Az anyatejes táplálás az emberiség történetében a kezdetektől fogva kiemelkedő szerepet játszott, a gyermekek védelmét, életben maradásukat biztosította. A szoptatás megítélése korszakonként és koronként változott. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, mivel a szoptatás a 19. század végéig nem képezte a tudományos vizsgálódás tárgyát.
A 19. század előtti időszakra a dajkaság is jellemző volt, a 20. század elején ennek ellenére hazánkban a nők többsége, ha tehette, szoptatta gyermekét. Ahol a szoptatás elterjedt volt, kisebb volt a csecsemőhalandóság, mint ott, ahol az anyák nem maguk szoptatták vagy mesterségesen táplálták csecsemőiket.
Az első világháborút követően azonban különösen drámai volt a helyzet. A szegénység, az éhezés, a nyomor, a járványok, a természeti csapások mind-mind csökkentették az akkor született gyermekek életben maradási esélyeit. Az ínségenyhítő tevékenységet az antant missziók végezték, ezt követően pedig a társadalmi jótékony egyesületek, egyházak igyekeztek a nyomorgó tömegek helyzetén javítani.
Az első világháború alatt és utána is nagyon sok csecsemő halálozott el, amit összefüggésbe lehetett hozni az anyák alultápláltságával, a szegénységgel, a nyomorral, valamint az 1918-ban világpusztító útjára induló spanyolnáthával, amely válogatás nélkül szedte áldozatait. A halálokok között gyakran szerepelt a táplálkozás problémáival összefüggő gyomor- és bélhurut, az időjárással kapcsolatos tüdő- és mellhártyagyulladás, a külvilágtól kapott különböző fertőző betegségek (kanyaró, himlő, tbc).
Összességében megállapíthatjuk, hogy az első világháború után született csecsemők és kisgyermekek óriási veszélynek voltak kitéve. Számukra, valamint a koraszülöttek és a veleszületett rendellenességben szenvedők számára létfontosságú volt, hogy életük első néhány hónapjában hozzájussanak az éltető anyatejhez. Nem véletlen tehát, hogy a csecsemők egészségi állapota és túlélési arányai egyértelműen alátámasztják az akkori orvostudomány álláspontját az anyatej egészségvédő és immunerősítő hatásával kapcsolatban.
Az Országos Stefánia Szövetség szerepe a csecsemővédelemben
Az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére kiadványa. Budapest, 1918. A kiadványt az Uránia Tejkonyha Orvosi Bizottsága szerkesztette. Magyar Anyák Naptára az 1927. évre.
Az 1915-ben megalakult Országos Stefánia Szövetség egyik fő célkitűzése a magas csecsemőhalandóság csökkentése volt. Ennek érdekében arra törekedtek, hogy minden anya maga szoptassa gyermekét. 1929-ben az anya- és csecsemővédő intézeteken kívül már 27 tejkonyhát működtettek, ezek az anyatejet nélkülöző csecsemők tejellátására szolgáltak. Hét anyaotthon, 20 bölcsőde és napközi otthon és öt szülőintézet tartozott az országos szervezet kötelékébe. Az intézetekben a munkát 319 orvos és több mint 500 hivatásos anya- és csecsemővédőnő látta el.
Az Országos Stefánia Szövetség 1929-ben végzett munkájáról szóló beszámolót az itt közölt dokumentumban olvashatjuk: "Mennyiben csökkent a gyermekhalandóság. Az Országos Stefánia Szövetség működésének eddigi eredményei."
Jelzet: MNL OL, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Sajtó levéltár, Magyar Távirati Iroda Rt., Kőnyomatosok (K 428), j. Heti kiadás. 1515. 1929. április 30. 16. szám, 1-2. oldal.
A korszak kiemelkedő orvosai és a védőnőképzés
A Stefánia Szövetség két alapító tagja, Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász és Heim Pál gyermekorvos is sokat tett az anya- és csecsemővédelem érdekében. Heim Pál kezdeményezésére indították el 1916-ban a védőnőképzést a Központi Védőnőképző Iskolában, Tauffer Vilmos szerint pedig a védőnők feladata „az anyát otthonában felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében.”
Tauffer Vilmos (1851-1934) szülész, nőgyógyászOrvosi tanulmányait a budapesti és a bécsi egyetemen végezte. 1874-től gyakornok a budapesti szülészeti klinikán. 1876-1878-ban tanársegéd Freiburgban. 1879-ben a budapesti szülészeti klinika magántanára. 1881-1918-ban ny. r. tanár a budapesti II. sz. szülészeti-nőgyógyászati klinikán. Jelentős érdemei vannak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés meghonosítása terén. Elsőnek végzett Magyarországon epehólyagműtétet. Kiterjedt iskolát alapított, megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást.
Heim Pál (1875-1929) gyermekgyógyász1897-ben szerezte orvosi oklevelét. 1901-től főorvos a budapesti Irgalmasrendi Kórházban. 1907-ben magántanár, 1918-tól a pozsonyi, majd a pécsi egyetemen, 1929-től a budapesti egyetemen a gyermekorvostan ny. rendes tanára. Gyermekgyógyászattal és gyermekvédelemmel foglalkozott.
Heim Pál, a budapesti Irgalmas-kórház gyermekosztályának főorvosaként a beteg, anyatejet nélkülöző csecsemőknek anyatejet próbált szerezni. 1916-ban, az Orvosi Hetilapban A dajka- és csecsemő-otthonokról, a csecsemő-kórházról című cikkében az anyatej furfangosságot sem nélkülöző „beszerzéséről” így ír: először „megvettem más asszonyoktól pénzért. Egy-két napig eljöttek ezek az asszonyok, de azután elmaradtak, mert féltek, hogy saját csecsemőjüknek nem jut. Ekkor cselhez folyamodtam, és azt mondtam, hogy saját csecsemőjük érdekében meg akarom a tejüket vizsgálni. De a midőn megtudták, hogy ezt más csecsemőnek adom oda, ki akartak szerkeszteni az újságokban”, vagyis nyilvánosságra akarták hozni az esetet, az anyák megtévesztését.
Az anyatejes táplálás kiemelt jelentősége a 20. század első felében
Hazánkban a 20. század első évtizedeiben az anyatejes táplálást tartották az egyetlen járható útnak a magas csecsemőhalandóság megfékezésére. Azt tartották, hogy a rendszeres anyatejes táplálás következtében még a gyengébb újszülött is jól fejlődhet, kivéve a „vérbajos vagy iszákos szülők magzatait”. A nyári hónapokban, különösen júliusban és augusztusban megnőtt a csecsemőhalandóság. Nemcsak a rosszul táplált, gyenge és születésétől fogva fejletlen apróságok között pusztított a bélhurut, hanem „nagy rendeket” vágott a látszólag egészséges és jól gondozott csecsemők között is. Mindez megelőzhető lett volna, ha az anyák betartják a csecsemővel való bánásmód „aranyszabályait és örökké érvényes igazságait”. Ez az anyatejjel való táplálás volt, mivel „Az anyatejet nem pótolja semmi! Bűnt követ el minden anya, aki akár kényelemszeretetből, akár ostoba hiúságból, alapos egészségi ok nélkül megvonja gyermekétől a természetes táplálást.”
Az anyák megkapják mindazt a segítséget és felvilágosítást, amire szükségük van, hiszen szerte az országban ingyenes orvosi tanácsadókat működtetnek, a védőnők pedig rendszeresen látogatják az újszülötteket, az anya pedig „igen kevés fáradsággal megszerezheti magának [...] azokat az ismereteket, melyeknek pontos megszívlelésével elháríthatja az ártatlan csöppség feje felől a korai halál veszedelmét”. Az egészségügyi és higiénés szabályok be nem tartása, a káros és helytelen szokások, a különböző főzetek, teák, a fertőzés, a „bűnös” gondatlanság és az oktalan babona sok ártatlan kisded életét oltotta ki idő előtt. Vétkeztek azok az anyák is, akik kényelemszeretetből nem táplálták anyatejjel gyermeküket.
A csecsemők nyári bélhurutjaJelzet: MNL OL, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Sajtó levéltár, Magyar Távirati Iroda Rt., Kőnyomatosok (K 428), j. Heti kiadás. 1512. 1927. augusztus 9. 39. szám, 10. oldal.
A csecsemőhalandóság csökkentése és az anyatejes táplálás népszerűsítése a 20. században
A halandóság csökkentésére 1929-ben, „a nemzetpusztulás elleni küzdelem” érdekében akciót indítottak. Ennek keretében jelent meg 1930-ban a Hogyan lehet elejét venni a nagyobbmérvű nyári csecsemőhalálozásnak című írás, amelyben felvilágosító munka keretében tájékoztatták az anyákat, hogy csecsemőiket születésüktől fogva három óránként etessék. Kérték a tisztasági szabályok pontos betartását, mivel ez „a legjobb védekezés a csecsemőbetegségekkel szemben”. Leszögezték: ha a gyermek mégis megbetegszik, az anyatej nem lehet az oka betegségének, inkább a tisztaság, a pontosság és az ápolás szabályai ellen „vétettek”. Ilyen esetben azonnal orvost kell hívni. Az üvegből való mesterséges táplálást csak „igen kivételes esetben” javasolták az anyatejes táplálás helyett, mivel a kombinált etetés „még mindig okosabb és jobb, mint a csecsemőnek kizárólag üvegből való táplálása”.
Kimondták: „Szent kötelesség, hogy az anya maga szoptassa gyermekét. Ezt minden körülmények között meg kell kísérelni. Az anyatej a legjobb, a legolcsóbb, a legegyszerűbb és legbiztosabb csecsemőtáplálék.” Ugyanakkor a szoptatás mellett érvelve kijelentették, hogy a szoptatás az anyára nézve is előnyös, ezért minden anyának szoptatnia kell a gyermekét, legalább annyiszor és olyan mennyiségben, amennyiben ezt teheti. Jó tanácsként megfogalmazták, hogy a csecsemőt július és augusztus hónapokban ne válasszák el, mert a nagy hőség miatt az elválasztás „veszedelmes, sőt igen sokszor életveszélyes”. Végezetül követendő példaként tanácsolták, hogy a szoptató anya ugyanazt egye, mint más asszonyok. „Ihatik kevés sört, de nem kell okvetlenül innia”. Kerülnie kell a fűszeres, nehezen emészthető ételeket, ellenben salátát, gyümölcsöt, tésztát, káposztát és savanyú ételt ehet. A szoptató anyának nem kell otthon ülnie, nyugodtan „táncolhat, teniszezhet, kerékpározhat”.
Hogyan lehet elejét venni a nagyobbmérvű nyári csecsemőhalálozásnak. Egyszerű eszközök is jelentős eredményt hoznak. - Amit minden anyának tudnia kellJelzet: MNL OL, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Sajtó levéltár, Magyar Távirati Iroda Rt., Kőnyomatosok (K 428), j. Heti kiadás. 1930. június 24. 25. szám, 1-2. oldal.
Az anyatejes táplálás napjainkban Magyarországon
A közölt dokumentumokból láthatjuk, hogy az anyatejes táplálásnak mindig voltak, vannak és lesznek hívei, függetlenül attól, hogy az egyes korszakokban a nők milyen divatirányzatot követnek, hiszen a csecsemők ellátása, életben maradása, egészséges fejlődése anyatej nélkül nem vagy csak kétes eredménnyel biztosítható.
Kizárólagos szoptatás: születéstől kezdve kizárólagosan szoptatott/női tejet kapó csecsemők száma. A csecsemő kizárólag szopik vagy lefejt anyatejet kap. Semmi mást nem kap, forralt vizet sem - szükség esetén vitamin, ásványi anyag, gyógyszer cseppek, szirup formájában engedélyezett, a születéstől 179. napos életkorig. (A védőnői adatgyűjtés a hazabocsátástól - általában 3-5 napos kortól - kezdődik. A szülészeti intézményben töltött időszakról legtöbbször nincs adat, ilyen módon a születéstől valóban kizárólag szoptatott csecsemők száma ennél lényegesen kisebb lehet - a szerk. Túlnyomórészt szoptatott, de folyadék kiegészítést kapó csecsemők száma. Anyatej mellett kis mennyiségben vizet, gyümölcslevet, teát kap, mást nem, kivéve szükség esetén a rehidrációs készítmény, vitamin-, ásványi anyagok, gyógyszerek csepp- vagy szirupkiszerelésű formában, a születéstől 179.
Forrás: Kopcsó K. - Boros J. - Leitheiser F. - Veroszta Zs. (2022). A szoptatás és a kizárólagos anyatejes táplálás gyakorisága és korrelátumai a csecsemő születésétől hat hónapos koráig.
A táblázat csak a receptre kiváltott tápszereket (ill. tejpépeket) tartalmazza, ezért a teljes tápszerfogyasztás és - költség ennél minden bizonnyal lényegesen nagyobb! Az anyagcserebetegségekben (pl. Az évek során a receptre kiváltható, támogatott termékek köre jelentősen változott, részben a cégek termékkínálatának változása miatt. Mindamellett a fenti adatokból világosan kirajzolódik, hogy a tápszerfogyasztás folyamatosan nő. Valójában érthetetlen, hogy miközben a 4 ill. 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás aránya - állítólag - 49% ill.
Az egészséges táplálás kihangsúlyozása érdekében 1992-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 1-ét nyilvánította az anyatejes táplálás világnapjává, ezt követően pedig a hónap első hetét a Szoptatás Hetévé nevezte ki - Magyarország 1993-ban csatlakozott a kezdeményezéshez. Világszerte számos egészségügyi szervezet azt javasolja, hogy a gyermek legalább hat hónapos korig kizárólag anyatejet kapjon. Sajnos még napjainkban is a csecsemőhalandóság jó része az anyatejes táplálás hiányához köthető egyes országokban. A WHO ajánlása szerint a kizárólag szoptatással való táplálási időszak után globális célkitűzés, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő táplálék mellett a szoptatás a gyermek legalább 1-2 éves koráig folytatódhasson.
A legfrissebb felmérések szerint a szülés előtt álló anyák nagy többsége tudatosan készül a szoptatásra, már a terhesség alatt szakkönyvekből, internetes portálokról és szakorvosoktól szerzik be az elméleti tudást, miközben lélekben is felkészülnek a meghatározó időszakra. A csecsemők fele négy hónapig, egyharmaduk pedig fél évig részesül anyatejes táplálékban.
„Az anyatej pozitív hatásairól számos tanulmány született már az évek folyamán. A kicsik életének első időszakában biztosítja az optimális összetételű és hőmérsékletű táplálékot. Számos tanulmány bizonyította az anyatej immunvédelmet- és a fertőzésekkel szembeni nagyobb védettséget biztosító hatását is. Élő anyagként az anyatej összetételében folyamatosan igazodik a gyermek változó igényeihez és étvágyához, emellett vitaminokban és nyomelemekben is gazdag” - mondta el Dr.
Nem kell csüggedniük azonban azoknak az édesanyáknak sem, akik ugyan mindent megtennének csöppségük táplálása érdekében, de egészségük nem engedi ezt: nem indul meg a tejelválasztás vagy idő előtt elapad a tejük. A különböző anyatejgyűjtő állomásokon ugyanis az anyatejben hiányt szenvedő csecsemőknek próbálnak segíteni. A frissen lefejt tejet mennyiségileg és minőségileg is ellenőrzik és pasztörizálják, így jelenleg ez a legbiztonságosabb mód az anyatej pótlására. A tejtestvér-közvetítés szintén hasznos lehetőség, de mivel ezt a hivatalos szervek nem ellenőrzik, a tejadókra vonatkozó adatok valóságossága vitatható.
A szoptatás világnapjának küldetése, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, hiszen az a felnőttkori egészségben is nagy szerepet játszik. „Az anyatejjel etetett kisbabák felnőttként ritkábban szenvednek bélfertőzésben, tüdőgyulladásban és légúti megbetegedésekben, illetve esetükben kevésbé gyakori az elhízás és a cukorbetegség” - emelte ki a szakorvos, aki szerint a szoptatás kölcsönösen szolgálja az anya és a baba érdekeit egyaránt. A legújabb tudományos kutatások ugyanis rámutattak, a szoptató édesanyák esetében később ritkábban alakul ki a mell és petefészek daganatos megbetegedése.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára kiemelte, hogy Magyarországon az édesanyák 90 százaléka már a szülést követően, a kórházban elkezdi szoptatni gyermekét, a csecsemők mintegy 94 százaléka pedig a szülést követő napokban mindenképpen kap anyatejet. Más országokban ez nem mindig van így - mondta az államtitkár, megjegyezve: világviszonylatban a fél év alatti kisbabáknak mindössze 41 százaléka kap kizárólag anyatejet.
Hornung Ágnes úgy fogalmazott, nem lehet eléggé hangsúlyozni az anyatejes táplálás fontosságát. Az anyatej a csecsemők számára a legkedvezőbb tápanyagokat tartalmazza: a kisgyermek könnyen emészti, megfelelően fejlődik tőle, a táplálás folyamata pedig hozzájárul a bizalom és a kötődés kialakulásához - mutatott rá.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az édesanyák már a kórházban találkozzanak laktációs tanácsadóval, aki felkészíti és segíti őket. A cél, hogy minden kórházban legyen egy ilyen szakember - húzta alá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár az anyatejes táplálás népszerűsége évről évre növekszik Magyarországon, mégis sok édesanya küzd szoptatási nehézségekkel. Nekik minden támogatást meg kell adni - szögezte le Hornung Ágnes, majd úgy folytatta: a kormány az anyatejgyűjtés rendszerének fejlesztését is kiemelt feladatként kezeli. A cél, hogy minden vármegyében legyen legalább egy gyűjtőállomás, és az anyatejhez való hozzájutás szabályozása egyszerűbbé váljon - mondta.
"A csecsemők és az édesanyák egészségének megőrzése érdekében a legjobb választás az anyatejes táplálás. Arra szeretnénk bíztatni minden édesanyát, hogy éljen ezzel a lehetőséggel" - fogalmazott az államtitkár.
Bábiné Szottfried Gabriella, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese köszöntőjében azt hangoztatta: a szoptatás nemcsak táplálási forma, hanem életforma. Fontosnak nevezte, hogy minden szülészeten legyen legalább egy laktációs tanácsadó és a szoptatásra való felkészítés már a várandósság alatt kezdődjön el.
"Partnerek vagyunk minden olyan törekvésben, ami azt szolgálja, hogy növekedjen a szoptatott gyermekek száma" - jelentette ki, hozzátéve: a koraszülötteknek az anyatej nemcsak táplálék, hanem "életmentő gyógyszer".
Az anyatej fogyasztásának fontosságára számos szakmai szervezet hívja fel az anyák figyelmét. Az anyatejjel táplált gyermekek egészségesebbek, körükben a későbbiek során kisebb az elhízás esélye, az intelligenciateszteken magasabb pontszámot érnek el és az iskolai teljesítményük is jobb. Emellett az anyai egészségre szintén jótékony hatással bír a szoptatás: csökkenti a petefészek- és az emlőrák kockázatát.
A várandósság idején a kutatásunkban részt vevő anyák túlnyomó többsége, 98 százaléka tervezte, hogy a szülés után szoptatni fogja gyermekét - 91,8 százalék kizárólagosan, 6,1 százalék pedig tápszerrel kombinálva. A gyermekek féléves korában lezajlott adatfelvétel szerint a gyermekek 94,2 százaléka jutott anyatejhez - az összes gyermek több mint négyötödét (91,4 százalék) a saját édesanyja szoptatta, igaz, közülük 8,2 százalék a szoptatás mellett még más módon is kapott anyatejet. 2,7 százalék volt azon gyermekek aránya, akiket ugyan az édesanyjuk nem tudott szoptatni, de más módon anyatejhez jutottak, míg minden 17. Mindössze az anyák 9,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy napirend szerint szoptat. Az anyák életkora, iskolai végzettsége, partnerkapcsolati helyzete és lakóhelye kutatásunk eredményei alapján nem mutat erős összefüggést azzal, hogy a csecsemő kap-e anyatejet. Az anyagi helyzet azonban jelentősebb mértékben befolyásolja a szoptatást: a nagy anyagi nehézségekkel küzdők 78,6 százaléka, a legjobb anyagi helyzetűek viszont 84,1 százaléka szoptatta kizárólagosan gyermekét. A legrosszabb anyagi kategóriában minden tizedik gyermek tartozott azok közé, akik egyáltalán nem kaptak anyatejet (9,8 százalék), míg azon családokban, amelyek nagyon könnyen meg tudtak élni, ez az arány csak 3,8 százalék volt. Ha az összes csecsemőt nézzük, tehát azokat a gyermekeket is beleszámítjuk, akiket soha nem szoptatott az édesanyjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a féléves gyermekek alig több, mint fele szopik (53,9 százalék). A szoptatás abbahagyásának (vagy el sem kezdésének) legfőbb oka az anyai válaszok alapján az, hogy az anyának nem volt elég teje (77,4 százalék). Sokak számára nehézségeket jelentettek a szoptatási technikák, de számos esetben az anya vagy a gyermek betegsége, egészségproblémája állt a háttérben. Minden hatodik csecsemő (16,2 százalék) születése óta kap tápszert (is), és összességében a gyermekek 60,5 százalékát táplálják élete első 6 hónapjában valamikor tápszerrel. A félévesek 19,1 százaléka nem kapott még egyéb táplálékot az anyatejen és a bébitápszeren kívül. A legtöbb csecsemő ugyanakkor 16 hetes (17,3 százalék) vagy 20 hetes (12,2 százalék) korában kóstol először valamilyen más ételt vagy italt.
A csecsemők táplálásáról és a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. Kopcsó K. - Boros J. - Leitheiser F. - Veroszta Zs. (2022). A szoptatás és a kizárólagos anyatejes táplálás gyakorisága és korrelátumai a csecsemő születésétől hat hónapos koráig.
Az anyatej támogatása és a tápszerhasználat
Hornung Ágnes videóbejegyzésében kiemelte, hogy az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemőnek a születéstől féléves koráig. A kormány a csecsemők anyatejes táplálását a lehető legtöbb eszközzel szeretné segíteni, ezért cél, hogy minden kismama részesülhessen valamilyen módon laktációs tanácsadásban.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1990. augusztus 1-jén nyilatkozat fogadott el, amelyben felszólította a kormányokat: biztosítsák az édesanyáknak, hogy csecsemőiket hathónapos korukig kizárólag szoptathassák. A csecsemő legfontosabb tápláléka az anyatej, hiszen tartalmazza mindazt a tápanyagot, amire a kisbabáknak a megfelelő fejlődésükhöz leginkább szükségük van. A csecsemők egészséges fejlődése kiemelkedő társadalmi és egészségpolitikai érdek, illetve önmagában prevenciós célokat is szolgál, ezért rendkívül fontos, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az anyatejhez.
Különböző okoknál fogva sajnos előfordul, hogy az anyuka saját maga, szoptatással nem tudja a szükséges anyatej mennyiséget biztosítani a kisbabája számára. Annak érdekében, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az egészségbiztosítás meghatározott feltételek mellett, a szülészeti ellátás keretében támogatást nyújt az anyatej árához. A kisbabák speciális táplálkozási igényei kielégítésére, az anyatej ellátáson túl, lehetőség van egészségbiztosítási támogatással tápszert is vásárolni.
Ki kaphat anyatejet tb támogatással?
Az anyatej ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. A baba a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése alatt, illetve a járóbetegként ellátott csecsemő is jogosult a társadalombiztosítási támogatással nyújtott anyatejre, a következőkben részletezett feltételek teljesülése esetén.
Az egészségbiztosítás keretében akkor jogosult a csecsemő az anyatej ellátásra, ha az anya saját tejével nem tudja táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú - 2500 g testsúly alatti - újszülött. Az érett újszülött és a csecsemő akkor jogosult a támogatott anyatej ellátásra, ha súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban, vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved és az anya nem tudja őt saját tejével táplálni.
Az a csecsemő is jogosult a támogatott anyatej ellátásra, akinek az anyja fizikailag alkalmatlan az anyatejjel való táplálásra, olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti, olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt, súlyos, gyakori tudatvesztéssel járó állapotban van, pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi, a szoptatás időszakában meghalt, vagy a gyermeket elhagyta. Fenti esetekben a csecsemő 8 hónapos koráig a súlyától függetlenül a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása során, továbbá járóbeteg-szakellátása során a gyermekgyógyász szakorvos, illetve a házi(gyermek)orvos rendelése alapján jogosult a térítésmentes anyatejellátásra.
Hogyan vehető igénybe az anyatejhez járó tb támogatás?
Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a rendelésre jogosult orvos vényen rendeli a csecsemő részére. A vényen a rendelés jogcíméhez az „Eü kiemelt” jogcímet kell megjelölni. Egy vényen egyszerre a csecsemő táplálásához a vény kiállítása szerinti hónapra elegendő anyatejet lehet rendelni. Anyatej rendelésére az egészségbiztosítóval gyógyszerrendelésre jogosító szerződést kötött, a csecsemőt kezelő háziorvos, házi gyermekorvos jogosult. A járóbeteg-ellátás során rendelt anyatejet az anyatejgyűjtő állomásokon, illetve az anyatejet adományozó személytől közvetlenül is igénybe lehet venni. Az anyatejet adományozó személynek igazolnia kell a közegészségügyi feltételeknek való megfelelését. Ezt az igazolást az anyatejet adományozó anyuka háziorvosa, a gyermekorvos vagy a körzeti védőnő állítja ki. Az anyatejet adományozó nők életkoruktól függetlenül, térítésmentesen vehetik igénybe az anyatej adományozás feltételeként, járványügyi érdekből kötelezően végzendő szűrővizsgálatokat. A támogatással igénybe vett, illetve leadott anyatej mennyiségét az ún. átadás-átvételi nyilatkozat igazolja, amelyet az anyatejet adó és az átvevő személy is aláír. Aki az anyatejet nem közvetlenül az anyatejet adományozó személytől, hanem az anyatejgyűjtő állomáson veszi át, akkor az anyatejet átvevő személynek egy átvételi nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon aláírásával kell igazolnia az átvett anyatej mennyiségét. Mindkét nyilatkozatra a társadalombiztosítási támogatás elszámolásához van szükség.
Hogyan történik az anyatejhez nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolása?
Az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti ára 2.700,- Ft. A járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással rendelt anyatej támogatásának elszámolására az anyatejgyűjtő állomások, valamint a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a körzeti védőnő igazolása alapján az anyatejet adományozó személyek közvetlenül jogosultak. Az elszámolási időszak a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig tart. Az elszámolásra jogosultaknak (anyatejgyűjtő állomások, valamint anyatejet adományozó személyek) a NEAK honlapján megtalálható elszámolást a tárgyhónapot követő 8 napon belül kell benyújtani a megyeszékhelyen működő járási hivatalnál, illetve Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalához - 2020. március 1-jétől pedig az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz - nyújtható be.
Hogyan vehető igénybe a tápszerhez járó tb támogatás?
A babák részére a társadalombiztosítási támogatással felírható tápszer ún. különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősül. Egészséges csecsemők esetében az anyatej helyettesítésére, illetve az anyatej mellett, annak kiegészítésére szolgál, nem egészséges csecsemők esetében pedig speciális - gyógyászati célra szánt - tápszer alkalmazható.
Az anyatej-helyettesítő tápszer: olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amely önmagában kielégíti a csecsemők tápanyagszükségletét a születést követő első hónapokban, a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetéséig;Az anyatej-kiegészítő tápszer: olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amely csecsemők táplálására szolgál a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetésekor, és amely a fő folyadékelemet alkotja ezen csecsemők fokozatosan változatosabbá váló étrendjében;A speciális tápszer vagy élelmiszer: a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint testtömeg-szabályozás céljára szolgáló teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszer, amely megfelel az Európai Unió vonatkozó irányelveinek.
A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha - a társadalombiztosítási támogatással rendelésre jogosult - orvos a szakmai szabályok szerint vényen rendeli (felírja) a tápszert. Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott. Az egyébként támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítőnek minősülő tápszer árához az egészségbiztosító méltányosságból támogatást nyújthat, melynek módjáról a gyógyszerek egyedi támogatásáról szóló tájékoztatóban található bővebb felvilágosítás.
Az anyatej szerepe a gyermek és az anya egészségében
Van egy olyan táplálék, amelyet emberi kéz nem gyárt, mégis az ember legelső és legfontosabb támasza. Nincs csomagolása, de hordozza a biológiai intelligenciát és a gyógyítás erejét. Nem kerül pénzbe, de értéke felbecsülhetetlen. Ez a táplálék az anyatej.
A szoptatás olyan ajtó, amit csak a gyermek születésekor lehet igazán szélesre tárni. De ha a körülmények ezt az ajtót becsukják, később már csak nehezen nyílik újra. Ezért ne csupán ünnepeljük a szoptatást, hanem tegyünk is érte.
Magyarországon a védőnői adatgyűjtések szerint az anyák 95%-a kezdi meg a szoptatást, 4 hónapos korban még a csecsemők kb. 50 %,-át kizárólag anyatejjel táplálják, de mire elérik a 6 hónapos kort, mindössze 36- 38%-uk kap kizárólag anyatejet. Ugyanakkor hosszú évek óta változatlan, kb.55% a 6 hónapos korban még anyatejet is kapó, de vegyesen táplált csecsemők aránya.
A szoptatás fontossága a korai életkorban különösen fontos és meghatározó a csecsemő későbbi fejlődése szempontjából, hiszen nemcsak teljesértékű táplálékot jelent, de ellenanyagokat, így védelmet és érzelmi biztonságot is nyújt. Ezért minden fórumon ajánlanunk és szorgalmaznunk kell a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás fontosságát.
Miért életmentő az anyatej?
Az anyatej nem csupán tápanyag, hanem immunológiai védelem, segíti a bélrendszer épségének megőrzését és az agy fejlődését. Életmentő védelmet jelent a koraszülöttek számára, mert az anyatej, különösen az előtej, számos védőfaktort tartalmaz, melyek segítik az immunrendszer fejlődését és a bélrendszer épségének megőrzését. Gazdag szekretoros IgA-ban, laktoferrinben, oligoszacharidokban, és különféle citokinekben, aktívan védi a csecsemő szervezetét fertőzések, gyulladások és allergiák ellen.
Régóta tudjuk és mondjuk, hogy az anyatejes táplálás:
- 64%-kal csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) esélyét,
- 33%-kal csökkenti a középfülgyulladások gyakoriságát,
- jelentősen csökkenti a gyermekkori elhízás, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, asztma, és autoimmun betegségek kockázatát és későbbi kialakulását is.
A tápszeripar ökológiai lábnyoma
4700 liter víz szükséges 1 kg tejpor előállításához. Egyetlen gyermek tápszeres táplálása évi 200 kg CO₂ kibocsátással jár. Magyarországon majdnem egy Velencei-tó vízmennyiségét használják el a családok a tápszerek hígítására évente! Magyarországon 2024-ben több, mint 3 millió doboz, kb. 1663 tonna tápszerre összesen közel 6,9 milliárd Ft támogatást fizetett ki a társadalombiztosítás (NEAK).
Ezzel szemben az anyatej:
- helyben termelődik,
- csomagolásmentes,
- steril és fenntartható,
- nem hagy ökológiai lábnyomot
- nincs költsége
- mégis aranyat ér.
Családtámogatási rendszer és az anyatejes táplálás
Van egy olyan társadalmi vívmány, amelyre méltán lehetünk büszkék Európa-szerte: Magyarországon az édesanya három évig is otthon maradhat gyermekével, biztosított jövedelmi háttérrel, munkajogi védelemmel. A CSED, GYES és GYET rendszerei, a családi adókedvezmények és a munkaerőpiacra való rugalmas visszatérés lehetősége olyan családpolitikai hátteret biztosítanak, amely szinte egyedülálló az OECD-tagállamok között. Ez a szociálpolitikai struktúra nem pusztán gazdasági támogatás, hanem egy olyan ajándék, amely megteremti az időt, a nyugalmat és a fizikai-lelki lehetőséget arra, hogy a szoptatás, egy bensőséges, biológiai és érzelmi kapcsolat legyen, ne pedig egy rohanó kompromisszum, hanem egy tudatosan vállalt és támogatott döntés. De ezt a rendszert csak akkor tudjuk valóban jól kihasználni, ha minden szinten megerősítjük az édesanyákat: információval, közösséggel, infrastruktúrával és személyes odafigyeléssel. A három év nagy lehetőség, de az első 3 hét a kritikus. És ha ebben az időszakban egy édesanya magára marad, a szoptatás esélye csökken.
Magyarországon azok a csecsemők is kaphatnak segítséget, akiket az édesanyja saját tejével nem tud táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú - 2500 g testsúly alatti - újszülött. És azok az érett újszülöttek és a csecsemők is, akik súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban, vagy hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenvednek és az anya nem tudja őket saját tejével táplálni.
Az anyatej-ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. Ezekben az esetekben a csecsemők 8 hónapos korukig a gyermekgyógyász szakorvos, illetve a házi gyermekorvos rendelése alapján jogosultak a térítésmentes anyatejellátásra, melyet a háziorvos receptre felírva rendelhet. Ezt az ellátást azért tudja nyújtani Magyarország a rászoruló babáknak, mert a létrehozott anyatejgyűjtési rendszerben az anyatejgyűjtő állomások begyűjtik a védőnők segítségével az édesanyáktól az anyatejet, amiért a NEAK a tejadó édesanyáknak 5400 forintot fizet.
Csak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Budapesten és Pest Vármegyében évente kb. 2,5 millió ml anyatejet gyűjt össze háztól házig járva Anyatejgyűjtő Állomására, amit bevizsgálva, pasztörizálva kb. 12 PIC koraszülött centrumba 130-140 baba részére szállít ki nap mint nap. Az anyatej igény azonban így is nagyobb, mint amennyit össze tudunk gyűjteni. Ezért szükséges a szoptató édesanyák folyamatos felkeresése, informálása a fölöslegben lévő anyatej leadásának fontosságáról.
A szoptatás nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő stratégiája. Egyetlen csepp anyatejegy millióéves biológiai tudást,egy szívből jövő kötődést, ésegy társadalmi választást is magában hordoz. Ezért nekünk egészségügyi dolgozóknak, döntéshozóknak, családtagoknak, védőnőknek, laktációs tanácsadóknak közös felelősségünk, hogy a szoptatás időszaka ne csak „megkezdődjön”, hanem fenn is maradjon. Ez nem jótékonyság, ez beruházás.
tags: #anyatejes #taplalas #magyarorszagon