A gyermek születése a család életének legmeghatározóbb pillanata, egy olyan fordulópont, amely nem csak az anya, hanem az apa életét is gyökeresen átalakítja. Míg évtizedekig az anya szerepe volt a hangsúlyos a korai gondozásban, ma már tudjuk, hogy az aktív apai jelenlét elengedhetetlen a gyermek optimális fejlődéséhez és a családi egyensúly megteremtéséhez. A modern apák többet akarnak, mint pusztán támogató szerepet betölteni; ők is részesei akarnak lenni a pelenkázásnak, az éjszakai virrasztásnak és a babával való mély, első kötődésnek. A kétkeresős családmodell elterjedése, illetve a nők munkaerőpiacon történő egyre komolyabb térnyerése eredményeképpen napjainkra nagymértékben megváltozott a szülők szerepe a gyermeknevelésben.
Vizsgáljuk meg, hogy ezekre a változásokra miként reagál a jog és miként támogatja az állam az apákat hazánkban, illetve a jelen téma szempontjából példának tekinthető Svédországban!
Változó szülői szerepkörök és a kihívások
A kétkeresős családmodell kialakulásával kettős teher és elvárás szakadt az anyák nyakába: álljanak helyt a munkahelyükön, gondozzák, neveljék a gyermeküket és emellett még a házimunka elvégzésére is szakítsanak időt és energiát. Be kell látni, hogy ezek a feladatok (legalább) két embert igényelnek és a nők fokozódó munkaerőpiaci jelenléte többek közt azt eredményezte, hogy sok apa egyre jobban részt vesz a gyermekek és az otthon körüli teendőkben. Továbbá fontos megemlíteni azt az apai igényt is, hogy a gyermekük életében minél nagyobb szerepet kapjanak.
Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője szerint: „A várandósság pillanatától kezdve a társadalom és a közvélemény szinte kizárólag az anyákra helyezi a fókuszt, mintha a szülőség csak rájuk tartozna. Gyakran maguk az anyák is természetesnek veszik, hogy minden gyereknevelési feladatot egyedül kell elvégezniük. Ez nemcsak kimerítő számukra, hanem az apák családon belüli szerepét is aláássa. Sok apa küzd azzal, hogy nehezen találja meg helyét a szülőségben. A várandósság alatt a gyermek számukra gyakran még csak egy gondolat, hiszen hiányzik a közvetlen testi kapcsolat. Ezeket az érzéseket tovább mélyítheti, hogy a társadalom gyakran az apák vállára helyezi az anyagi felelősség terhét. Miközben az anya az újszülöttet gondozza, az apa kizárólag a megélhetés biztosítására koncentrál, és ebben az egyoldalú szerepben ragad meg.”
Míg 1982-ben az apák 43%-a vallotta azt, hogy még sohasem cserélte ki a gyermeke pelenkáját, ez a szám egy 2000-ben készült felmérés szerint 3%-ra csökkent. A hagyományos, kenyérkereső apai szerepkört a gyermeknevelésben és a házimunkában is aktívabban részt vállaló, modern apakép váltotta fel. Az apák gyermeknevelésben való részvételének helyzete, megítélése azonban a társadalmi felfogáson túl természetesen nagyban függ az adott ország családtámogatási rendszerétől is. Számos államban kifejezetten ösztönzik az apák kisgyermekükkel történő otthonmaradását.
A magyarországi családtámogatási rendszer
Magyarországon az apáknak járó szabadság jogilag két fő kategóriába sorolható: a rövid, fizetett apasági szabadság (gyermek születése után közvetlenül) és a hosszabb, fizetett vagy fizetés nélküli szülői szabadság (CSED, GYED, GYES).
A gyermek megszületésétől a 24 hetes koráig járó támogatások
A gyermek megszületését követően 24 hét szülési szabadság jár az anyáknak (ebből két hetet kötelező kivenniük). Ezen időszak alatt a biztosított jogviszonnyal rendelkező anyák csecsemőgondozási díjra (CSED) jogosultak, melynek összege a naptári napi alap 100%-a, tekintve, hogy a támogatást igénybe vevők ez idő alatt nem végezhetnek keresőtevékenységet. Ezzel szemben az édesapa CSED-re kizárólag abban az esetben jogosult, ha az édesanya elhunyt vagy olyan egészségügyi problémában szenved, ami miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve, ha a szülői felügyeleti joga megszűnik.
AZ APÁK “SAJÁT JOGON” APASÁGI SZABADSÁGOT VEHETNEK KI A GYERMEK MEGSZÜLETÉSÉT KÖVETŐ KÉT HÓNAPON BELÜL, MELY SZABADSÁG MÉRTÉKE A KORÁBBI 5 NAP HELYETT 2023. JANUÁR 1-JÉTŐL 10 NAPRA EMELKEDETT.
Bár e mértékbeli növekedés első hallásra bőkezű változtatásnak tűnik, ám a képet árnyalja, hogy ugyan az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100%-a jár, a következő 5 nap idejére már csak a távolléti díj 40%-át kapják kézhez az igénybe vevők. A jogszabályváltozást a 2019/1158-as EU-s irányelv átültetése eredményezte, mely irányelv az apasági szabadság minimális tartamát 10 napban határozta meg.
A gyermek 24 hetes és 2 éves kora között járó támogatások
A biztosított jogviszonnyal rendelkező szülők a gyermek második születésnapjáig gyermekgondozási díjra (GYED) jogosultak, ennek összege az igénybe vevő előző naptári évi napi átlagkeresetének a 70%-a, de legfeljebb a minimálbér (2024-ben 266 800,-Ft) kétszeresének 70%-a. Fontos megjegyezni, hogy a GYED mellett - akár teljes állásban is - folytatható keresőtevékenység. Habár az apák is igényelhetnek GYED-et, a 2020-as KSH adatok szerint azonban a támogatást igénybe vevőknek csak a 7%-a volt olyan férfi, aki nem dolgozott a támogatás folyósítása mellett, tehát meglehetősen alacsony azon apák száma, akik ténylegesen, „főállásban” otthon maradtak a gyermekkel.
A gyermek 2 éves és 3 éves kora között járó támogatások
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) alapvetően a gyermek 2. születésnapjától 3 éves koráig járó havi meghatározott összegű támogatás, amelynek mértéke 2024-ben egy gyermek esetén bruttó 28.500,- Ft/hó. Ebből az összegből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, a nettó összeg ekképpen 25.650,- Ft/hó. Bár hazánkban kétségkívül rendkívül hosszú ideig kapnak a szülők támogatást, azonban a GYES alacsony összege miatt egyre kevesebb család engedheti meg, hogy valamelyik szülő ténylegesen otthon maradjon egészen a gyermek hároméves koráig.
A hazai gyermekgondozási támogatási rendszerhez kapcsolódóan még meg kell említeni a 2023. január 1-jével bevezetésre kerülő 44 napos szülői szabadság intézményét, mely ugyancsak a korábbiakban már említett 2019/1158-as EU-s irányelv nyomán került szabályozásra. Lényeges, hogy a 44 napos szülői szabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti. Ezeket a szabadnapokat a gyermek 3 éves koráig felhasználhatják, ám erre az időszakra csupán a távolléti díj 10%-a jár nekik.
Összességében elmondható, hogy hazánk családtámogatási rendszere a gyermekgondozási támogatások hossza tekintetében kiemelkedő (és messze az EU-s átlag felett van), hiszen a kisgyermekes családok egészen a gyermek 3 éves koráig kapnak ellátást. Hazánk családpolitikája azonban mégiscsak hagyományos szemléletű, mert bár a GYES és a GYED az apák által is igényelhető, de a nemek közötti bérkülönbségből és a társadalmi berögződésből adódóan elenyésző számban élnek vele ténylegesen.
Magyarországon a nők közel 80 hétnek megfelelő, teljes fizetéssel járó szabadságot kapnak gyermekük születése után, mellyel a világ élvonalában állunk. Világviszonylatban is jelentős mértékű Magyarországon egy gyermek születése utáni szabadságokra fordított közkiadások mértéke.
Speciális gyermekgondozási lehetőségek Magyarországon
Magyarországon több speciális típusú gyermekgondozási lehetőség létezik:
- Nagyszülői GYED: 2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra.
- Nevelőszülői GYED: A gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
- Diplomás GYED: Államilag elismert felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára. Ráadásul a diplomás GYED után sem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak 2022-től.
A svéd családpolitika: Az apák aktív szerepének ösztönzése
Amikor a skandináv modell kerül szóba, sokan azonnal a magas életszínvonalra és a fejlett szociális hálóra asszociálnak. Azonban a családpolitika területén ez a modell sokkal többet jelent: egy olyan filozófiát, amely a nemek közötti egyenlőséget és a gyermekek jólétét a gazdasági érdekek elé helyezi. Az északi országokban (Svédország, Norvégia, Izland, Finnország, Dánia) az apasági szabadság nem csak egy lehetőség, hanem egy elvárás, sőt, bizonyos részei kötelezően az apáknak vannak fenntartva. Svédország volt az úttörő, már az 1970-es években bevezette a nemek közötti megosztott szülői szabadságot.
Éppen ötven éve, 1974-ben Svédország volt az első állam a világon, ahol az anyák számára biztosított szülési szabadság helyett bevezették a nemek szerint nem differenciált szülői szabadságot. A svéd családmodell a férfi-női egyenjogúságon alapul és célja, hogy a szülőknek azonos jogokat biztosítva a kétkeresős családmodellt támogassa, úgy, hogy a férfiak valóban aktív tagjai lehessenek a családi életnek, a nők pedig ne szenvedjenek hátrányt a munkaerőpiacon azért, mert gyereket vállalnak. Az intézkedés bevezetésekor a két szülő együttesen még csak 180, ma már 480 szabadnapra jogosult.
SVÉDORSZÁGBAN A SZÜLŐK 480 NAP FIZETETT SZÜLŐI SZABADSÁGOT KAPNAK, AMIT EGYMÁS KÖZÖTT SZABADON MEGOSZTHATNAK, ANNYI KIKÖTÉSSEL, HOGY EBBŐL 90 NAP KIFEJEZETTEN AZ APÁT ILLETI MEG, EZ NEM RUHÁZHATÓ ÁT AZ ANYÁRA.
Elmondható, hogy ez a rendszer nagy szabadságot biztosít a szülőknek, hiszen maguk oszthatják be, hogy ki, mikor, mennyi időt töltsön a gyermekkel, ráadásul a két szülő akár egyszerre is otthon maradhat a gyermekkel. Sőt, a fizetett szabadnapjaikat akár negyedelhetik is, így van lehetőségük részmunkaidőben dolgozni mellette. A 480 napjukkal a gyermek 8 éves koráig szabadon gazdálkodhatnak. Az első 390 napra a fizetésük 80%-ának megfelelő juttatást kapnak a szülők, a további 90 napra pedig napi 180 korona (mintegy 6000 forint) jár. A svéd családtámogatási rendszer arra ösztönzi a szülőket, hogy a napokat egyenlően osszák el maguk között, hiszen amelyik család így jár el, az plusz támogatásban részesül. A svéd apák előszeretettel élnek az állam által biztosított lehetőséggel, az összes szülői fizetett szabadság 30%-át ők veszik ki, ráadásul ezen felül a 10 nap apasági szabadság is ugyanúgy jár nekik. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a svéd családpolitika rendkívül kedvező az olyan apukák számára, akik különösen aktív szerepet kívánnak betölteni a gyermeknevelésben.
Svédországban a kisgyerekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, és az állam komoly juttatásokkal segíti a gyermekgondozást. A gyerek egyéves korától mindkét szülőnek joga van csökkentett munkaidőt kérni; ha beteg a gyerek, és otthon maradnak vele, a fizetésük 80 százalékát kapják arra az időszakra. Svéd statisztikák szerint ahogy nőtt az apák otthon töltött ideje, úgy csökkent a válások száma. Bensőségesebb kapcsolat alakul ki a gyerekek és az apa között, a közös teherviselés miatt az anyáknak könnyebb az élete, kiegyensúlyozottabbak. Mivel a másik fél is vállal a szülői szabadságból, az anya nem szigetelődik el hosszú időre, így kevesebb esetben jelentkezik a szülés utáni depresszió is. Az otthonmaradó apák is egészségesebbek, az otthonmaradó apáknak kisebb a halálozási rátája, mint azoké, akik nem vették ki részüket a gyermekgondozásból. A svéd családmodell a gazdaságnak is kifejezetten jót tett.
A „használd fel vagy elveszted” elv és a kvótarendszer
A svéd családtámogatási rendszerben egy különleges elem az úgynevezett „használd fel vagy elveszted” (use it or lose it) elv, amely arra ösztönzi az apákat, hogy vegyék ki a rájuk eső szabadságot. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a szülők által igénybe vehető szabadság bizonyos időtartamát (az úgynevezett „apahónapokat” vagy „kvóta napokat”) csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha az apa nem veszi ki a rá eső részt, az idő elveszik a család számára. Norvégiában és Izlandon hasonlóan szigorú a kvótarendszer. Izlandon például a szülési szabadság kilenc hónapja három részre oszlik: három hónap az anyának, három hónap az apának, és három hónap, amit szabadon megoszthatnak. Ez a szigorú, de méltányos rendszer azt eredményezte, hogy a skandináv országokban az apák túlnyomó többsége kiveszi a rá eső teljes apasági kvótát.
1995-ig az apák nagy része átadta az anyának a ráeső szabadságot, ám a kormány további három hónapos fizetett szabadságot vezetett be, amelyet már nem adhattak át az apák. Ennek hatására 77 százalékuk legalább három hónapra otthon maradt a kicsivel, de lehetőségük van ezt a 90 napot a gyerek 12 éves koráig bármikor kivenni.
A svéd modell előnyei és hatásai
A skandináv modell sikerének titka a kötelező kvóta, amely a jogi kereteken keresztül kényszerítette ki a kulturális változást. Ez a kényszer ma már természetes elvárássá, sőt, büszkeségre okot adó tényezővé vált.
A gyermek fejlődése
Az apasági szabadság legközvetlenebb és legfontosabb haszonélvezője maga a gyermek. A fejlődéspszichológia egyre több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a korai, intenzív apai jelenlét nemcsak a gyermek érzelmi biztonságát növeli, hanem hosszú távon pozitív hatással van a kognitív és szociális képességekre is. A kutatások kimutatták, hogy a hosszabb apasági szabadságot igénybe vevő apák gyermekei jobban teljesítenek az iskolában, magabiztosabbak, és jobb problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Ennek egyik oka az, hogy az apák gyakran eltérően játszanak a gyermekeikkel, mint az anyák. Az apai érintés, a hangszín és az interakció minősége kritikus szerepet játszik a csecsemő idegrendszerének fejlődésében. A kötődéselmélet szempontjából nézve, az apasági szabadság ideje alatt kialakított szoros kapcsolat az alapja a biztonságos kötődésnek. A csecsemő számára létfontosságú, hogy ne csak az anyától függjön a gondozás terén. Amikor az apa veszi át az etetést, a fürdetést és a nyugtatást, a gyermek megtanulja, hogy mindkét szülőre egyformán számíthat. A skandináv modell biztosítja azt az időt, amely alatt az apa nem csak „besegít”, hanem teljes értékű gondozóvá válik. Ez a változás az apa szerepében hosszú távú hatással van a gyermek érzelmi intelligenciájára.
Párkapcsolati harmónia és a mentális teher csökkentése
A gyermek születése hatalmas stresszforrást jelenthet a párkapcsolatra nézve, különösen, ha a gondozási és háztartási terhek egyenlőtlenül oszlanak meg. A skandináv hosszú apasági szabadság megszünteti ezt a diszfunkcionális mintát. Amikor az apa hetekre vagy hónapokra átveszi az elsődleges gondozói szerepet, megtanulja a gyermek ritmusát, a jeleit, és magabiztossá válik a gondozásban. A mentális teher az a folyamatos tervezés, szervezés és emlékezés, ami a család működéséhez szükséges. Kihez kell bejelentkezni, mikor van a védőnői látogatás, mi fogyott el a pelenkából? A kutatások egyértelműen mutatják, hogy a méltányosabb tehermegosztás növeli a párkapcsolati elégedettséget és csökkenti a konfliktusok számát. Az anyák kevesebb stresszt élnek át, ha érzik, hogy a partnerük nem csak támogatja, hanem aktívan megosztja velük a felelősséget.
A férfi identitás átalakulása és mentális egészség
A skandináv modell nem csupán jogszabályokról szól, hanem egy kulturális paradigmaváltásról, amely újradefiniálja, mit jelent apának lenni. Ez a változás alapvetően formálja a férfi identitást. Azok a férfiak, akik hosszú időt töltenek csecsemőjük gondozásával, mélyebb érzelmi kapcsolatot alakítanak ki, ami gazdagítja az életüket. Az apaság nem egy másodlagos feladat, hanem egy központi szerep. A svéd tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az apák, akik kivették a hosszú szabadságot, később is sokkal jobban részt vesznek a gyermek életében: több időt töltenek velük naponta, aktívabban részt vesznek az iskolai eseményeken, és nagyobb valószínűséggel osztják meg a beteg gyermek gondozását az anyával. Az apasági szabadság nem egy ajándék, hanem egy befektetés az apai kompetenciába. Ennek a változásnak van egy fontos, de kevéssé tárgyalt aspektusa is: a férfiak mentális egészsége. A modern társadalomban a férfiak gyakran szembesülnek a nyomással, hogy érzelmeiket elfojtsák, és kizárólag a munkahelyi teljesítményre koncentráljanak. A hosszú szabadság alatt az apa szembesül a gondozás monotonitásával és kihívásaival is, ami növeli az anya iránti empátiáját és megértését. Az otthonmaradó apáknak kisebb a halálozási rátája, mint azoké, akik nem vették ki részüket a gyermekgondozásból.
Gazdasági előnyök és demográfiai hatások
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a hosszú, fizetett apasági szabadság gazdasági teher. A legjelentősebb gazdasági előny a nők korábbi és hatékonyabb visszatérése a munkaerőpiacra. Az úgynevezett „anyasági büntetés” (motherhood penalty) az a jelenség, amikor a gyermekvállalás negatívan érinti a nők fizetését, karrierjét és előléptetési esélyeit. Svédországban a kvótarendszer bevezetése óta drámaian csökkent a nők és férfiak közötti bérszakadék. Amikor az apák kiveszik a rájuk eső szabadságot, az anyák átlagosan 7%-kal többet keresnek, mint azok az anyák, akiknek a partnere nem élt a lehetőséggel. A vállalatok szempontjából is vannak előnyök. Azok a cégek, amelyek támogatják a szülők szabadságát - beleértve a hosszú apasági szabadságot -, magasabb munkavállalói hűséget és elkötelezettséget tapasztalnak. Hosszú távon a jól fizetett, hosszú szülői szabadság (mindkét szülő számára) hozzájárul a demográfiai célok eléréséhez is. Azokban az országokban, ahol a szülők érzik a rendszerek támogatását, és nem kell választaniuk a karrier és a család között, magasabb a termékenységi ráta. Fontos észlelni, hogy míg szinte valamennyi európai országban csökkenő tendenciát mutat a születések száma (és Magyarországon is problémát jelent az elöregedő társadalom), Svédország népessége mégis növekszik. Számos magyarázata lehet ennek a jelenségnek, de az egyik fő ok Svédország kevésbé hagyományos családpolitikájában rejlik.
Kihívások és tanulságok
Bár a skandináv modell sikertörténet, a bevezetése nem volt mentes a kihívásoktól és a kritikáktól. Az egyik legnagyobb vita a kvótarendszer, azaz a kötelezően az apának fenntartott időszak körül robbant ki. Egyesek azt állították, hogy ez korlátozza a családok szabadságát, és mesterségesen kényszeríti az apákat a szabadság kivételére. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kvóta szükséges volt a kulturális gátak áttöréséhez. Egy másik kritika a finanszírozás módja. A skandináv országokban a jövedelemarányos támogatás biztosítja, hogy a magasabb fizetésű apák is megengedhessék maguknak a szabadságot. Ha egy rendszer csak minimális támogatást nyújt, a gazdasági döntés felülírja a családi szándékot, és továbbra is az anya marad otthon.
A kulturális ellenállás volt a legnagyobb akadály. Sok férfi eleinte félt attól, hogy karrierje megsínyli a hosszú kiesést. A munkahelyi kultúra megváltoztatása is hosszú folyamat volt. Kezdetben a munkáltatók nehezen fogadták el az apák hosszabb távollétét, és voltak olyan esetek, amikor az apák diszkriminációt tapasztaltak a visszatéréskor. Fontos tanulság, hogy a rugalmasság is kulcsfontosságú. Bár a kvóta kötelező, a skandináv rendszerek többsége biztosítja a szülők számára, hogy a szabadságot részletekben, rugalmasan, akár részmunkaidőben vegyék igénybe a gyermek első évei alatt.
A svéd modell megvalósítása a magyar gyakorlatban
Bár a magyarországi jogi keretek eltérnek a skandináv modelltől, a szemléletmód és a prioritások átvétele már ma is lehetséges, segítve a családi egyensúly megteremtését.
- Pénzügyi felkészülés: Ha a család számára a hosszabb apai otthonlét anyagilag megterhelő, érdemes már a gyermekvállalás előtt elkezdeni a megtakarítást. A cél, hogy az apa ne csak a jogi 10 napot, hanem legalább egy-két hónapot tudjon otthon tölteni a gyermek első évében.
- Tudatos szerepmegosztás a szabadság alatt: A skandináv szemlélet szerint az apa nem segítő, hanem egyenlő partner. A rövid, 10 napos apasági szabadság alatt az anya tudatosan átadhatja a gondozási feladatokat, nem pedig csak utasításokat ad. Az apa vegye át a reggeli rutint, a fürdetést, a pelenkázást.
- Munkahelyi kultúra és kommunikáció: A magyar munkahelyi kultúra lassabban változik, de fontos, hogy az apák is nyíltan kommunikálják a szülői szerepvállalás fontosságát. A skandináv kultúrában a munkahelyek támogatják a rugalmas munkaidőt és a távmunkát a kisgyermekes apák számára. A lényeg az, hogy az apának ne kelljen választania a karrier és a gyermek közötti mély kapcsolat között.
Budavári Eszter véleménye szerint tehát az apák gyermeknevelési szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a nyitottság és az ösztönzés. Emiatt pedig érdemes volna a fentiekben kifejtett svéd minta szemléletét hangsúlyosabbá tenni a hazai családpolitikában.
tags: #apa #tamogatas #svedorszag #szules