A paleolit étrenddel kapcsolatos kutatások továbbra is izgalmas vitákat generálnak, különösen az étrendi vizsgálatok eredményei kapcsán. Jelen cikkben egy ausztrál táplálkozási vizsgálatot (Nutrients, 2016), az úgynevezett AGHE (Australian Guide to Healthy Eating) kutatást, valamint más releváns tanulmányokat tekintünk át, összefoglalva a paleolit étrend hatásairól szóló tapasztalatokat.
Az étrendi kutatások megszervezése rendkívül komplex feladat, alapos tervezést igényel, és számos buktatót rejt, amelyek megkérdőjelezhetik a végeredmény értékét. Ez nem csupán a paleolit témájú vizsgálatokra igaz.
A kutatások kritikus pontjai
Résztvevők száma és időtartama
A vizsgálatok kritikus pontja a résztvevők száma. Minél nagyobb a résztvevők száma, annál megbízhatóbb eredményt ad a kutatás. Kisebb létszám esetén az egyéni eltérések, a kiindulási minta heterogenitása érdemben torzítja az eredményt, rossz esetben teljesen értékelhetetlenné teszi. Az AGHE kutatásban például 22 fős paleolit étrendes csoport mellett 17 fős kontrollcsoport vett részt, ami viszonylag alacsony létszámnak számít. Fontos megjegyezni, hogy a kiindulási létszám általában csökken a vizsgálat során, mivel a bevont személyek egy része kilép, vagy eredménye értékelhetetlenné válik.
Egy másik kiemelten kritikus pont a vizsgálat időtartama. Az AGHE vizsgálat mindösszesen négy hétig tartott. A rövidtávú vizsgálatok fő problémája, hogy a kapott eredményeket rendkívül nehéz hosszabb távú hatások vonatkozásában értelmezni - maga az étrend hosszútávú fenntarthatósága is kérdéses. Ez az időtartam tipikusan a divatdiéták hatótávolsága - időben pont arra jó, hogy egy étrend pozitívumai mérhető módon megjelenjenek, amíg a potenciális kockázatok nem, vagy csak kis mértékben (főleg, ha azokat nem is mérik).
Paleolit szakirodalom és dokumentáció
A paleolit szakirodalom belterjessége némi nehézséget okozhat, gyakorlatilag a tanulmányok körbehivatkozzák egymást. A kutatások értékelésénél nagyon fontos, hogy pontosan dokumentálják, mit és mennyit esznek az egyes csoportokban. Mivel más étrendekkel szemben a paleolit étrendnek nincs pontos meghatározása, ennek még nagyobb jelentősége van. Fontos jellemző, hogy a vizsgálatban kötött vagy szabad (ad libitum) étrendet alkalmaznak-e. Az ad libitum étrendek jóval életszerűbbek, de egyben jóval szélesebb a szórás a táplálékbeviteli értékeket illetően, és emiatt jóval nagyobb mérési mintát kellene alkalmazni ahhoz, hogy értékelhető legyen.
A paleolit étrend összetevői és hatásai
Energiabevitel és testsúlycsökkenés
A paleolit étrend a vizsgálatokban az átlagos étrendekhez és az ajánlásokra épülő étrendekhez képest is mindig alacsonyabb energia-bevitelt biztosított, ez alapvetően a magas szénhidrát-tartalmú élelmiszerek elhagyása miatt következett be. A paleolit étrend energiatartalma emiatt végül radikálisan alacsonyabb lett a hagyományos étrendhez, de még a klasszikus diabéteszes vagy fogyókúrás étrendekhez képest is. Ennek egyik eredménye, hogy a paleolit étrend mellett jelentős testsúlycsökkenés érhető el, ennek pedig további pozitív egészségügyi hatásai vannak.
Fontos kérdés, hogy a tapasztalt hatások mennyiben írhatók csak ennek az egy tényezőnek a számlájára, esetleg az étrend más tényezője is szerepet játszik. Az AGHE kutatás is arra jutott, hogy a bevont egészséges nők körében a paleolit diéta kedvezőbb hatással volt a test összetevőire.
| Étrend típusa | Energia-bevitel (kcal/nap) | Fehérje (e%) | Szénhidrát (e%) | Zsír (e%) |
|---|---|---|---|---|
| Paleolit étrend (átlag) | 1300-1600 | 24-26 | 28-42 | 35-40 |
| Referencia étrend (átlag) | Magasabb | Alacsonyabb | Magasabb | Alacsonyabb |
Fehérje-, zsír- és szénhidrátbevitel
A paleolit étrendben a fehérjebevitel mennyiségét tekintve stagnálás vagy kis mértékű emelkedés tapasztalható, az energiabevitelen belüli arányát tekintve jelentősebb az eltérés. A mérsékelt paleolit irányzatokban kb. 1,3 - 1,5 g/ttkg (24-26 e%) érték jellemző, ami a normál tartományon belül marad.
A zsírbevitel mennyiségét tekintve a paleolit étrendben meglepő módon nem emelkedik, hanem csökken, bár a zsír aránya az energia-bevitelen belül emelkedik (kb. 35-40% körüli tartományba). Ami meglepő lehet, hogy a zsírbevitel csökkenése elsősorban a telített zsírok jelentős (30-50%) csökkenésének számlájára írható. Ez összességében elgondolkodtató, ugyanis a paleolit étrend elmélete jelentős energiát fordít arra, hogy a telített zsírokat rehabilitálja - viszont a paleolit étrend egyik lehetséges hatástényezője ezek szerint megegyezik a hivatalos étrendi ajánlások által szorgalmazott változással.
Nem meglepő módon a szénhidrátbevitel csökken jelentősen, ez a különböző csoportokban a kiindulási érték 30-50%-át tette ki. A zöldségek és gyümölcsök bevitele általában emelkedik, ennek tudható be, hogy a különböző szénhidrát-típusok között csökken a keményítő típusú szénhidrátok jelenléte és megnő az egyszerű szénhidrátok aránya is.
Paleolit diéta: minden, amit a paleo étrendről tudnod kell
Kutatási eredmények és tanulságok
Az ausztrál AGHE vizsgálat tanulságai
Az ausztrál vizsgálat (AGHE) konklúziója, hogy a bevont egészséges nők körében a paleolit diéta kedvezőbb hatással volt a test összetevőire. Nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a csoportok között a kardiovaszkuláris és metabolikus kockázati tényezők terén - a kutatás rövid időtartama miatt ez várható is volt. A cikk szerzői elgondolkodnak azon, hogy a testsúlycsökkenés terén kapott eltérés a kontrollcsoporthoz képest mennyiben írható csak az energiabevitelben tapasztalt különbség és mennyiben más tényező, pl. a szénhidrát-bevitelben mutatkozó eltérés javára. Az egyértelmű, hogy a testsúlycsökkenés mértéke az energiabevitelen túl összefüggést mutat az étrend összetételével is, pl. ezért javasolják a relatíve magasabb fehérjebevitelt a fogyáshoz. Az adatok alapján a testsúlycsökkenés a paleolit csoportban magasabb volt, mint az energiabevitel-mérséklése alapján önmagában indokolt lett volna, de éppen a kis minta, a rövid behatási idő és az ad libitum jellegű fogyasztás miatt ez a kérdéskör nem vizsgálható megfelelő módon.
További kutatási nehézségek és jövőbeli irányok
A paleolit étrenddel éppen az a baj, hogy nagyon sok ígéretes megállapítása van, amit egyszerűen nem tud megfelelő módon alátámasztani. A fenti vizsgálatok is elcsúszkálnak olyan tényezőkön, ami erősen gyengíti az eredményeiket - ismételten csak egyfajta látványpékség szerű valamit kaptunk. Borzasztóan nehéz jó kutatást csinálni. A szakirodalom tele van könnyen, gyorsan elvégezhető, látványos eredményeket produkáló - de kutatási szempontból hasznavehetetlen anyagokkal. Ezekre általában az alternatív bulvár irodalom örömmel lecsap. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a fenti vizsgálatok a paleolit étrendet csak felszínesen vizsgálták, több olyan tétel (lektinek, fitátok, glutén, kazein, laktóz, stb.) szerepe nem került napirendre, amik a paleolit étrend szempontjából egyébként (elméleti) jelentőséggel bírnak.
tags: #ausztral #kutatasok #tejfeherje #szetvalasztasa