A szülés egy rendkívül összetett és egyéni folyamat, melynek során a nő teste hihetetlen munkát végez. Bár minden szülés egyedi, általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik, és jól elkülöníthető szakaszokra bontható. Ezeknek a szakaszoknak az ismerete nemcsak a szüléskísérőknek nyújt támpontot, hanem a leendő édesanyáknak is segíthet abban, hogy felkészüljenek a várható eseményekre és elengedjék félelmeiket.
A szülés előjelei és a jóslófájások
A szülés közeledtének számos apró jele lehet. Ilyenek például a jóslófájások, másnéven Braxton-Hicks fájások, melyek rendszertelen alhasi keményedésekkel járnak, és gyakran enyhülnek meleg vízre vagy pihenésre. Emellett jelentkezhet derékfájás, émelygés, vagy a nyákdugó távozása is, amely egy kocsonyás anyag a méhszájban, és a terhesség alatt a fertőzésektől védi a magzatot. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó gyakran véres váladék formájában távozik. A szülés tényleges megindulását azonban két csalhatatlan jel mutatja: a magzatvíz elfolyása vagy a rendszeres, egyre erősödő és sűrűbb fájások megindulása.
A vajúdás szakaszai
A vajúdás a szülés első fázisa, mely során a méhnyak fokozatosan kitágul, utat engedve a babának. A vajúdás több szakaszra osztható:
1. Korai vajúdás (látencia szak)
Ez az időszak megelőzi a tényleges vajúdást, és hossza változó lehet, akár hetekig, napokig vagy csak néhány óráig is eltarthat. Ebben a szakaszban a méhnyak már elkezd vékonyodni és tágulni (akár 3-4 cm-re), de a fájások még enyhék, rendszertelenek (akár 5-30 percenként jelentkeznek, 30-45 másodpercig tartanak), és leginkább menstruációs görcsökre hasonlítanak. Előfordulhat tompa alhasi húzó érzés, derék- vagy hátfájás, lazább széklet, esetleg véres-nyákos folyás. A kismamák ekkor még általában kommunikatívak, folytathatják hétköznapi tevékenységeiket, és várandóssággal kapcsolatos izgalom, öröm töltheti el őket. Ha elfolyik a magzatvíz (a szülések 20%-a kezdődik így), azonnal kórházba kell indulni. Fájások esetén akkor van itt az idő, ha már 10 percenként jelentkeznek.
AKTÍV SZÜLÉS ÉS MIKOR KELL KÓRHÁZBA MENNI | A szülés fázisai - 2. rész | Szülésdúla
2. Aktív vajúdás
Ebben a fázisban a méhnyak 4 cm-ről 7 cm-re tágul, az összehúzódások szabályosabbá és intenzívebbé válnak. Általában 3-5 percenként jelentkeznek, és 45-60 másodpercig tartanak. Ahogy halad előre a vajúdás, az anya figyelme egyre inkább befelé fordul, a külvilág lényegtelenné válik számára. A kommunikáció a lényegi dolgokra korlátozódik. Fontos a pihenés a fájások között, a folyadékfogyasztás, és a helyes légzéstechnika alkalmazása. A mozgás, a testhelyzet-változtatás (ülés, guggolás, térdelés) és a masszázs segíthet enyhíteni a fájdalmakat. Az alternatív vajúdási módszerek, mint a vízben vagy labdán vajúdás, gyertyafény vagy zene is hasznos lehet. Ebben a szakaszban kiemelt szerepe van a vajúdástámogatóknak, akik biztatással és jelenlétükkel nyújtanak segítséget.
A fájdalomcsillapítás lehetőségei
A kórházba érkezve az orvossal át lehet beszélni a fájdalomcsillapítás lehetőségeit. Az epidurális érzéstelenítés például a gerincvelő mellé beadott injekcióval zsibbasztja el az idegeket, enyhítve a fájdalmat, és lehetővé téve, hogy a kismama tisztább fejjel élje át a szülést.
3. Átmeneti fázis
Ez a szülés legnehezebb, legfájdalmasabb, de egyben a legrövidebb része is, általában 15-60 percig tart. Ebben a fázisban a méhnyak 8 cm-ről 10 cm-re (teljesen) tágul. Az összehúzódások rendkívül erősek, szinte egymásba folynak, 1-3 percenként érkeznek, és 60-90 másodpercig is eltarthatnak, csak fél-egy percnyi szünetekkel. A kismamák ekkor a legkimerültebbek, sokszor elveszítik a türelmüket, úgy érzik, nem bírják tovább. Testi tünetek, mint lúdbőrözés, hidegrázás, fázás, hőhullám, izzadás, hányinger, hányás, böfögés, csuklás, légszomj is jelentkezhetnek. A hányinger és hányás segíthet a méhszáj mielőbbi ellazulásában. Fontos a tudatos légzésre koncentrálni, ami nemcsak az anyának, de a babának is segíthet az oxigénellátásban. A nyögés, hörgés, kiabálás vagy éneklés is könnyíthet a fájdalmon. Ebben a szakaszban kulcsfontosságú a társ támogatása, biztatása. A méhszáj teljes tágulása után sok anyánál egy kis "szélcsend" következik, amikor az összehúzódások átmenetileg ritkábbá és gyengébbé válnak, mielőtt megkezdődnének a tolófájások.
A szülés további szakaszai
4. Kitolási szakasz
Ez a szakasz a méhszáj teljes eltűnésétől a baba megszületéséig tart, és 20 perctől akár néhány óráig is eltarthat. A tolófájások rendkívül erősek, és a kismama ellenállhatatlan nyomási kényszert érez, ami a székelési ingerhez hasonló. Ebben a fázisban a babát kell kitolni. Fontos a helyes légzéstechnika és a hasprés alkalmazása. Az orvos vagy szülésznő folyamatosan ellenőrzi a baba fejének helyzetét és az anya állapotát. Előfordulhat, hogy gátmetszésre van szükség a baba útjának megkönnyítése vagy a repedések elkerülése érdekében. Ha gátvédelemmel szül az anya, figyelnie kell a szülésznő utasításaira, és nem nyomhat, amíg erre nem kap jelzést.
AKTÍV SZÜLÉS ÉS MIKOR KELL KÓRHÁZBA MENNI | A szülés fázisai - 2. rész | Szülésdúla
A kitolási szakasz végén a baba feje, majd válla és teste is megszületik. A magzatvíz és nyák eltávolítása után a babát az édesanya mellkasára helyezik a bőr-bőr kontaktus érdekében. A köldökzsinór elvágása után az Apgar pontozással felmérik az újszülött állapotát.
5. Lepényi szakasz
Ez a szakasz a baba megszületésétől a méhlepény világra jöveteléig tart, általában 5-30 percig. A méhlepény, amely a terhesség alatt táplálta és oxigénnel látta el a babát, leválik a méh faláról. Néhány préselő nyomás után a méhlepény is megszületik. Az orvos vagy szülésznő gondosan ellenőrzi, hogy a méhlepény ép-e, és nem maradt-e bent belőle darabka, ami gyulladást okozhat. Intézeti körülmények között gyakran szintetikus Oxytocin injekcióval segítik a lepényi szakasz felgyorsítását.
6. Lepény utáni szakasz (korai gyermekágy)
Ez a szülés utolsó szakasza, mely a méhlepény megszületését követő két órát öleli fel. Ebben az időszakban is lehet számítani utófájásokra, melyek a méh összehúzódását és eredeti méretének visszaállítását szolgálják. A szakemberek folyamatosan monitorozzák az anya állapotát (vérnyomás, pulzus, vérzés mennyisége, méh összehúzódása) és a baba egészségét. Ha volt gátmetszés, ebben a fázisban varrják össze a sebet. Az "aranyóra" rendkívül fontos ebben az időszakban, mely a kezdeti kötődés kialakulását, a bőr-bőr kontaktust és az első mellre helyezést segíti elő.