Az anyatej az újszülöttek és csecsemők legértékesebb tápláléka, amelynek egyik fő összetevője a tejcukor vagy más néven laktóz. Hasznos tudni, hogy az emberi anyatejben minden esetben jelen van a laktóz, függetlenül attól, hogy a szoptató anya mit eszik, fogyaszt-e tejtermékeket. Sőt, az anyatej meglehetősen gazdag laktózban, a tömegének körülbelül 7%-át teszi ki a laktóz, miközben ez az arány tehéntejnél csupán 5% körüli. A laktóz, a tejben található cukor egy összetett cukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni az emésztés során. A tejcukor egy diszacharid, mely glükózból és galaktózból áll.

A babáknak szüksége van a laktózra, mivel az anyatej rendkívül fontos összetevője, amely elősegíti más összetevők (pl. a kalcium és a vas) felszívódását, közreműködik a csecsemő immunvédelmének aktiválásában és könnyen elérhető galaktóz forrásként alapvető szerepe van az idegrendszer fejlődésében. Nem véletlen, hogy az összes emlősfaj közül éppen a humán tejben a legmagasabb a laktóz koncentráció - átlagosan 7,4 g/dl - hiszen az embercsecsemő az, akinek agyfejlődése rohamos ütemben zajlik az első években. A laktózt a tejtermelő sejtek hozzák létre, azaz nem az édesanya táplálékából kerül az anyatejbe. A laktóz koncentrációja az anyatejben meglehetősen állandó, és nem befolyásolja, hogy az édesanya mennyi laktózt fogyaszt. A laktóz- vagy tejmentes étrend sem csökkenti az anyatejben lévő laktóz mennyiségét.
A probléma akkor jelentkezik, ha a baba bélcsatornájában egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben működik az az enzim, amely a laktóz természetes módon való emésztéséhez szükséges. Amennyiben az anyatejjel a bélbe jutó laktóz emésztetlen marad, abból a bélbaktériumok közreműködésével savak és gázok fognak keletkezni, amik különféle hasi panaszokat okozhatnak. Puffadás, hasmenés, hasi görcs, hasi fájdalom, hasi feszülés egyaránt jelentkezhet.
Mi a laktózintolerancia?
A laktózintolerancia, vagyis a tejcukor-érzékenység, azt jelenti, hogy a szervezet nehezen emészti meg a tejben és tejtermékekben található laktózt, vagyis a tejcukrot. Ennek hátterében az áll, hogy a vékonybélben található laktáz nevű enzim nem termelődik megfelelő mennyiségben. Ilyenkor a laktóz nem bomlik le teljesen emészthető formára, hanem emésztetlenül továbbhalad a vastagbélbe. A vastagbélben lévő baktériumok kezdik el lebontani, ami kellemetlen tüneteket - például puffadást és hasmenést - okoz. A tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése vezet laktózintoleranciához.
A laktózérzékenység különböző fokú lehet, egyéntől függően enyhébb vagy kifejezettebb tünetek formájában léphet fel. A laktóz intolerancia nagyon gyakori. Úgy gondolják, hogy a világ lakosságának körülbelül 75%-át érinti. Jelenleg a világ lakosságának mintegy 75%-a laktózérzékeny. A kockázat nagymértékben változik országonként.

A laktózintolerancia okai
A laktóz intolerancia két fő típusa létezik:
- Elsődleges laktózintolerancia: Ez a leggyakoribb. Ennek oka a laktáz termelés csökkenése az életkorral, így a laktóz rosszul felszívódik. A laktóz intolerancia ezen formáját részben a gének is okozhatják, egyes populációkban gyakoribb, mint másokban. A lakossági vizsgálatok becslései szerint a laktóz intolerancia az európaiak 5-17%-át, az amerikaiak 44%-át, az afrikaiak és az ázsiaiak 60-80%-át érinti. Ez a leggyakoribb forma, genetikai alapú érzékenység. Ilyenkor a gyermekkor után - jellemzően 3-5 éves kor fölött - a laktáz enzim aktivitása fokozatosan csökken. Ez egy természetes folyamat lehet sok embernél: világszerte a felnőttek jelentős része (becslések szerint mintegy 65-70%-a) kevésbé képes megemészteni a tejcukrot felnőttkorára. Emiatt tinédzser- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezhetnek először a tünetek. Vannak, akiknél a csökkenés enyhébb (ők akár egész életükben fogyaszthatnak némi tejterméket gond nélkül), míg másoknál a laktáz szintje drasztikusan visszaesik, és már kis mennyiségű tej is panaszokat okoz.
- Veleszületett, kongenitális laktózintolerancia: Az elsődleges laktózintoleranciának létezik egy veleszületett formája is, amikor már a csecsemő sem képes megemészteni a laktózt az enzim teljes hiánya miatt. Ez azonban rendkívül ritka - világszerte csak néhány tucat ilyen esetről számoltak be -, és ilyenkor már újszülött korban súlyos tünetek jelentkeznek (a baba nem fejlődik, hasmenése van az anyatejtől is). A baba egyáltalán nem képes a laktáz enzim termelésére, ilyenkor az újszülött mindkét szülőjétől hibás laktáz gént örököl, és az anyatej emésztésére sem képes.
- Másodlagos laktózintolerancia: Ezt betegség okozza, például a lisztérzékenység. A másodlagos laktóz intoleranciát a bél gyulladása, fertőzés vagy betegség okozza és a bélfal gyulladása a laktáz termelés átmeneti csökkenéséhez vezethet. Ilyenkor nem a genetikailag programozott enzimcsökkenés a fő ok, hanem valamilyen egyéb betegség vagy állapot károsítja a vékonybelet, és ez vezet a laktáz enzim átmeneti vagy tartós hiányához. Bármely olyan probléma, ami a vékonybél nyálkahártyáját sérti, csökkentheti a laktáz termelődését. Sok esetben vírusos vagy bakteriális emésztőrendszeri fertőzések, antibiotikum-kezelés, élelmiszerallergiák talaján alakul ki a heteken vagy hónapokon át fennálló laktózérzékenység. Koraszülött és újszülött babáknál, és csecsemőknél is jelentkezhet átmeneti laktózintolerancia.
A másodlagos laktózintolerancia tehát egy szerzett állapot, és gyakran megfordítható: ha az alapbetegséget sikerül meggyógyítani vagy kezelni, a laktáztermelés visszatérhet, és a tejcukor-érzékenység megszűnhet. A laktózintolerancia oka mindig az, hogy a tejcukrot bontó laktáz enzim kevés. Ennek leggyakoribb oka a felnőttkorra bekövetkező természetes enzimcsökkenés (genetikai hajlam alapján), míg ritkábban valamilyen betegség áll a háttérben.
A laktózintolerancia tünetei
Ha nem megfelelően kezelik, a laktóz intolerancia súlyos emésztési problémákat okozhat. A tejcukor-érzékenység tünetei tipikusan akkor jelentkeznek, amikor valaki tejcukrot tartalmazó ételt vagy italt fogyaszt. Ezek a tünetek rendszerint 30 perctől 2 óráig terjedő idővel a tejcukortartalmú étel vagy ital elfogyasztása után jelentkeznek, attól függően, hogy mennyit fogyasztott az illető és milyen az egyéni toleranciája.

1. Gyomorfájdalom és puffadás
A gyomorfájdalom és a puffadás a laktóz intolerancia gyakori tünetei gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Amikor a szervezet nem képes lebontani a laktózt, áthalad a bélben, amíg el nem éri a vastagbelet. A szénhidrátokat, például a laktózt nem tudják felszívni a vastagbélben lévő sejtek, de az ott élő, természetesen előforduló baktériumok, a mikroflóra erjeszthetik és lebonthatják. Ez az erjesztés rövid láncú zsírsavakat, valamint hidrogén-, metán- és szén-dioxid-kibocsátást okoz. A savak és gázok növekedése gyomorfájdalmat és görcsöket okozhat. A fájdalom általában a köldök körül és a has alsó felében jelentkezik. A puffadás érzését a vastagbélben megnövekedett víz és gáz okozza, ami a bélfal megnyúlását okozza, más néven duzzanat.
Érdekes, hogy a puffadás és a fájdalom mennyisége nem a bevitt laktóz mennyiségével, hanem az egyén érzékenységével függ össze. Ez az oka, hogy a tünetek gyakorisága és súlyossága jelentősen eltérhet egyénenként. A puffadás, duzzanat és fájdalom egyes embereknél hányingert vagy akár hányást is okozhat, bár ez szerencsére ritka.
FONTOS megjegyezni, hogy a gyomorfájdalom és a puffadás gyakori tünetek, amelyek más okokból is eredhetnek, mint például a túlevés, egyéb felszívódási zavarok, fertőzések, gyógyszerek és egyéb betegségek.
2. Hasmenés
A laktóz intolerancia hasmenést okoz a vastagbélben lévő víz mennyiségének növelésével, ami növeli a széklet térfogatát és folyadéktartalmát. Gyermekeknél és kisgyermekeknél gyakoribb, mint felnőtteknél. A vastagbélben a mikroflóra fermentálja a laktózt rövid láncú zsírsavakká és gázokká. Ezeknek a savaknak a nagy része felszívódik a vastagbélben, az emésztetlen laktóz erjed a vastagbélben, és rövid láncú zsírsavakat termel, amelyek növelik a bélben lévő víz mennyiségét. Nem minden hasmenést okozó szénhidrát származik laktózból. Az elfogyasztott szénhidrátok 2-20%-a emésztetlenül jut el a vastagbélbe egészséges embereknél. Fontos, hogy a laktóz intolerancián kívül sok más oka is lehet a hasmenésnek. Ide tartozik az étrend, más felszívódási zavarok, gyógyszerek, fertőzések és gyulladásos bélbetegségek.
3. Fokozott gáztermelés
A laktóz erjedése a vastagbélben növeli a hidrogén, metán és szén-dioxid gázok termelését. A laktóz erjedése a vastagbélben fokozott puffadáshoz vezethet, és ennek mértéke személyenként jelentősen eltérhet. Érdekes, a laktóz erjedése során keletkező gáz szagtalan. A puffadás szaga a bélben lévő fehérjék lebomlásából származik, nem pedig a szénhidrátokból. A termelt gáz mennyisége személyenként óriási mértékben eltérhet a mikroflóra hatékonyságának különbségei, valamint a vastagbél által történő gázfelszívódás mértéke miatt.
4. Székrekedés
A székrekedés a laktóz intolerancia ritka tünete. Úgy gondolják, hogy a vastagbélben a metán termelésének növekedése okozza, ami lelassítja a bélben az áthaladási időt. További kutatásokra van szükség a laktóz -intoleranciában szenvedők székrekedésével kapcsolatban. A metán székrekedő hatásait eddig csak az irritábilis bél szindrómában és a baktériumok elszaporodásában szenvedő embereknél tanulmányozták. A székrekedés egyéb okai közé tartozik a kiszáradás, a rosthiány az étrendben, bizonyos gyógyszerek, irritábilis bél szindróma, cukorbetét Parkinson -kór és aranyér.
5. Egyéb tünetek
Míg a laktóz intolerancia elsődleges elismert tünetei a gyomor-bélrendszeri természetűek, néhány esettanulmány más tüneteket is jelentett, többek között: fejfájás, fáradtság, koncentrációvesztés, izom- és ízületi fájdalom, szájfekélyek, vizelési problémák, ekcéma. Ezeket a tüneteket azonban nem állapították meg a laktóz intolerancia valódi tüneteiként, és más okai is lehetnek.
Laktózintolerancia csecsemőkorban
Az anyatejjel táplált csecsemő hasmenése, hasi fájdalma, puffadása vagy nyűgössége aggodalomra ad okot, és rengeteg kérdést vet fel. Laktózérzékeny a baba? Netán allergia vagy emésztőrendszeri betegség okozza a panaszt? Anyatej helyett speciális tápszerre lenne szüksége? A veleszületett (elsődleges) laktáz enzimhiány rendkívül ritka, és már az első napokban olyan súlyos tünetekkel jár, hogy nem marad észrevétlen. Másodlagos laktáz elégtelenség csecsemőkorban is előfordulhat olyan állapotokhoz társulva, amelyek a bélnyálkahártyát károsítják. Leggyakrabban fertőzések okozta hasmenés vagy allergiás betegségek kapcsán látjuk. Ilyen helyzetben a legfontosabb a kiváltó ok felderítése és kezelése. Az anyatej növekedési faktorai és egyéb bioaktív összetevői segítenek a sérült nyálkahártya felépülésében, ezért nem ajánlott a szoptatás felfüggesztése.
Az egyébként egészséges szoptatott csecsemőknél jelentkező, laktóz-intoleranciára emlékeztető puffadás és zöldes-habos, híg széklet oka nem a laktáz enzim hiánya, hanem ún. laktóz túlterhelés. Ez akkor következik be, ha a kisbaba túl sok "elsőtejet" fogyaszt, és nem jut el a "hátsótejig", mielőtt jóllakna. A viszonylag magas laktóz- és alacsony zsírtartalmú táplálék gyors gyomorürüléshez vezet, aminek következtében rövid idő alatt nagyobb mennyiségű laktóz jut a vékonybélbe, mint amennyit a csecsemő normális mennyiségű enzime lebontani képes. Ennek a következménye a fenti tünetegyüttes.
Puffadás, hasi fájdalmak kínozzák az anyatejes csecsemőjét? Zöldes színű, esetenként habos, híg széklete van a gyermekének? Úgy találja, hogy nem a kellő mértékben gyarapszik a baba tömege? Ha arra gyanakszik, hogy a gyermeke laktózérzékeny, forduljon bizalommal gyermek-gasztroenterológus szakorvoshoz! Ezt követően a gasztroenterológussal együttműködve tehetik meg a szükséges lépéseket a megfelelő kezelés és az állapotjavulás irányába.
Laktózintolerancia - okok, tünetek, diagnózis, kezelés és patológia
Tejallergia és laktózintolerancia - a különbség
Egyes tejallergiában szenvedők tévesen a laktóz intoleranciának tulajdoníthatják tüneteiket. Valójában az emberek legfeljebb 5%-a rendelkezik tehéntej allergiával, és ez gyakrabban fordul elő gyermekeknél. A tej allergia és a laktóz intolerancia nem függ össze. Ezek azonban gyakran együtt fordulnak elő, ami megnehezítheti a tünetek okainak azonosítását. A tejallergia tünetei a következők: kiütés és ekcéma, hányás, hasmenés és gyomorfájdalom, asztma, anafilaxia. A laktózintolerancia nem allergiás reakció, nem az immunrendszer váltja ki, és nem okoz kiütést, fulladást vagy életveszélyes állapotot. Ugyanakkor valódi élettani jelenség, hogy az enzimhiány miatt bizonyos embereknek a tej fogyasztása komoly panaszokat okoz. Tehát aki laktózérzékeny, nem képzeli be a tüneteit - ezek valósak, csak éppen az okuk más, mint egy allergiánál.
A laktóz intoleranciával ellentétben a tejallergia életveszélyes lehet, ezért fontos a tünetek pontos diagnosztizálása, különösen gyermekeknél. FONTOS, hogy ne keverjük össze a laktóz intoleranciát a tej allergiával, ami végzetes lehet.
A laktózintolerancia diagnosztizálása
Mivel a laktóz intolerancia tünetei meglehetősen általánosak, fontos, hogy pontos diagnózist kapjunk, mielőtt teljesen kizárjuk a tejtermékeket az étrendből. Ha felmerül a gyanú, hogy laktózintoleranciánk van, érdemes orvosi kivizsgálást kérni a pontos diagnózis érdekében. Mivel más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket (például a már említett cöliákia, vagy akár irritábilis bél szindróma), nem tanácsos csak önmagunkban, házi módszerekkel diagnózist felállítani.
A diagnózis felállítására több módszer is létezik:
- Hidrogén- és metán-kilégzési teszt: ez az egyik leggyakoribb, fájdalommentes vizsgálat a laktózintolerancia kimutatására. A teszt során éhgyomorra az illető megiszik egy meghatározott mennyiségű laktózt tartalmazó italt. Ezt követően meghatározott időközönként a kilélegzett levegőt elemzik egy műszerrel. Ha a vékonybélben a laktóz nem szívódik fel, a vastagbél baktériumai lebontják, és közben hidrogén-, illetve metángáz keletkezhet. Ez a hidrogén és metán felszívódik a vérbe és megjelenik a kilélegzett levegőben is. Emelkedett hidrogén- vagy metánszint a leheletben arra utal, hogy a tejcukor nem emésztődött meg rendesen - azaz laktózintolerancia valószínű. A metán vizsgálata azért hasznos, mert vannak olyan emberek, akiknél a hidrogén helyett vagy mellett a baktériumok inkább metánt termelnek, így a kizárólag hidrogént mérő teszt náluk tévesen negatív lehet. A teszt teljes időtartama általában 2-3 óra, és több mérés történik ezalatt.
- Laktóztolerancia-teszt (orális terheléses teszt): ennél a vizsgálatnál szintén laktóztartalmú oldatot kell inni éhgyomorra, majd azt nézik, hogy utána megugrik-e a vércukorszint. Normális esetben a laktáz enzim lebontja a laktózt, a keletkező glükóz pedig felszívódik, ami megemeli a vércukrot. Laktózintolerancia esetén viszont a vércukorszint csak kismértékben emelkedik meg a bevitt cukorhoz képest, mivel a laktóz nem bomlik glükózra. A vércukormérést a terhelés után általában fél óránként végzik el néhány alkalommal.
- Eliminációs diéta próba: előfordul, hogy az orvos azt javasolja, a beteg néhány hétig teljesen hagyja el a laktózt az étrendjéből, majd fokozatosan vezesse vissza, és figyelje meg a tüneteket. Ha laktózmentes étrend mellett a panaszok megszűnnek, majd a tejtermékek újbóli fogyasztásakor visszatérnek, az alátámaszthatja a diagnózist.
- Genetikai teszt: létezik olyan vizsgálat is, amely a laktáz enzimtermelést befolyásoló gén (LCT gén) variációit vizsgálja vérből vagy nyálmintából. Ez megmutathatja, hogy a páciens genetikailag hordozza-e a felnőttkori primer laktózintoleranciára való hajlamot. A genetikai teszt hasznos lehet, de önmagában nem mindig elég a diagnózishoz, hiszen a tünetek fennállása és a klinikai tesztek eredménye döntő jelentőségű.
Azért, mert a tünetek oka nem mindig egyértelmű. Ha saját magunkat „diagnosztizálva” egyszerűen elhagyjuk a tejtermékeket, előfordulhat, hogy elfedünk egy másik, kezelést igénylő betegséget. Például, ha valójában lisztérzékenység okozza a panaszokat, a laktózmentes diétával átmenetileg jobban lehetünk, de a kezeletlen cöliákia hosszú távon súlyos szövődményekhez (például vitaminhiányhoz vagy bélrendszeri daganathoz) vezethet. Ugyanígy, ha a háttérben másodlagos ok áll, akkor nem elég pusztán a laktózmentes étrend - az alapbetegséget is kezelni kell.
A laktózintolerancia kezelése és étrend
A jó hír az, hogy a laktózintolerancia jól kezelhető életmódbeli változtatásokkal, és a legtöbb ember megfelelő diétával teljes értékű életet élhet. Mivel a probléma lényege a tejcukor lebontásának elégtelensége, a kezelés fő célja a laktóz bevitelének csökkentése, illetve a megmaradt laktáz enzim működésének kiegészítése.

1. Egyéni tolerancia felmérése
Első lépésként érdemes kitapasztalni, hogy mennyi laktózt tudunk büntetlenül elfogyasztani. Ebben segíthet egy dietetikus vagy orvos, aki személyre szabott étrendet állít össze. Lehet, hogy egy deciliter tej még nem okoz gondot, de kettő már igen - ezt az egyéni határt meg kell ismerni. A diagnózis után próbálkozhatunk különböző tejtermékekkel kis mennyiségben, és figyelhetjük a reakciót. A tünetek súlyossága nagyban függ az elfogyasztott laktóz mennyiségétől és az egyén megmaradt laktáz aktivitásától. Van, aki egy pohár tejet gond nélkül meg tud inni, de ha ennél többet fogyaszt, kellemetlenül érzi magát; míg másnál már néhány korty tej is heves panaszokat válthat ki. Általában a kisebb mennyiségű laktóz (például egy kevés tej a kávéban, vagy egy szelet sajt) enyhébb vagy semmiféle tünettel nem jár, főleg, ha más étellel együtt fogyasztják.
2. Laktózcsökkentett vagy laktózmentes étrend
Nyilvánvalóan a kezelés alapja a laktóztartalmú ételek korlátozása. Ez nem jelenti azt, hogy minden tejterméket tiltólistára kell tenni! Sok laktózérzékeny bátran fogyaszthat laktózmentes tejet és tejtermékeket. Ezek a termékek úgy készülnek, hogy a tejhez laktáz enzimet adnak, így a tejcukor már előre lebomlik bennük egyszerű cukrokká. A boltban „laktózmentes” jelzéssel ellátott tej, sajt, joghurt stb. általában 0,1 g alatt tartalmaz tejcukrot 100 grammonként, ami olyan csekély mennyiség, hogy a legtöbb érzékeny számára nem okoz tünetet. Emellett számos növényi alapú tejhelyettesítő ital és termék létezik: szójatej, mandulatej, zabital, kókusztej, rizstej, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak laktózt, így ezeket is használhatjuk a tehéntej helyettesítésére a mindennapi étkezésben (például müzlihez, kávéba).
Mely élelmiszerek tartalmaznak laktózt?
A laktóz megtalálható a tejtermékekben és a tejtermékekben. Laktózt tartalmazó tejtermékek:
- tehéntej (minden típus)
- kecsketej
- sajt (beleértve a kemény és lágy sajtokat is)
- jégkrém
- joghurt
- vaj
Azok az élelmiszerek, amelyek valamilyen tejterméket tartalmaznak, laktózt is tartalmazhatnak, beleértve például tejes mártással készült ételek, csokoládé, édességek, feldolgozott húsok, például előre szeletelt sonka vagy kolbász, készételek, mártások.
FONTOS, hogy ellenőrizze a gyártott élelmiszerek címkéjét, hogy nem tartalmaznak-e rejtett laktózt, bár a laktóz intoleranciában szenvedők képesek megenni bizonyos tejtermékeket. A legtöbb laktóz intoleranciában szenvedő ember elvisel egy kis mennyiségű laktózt. Kutatások kimutatták, hogy sok laktóz intoleranciában szenvedő ember akár 12 gramm laktózt is képes elviselni, ami megközelítőleg annyi, mint 1 csésze (230 ml) tejben található laktóz.
Bizonyos típusú tejtermékek természetesen alacsony laktóztartalmúak. A vaj például csak 0,1 gramm laktózt tartalmaz 20 grammonként. Egyes sajtfajták adagonként kevesebb, mint 1 gramm laktózt tartalmaznak például a cheddar, a svájci sajt és a mozzarella. Érdekes módon a joghurt általában kevesebb tünetet okoz a laktóz intoleranciában szenvedő embereknél. Nem minden tejtermék vált ki ugyanolyan erős tünetet. Például a joghurtot és kefirt sok laktózérzékeny jobb toleranciával fogyaszthatja, mert a bennük lévő jótékony baktériumok a laktóz egy részét már lebontották. Kemény, érlelt sajtok (mint a cheddar, ementáli vagy parmezán) nagyon kevés laktózt tartalmaznak, így ezek kis mennyiségben általában nem okoznak gondot.
3. Laktáz enzim pótlása (tabletta, csepp)
Gyógyszertárakban és drogériákban recept nélkül kaphatók laktáz enzim készítmények, amelyekkel pótolhatjuk a hiányzó bontóenzimet. Legismertebb formájuk a rágótabletta vagy kapszula, amelyet közvetlenül a tejcukortartalmú étel fogyasztása előtt kell bevenni. Léteznek enzimcseppek is, melyeket az ételbe/italba cseppentve előre lebontják a laktózt (például anyatejbe cseppentve csecsemőknek, ha szükséges). Ezek a készítmények segíthetnek abban, hogy alkalmanként gond nélkül fogyaszthassunk normál tejterméket is, például vendégségben egy szelet tortát vagy sajtos ételt. Fontos tudni, hogy a laktáz tabletta nem gyógyszer, hanem egy enzim kiegészítés - hatása átmeneti, az adott étkezésre vonatkozik. Mindig tartsuk be a használati utasítást (adagolást), és tapasztaljuk ki, nekünk mennyi enzimre van szükség az adott mennyiségű tejcukorhoz. Egy tanulmány három különböző típusú laktáz kiegészítő hatását vizsgálta olyan laktóz-intoleráns embereknél, akik 20 vagy 50 gramm laktózt fogyasztottak. A placebóhoz képest mindhárom laktáz kiegészítő javította az általános tüneteket, azoknál, akik 20 gramm laktózt fogyasztottak, azonban nem bizonyult hatékonynak a nagyobb, 50 gramm adagnál.
4. Hiányzó tápanyagok pótlása
Mivel a tej és tejtermékek fontos kalcium- és D-vitamin-források, laktózmentes diéta mellett fokozottan ügyelni kell ezek bevitelére. Kalciumhoz juthatunk például sötétzöld leveles zöldségekből (brokkoli, káposztafélék), olajos magvakból (mák, dió, mandula), hüvelyesekből, szardíniából, kisebb halakból (amiknek a szálkáját is meg lehet enni), valamint kalciummal dúsított növényi tejekből és gyümölcslevekből. D-vitaminforrások az olyan tengeri halak, mint a lazac, makréla vagy tonhal, a csukamájolaj és néhány belsőség. Tudni kell, hogy Magyarországon a téli hónapokban (kb. novembertől márciusig) a napfény hiánya miatt szinte mindenkinek indokolt a D-vitamin pótlása, függetlenül a laktózérzékenységtől. A szokásos ajánlás felnőtteknek kb. 1500-2000 NE D-vitamin naponta ebben az időszakban, de ezt beszéljük meg orvosunkkal. Kalciumból felnőtteknek napi 1000-1200 mg ajánlott; ha tejtermékeket nem fogyasztunk, ezt étrend-kiegészítővel is be lehet vinni, ha az étrendből nem jön össze.
Jó, nem tejtermékekből származó kalciumforrások:
A tejtermékek kiváló kalciumforrások, de nélkülük is lehetséges az egészséges táplálkozás, nagyon fontos a megfelelő alternatív kalciumforrás. Az ajánlott kalciumbevitel napi 1000 mg.
- Kalciummal dúsított élelmiszerek: Sok kalciummal dúsított élelmiszer létezik, beleértve a gyümölcsleveket, kenyereket, mandula-, szója- vagy zabtejet. (Használatuk előtt rázzuk fel a kartondobozt, mert a kalcium lerakódhat az aljára.)
- Csontozott hal: Például a szardínia és a fehér hal magas kalciumtartalmú.
- Magas kalciumtartalmú növényi élelmiszerek: Sok növényi élelmiszer megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz. Sajnos gyakran rosszul szívódik fel, mivel olyan tápanyagokat tartalmaz, mint a fitát és az oxalát.
Íme a biológiailag hasznosítható kalciumban gazdag laktózmentes élelmiszerek listája:
| Élelmiszer | Kalciumtartalom |
|---|---|
| Dúsított, nem tejből készült tej (240 ml) | 300 mg |
| Dúsított gyümölcs- vagy zöldséglé (240 ml) | 300 mg |
| Dúsított tofu (1/2 csésze) | 200 mg |
| Főtt leveles zöldek (1/2 csésze) | 200 mg |
| Szárított füge (öt füge) | 100 mg |
| Káposzta (1/2 csésze) | 100 mg |
| Brokkoli (1/2 csésze) | 100 mg |
| Szójabab (1/2 csésze) | 100 mg |
| Tempeh (1/2 csésze) | 75 mg |
| Főtt bok choy vagy mustárzöld (1/2 csésze) | 75 mg |
| Mandulavaj (2 evőkanál) | 75 mg |
| Tahini (2 evőkanál) | 75 mg |
5. Laktóz expozíció
A laktóz rendszeres bevitele az étrendbe segíthet a szervezetnek alkalmazkodni, bár eddig kevés tanulmány készült erről, de az első vizsgálatok pozitív eredményeket mutattak. Egy kis vizsgálatban kilenc laktóz intoleranciában szenvedő ember háromszorosára növelte laktáz termelését 16 napos laktózfogyasztás után.
FONTOS: Szigorúbb vizsgálatokra van szükség a határozott ajánlások megfogalmazása előtt, de előfordulhat, hogy a bél laktóz tolerálhatóságára nevelhető.
6. Probiotikumok és prebiotikumok
A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek fontos szerepet játszanak az egészségünkben. A prebiotikumok olyan rostfajták, amelyek táplálékként szolgálnak ezeknek a hasznos baktériumokat, amelyek már a bélben vannak. Mind a probiotikumokról, mind a prebiotikumokról kimutatták, hogy csökkentik a laktóz intolerancia tüneteit, bár az eddigi vizsgálatok többsége kicsi volt. Bizonyos típusú probiotikumok és prebiotikumok hatékonyabbak lehetnek. Az egyik leghasznosabb probiotikum a Bifidobaktériumok, amelyek gyakran megtalálhatók a probiotikus joghurtokban és étrendkiegészítőkben.
7. Figyelem a saját testünkre
Időnként előfordulhatnak „bakik”, amikor óvatlanul megeszünk valamit, amiben volt laktóz, és később jelentkeznek a tünetek. Ilyenkor segíthet, ha pihenünk, sok folyadékot iszunk (a hasmenés miatt), esetleg vény nélküli patikaszereket veszünk be a tünetek enyhítésére (például görcsoldót hasi görcsre, vagy szimetikon tartalmú készítményt puffadásra). A lényeg, hogy tisztában legyünk a saját állapotunkkal, és legyen tervünk a mindennapokra: például ha tudjuk, hogy étterembe megyünk, előre bevehetünk laktáz tablettát; ha utazunk, vigyünk magunkkal laktózmentes nassolnivalót stb.