-33. HÉT: A baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát. Ha a baba állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki. Kiegyensúlyozott baba jelei: éber és csendes, megfigyel, képes fókuszálni; kezei a szájában, ujjait szopogatja; arckifejezése és végtagjai nyugodtak; a hang irányába fordul; szívverése és légzésszáma szabályos. Nyugalomra van szüksége, ha: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverés ritmusának változása, homlokráncolás, grimaszolás, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen, akaratlan mozdulatok, elnéz melletted, bambul, sírni kezd, hirtelen álomba merül.
- 34-36. HÉT: A baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot. Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában. Anyára váró üzemmód jelei: csendes, éberen figyel; tekinete élénk, érdeklődő; figyel, koncentrál, érdekli, mi történik körülötte; szopja a kezét vagy az ujjait; arckifejezése és végtagjai nyugodtak; a hang irányába fordul; nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét; ha sírni kezd, könnyebben vigasztalható; képes cumit szopogatni; szívverése és légzésszáma szabályos. Nyugalomra van szüksége, mert fáradt és nyugtalan: karok-lábak csapkodása, légzésszám vagy szívverésszám megváltozása, homlokráncolás, grimaszolás, háta ívben megfeszül, csuklás, ásítás, köpködés, hirtelen, akaratlan mozdulatok, elnéz melletted, bambul, sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható, hirtelen álomba merül.
- 36-40. HÉT: Előfordulhat a rövid ideig tartó koraszülött osztályon történő megfigyelés orvosi problémák (pl. fertőzés) esetén. Szemével tárgyakra fókuszál, melyeket követ a szemével.
A koraszülött mentés és a neonatológia fejlődése Magyarországon
A ’80-as években, vidéken - így Pécsen, Zalaegerszegen, Nyíregyházán - indultak az első kezdeményezések a koraszülött-mentésre, Budapesten pedig a Peter Cerny Alapítvány számított az elsők közé ezen a téren. Akkoriban még gyerekosztályok, kórházak, gyerekklinikák egyéni kezdeményezéseiről volt szó, akik helyben próbálták megteremteni a nagyon kezdetleges feltételeket a kisebb, ládaszerű inkubátorokkal, a hozzájuk csatlakoztatott Papp-féle lélegeztető készülékekkel. Ennek köszönhetően lehetővé vált a koraszülöttek kórházak közötti szállítása, ám akkoriban még nagyon korlátozottak voltak a lehetőségek.
A neonatológia, vagyis az intenzív újszülöttgyógyászat, a szakterület őskoráról beszélhetünk. A tevékenység lényege az volt, hogy ha a városi kórházban váratlanul, idő előtt megszületett egy baba, egy csapat orvos és nővér bezsúfolódott az Országos Mentőszolgálat Nisa mentőautójába, kiment a helyszínre, és megpróbálta életben tartani a kicsit, amíg átszállították a koraszülöttek intenzív osztályára. Mert ezeknek a babáknak gyakorlatilag nem volt esélyük az életben maradásra. Ma egy 5-600 grammal a 24-25. hétre született babának is van esélye az életben maradásra - azokban az években még egy 30. hétre született, 1 kilós csecsemőé is minimális volt. A technológia és az orvostudomány szerencsére óriási fejlődésen ment át azóta.
A koraszülött-mentés sehol sem olyan jól szervezett a világon, mint a felnőttmentés. Még a környező országokban sem általános az olyan jól szervezett, egységes mentés, mint nálunk. A koraszülöttek mentése pedig speciális terület: annyira különleges feladatról beszélünk, hogy nemcsak a felnőtt mentőorvosok nem tudják ellátni, de még a gyerekorvosok köréből is speciális, neonatológus képesítésű, vagy komoly jártassággal rendelkező szakemberekre és megfelelően szakképzett ápolókra van szükség hozzá.
Magyarországon a 2000-es évek elején alakult meg egy koraszülött-mentő közalapítvány, nyolc vidéki koraszülött intenzív centrum (PIC) mellett működő alapítvány, illetve az említett Peter Cerny Alapítvány összefogásában, közalapítványként jelentős mértékben állami finanszírozással, viszont becsatornázva a civil támogatásokat is. Ez a közalapítvány egységes ellenőrzési rendszerben kezelte a koraszülöttmentést azonos felszereltségű autókkal, speciális szállító inkubátorokkal, lélegeztető gépekkel, infúziós pumpákkal, monitorokkal, tehát a kor színvonalának megfelelő műszerekkel és eszközökkel. Ez mindenképpen minőségi ugrást jelentett.
A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány a szervezet neve. Az említett speciális tudású szakemberek, akik sajnos nagyon kevesen vannak. Ezen a téren a helyzet nem változott jelentősen az utóbbi időszakban: a koraszülött intenzív osztályok orvosai, szakápolói, illetve az OMSZ gépkocsivezetői látják el a feladatokat másodállásban, vagyis speciális szaktudás, speciális felszereltség és speciális gyakorlat szükségeltetik a szolgálatukhoz.
Mit tehetünk a koraszülés megelőzéséért?
A korai érkezésnek nagyon sokféle oka lehet. Annak, ha a baba előbb szeretne a világra jönni, több előjele is van. Semmiképp nem jó jel a hüvelyi vérzés, az alhasi nyomásérzés, a kismedencei fájdalom. Ha a fájdalom görcsös és hasmenéssel jár, szintén gyanakodni kell. Az is előjel, ha méhösszehúzódásokat érez a kismama, megreped a burok, elfolyik a magzatvíz.
A korábban érkezett babák hatékonyabb megmentéséhez ismerni kell a koraszüléshez vezető okokat, rendszeresen vizsgálatokat kell végezni a várandósság alatt. Nagyon fontos, hogy a várandósságra és a szülésre is fel kell készíteni a szervezetet, hiszen ez tényleg egy nagy feladat, egy óriási vállalás. Már a fogantatás előtt figyelnie kell a leendő kismamának arra, hogy a saját egészsége rendben legyen. A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, azt a pluszt, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészségedet. A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin szint, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind létfontosságú feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében. Az alacsony anyai folátszint a fejlődő magzat velőcső-záródási rendellenessége kialakulásának kockázati tényezője. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban. Hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához, az egészséges csontozat fenntartásához és az immunrendszer normál működéséhez. A vas szerepet játszik a sejtosztódásban. Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni.
