Vetélés: Okok, tévhitek és a lelki támogatás fontossága

A vetélés, vagy a terhesség spontán megszakadása a 20. hét előtt, rendkívül megterhelő testi és lelki szempontból egyaránt. Fontos tisztában lenni az okokkal és jelekkel, hogy megfelelő támogatást és kezelést nyújthassunk az érintettek számára. Dr. Kovács Eszter, szülész-nőgyógyász klinikai szakorvos és dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy-specialistája részletesen bemutatják a vetélés hátterét, tüneteit és azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni, valamint eloszlatják a gyakori tévhiteket.

A vetélések döntő többsége az első trimeszterben történik. A klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés, és sok esetben előfordulhat, hogy a nő még nem is tudott terhességről, amikor az bekövetkezett. A világon minden negyedik várandósság vetéléssel végződik, és minden 10. nő átél egy vetélést élete során.

A spontán vetélés típusai és jelei

A spontán vetélés a terhesség 20. hete előtt bekövetkező terhességmegszakadás, amely gyakran magától, orvosi beavatkozás nélkül történik. A vetélésnek több típusa létezik:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott.
• Komplett vetélés (abortus completus): A korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik, de kórházi megfigyelés szükséges.
• Inkomplett vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. Ilyenkor a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): Az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. A kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
• Lázas vetélés: Vetéléssel járó fertőzés esetén fordul elő.

A vetélés tünetei

A vetélés tünetei változóak lehetnek, de az alábbi jelek figyelmeztetőek lehetnek:

• Hüvelyi vérzés: Ez lehet enyhe barnás pecsételés vagy erős, menstruációszerű vérzés. A vérzés mértéke és időtartama eltérő lehet.
• Alhasi fájdalom: Hörgő, menstruációszerű görcsök jelentkezhetnek, amelyek lehetnek enyhék vagy kifejezetten erősek.
• Váladékozás: Szövetdarabok vagy magzatburok darabkáinak távozása a hüvelyből.
• Egyéb tünetek: Hát- vagy derékfájdalom, gyengeség, láz, és a terhességi tünetek (például émelygés) hirtelen megszűnése.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A vetélés gyanúja esetén mindig forduljunk orvoshoz, főleg, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:

• Erős vérzés, amelyhez nagyobb mértékű alhasi fájdalom társul.
• Magas láz vagy hidegrázás.
• Szövetdarabok távozása.
• Ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli.

Az orvosi vizsgálat során ultrahang és/vagy vérvizsgálat segítségével állapítható meg a vetélés tényleges bekövetkezése, illetve annak okai. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.

A vetélés okai és rizikófaktorai

A spontán vetélés hátterében számos ok állhat, amelyek lehetnek genetikai, anatómiai, hormonális vagy külső környezeti tényezők. Dr. Békési Gábor kiemeli, hogy a vetélés hátterében számtalan ok húzódhat. A leggyakrabban véralvadási zavar (például trombofília), fertőzés, mióma, anatómiai vagy immunológiai okok, esetleg valamilyen hormonzavar áll a háttérben.

Genetikai rendellenességek

Az esetek közel felében kromoszóma-rendellenességek állnak a háttérben, amelyek akadályozzák az embrió megfelelő fejlődését. Ezek kialakulhatnak új mutációként, vagy hordozhatja valamelyik szülő. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább.

Hormonális problémák

A hormonzavarok közül a progeszteronhiány, az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigyzavar a leggyakoribb oka a spontán vetélésnek.

• Progeszteronhiány (sárgatest-elégtelenség): Ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront, akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
• Pajzsmirigyzavar: A pajzsmirigy alul- és felülműködése meddőséghez és vetéléshez is vezethet, a szerv ugyanis a peteérésre, a beágyazódásra és a magzat fejlődésére is hatással van. Ha a kismamának alulműködése van, és kevés pajzsmirigyhormon (T3, T4) termelődik, az vetéléshez, koraszüléshez, halvaszületéshez és idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Pajzsmirigy túlműködés esetén pedig a várandós nők körében megnő a szívpanaszok és a terhességi magas vérnyomás esélye, ráadásul ilyenkor is fennáll a vetélés kockázata. Érdemes ellenőriztetni a pajzsmirigyfunkciót, ehhez első körben a TSH értékét szokták vizsgálni.
• Policisztás petefészek szindróma (PCOS): Befolyásolhatja a terhesség megtartását.
• Cukorbetegség: Szintén növelheti a vetélés kockázatát.

A pajzsmirigyfunkció normál értékei a TSH alapján:

Fertőzések

Bizonyos fertőzések, mint a toxoplazmózis, rubeola, listeriosis vagy a szexuálisan terjedő betegségek, negatívan hatnak a magzatra és kiválthatnak vetélést. A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti. A férfi spermájának nagyobb mértékű DNS-károsodása is okozhat a nőknél többszörös vetélést.

Anatómiai rendellenességek

A méh rendellenes formája, méhfibrómok, gyenge méhnyak, méhnyálkahártya alatt található képlet (polip, miómagöb), méhfejlődési rendellenességek (pl. méhsövény) vagy méhösszenövés (Asherman-szindróma) szintén szerepet játszhat a vetélés bekövetkezésében.

Immunológiai okok

Antifoszfolipid szindróma (APS) vagy alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) is okozhat vetélést. Immunológiai összeférhetetlenség esetén, ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, így a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.

Külső tényezők és életmódbeli rizikófaktorok

• Anyai életkor: Az életkor előrehaladtával nő a vetélés kockázata. Különösen a 40 év feletti anyai életkor emeli a rizikót.
• Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás: Ezek mind jelentősen növelik a vetélés kockázatát. A kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is emeli a rizikót.
• Túlzott koffeinfogyasztás: A túlzásba vitt kávéfogyasztás (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél) szintén emeli a rizikót.
• Extrém túlsúly vagy túl alacsony testsúly: Növelheti a vetélés kockázatát.
• Lisztérzékenység (cöliákia)
• Alacsony folátszint és D-vitamin-szint
• Stressz, túlzott fizikai megterhelés vagy trauma
• Nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor
• Azon párok, akik attól félnek, hogy a szexuális együttlét problémát okozhat a terhesség során: Fontos tudni, hogy egészséges pároknál semmilyen káros hatása nincs az együttléteknek a terhességre, a terhesség fejlődésére vagy a magzatra. Fenyegető vetélés esetén természetesen lehet tiltott az együttlét is.
• Sport: Azok a kismamák, akik terhesség előtt is rendszeresen sportoltak, mindenképpen folytassák azt terhesség alatt is. Akik pedig eddig nem tették, ők is fokozatosan bevezethetik a sportot a mindennapjaikba. Nem terhesen kell megváltani a világot, nem ilyenkor kell lefogyni vagy kimerítő erőnléti edzéseket végezni. A biztonságos, kellemes sport egészséges a kismamáknak és a magzatuknak is.

Tévhitek és valóság a vetélés körül

A vetélés gyakori és természetes

A korai spontán vetélés természetes és viszonylag gyakori. Az összes várandósság 26%-a, a felismert várandósságok 11-16%-a végződik vetéléssel a 20. hét előtt. Minden negyedik várandósság vetéléssel végződik és minden 10. nő átél egy vetélést az élete során. A gyermeket szülő édesanyák 43%-ának volt egy vagy több vetélése élete során. A fejlett technikai eszközökkel sok olyan várandósság kimutatható, ami korábban még azelőtt spontán vetéléssel végződött volna, mielőtt a várandós nő tudomást szerzett róla.

Ki a hibás?

Nem te vagy a hibás, amiért elment a kisbabád! A korai spontán vetélések legnagyobb része olyan, amire az anyának nincs ráhatása. Fertőzések, anyai betegségek esetében talán erősebb a bűntudat, de valószínűleg semmit sem tehettél volna, hogy ne így legyen. Bármiért is történt, nem vagy hibás! Megtanulni magunk felé megengedéssel és elfogadással lenni anyaként is nagyon fontos! A bűntudat nem visz előre, sőt korlátoz!

A mesterséges megtermékenyítés és a vetélés

Sokan gondolják úgy, hogy a mesterséges megtermékenyítés növeli a vetélés esélyét, ám valójában nem nagyobb a kockázata, mint természetes úton történő fogantatás esetén.

A gyógynövények biztonságossága

Sokan gondolják úgy, hogy a gyógynövények, mivel természetes anyagok, nem lehetnek az egészségre vagy a terhességre ártalmasak. Fontos tudatosítani, hogy bizony sok gyógyszert először növényekből, növényi hatóanyagokból állítottak elő. Mindig figyelni kell arra, hogy bizony nem mindegy, milyen „természetes” is egy gyógytea, mégis komoly problémákhoz vezethet, és adott esetben kifejezetten tiltott is lehet terhesség során. Mindig konzultáljunk a patikussal vagy a kezelőorvossal, hogy terhesség alatt melyik készítmények alkalmazhatóak biztonsággal.

A vetélés kezelése és megelőzése

A spontán vetélés kezelése

A vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.

• Fenyegető vetélés: Gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel.
• Teljes vetélés: Nincs szükség külön kezelésre.
• Tökéletlen vetélés vagy elmaradt vetélés: A terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny. Ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik. A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. Egyéb megszorítás nincs. A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat.

Lehet-e otthon megélni a vetélést?

A korai spontán vetélés egy természetes folyamat. A mai világban azonban jórészt medikalizált esemény. A korai vetélés folyamatában a műtéti befejezés egy lehetséges újabb trauma, amit sok nő joggal szeretne elkerülni. A vetélést kísérő gyászt sokan úgy tudják legjobban megélni és úgy tudják elengedni a babát és vele a hozzá fűződő vágyakat és álmokat, ha átélhetik a vetélés természetes folyamatát. A beavatkozás nélküli vetélés néhány naptól akár pár hétig tartó várakozást is igényelhet tőlünk, amíg megindul a folyamat. Amikor pedig elindul vérzés az alhasi görcsök kíséretében, akkor általában néhány óra alatt lezajlik. Mindenképp fontos az egyéb kockázati tényezőket (fertőzésre utaló jelek, egyéb egészségügyi probléma, hosszan tartó túl erős vérzés, vérzékenység) kizárni és ezügyben orvossal vagy bábával konzultálni. Az is előfordulhat, hogy időközben meggondoljuk magunkat, és azt érezzük, hogy a kórház és a gyógyszeres vagy műtéti befejezést érezzük a megfelelőnek. Ez is rendben van!

Vetélés utáni terhesség esélyei

Igen! A vetélés nem jelenti, hogy másodszor vagy többedszer is ez fog megtörténni. A vetélés érthető módon elbizonytalanít, ugyanakkor nem előrejelzője a jövő lehetőségeinek! A rövid válasz a fizikai szempontokat nézve az, hogy ha a vetélés rendben lezajlott és az orvos nem javasol mást egyéb okok miatt, akkor nincs fizikai ok a várakozásra. Becslések szerint a habituális vetélés kockázatát némileg akkor csökkenthetjük, ha a következő teherbeesés még 3 hónapon belül sikerül. Ez azonban nem szentírás.

A vetélés megelőzése

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:

• Egészséges életmód és táplálkozás
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése
• Rendszeres testmozgás
• Stressz kerülése
• Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése
• Rendszeres orvosi ellenőrzés és a terhesség alatti vitaminbevitel biztosítása (pl. folsav, D-vitamin)
• Krónikus betegségek megfelelő kezelése és karbantartása
• A túlzott koffeinfogyasztás kerülése (maximum 200 mg koffein naponta)

A legtöbb esetben nem derül ki, mi is volt egy vetélés pontos oka. Különösen igaz ez a korai terhességben bekövetkező első vetélés esetén. Ilyenkor kivizsgálás nem szükséges, a korai vetélések gyakorisága miatt. Ilyenkor az is bőven elég, ha ismerjük a rizikófaktorokat, amikre könnyedén odafigyelhetünk, és az ismétlődés kockázatát csökkentjük.

A vetélést követő gyász és lelki támogatás

A korai spontán vetélésről sokan nem beszélnek, láthatatlanul zajlik és mégis óriási veszteséget tud okozni. Ilyenkor a pici élettel együtt az elképzelt és vágyott, kihordott várandósságot, a kisbabás életet, a családdá válást és a saját születőben lévő anyaságunkat is gyászoljuk! Adjunk magunknak időt és teret ehhez! Lehet levelet írni a meg nem született kicsinek, egy szertartás keretében lelkileg is elengedni! Bármi, ami jóleső és elképzelhető, azt használjuk!

Az embrionális és magzati veszteség - hasonlóan bármilyen veszteséghez - gyászfolyamat megindulásához vezethet. Ez nem törvényszerű, nincsen olyan, hogy valamit „kell” érezni. Elhúzódó hangulatzavar, depresszió esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni.

Az orvosi és diagnosztikai lehetőségeket, a kapott információkat úgy használhatjuk, hogy azok a lehető leginkább a javunkat szolgálják. Tudjuk, hogy ha szeretnénk döntéseket hozni, akkor arra minden jogunk megvan, az egészségügyi szakemberek feladata az, hogy hiteles és teljes körű információkkal lássanak el. A döntés minden esetben a miénk.

A várandósság olyan módosult tudatállapot, amely egyébként csak tudatmódosító szerek hatására vagy mentális betegségek alatt szokott létrejönni. Ha szeretnénk megtapasztalni, hogy hogyan tudjuk a saját érzelmeinket szabályozni, ha szívesen gyakoroljuk azt, hogy a szorongásunkat belső erőforrásokból hogyan tudjuk csökkenteni, akkor érdemes a meditáció, a relaxáció és imagináció bármilyen formáját kipróbálni és rendszeresen gyakorolni. A figyelem befelé fordítása, a meditáció és a légzésgyakorlatok bizonyítottan csökkentik a stresszt. Vizsgálatok szerint a rendszeresen végzett meditáció növeli a teherbeesés valószínűségét és a többszöri vetélésen átesett nők várandósság alatti stressz szintjét hatékonyabban csökkenti, mint a támogató csoportok.

tags: #ami #mindenki #szerint #vetelest #okoz