Az emberi fejkörfogat, különösen a magzati korban és a gyermekkorban, kiemelten fontos mutatója az agy fejlődésének és az általános egészségi állapotnak. Dr. Christopher Martyn, a Southampton Egyetem Környezeti Epidemiológiai részlegének kutatója szerint egyenes arányosságot fedeztek fel az idős emberek fejmérete és intelligencia- valamint memóriatesztjeik eredménye között.
A fejméret és a kognitív képességek kapcsolata
Egy tanulmány, mely a Brain című folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy a legkisebb fejméretűek mentális képességei ötször akkora eséllyel hanyatlanak idős korban, mint a legnagyobb fejűeké. A kutatócsoport 215 idős embert vizsgált, akiknek életkora 75 és 80 év között volt. Mindegyikükkel kitöltettek egy IQ- és egy memóriatesztet, majd a vizsgálatot három évvel később megismételték. Gondosan kiszámították az egyes vizsgálati személyek kognitív képességeinek hanyatlását.
Ezzel egy időben megmérték az alanyok fejkörfogatát, és utánanéztek a születéskor mért fejkörfogat értéknek is. Az eredmények egyértelmű kapcsolatot igazoltak a fej mérete és a későbbi években történő memóriavesztés és kognitív képességcsökkenés között. Minél nagyobb a fej, annál kisebb mértékű a hanyatlás. Martyn hangsúlyozta azonban, hogy nem arról van szó, hogy akik kis fejjel születtek, automatikusan korai szellemi hanyatlásra kárhoztattak. Az agy csecsemő- és gyermekkori növekedése játszik döntő szerepet ebben a vonatkozásban.
Az agy fejlődésének kulcsfontosságú időszakai
A születéskor mért fejméret kevésbé meghatározó az időskori szellemi képességek szempontjából, mint az ezt követő növekedés. Az élet első éve során a csecsemő agyának mérete megduplázódik, hatéves korra pedig háromszorosára nő. Ezek az évek sorsdöntőek az idegrendszeri kapcsolódások kialakulása szempontjából. Az agy megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez megfelelő táplálkozásra és intellektuálisan serkentő környezetre van szükség. Martyn szerint tehát a gyermekkori agyfejlődés nem csupán azt határozza meg, mennyire lesz valaki okos felnőttként, hanem azt is, mennyi ideig őrzi meg szellemi képességeit.
A tanulmány legfőbb üzenete az, hogy biztosítsuk gyermekeink számára az agy megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételeket. Martyn szerint a fej körfogata szoros összefüggést mutat a mentális képességekkel is. A British Journal of Psychiatry néhány évvel ezelőtt közölt egy tanulmányt, mely kapcsolatot fedezett fel az agy mérete és az Alzheimer-kór kialakulása között. Eszerint minél nagyobb a koponya mérete, annál kisebb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór.
Fejkörfogat mérése és percentilis értékek
A testméretek esetében kóros eltérésről akkor beszélünk, ha a vizsgált paraméter extrém módon eltér az átlagostól. A kóros eltérés mértékének megítéléséhez úgynevezett percentilis táblázatokat használunk. A percentilis érték megadja, hogy 100 azonos korú és nemű gyermek esetében a vizsgált paraméter alapján a gyermek hányadik lenne a sorban. Például testmagasság tekintetében megadott 10 percentilis érték azt jelenti, hogy ha 100 azonos korú és nemű gyermeket testmagasság szerint sorba állítanánk, akkor a vizsgált gyermek hátulról a 10.
Nagyon eltérőnek tekintjük a 3 percentilis érték alattiakat és a 97 percentilis felettieket, melyek hátterében lehetnek betegségek, de előfordulhat ilyen érték teljesen egészségesek között is öröklött tulajdonság alapján (például, ha a szülők az átlagnál magasabbak, akkor a gyermekük minden kóros állapot nélkül is 97 percentil feletti testmagassággal rendelkezhet). Az időre született újszülött fejkörfogata átlagosan 35 cm (32,6-37,2 cm), majd egy éves korig mintegy 10 cm-t növekszik. A leggyorsabb növekedést az élet első 6 hónapjában látjuk, első hónapban 2 cm-t nő, az első négy hónap során, pedig 6 cm-t. Az agy tömege megduplázódik négy és hat hónapos kor között és megháromszorozódik egy éves korra.
Miért érdemes követni a fejkörfogatot?
A fejkörfogat növekedése a csontos koponyán belül található képletek (agy, vértérfogat, agyvíz és csontok) növekedéséből adódik össze. Az újszülöttek koponyája több csontból áll, amelyek varratokkal illeszkednek egymáshoz azért, hogy a szülés során megfelelően tudjanak alkalmazkodni a térfogat változásokhoz, illetve azért, hogy a gyermek első éveinek agytérfogat növekedését le tudják követni a koponya növekedésével. Ezek a varratok kisded korban elcsontosodnak. A varratok csontosodásának időpontja szintén befolyásolni tudja a koponya méretét és formáját. A varratoknak van egy normál csontosodási ideje például: nyílvarrat esetében, ami hátrafelé fut a koponya tetején 22 hónap, a koronális varrat, mely körben fut 24 hónaposan záródik.
Dr. Vesztergom Dóra PhD: A petesejt-donáció
Fejkörfogat növekedési görbék és referenciák
A WHO (World Health Organization) növekedési görbéi egy Multicenter Növekedési Referencia Tanulmány adatai alapján készültek, mely folyamatosan gyűjtött adatokat születéstől 2 éves korig és keresztmetszeti, azaz egy megadott időpontban is gyűjtött adatokat 18 és 71 hónapos korban. A vizsgálatban 8440 egészséges, különböző etnikai hátterű és kulturális környezetben élő anyatejes csecsemő és fiatal gyermek vett részt, akik megfeleltek az optimális környezeti feltételek mellett élő gyermekek szempontjának. A WHO növekedési görbéi növekedési normák, melyek leírják, hogy az egészséges gyermekek hogyan fejlődnek optimális körülmények között.
A WHO görbék gyorsabb növekedést mutatnak az első 3 hónapban, mint azon görbék, melyek tápszeres csecsemők bevonásával készültek (CDC, magyar növekedés görbéi). Ezeket a görbéket az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat adataiból alakítják ki, melyek időszakosan begyűjtik a súly, hossz és egyéb egészségre vonatkozó információt 1960 óta. Mint ilyenek a CDC diagrammok referencia görbék, melyek leírják a gyermekek növekedését az USA-ban körülbelül az elmúlt 30 évben. Eleinte tekintettel arra, hogy ez főként tápszeres csecsemők adatait tartalmazta, így a kizárólag szoptatott csecsemőkkel szemben lassabbnak tűnhet a súlygyarapodás 3 hónapig, majd később túl gyorsnak.
Magyarországon 2006-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete készített egy Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatról szóló összesítést. Célja az volt, hogy eredményei segítsék a gyermekorvosok, védőnők munkáját a gyermekek növekedésének, fejlődésének, gyarapodásának megítélésében, születésüktől a felnőttkor eléréséig. Születéstől 18 éves korig kidolgozott referencia-átlagok és -percentilisek találhatóak a testmagasság/testhosszúság, testtömeg, testtömeg-index (BMI), testmagasság szerinti testtömeg, fejkerület, mellkaskerület, haskerület és a bőrredő-vastagságok: a triceps, a subscapula, a suprailiaca, és az abdomen régióban paraméterekre.
Fejkörfogat mérés koraszülöttek esetében
Koraszülöttek esetében fontos korrigálni a növekedési paramétereket a gesztációs korral (a jelenlegi korból ki kell vonni azt az időszakot, ameddig a csecsemő koraszülöttnek számított). Nincs egyetértés abban, hogy mennyi ideig kell folytatni ezt a korrekciót. A hagyományos megközelítés azt mutatja, hogy a súlyfejlődést 2 éves korig, a hosszfejlődést 40 hónapig, a fejkörfogat fejlődését pedig 18 hónapos korig szokták korrigálni. A 2009-es UK WHO növekedési görbék a korrekciót a 32. hét előtt született koraszülöttek esetében egységesen 2 éves korig, a 32 és 36 hét között született koraszülöttek esetében pedig legalább egy éves korig javasolják. Az 1500 g alatti súllyal született csecsemők általában még korrekcióval is kisebbek és alacsonyabbak 2 éves korukban, mint időre született társaik.
Fejkörfogat eltérések és a lehetséges okok
Az arányosság egy olyan mutató, mely azt fejezi ki, hogy a különböző növekedési paraméterek hogyan függenek össze egymással. A testsúly viszonyítása a testhosszhoz. Két éves korig lenne szükség ilyen összefüggések követésére. A 2,3 és 97,7 percentil közé eső variációk normálisak, az alatta lévők az alultápláltak, a felette lévők a túlsúlyosak vagy obesek. Az első 6 hónapban észlelt hirtelen növekedés fokozott rizikót mutat a 3 éves korban észlelt elhízásra. Ez az érték tipikusan normális azokban a gyermekekben, akik familiáris alacsonynövésűek vagy alkati lassú növekedésűek.
A kisfejűség (mikrokefália) veleszületett és szerzett egyaránt lehet. Maga az eltérés méretbeli különbséget jelent, azaz önmagában nem több mint például a törpenövés. Ez esetben arról van szó, hogy a magzat fejének körfogata már a terhesség ideje alatt sem éri el az adott időszak normál tartományának alsó határát. Ugyan a mikrokefáliával együtt jár, hogy az átlagnál az agyméret is kisebb lesz, de ennek ellenére nem biztos, hogy ennek lesznek külön tünetei.
Az amerikai statisztikák szerint 15-20 ezer szülésre egy mikrokefáliás baba jut, viszont ez a statisztika csalóka, mert a kisfejűség gyakran társul genetikai rendellenességhez, így például Down-szindrómához. Ilyen eltérések esetén a kisfejűség gyakoribb, de nem feltétlenül velejáró. A területi előfordulás szerinti statisztika szintén csalóka, lévén a fejlődő országokban értelemszerűen több baba születik kisfejűséggel. Ellenben ha a fejlettebb területeken felfedezik a magzat ilyen jellegű érintettségét, akkor sok esetben megszakítják a terhességet. Ha például a kisfejűség mellett egyéb kromoszómaprobléma is kiderül, akkor az eleve indokolhatja az utóbbi beavatkozást.
A veleszületett kisfejűség okai
A veleszületett kisfejűségnek több oka lehet: állhatnak mögötte genetikai elérések, ugyanúgy, ahogyan olyan tényezők, amelyek akadályozzák a méhen belüli fejlődést. Okozhatja a kisfejűséget valamilyen méhen belüli vírusinfekció is: ez leggyakrabban toxoplazma és citomegalovírus, illetve a bárányhimlő kórokozója, bár újabban a Zika-vírus kapcsán emlegetik a legtöbbször ezt a problémát. A nem méhen belül kialakuló kisfejűség hátterében többek közt koponyatrauma állhat: ilyen esetekben fordulhat elő az, hogy az agy később elmarad a fejlődésben. Olyan fejlődési rendellenességek is vannak, amelyek a koponyacsontok túl korai záródását, összecsontosodását okozzák, ezáltal pedig kisfejűséget eredményeznek.
A problémát jellemzően már a méhen belül észlelik: nagyon ritka, hogy egy baba normál koponyamérettel, teljesen egészségesen születik, majd a későbbiekben, hat-nyolc éves korában jelenik meg nála mikrokefália. A magzatkori tünet az, hogy a fejkörfogat nem éri el az adott terhességi időszak normál tartományának megfelelő érték alsó határát. Viszont ez önmagában nehezen értékelhető tünet, lévén nagyon ritka az, hogy a magzatnak csak a fejkörfogata kisebb, amúgy pedig minden adata rendben van. Emiatt mindig meg kell nézni a többi paramétert is: például lehet, hogy maga a magzat eleve kisebb, vagy a normálistól elmaradó fejkörfogat mellett egyéb eltérései is vannak. A mikrokefália későbbi, kis fejméret melletti tünete abból adódik, hogy a kisebb koponyaméret miatt kisebb lesz a gyerek agytérfogata is. Önmagában tehát nem a koponyaméret okozza a gondot, hanem az, hogy miatta akadályozott az azon belüli képletek fejlődése is. Emiatt van az, hogy az agy és a központi idegrendszer fejlődése gyakran elmarad az ideálistól.
A makrokefália és a vízfejűség
A skála másik végén helyezkedik el a makrokefália, amikor a baba feje az átlagosnál jelentősen nagyobb. Ahogy a kisebb méretnél, itt is az elsődleges kérdés az arányosság és a genetika. Ha mindkét szülő „nagyfejű”, a baba valószínűleg csak az ő adottságaikat örökölte. Vannak azonban olyan állapotok, amelyek orvosi figyelmet igényelnek. Az egyik legismertebb a hidrokefália, köznyelvi nevén vízfejűség. Ebben az esetben a HC érték növekedését nem az agyállomány burjánzása, hanem az agyvíz (liquor) felhalmozódása okozza. Az ultrahangon ilyenkor jól látható az agykamrák tágulata. A csecsemő fejkörfogata fokozott mértékben növekszik, a nagykutacs szélesen nyitott, kissé előboltosul, a fejen lévő vénák kitágultak. Gyakori a lemenő nap tünet, ami azt jelenti, hogy a szemgolyó lefelé fordul, és a szivárványhártya felett látható az ínhártya (” szem fehérje”), emiatt a szemgolyó látványa a horizonton lebukó napra emlékeztet. Ezek eredményezik a fokozott fejkörfogat növekedést. Gyanú esetén a túlzott fejkörfogatnövekedés-igazolása és koponyaultrahang-vizsgálat igazolja a vízfejűséget.
A vízfejűség kezelése
A vízfejűség kezelése műtéti, mely során a felesleges agyvíz elvezetése a cél, hiszen a fokozott nyomás az agyat károsítja. A műtét során az agy oldalkamrájába helyeznek egy katétert, melyhez egy bizonyos nyomás felett megnyíló, egyenirányító szelepen keresztül kapcsolódik egy másik, a bőr alatt a hasüregbe vezető katéter. Amennyiben a műtét előtt nem szenvedett el a gyermek maradandó agyi károsodást, akkor a műtét után egészségesen fejlődhet. Amennyiben a kiváltó ok korábbi gyulladás, agyvérzés volt, akkor a kórjóslatot az akkor elszenvedett károsodás mértéke határozza meg. A műtét után az esetek egy részében lokalizációhoz kötődő epilepszia léphet fel, mely gyógyszeres kezelésre jól reagál. Fontos, hogy a műtött gyermekek szülei tisztában legyenek a katéter esetleges nem megfelelő működésének jeleivel, a következményesen kialakuló koponyaűri nyomásfokozódás tüneteivel, mert ezek megjelenése sürgős kórházi ellátást igényel.
Az ultrahangvizsgálatok szerepe a fejkörfogat mérésében
Az ultrahangos leleten szereplő HC, azaz a head circumference (fejkörfogat) mutató nem csupán egy puszta szám, hanem egy ablak, amelyen keresztül az orvosok bepillantást nyerhetnek a magzat központi idegrendszerének fejlődésébe és általános növekedési ütemébe. A fejkörfogat mérése az egyik legstabilabb indikátora a magzati kornak és a fejlődés ütemének, különösen a második trimesztertől kezdődően.
A fejkörfogat mérése azért bír kiemelt relevanciával, mert a magzat agyának növekedése közvetlen hatással van a koponyacsontok tágulására. Az emberi fejlődés során az agy az egyik leggyorsabban növekvő szerv, és ennek a burka, a koponya, hűen követi ezt a tágulást. A vizsgálatok során az orvos nem csupán a pillanatnyi méretet nézi, hanem azt is, hogyan viszonyul ez a korábbi mérésekhez és a terhességi korhoz képest.
Érdemes tisztázni a különbséget a BPD (biparietális átmérő) és a HC között. Míg a BPD a két halántékcsont közötti távolságot méri egy egyenes vonalban, addig a HC a teljes kerületet figyelembe veszi. Előfordulhat, hogy a baba feje kissé nyújtottabb vagy laposabb formájú - ezt nevezik dolichocephaliának vagy brachycephaliának -, ilyenkor a BPD érték megtévesztő lehet. A modern ultrahang-diagnosztika lenyűgöző pontosságot tesz lehetővé, de tudatosítani kell, hogy a mérés minden esetben hordoz magában egy minimális hibalehetőséget.
A HC érték meghatározása függ a magzat fekvésétől, a magzatvíz mennyiségétől és az anyai szövetek vastagságától is. Az orvosi protokoll szerint a mérést egy speciális anatómiai síkban kell elvégezni, ahol látható a thalamus és a cavum septum pellucidum nevű agyi struktúra. Ez garantálja, hogy minden alkalommal ugyanabban a magasságban történjen a mérés, így az eredmények összehasonlíthatóak maradnak a hetek múlásával. A technológiai fejlődés ellenére fontos szem előtt tartani, hogy a becsült értékek és a születéskori valós adatok között lehetnek eltérések.
A terhesség során három kötelező nagy ultrahangvizsgálat van, és mindegyik más-más szempontból vizsgálja a fejkörfogatot. Az első trimeszteri szűrésen (12-13. hét) a HC még csak formálódik, ilyenkor inkább a fejtető-far távolság (CRL) a mérvadó, de az agyi struktúrák kezdeti alakulását már ekkor is figyelik. A valódi biometriai mérések a 18-22. héten történnek. A második trimeszterben a HC érték alapján ellenőrzik a magzati kor pontosságát. Ha a fogantatás időpontja bizonytalan volt, ilyenkor még pontosíthatják a szülés várható idejét. Ebben a szakaszban a legkisebb a variancia a magzatok között, az egyéni alkati különbségek inkább a harmadik trimeszterben kezdenek markánsan megmutatkozni. A harmadik trimeszterben (30-32. hét, majd a 36-38. hét környékén) a mérések célja már inkább a növekedési ütem ellenőrzése és a szülés módjának tervezése.
Gyakori tévhitek a fejkörfogattal kapcsolatban
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a nagyobb fejméret automatikusan magasabb intelligenciát jelent. A tudomány mai állása szerint nincs közvetlen korreláció a koponya kerülete és a későbbi IQ-szint között a normál tartományon belül. Az agy hatékonyságát nem a mérete, hanem az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) száma és minősége határozza meg.
Egy másik félelem, hogy ha a baba feje „túl nagy”, akkor nem tud természetes úton megszületni. Bár a fej mérete fontos tényező, a szülés kimenetele sokkal inkább függ a medence tágulékonyságától, a fájások erejétől és a baba fekvésétől. A koponyacsontok rugalmassága csodákra képes, és a természet úgy alkotta meg a női testet, hogy képes legyen alkalmazkodni a magzat méreteihez.
Sokan hiszik azt is, hogy az ultrahangon mért érték egy kőbe vésett adat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy becslés. A magzat mozgása, a gép beállításai és az orvos mérési technikája mind-mind módosíthatják az eredményt pár milliméterrel. Ezért nem szabad kétségbeesni, ha két különböző orvos két különböző értéket mér ugyanazon a héten.
tags: #atlagos #felnott #fejkorfogat