Az anyatej emésztésének időtartama és a csecsemőkori táplálás

A kisbabák első életévében a szülőknek a legtöbb fejtörést a különböző hasi problémák okozzák, mint a hasfájás vagy közismert nevén kólika, a puffadás, a széklet milyensége, gyakorisága. Talán könnyebb lesz eligazodnunk ebben a témakörben, és hatékonyabban tudunk segíteni gyermekünknek, ha egy kicsit megvilágítás alá kerül ezeknek a folyamatoknak az élettani háttere.

A csecsemők emésztőrendszere

Az élet első évében a csecsemők minden szerve éretlen, teljesen másképp működik, mint a felnőtteké. Az emésztőrendszer éretlenségéből fakadóan az olyan fontos feladatokat, mint az emésztés, a táplálék felszívása és a salakanyagok kiválasztása a gyomor és a bélrendszer nem tudja még teljes egészében ellátni. Ráadásul ebben az időszakban a bélrendszerben található immunrendszer és a normál bélflóra kialakulása sem ment végbe. Ez tehát egy igen érzékeny életszakasz.

Születés után a kisbabáknak meglehetősen gyorsan alkalmazkodniuk kell a szájon át végzett táplálkozáshoz és az emésztéshez, éppen ezért különösen lényeges ilyenkor a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítására törekedni. Ezt a szülők a baba megfelelő táplálásával tudják elősegíteni. Fontos például, hogy az újszülött hozzájusson az úgynevezett kolosztrumhoz, azaz előtejhez, amely a szülést követő 1-2 napban termelődő anyatej. Az előtej ugyanis azon kívül, hogy kiváló táplálék, nagy mennyiségben tartalmaz antitesteket és fehérvérsejteket, amelyek megvédik az újszülöttet a fertőzésektől. A bélflóra elengedhetetlen (többek között) az egészséges emésztéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez - azonban a babák bélbaktériumok nélkül jönnek a világra.

Az anyatej emésztése

A babák gyomra nagyjából két-két és fél óra alatt ürül ki, és juttatja tovább a táplálékot a vékonybél felé. Mivel az anyatej nagyon gyorsan emésztődik, a kisbabák számára a legmegfelelőbb az anyatej fogyasztása, lehetőség szerint saját édesanyjának a teje vagy bevizsgált, ugyanolyan életkorú csecsemővel rendelkező anyuka teje. Az anyatej összetétele mindig igazodik a csecsemő igényeihez. Az élet első hónapjában a szopást a baba sűrűbben igényelheti.

Az eltérő emésztés miatt csecsemőkorban normálisnak tekintjük azt is, ha naponta 6-8 széklet van a pelusban, azaz akár minden etetés után, de a négynaponta egyszer történő székletürítés is normálisnak számít a tankönyvi adatok szerint.

A tápszerrel táplált csecsemők ritkábban esznek. A tápszer töményebb, mint az anyatej, és lassabban is emésztődik. Az anyatej másfél óra alatt emésztődik meg, míg a tápszer emésztése 2-3 órát is igénybe vesz.

Az anyatejes táplálás fontossága és szabályai

A szoptatás mind az újszülött, mind az anya egészsége szempontjából életre szólóan számos jótékony hatással bír. Az anyatej összetétele ideális a gyermek testi és szellemi fejlődése szempontjából. 6 hónapos korig ajánlott a csecsemők kizárólag anyatejjel történő táplálása, ezt követően a szoptatás igény szerinti folytatása a kiegészítő táplálás mellett is.

A hónap végére érdemes lenne elérni, hogy a baba lehetőség szerint 2.5-3 óránként egyen. Ez azért szükséges, mert ha gyakrabban etetjük, akkor a kicsi gyomrába kerülő tej nem üres gyomorba, hanem a korábban elfogyasztott anyatejre kerül. Ezzel a baba gyomra folyamatosan munkába van fogva, és a sorozatos egymásra etetések következtében egy idő után hányás, hasmenés alakulhat ki. A 3 óránkénti etetés betartásával tehát sok gondtól szabadíthatjuk meg a kisbabánkat.

A szoptatást meg kell tanulni anyának-babának egyaránt. Az ismeretek szülés előtti megszerzése nagyban megkönnyíti a kezdeti próbálkozásokat, a tévhitek eloszlatásával, a megfelelő technika elsajátításával sok későbbi probléma megelőzhető.

A helyes szoptatási technika

A mellre helyezés helyes technikájának ismerete sok kudarcélményt előzhet meg. Mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia a legmegfelelőbb testhelyzeteket. Pl. széken ülve tegye fel a lábát, párnával támassza meg a hátát és a karját. Császármetszés után eleinte kellemesebb lehet a fekve szoptatás. Figyeljen a következőkre:

• Emelje gyermekét a mellbimbó magasságába. Ehhez szüksége lehet párnára.
• Kisbabája feküdjön az oldalán, feje, válla, csípője legyen egy síkban, forduljon teljes testével az ön teste felé.
• A mellbimbót a csecsemő ajkához érintve várja meg, amíg nagyra nyitja száját, ekkor húzza őt rá a mellre!
• A kisbaba jól van mellen, ha hasuk összeér, a bimbóudvar egy részét is bekapja (alul többet, mint felül), álla a mellhez ér, ajkai kifelé fordulnak, és az anyának nem fájdalmas a szoptatás.
• Várja meg, hogy a baba a mellet alaposan kiürítse, mielőtt áttenné őt a másik mellre. Az elülső tej vizesebb, hogy csillapítsa a baba szomját. A hátsó tej kalóriadúsabb, az éhségét csökkenti.
• Egyes csecsemőknek elég az egyik mell, míg mások minden szopáskor mindkét mellből szopnak.
• Kerülje a cumisüveg, a cumi és a bimbóvédő használatát, mert ezek megváltoztatják a szopás módját, és nehezítik a szoptatást.
• A csecsemő megfelelő tápanyagellátását az biztosítja, ha igénye szerint szoptatják.

Jelek, amikre figyelni kell

Nem kell megvárni, hogy a baba sírással jelezze, hogy szopni szeretne, elég, ha gyors szemmozgások láthatóak a szemhéja alatt, gügyög, sóhajtozik, cuppog, szopó mozgásokat végez, kezét a szájához teszi, nyugtalanná válik. Hagyja a mellen mindaddig, amíg szopni szeretne! Jól megy a szopás, ha:

• A baba hallhatóan nyel, szája sarkában tejcsepp jelenik meg.
• A baba a szoptatás végére ellazul.
• A mell felpuhul, megkönnyebbedik.
• A 3. naptól kezdve legalább 3 széklete van a babának, amely a 4. naptól kezdve aranysárga, anyatejes széklet.
• Az 5. naptól kezdve legalább 5 kellően nedves pelenkája van, vizelete víztiszta vagy halványsárga.
• A 3. naptól nem csökken a súlya, az 5. naptól gyarapodásnak indul.
• A 10. napra visszanyeri születési súlyát.
• A csecsemők naponta legalább 8 alkalommal szopnak. Ha ez nincs így, ébreszteni kell a babát. Az éjszakai szoptatás is fontos, mert ekkor több termelődik a tejtermelést serkentő hormonból (prolaktin), és az éjszakai szopás elmaradásakor az emlő túl is telítődhet.

Az intenzív növekedési időszakokban (2-3., 6. hét, 3. hónap) a babák gyakrabban igénylik a szoptatást, hogy nagyobb tejmennyiséghez jussanak.

A munkába való visszatéréssel érdemes megvárni, hogy a szoptatások napi száma kellően lecsökkenjen. Amikor otthon van, a lehető leggyakrabban szoptasson. A munkahelyen igyekezzen lefejni, és hűtőben tárolni a termelődő anyatejet. Ha nem sikerül a másnapra elegendő tejmennyiséget lefejni, kapjon addig tápszert a baba, amíg édesanyja dolgozik.

Mi állhat a hasfájás hátterében?

A csecsemőkori hasfájás, azaz a kólika a babák életének első hónapjaiban szokott jelentkezni, nagyjából fél órával étkezés után. Ilyenkor indul be ugyanis a csecsemők emésztése. Kólika esetében a babákra vigasztalhatatlan sírás tör rá, amelynek látszólag nincs kiváltó oka. Arcukon erőlködés látszik, hasuk kemény, lábacskáikat pedig felhúzzák, emellett folyamatos a gáztermelődés is. Szakemberek szerint ez az éretlen emésztőrendszer az egyik lehetséges kiváltó oka a sok babánál előforduló csecsemőkori hasfájásnak is.

Okok és megoldások

A hasfájás vagy más néven kólika leggyakoribb oka, hogy a baba az etetés alatt sok levegőt nyel. A levegő, ha elindul a belek felé, feszíti azokat, és ez indítja el a görcsös hasi fájdalmat. A cél, hogy a levegő kijusson a bélrendszerből vagy felfelé, vagy lefelé. Éppen ezért érdemes a babát etetés után minimum 20 percet függőlegesen tartva büfiztetni. Amennyiben a levegő már lentebbi tájra indult, úgy azt hasmasszázzsal, a láb tornáztatásával, esetleg a ma már sok helyen elérhető biztonságos szélcsövek használatával, szélhajtó teával és egyéb szélhajtó készítmények segítségével bírhatjuk távozásra.

A szülők segíthetnek a kicsi fájdalmán, ha ilyenkor a köldök körül 1 cm-re az óramutató járásával megegyező irányban masszírozni kezdik a hasát, valamint ha két térdét a hasához felhúzva kifelé köröztetik. Ezek a mozdulatok segítenek a szelek távozásában és a kakilásban is. Rossz hír, hogy a kólikát száz százalékos biztonsággal megszüntető ellenszer nem létezik, de szerencsére a legtöbb baba idővel egyszerűen "kinövi", magyarán az emésztőrendszer érésével párhuzamosan teljesen megszűnik majd a hasfájás. És bár ez a típusú hasfájás nem betegség, mindenképpen érdemes a tüneteket megvitatni egy gyermekorvossal.

A hasfájás megelőzésénél jó, ha tudjuk, hogy az anyatej első része, amit a baba kiszív az főleg vizet és cukrot tartalmaz; a tápláló zsírban, tápanyagban gazdagabb részt a babák a szoptatás vége felé tudják kiszívni. Éppen ezért, ha a baba például megszomjazik és 3 órán belül visszakéredzkedik az anyamellre, akkor ugyanabból a mellből szoptassuk meg, mint amelyikből korábban szoptattuk. Ez azért fontos, mert ha a baba mindig csak az anyatej hígabb, cukorban gazdagabb részét szívja ki, akkor ez a hasban elindít egy erjedéses folyamatot, mely erős hasfájást és híg székletürítést eredményez és ezek mellett az igazán tápláló anyatejhez a baba hozzá sem jut és újból korán megéhezik. Ez a folyamat pedig kialakíthat egy ördögi kört.

Az édesanya táplálkozásának jelentősége

Anyatejes babáknál nagyon fontos, hogy az anya odafigyeljen arra, hogy ő maga mit eszik, illetve iszik. Az anya által elfogyasztott táplálékok ugyanis hasfájást, székletváltozást, bőrkiütést okozhatnak a csecsemőnél, sokszor a legnagyobb gondosság mellett is. Ezek nem egyszer olyan erős problémát eredményeznek, hogy gasztroenterológus szakember segítségére lehet szükség. Újabban észlelt jelenség, hogy a babák egy része az anyatejben nagy mennyiségben található tejcukrot nem tudja megfelelően lebontani, ami szintén kólikát okozhat. Szerencsére már kaphatók remek készítmények, melyek ebben segítséget nyújtanak a babáknak.

Tápszeres csecsemőknél, akik kezdetektől fogva tápszert kapnak, általában nincsen nagyobb gond. Főleg az anyatejről tápszerre való átállás, illetve a hozzátáplálás során találkozunk leggyakrabban székrekedéssel, a széklet színének megváltozásával. Fontos, hogy apró problémák miatt ne váltsunk gyakran tápszert, illetve a hozzátápláláskor az ételek meghatározott ütemben kerüljenek bevezetésre.

Lényeges tehát, hogy mindig legyünk tekintettel a baba igényeire, valódi szükségleteire és az ő ritmusára hangolódjunk rá, így sok gondtól megszabadíthatjuk magunkat. Sokszor a problémát a mi türelmetlenségünk, elvárásaink okozzák.

Sürgős orvosi segítség

Sürgősen orvoshoz abban az esetben kell fordulni, ha a hasi fájdalom miatt a gyermek vigasztalhatatlanul akár 1,5-2 órát is sír, ez ugyanis az invaginatio, más néven bélbetüremkedés jele lehet. Bélbetüremkedés esetén a csecsemő periodikusan sír, azaz rövid megszakított szünetek után a vigasztalhatatlan sírás újból kezdődik, sokszor a hányás is megindul. Rossz esetben véres székletet, véres nyálkát észlel a szülő a pelenkában, mely már a bélelhalás egyik jele. Az ilyen csecsemőt azonnal orvoshoz kell vinni!

A hozzátáplálás

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. életévtől. Azért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.

Módszerek és alapanyagok

Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Maradjunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálásnál? Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban: a kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.

BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet.

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát.

Kerülendő ételek

Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb.

Folyadékpótlás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

A hozzátáplálás menete és tippek

Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Egy teljes étkezés kiváltható. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását. Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegetjük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence. A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra.

Az elválasztás

Ez a kérdés általában úgy szokott felmerülni, hogy az anyuka megkapja azt a „jótanácsot”, hogy már nem kéne szoptatnia, mert „egy éves kor után nincs a tejben semmi”, meg „úgyis eszik a baba már mást is” és a tuti véleményt, hogy „túl anyás lesz, soha nem fog róla leszokni”. De vajon lehet-e a szoptatás „rossz szokás” a baba részéről és mi az az ideális időpont, amikor már nincs szüksége a babának anyatejre.

• Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk. Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben.
• 1 éves koron túl is... Az anyatej nagyon értékes, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik.
• Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Közben lehetnek hullámzások is, amikor valamilyen érzelmi szükséglet miatt a kicsi megint többet kéri a cicit (pl. a járástanulás időszakában vagy betegség után), de aztán lassan megint csökken a szopik száma. Ritkán előfordul az is, hogy a baba egyik napról a másikra már nem kéri a cicit. Ilyenkor általában nem elválasztásról van szó, hanem valami más probléma van a háttérben (fogzás, torokfájás, szájpenész, megfázás, az anya menstruációja vagy terhessége miatt megváltozott a tej íze). Ha erre gyanakszunk, kezeljük a problémát (pl. fogzás esetén fogzáskönnyítő gélt kapjon a baba szopi előtt, megfázás esetén orrszívóval) és kínáljuk meg a babát újra anyatejjel.
• Amikor már anyának sem jó… Lehet olyan helyzet, hogy már neked nem jó a szoptatás, pl. a kicsi foga, bármilyen testhelyzetben szoptatsz is, nyom, fájdalmat vagy sebet okoz. Vagy várandós vagy és érzékenyebb lett a mellbimbód.
• Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét.
• Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá.

tags: #anyatej #emesztese #mennyi #ido