Egy gyermek születése mindig örömteli és izgalmas időszak a család életében, ugyanakkor számos kihívással is jár, és anyagi szempontból is jelentős változásokat hozhat. Ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy milyen támogatásokra, ellátásokra lesznek jogosultak a szülők. Az apa gyed vagy apai gyed nem újkeletű lehetőség a hazai családtámogatási rendszerben, mégis kevesen tudnak róla, és kevesen veszik igénybe. Vajon miért? És kinek éri meg? Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha nem az anya, hanem az apa veszi igénybe a gyest és gyedet? Kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel és kinek nem? Évről évre bővül a családok által igénybe vehető támogatások köre, ennek része az is, hogy a meglévő jogosultságokat kiterjesztik más családtagokra is.
A különféle gyermekek után járó támogatások pénzügyi segítséget jelentenek a család számára. A juttatások többségét az édesapák is felvehetik, ha megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Milyen lehetőségei vannak az apának, ha igénybe szeretné venni a gyermekek után járó támogatásokat? Milyen juttatásokra jogosult? Mikor és kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel?
Családtámogatások a gyermek születésekor
Első lépésként nézzük meg, milyen támogatásra vagyunk jogosultak, ha gyermek érkezik a családba. A gyermek születését követő 6 hónapban lehet igényelni az anyasági támogatást. Ezt követően a csecsemőgondozási díjat (röviden: CSED) kapjuk meg a szülési szabadság időtartamára (ez maximum 24 hét lehet), abban az esetben, ha rendelkezünk a gyermekünk születését megelőző két éven belül 365 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal. Az anya veheti igénybe a CSED-et. Ezen kívül az állam havi rendszerességgel családi pótlékkal is hozzájárul a gyermek nevelésének költségeihez. Ez egy gyermek esetén 2021-ben 12.200 Ft-ot jelent, és alapesetben a gyermek 16 éves koráig (a tankötelezettség végéig) jár, de amennyiben a gyermek továbbtanul, még tovább.
A nagycsaládos szülők gyermeknevelési támogatásra (GYET) is jogosultak, ha legalább 3 gyermeket nevelnek egy háztartásban, és a legfiatalabb gyermek betöltötte a 3. életévét. Nem csupán pénzbeli támogatásokkal segítik a családokat, hanem pluszidővel is, ami szintén jelentős könnyebbség a gyermeknevelésben. Ugyanis szülőként (legyen szó az apáról vagy az anyáról) pótszabadság is jár a gyermek 16 éves koráig. Sőt, 5 nap rendkívüli szülési szabadság is megilleti az édesapát, ha megszületett a gyermeke.
A Gyermekgondozási Díj (GYED) és a GYED Extra
A gyermekgondozási díj havi rendszerességgel folyósított pénzbeli családtámogatás, melynek legfőbb célja a gyermekvállalás támogatása, a családok életkörülményeinek javítása, valamint egyfajta anyagi biztonság megteremtése/fenntartása. Ez a juttatás nem alanyi jogon jár. Csakis akkor vehetjük igénybe, ha gyermekünk születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottak voltunk, vagyis vagy dolgoztunk, vagy felsőoktatásban, nappali tagozaton tanultunk. Ha például az édesapa is rendelkezik ennyi biztosított idővel, akkor ő is dönthet úgy, hogy igénybe veszi ezt a támogatási formát.
A GYED összegének van egy maximuma, ez havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2025-ben ez a felső határ havi bruttó 407 120 forint. A GYED összegéből 15% személyi jövedelemadó előleg és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. A GYED naptári nap alapjának kiszámolásában nincs különbség az anya és az apa esetében. Az anya GYED naptári nap alapját alapvetően a szülés előtti jövedelem adatok befolyásolják.
Vizsgálni kell, hogy az apa GYED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva megvan-e a 180 napi jövedelem. Előfordul, hogy nincs meg a 180 napi jövedelem, azonban ezen időszak alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számítva megvan legalább 120 nap jövedelem. A harmadik eset, amikor sem a 180 nap, sem a 120 nap nem vehető figyelembe. Ekkor még mindig rendelkezhet az apa a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Ha az előzőek egyike sem járható, akkor a GYED naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
A GYED Extra lehetőségei
A „GYED extra” csupán a köznyelvben elterjedt kifejezés, de a törvény sehol sem használja ezt a kifejezést. A GYED extra tulajdonképpen annyit jelent, hogy:
- anyaként visszamehetnek dolgozni, a GYED továbbra is járni fog a munkabér mellett
- apa is igényelheti az ellátást, miközben ő is dolgozik mellette.
A GYED extrát nem kell külön igényelni (mert nincs is ilyen ellátás), ha a szülő, aki eddig is kapta a GYED-et, visszamegy dolgozni. Ha viszont apa igényelné vagy venné át anyától, akkor szükség van az igénylésre (normál GYED igénylés). Az elmúlt években a jogszabályozási változásoknak köszönhetően számos kiegészítéssel bővült a GYED. Bevezetésre került a nevelőszülői és nagyszülői, a diplomás GYED, valamint a bővített GYED ikrek esetén. Továbbá lehetővé vált, hogy a szülők egyszerre több ellátást is igénybe vegyenek, amennyiben jogosultak rá, és amennyiben azt a gyermekek száma és kora indokolja.
Az apa-GYED: Mikor és kinek éri meg?
Az apa-GYED nem újkeletű lehetőség a hazai családtámogatási rendszerben. A GYED-et az apa is egyszerűen igényelheti. A törvény szerint - többek között - a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Szülő pedig természetesen éppúgy az apa is, mint az anya (valamint az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van).
Tehát amennyiben apánál fennállnak a jogosultság feltételei, akkor igényelheti az ellátást, de csak legkorábban a CSED lejártát követően, vagy a gyermek születését követő 169. naptól. Ha az anya jogosult volt a CSED-re, akkor az apa-GYED legkorábban a CSED lejáratát követő naptól, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. Ha az anya nem volt jogosult CSED-re, akkor az apa-GYED a gyermek születését követő 169. naptól igényelhető.
Akár később is dönthet úgy a család, hogy az anya által elkezdett GYED-et mégis apa veszi igénybe. A GYED ugyanis 6 hónapra visszamenőleg igényelhető (legkorábban persze a CSED lejártától, vagy a szülést követő 169. naptól). Ilyen esetben az anya által jogosulatlanul felvett ellátást vissza kell fizetni, vagy kitölteni a jogosulatlan ellátás részt a GYED igénylőn és a lemondást követő nappal apa mehet GYED-re. Ez utóbbi esetben a GYED összegéből levonják a korábban jogosulatlanul felvett összeget és a különbözetet fizetik csak ki. A GYED-et az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet kérelmezni, tehát az ellátást - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Mikor éri meg az apa-GYED?
- Anya nem jogosult az ellátásra, de apa igen.
- Anya jövedelme nagyon alacsony, apa lényegesen nagyobb összegű GYED-et tud kapni, és több gyermeket most nem terveznek, vagy lesz anyának újra 365 biztosított napja a szülés előtt.
- A gyermeket bölcsibe szeretnék adni, anya nem tud munkába állni, de apának van munkahelye - így nem vész el a GYED.
Mivel a törvény azt is megengedi, hogy a szülő a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezzen munkát, logikus döntésnek tűnik az apa-GYED választása, vagyis, hogy az apa igényelje a GYED-et. Ha ennek a feltételnek eleget tesz az édesapa, akkor semmi akadálya, hogy ő vegye igénybe a GYED-et. Ha úgy dönt a család, hogy az apa kapja a támogatást (és marad otthon a gyermekkel), akkor az anya akár vissza is mehet dolgozni. Előfordulhat az is, hogy az apa csak magát az ellátást veszi igénybe, és közben ugyanúgy dolgozik. Ennek következtében a családi kasszába jóval több pénz kerülhet.
Példa az apa-GYED anyagi előnyére:
Egy családba hamarosan érkezik az első gyermek. Ahhoz, hogy kiszámoljuk, milyen összegre vagyunk jogosultak, érdemes kalkulátort használni. Mindenképp meg kell adnunk, hogy anyaként mennyi ideig voltunk bejelentett munkaviszonyban (vagyis mennyi biztosított nappal rendelkezünk), mennyi a bruttó keresetünk, ha nem dolgoztunk, akkor rendelkezünk-e 1 év aktív hallgatói jogviszonnyal. Tegyük fel, hogy a fenti édesanya munkabére bruttó 210.000 Ft. Feltételezzük, hogy az édesapa jövedelme jóval magasabb, mint az édesanyáé, esetünkben bruttó 500.000 Ft. Itt is tudjuk használni a kalkulátort, azonban életbe lép a már fentebb kifejtett szabály, miszerint a GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, vagyis 2021-ben nem haladhatja meg a bruttó 234.360 Ft-ot. Összességében elmondhatjuk a fenti példa alapján, hogy ha az édesapa igényelné a gyermekgondozási díjat, a család bevétele havonta több mint 65.000 Ft-tal növekedne. Rövid távon az apai GYED anyagi előnyökkel járhat a család számára. Különösen akkor, ha az anya nem rendelkezik a juttatások igényléséhez szükséges biztosítási jogviszonnyal, vagy ha csak egy gyermeket tervez a család.
Milyen hátrányai vannak?
Bár egészen jól hangzik, hogy növekedik a bevételünk, azonban ne felejtsük el, hogy az éremnek mindig két oldala van! Hosszú távon számos szempontot érdemes mérlegelni, mielőtt a szülők a GYED apa általi igénybevétele mellett döntenek, ez a választás ugyanis nemcsak előnnyel, de hátránnyal is járhat.
- Amennyiben apa igényli az ellátást, anya pedig nem áll munkába, akkor nem lesz tovább biztosított, tehát maga után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (köznyelvben tévesen használt TB), ami 2025-ben havi 11.800, 2026-ban 12.300 forint. Ez csak orvosi, kórházi ellátásra jogosít. Az anya a szünetelés idejére köteles megfizetni a NAV felé az egyéni egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2025-ben ennek havi összege 11 800 forint, ami napi 390 forintot jelent. Amíg az édesanya egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, az az időszak nem számít bele a társadalombiztosítási jogviszonyába, jogilag tehát kicsit olyan, mintha munkanélkülin lenne az anya.
- Amennyiben az anya biztosításának szünetelése meghaladja a 30 napot, a folyamatos biztosítási ideje megszakad, és csak akkor indul újra a biztosításban töltött idő számítása, amikor ismét munkába áll.
- További gyermek tervezése esetén megeshet, hogy anya nem lesz jogosult CSED-re és GYED-re sem, mert szünetel a biztosítása. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy nem lesz meg 2 éven belül a 365 nap biztosítási ideje. Ha a CSED, GYED jogosultság meg is van, de anya folyamatos biztosítása szünetelt (mert otthon maradt fizetés nélküli szabadságon) az apai GYED ideje alatt, a kedvezményszabály szerinti CSED-re, GYED-re nem lesz jogosult (2025.01.01-től érvényes szabály).
- Ha anyának nem lesz meg a szükséges biztosítási ideje, akkor táppénzt sem fog tudni igénybe venni. Ha visszatér dolgozni később, csak annyi időre lesz jogosult táppénzre, amennyit a visszatérés óta munkában/szabadságon töltött és alacsonyabb összegben jár majd.
- Az az idő, amíg anya nem dolgozik, de nem is kap GYED-et, nem fog majd beleszámítani a nyugdíjba sem.
- Több gyermek esetén minden ellátásnak egy kézben kell lennie. Például, ha apa igényli a GYED-et, de közben megszületik a kistesó, akkor anya nem tud igényelni CSED-et, hiszen azt is apának kellene - de ő nem jogosult rá.
- Ha az anya nemcsak a GYED-et, hanem GYES-t is kap, akár az idősebb gyermekre tekintettel, azt is le kell mondania, mert az ellátást csak az egyikőjük veheti igénybe.
Azonban ha újabb gyermeket szeretnének vállalni, hosszú távon érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg megéri-e ezt az utat választani. Egyáltalán nem könnyű döntenünk, hiszen minden eset egyedi.
Fizetés nélküli szabadság és munkaviszony
Sok esetben találkozunk olyan információkkal az apai GYED igénybevétele során, amikor a munkáltató a kismamát arról tájékoztatja, hogy így meg kell szüntetni az ő munkaviszonyát, mert nem ő veszi igénybe az ellátást. Ez TÉVES! A Munka Törvénykönyve ugyanis nem köti ellátás folyósításához a fizetés nélküli szabadság igénybevételét:
2012. évi I. törvény (Mt.):
- 128. § * (1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
- (2) A munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
- (3) * A munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
- 130. § * A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
Itt megtévesztő lehet a (3): ez a nagyszülői GYED-et szabályozó törvényi részletre vonatkozik. A 130.§ pedig a tartós beteg gyermekre akár 10 éves korig igénybe vehető GYES-re.
Mint látható, nincs a jogszabályban említés a normál GYED és GYES ellátásra. Így tehát anyuka jogosult a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe venni akkor is, ha egyébként apa igényli a GYED-et. Az apuka is fizetés nélküli szabadságra mehet a gyermeke gondozása céljából a gyermeke 3 éves koráig. A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve 128. §-a szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében gyermeke 10. életéve betöltéséig további fizetés nélküli szabadság jár, ha a munkavállaló gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesül vagyis ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, akkor a gyermek 10. életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságon lehet a munkavállaló.
A fizetés nélküli szabadság legismertebb esete GYED és GYES időtartama, azaz óvodáig, gyermek 3 éves koráig jár, de vannak egyéb kötelező esetei, amikor is a munkavállaló jogosult igénybe venni, a munkáltató pedig kiadni. Speciális eset, hogy a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. A Gyermekgondozási segély (GYES) feltételeit a családok támogatásáról szóló törvény (1998. évi LXXXIV. törvény 20.§) állapítja meg. Ha az apuka gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) a fenti időszakon túl is jogosult - ikergyermekek nevelése esetén a gyermekek tankötelezetté válása évének végéig; tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén a 10. életév betöltéséig -, akkor erre az időszakra is igényelhet fizetés nélküli szabadságot.
GYED igénylés menete
Az apa-GYED-et ugyanúgy kell igényelni, mint ha anya tenné: Írásban, az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál. Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.
Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.
Előtte azonban az anyának le kell mondania az ellátásról, amit addig kapott. Ha ez GYES, akkor a kormányhivatalnál kell intézni. Ha CSED, és nem CSED+GYED együttes igénylőt adott le korábban, akkor nincs teendő, a CSED lejárta után a CSED határozattal kérheti apa a GYED-et. Ha együttes igénylőt adott le, akkor a munkáltatónál, kifizetőnél kell jelezni, hogy nem kéri a GYED-t. Korábbi GYED folyósítása esetén pedig a GYED-et megállapító szerv felé (munkáltató vagy kormányhivatal) kell eljuttatni a GYED lemondó nyilatkozatot.
Kedvezményes foglalkoztatás
A munkáltatóknak is kedvez, ha GYES-en (és ez igaz a GYET-re és a GYED-re is) lévő és mellette munkát vállaló vagy ezen ellátások lejártát követően ismét munkába álló munkavállalót alkalmaz, mert kevesebb járulékot kell utána fizetnie. A kedvezményes foglalkoztatás (mely NAV igazolással vehető igénybe) első két évében maximum a minimálbér után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) és szakképzési hozzájárulást fizetnie. A harmadik évben maximum a minimálbér 50%-ig nem kell szochót fizetni. Három vagy több gyermek esetén az előbbi kedvezmények 3+2 évre vehetők igénybe.