Az anteflektált méh és a teherbeesés: Tudnivalók és tévhitek

A női reproduktív rendszer bonyolult és csodálatos működésének megértése kulcsfontosságú a családtervezésben. Az egyik gyakori anatómiai eltérés, amellyel a nők találkozhatnak, az anteflektált méh. Bár sokan aggódnak amiatt, hogy ez befolyásolhatja-e a teherbeesést, a valóságban ez egy teljesen normális és gyakori állapot.

A méh vizsgálata szerencsére gyorsan és viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Vizsgálható tapintással. Ezzel is már sok mindent kiderül egy kevésbé gyakorlott vizsgáló számára is. A méh nagyságáról, alakjáról könnyűszerrel lehet így nyilatkozni. Szerencsére mára már az ultrahang használata is egyre inkább kezd a napi rutinba beépülni. Használata könnyű, gyors és nincs káros mellékhatása. Ennek során információt nyerünk a méhfal felépítéséről, a méhűr állapotáról és az egyéb kismedencei szervek méhhez való viszonyairól, szerkezetükről. Kétféleképpen kivitelezhető. Hasi és hüvelyi úton. A hüvelyi ultrahang vizsgálat során könnyebb megítélni a kismedencei szerveket. Ezt üres húgyhólyag mellett végezzük. Ha valamiért ez nem kivitelezhető, akkor a has felől vizsgáljuk a kismedencét, ebben az esetben a pontos látási viszonyokhoz elengedhetetlen, hogy a húgyhólyag tele legyen. Az évente ajánlott nőgyógyászati szűrővizsgálat tehát nem csak a méhnyakrákszűrés elvégzését szolgálja, hanem az egész kismedencére kiterjedő állapotfelmérést, aminek része az méh státuszának pontos megítélése is.

Női kismedence anatómiai rajza

Mi az az anteflektált méh?

Az anteflektált méh (latinul: anteflexio uteri) azt jelenti, hogy a méh teste előre hajlik, így a méhtest hossztengelye a méhnyak hossztengelyéhez képest előre, a húgyhólyag felé dől. Ez az anatómiai elhelyezkedés az esetek túlnyomó többségében teljesen normális és nem kóros. A méhnyak és a méhtest nem egy egyenes vonalban kapcsolódnak egymáshoz, hanem a méhtest tengelye a méhnyakéhoz képest előrefele, azaz a húgyhólyag fele dől, ezt nevezzük anteflektált méhnek.

Az anteflektált méh az előrehajlót jelent, és ez teljesen normális. Az ultrahang lelete is mindent rendben talált.

Másképp áll a dolog, ha retroflexio, vagyis a méh hátrahajlása van jelen. A méhnek ez az alakváltozása mindig kóros és többnyire olyan tüneteket okoz, amelyek orvoslásra szorulnak. Retroflexionál a méh hossztengelye hátrafelé van megtörve, a méh teste és a méh nyakrésze által képezett szög hátra, a keresztcsont felé irányul. A méh feneke ilyenkor helyét változtatta; ahelyett, hogy elül a fanizület közelében, a hólyagra feküdnék, hátul az ú. n. Douglas-féle űrben, a keresztcsont vájulatában foglal helyet. A retroflexio leggyakrabb az gyermekágyban jön létre, amikor a hólyag erős teltsége is közrehat, de a korai felkelés is okozhatja, amikor t. i. a méh kellően vissza még nem fejlődhetett. A retroflexio bajai: vérzés, nyomás a végbélre, a hólyag vizeletürítési zavara, ideges tünetek egész sora. A retroflektált méh terhessé is lehet s abortuszt okozhat, ha idejében nem korrigáltuk ezt a kóros állapotát. A hátrahajlott méh kiegyenesítése, alakjának, fekvésének helyesbítése lehetséges még akkor is, ha a méh feneke hátul oda van nőve.

Ábra az anteflektált és retroflektált méh összehasonlításáról

Az anteflektált méh befolyásolja a teherbeesést?

A legtöbb esetben az anteflektált méh pozíciója nem akadályozza a teherbeesést. A méh normális működése, a petesejt érése és a megtermékenyülés folyamata független ettől az anatómiai adottságtól. A petesejt a petefészekből a petevezetéken keresztül a méhbe jut, ahol a megtermékenyülés után beágyazódik a méhnyálkahártyába. Az anteflexio nem befolyásolja ezeket a létfontosságú folyamatokat.

A méhnyak és -test nem egy egyenes vonalban kapcsolódnak egymáshoz, hanem a méhtest tengelye a méhnyakéhoz képest előrefele, azaz a húgyhólyag fele dől, ezt nevezzük anteflektált méhnek. Ha a méhtest tengelye hátrafele, a végbél felé tekint, akkor hátrafele hajló, retroflektált méhről beszélünk. Az estek 10-20%-ban találkozunk ilyen típusú anatómiával.

A menstruációs ciklus alatt arról van szó, hogy a szervezet hónapról-hónapra felkészíti a méhet egy lehetséges terhesség befogadására. Az, hogy milyen időközönként jelentkezik a menses, nagy egyéni különbségeket mutat. Hagyományosan 28 napos ciklusokról szoktunk beszélni, azonban ez nem aranyszabály. Az ettől eltérő ciklushossz esetén sem kell egyből betegséget keresni. A 21 napnál nem gyakrabban, illetve a 34-35 napnál nem ritkábban jelentkező mensest tartjuk élettaninak.

Ovuláció és a petefészkek szerepe

Az ovuláció időzítése nagymértékben függ az egyéni ciklustól. Azt, hogy pontosan melyik petefészkéből lesz az ovuláció, csak az ovuláció előtt közvetlenül lehet megmondani, mivel sokszor párhuzamosan nő két oldalon petesejt. A jobb petefészekben található nagyobb méretű tüsző (1,28 cm) arra utalhat, hogy onnan várható az ovuláció a következő hónapban, de ez nem garantált. A bal petefészekben lévő két kisebb tüsző (kb. 0,54 cm) pedig nem jelenti azt, hogy ikrek lesznek, ha teherbe esik. Az ikerterhesség kialakulásának sokkal összetettebb okai vannak.

A fogamzásgátló hatása, hogy nyugalomba helyezi a petesejteket, tehát akkor nincs tüszőérés. Akkor ők is nyugalomba vannak.

A női reproduktív rendszer sematikus ábrája

A fogamzásgátlók hatása a petesejtekre

A fogamzásgátló tabletták szedése befolyásolja a peteérést. A hormonális fogamzásgátlók megakadályozzák a tüszőérést, így a petesejtek "nyugalomba" helyeződnek. Ez azt jelenti, hogy a menstruációs ciklus alatt nem történik meg a pete kiszabadulása a petefészekből. Ha valaki a következő menstruáció első napján kezdi el szedni a fogamzásgátlót, akkor a szervezetében leáll a peteérés folyamata, és a petesejtek nem lesznek fogamzóképesek.

A női nemi szervek fejlődési rendellenességei

A női nemi szervek fejlődése nagyon bonyolult és összetett, ezért ha ebbe hiba csúszik, az számos furcsa rendellenességgel járhat. Sok eltérés nem észrevehető, sőt kezelést sem igényel. Azonban a nőgyógyászati vizsgálat és a nőgyógyászati ultrahang vizsgálat során felmerülhet a rendellenességek egyike.

Az arkuált méh (uterus arcuatus) esetén a méh teteje kissé benyomott, résnyi ürege a normálistól eltérően szív alakú. Emiatt ugyan kihordható a terhesség, bár fekvési rendellenesség (harántfekvés), koraszülés illetve vetélés gyakrabban lép fel.

A kettéválasztott méh (uterus septus és subseptus) esetén a Müller-csövek összeolvadásának zavara, elégtelensége miatt a méh közepén egy részleges (subseptus) vagy teljes (septus) sövény helyezkedik el, ami így a méhűr kettéosztottságához vezet. Az elváltozásra általában középidős vetélések fellépte hívja fel a figyelmet, mely főleg uterus subseptus esetén jelentkezik, ugyanis a teljes sövény lehetővé teszi a terhesség kiviselését.

Kettős méh - kettős hüvely (uterus és vagina duplex) akkor jön létre, ha a Müller-csövek egyesülése teljesen elmarad. Ilyenkor két méh alakul ki, és a hüvelyben is létrejön egy sövény, mely a közösülés során jelenthet gondot, bár nem mindig derül rá fény, mert általában nem okoz panaszt.

Egyszarvú méh (uterus unicornis) jön létre, ha csak az egyik Müller-cső fejlődik ki. Ezt kétnyakú kétszarvú méhnek (uterus bicornis bicollis) nevezik, amikor a méh szinte teljesen kettőzött. Kétszarvú egynyakú méhről (uterus bicornis unicollis) akkor beszélünk, ha a Müller-csövek a méh legfelső része kivételével összeolvadtak, a méhnyak nem osztott és a méh is csak részben kettőzött, gyakran az egyik fele csökevényes is.

Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma az a súlyos elváltozás, amikor a méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem alakul ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek.

A HSG egy olyan vizsgálat, mely során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, mely kirajzolja a méhűr alakját, és a petevezetékeket is.

A petevezeték fejletlenség, ami azt jelenti, hogy az egyik, vagy mindkét petevezeték csökevényes, nem elég hosszú, vagy nem elég tág, sőt olyan is előfordulhat, hogy egyáltalán nem fejlődik ki petevezeték. A kivizsgálás során a fent említett HSG vizsgálat deríthet rá fényt.

A hüvely fejlődési elváltozásai gyakran együtt járnak a méhtest fejlődési zavaraival a Müller-csövek egyesülésének elmaradása miatt. Ennek következtében a hüvely lehet csökevényes vagy kettőzött is, valamint sövény is kialakulhat benne. A hüvely hiányára gyakran az hívja fel a figyelmet, hogy a pubertás felléptekor a fiatal lány elkezd menstruálni, de a vér hüvely hiányában nem tud a méhűrből kiürülni. Ennek következtében súlyos görcsök lépnek fel az alhasban. Az elváltozás természetesen közösülési képtelenséghez is vezet.

Kevésbé súlyos elváltozás a zárt szűzhártya, mely szintén akadályozza a menstruációs vér kiürülését, így alhasi görcsökhöz vezet, mert a vér pang a méhűrben és a hüvelyben. Ha az állapot hosszan fennáll, a méh ürege és a hüvely ki is tágulhat.

Kettős hüvely (vagina duplex) akkor jön létre, ha a Müller-csövek egyesülése teljesen elmarad. Ilyenkor a hüvelyben létrejön egy sövény, mely a szexuális aktus során jelenthet gondot, de nem mindig okoz panaszt.

Paramesonephricus vezeték vagy Muller-vezeték egyszerűsített | Embrionológia

Az anteflektált méh pozíciója tehát nem jelent problémát a teherbeesés szempontjából. Ha aggályai merülnek fel, javasolt nőgyógyászával konzultálni, aki személyre szabott tanácsot tud adni.

tags: #anteflectalt #uterus #teherbeeses